Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

1991. Április if»., keou ^ RÖHYVT^JJiíXV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM CSAK A LEHETŐSÉG ADOTT Törvény nélkül nehezen megy Az önkormányzati tör­vény csak a lehetőségét te­remtette meg a közhatalom demokratikus decentralizá­ciójának, az önkormányza­tok ésszerű működésének kialakítását alapvető jog­szabályok hiánya továbbra is nehezíti — állapította meg az Állami Számvevő- szék legutóbbi vizsgálata, melyet 11 megyében, 1871 önkormányzatnál, a műkö­dő szervezetek több mint 150 százalékánál végeztek el. A vizsgálat tapasztalatait az Állami Számvevőszék hétfői elnöki értekezletén összesítették. A testület szerint nem lehet megalapozott az ón­kormányzatok gazdálkodá­sa a földről, az önkormány­zati tulajdonról, a feladat­os hatáskörről, az állam­háztartásról, a számvitelről szóló törvények' nélkül. Az önkormányzatok tevékeny­ségét nagyban . segíthette volna, ha az állami vagy az érdekképviseleti szervek tudományosan megalapo­zott, a nemzetközi tapasz­talatokat és a hazai feltéte­leket is figyelembe vevő szervezeti működési mo­delleket biztosítanak az új szervezetek kialakításához. Ezzel magyarázható, hogy a vizsgálatok során rend­kívül heterogén, ideiglenes­nek tekinthető szervezeti formákkal találkoztak az Állami Számvevőszék szak­emberei. Az új szervezetek indu­ló anyagi feltételei külön­bözőek. Ahol viszonylag AZ ÁR EUER ÚSZVA K Ma is ott él a községben, ahol született. Űrnak született, lett azután belőle kizsákmányolok iva­déka, majd megtűrt, végül elismert szakember. Állunk egy hatalmas tábla, szépnek ígérkező bú­zavetés mellett, s ő azt mondja, ezek a földek i s az apáméi voltak. Hektárban számolva 9(57 hek­tárnyi szántó, rét, szőlő, gyümölcsös volt a család birtokában. És akkor jött a XV. törvénycikk ... Beleszédül a történelem mély vizébe az ember. Azt a bizonyos XV. törvénycikket ugyanis 1942. szeptember 6-án hirdették ki. A többi között ar­ról rendelkezett, hogy a birtokot (ezt a birtokot is) át kell engednie a családnak némi térítés lejében a — keresztényeknek. A család ugyanis zsidó volt. ö mondja így, hangsúlyosan, a huszonhárom csa­ládtagból az egyetlen, aki életben maradt... Ezt a bizonyos XV. törvénycikkel ma ki emlegeti? Holott a jogfosztás (állandó eleme a XX. század magyar történelmének) vitathatatlan esete. Miért altkor az 1949-es (1947-es? 1945-ös?) dátum? Mi­lyen logika alapján? Számítások szerint a megye szántóterületének a felénél kétségessé tehető a tulajdonjog, ha vala­mennyi jogíosztó intézkedést figyelembe venné­nek a törvényhozók. De nem vesznek figyelembe. Miért nem? Sorolja, sorolja a kérdéseket. Hango­san, de magának, vagy a tavaszi szélnek? Nem vár választ. Azt a huszonkettőt kérdezi, aki el­pusztult 1944—45-ben? Értük mi és kiktől járna? Avagy lassan eljuthatunk oda, hogy nem is volt XV. törvénycikk...?! Milyen alapon követeli visz- sza az elvett zsidó (majd sváb) birtokokat az, aki megkapta 1942-ben, 1945-ben? Sóhajt, legyint. Termelőszövetkezeti nyugdíjas. (M) kedvező az örökség, ott a gazdálkodás kielégítő pénz- •ügyi feltételekkel indult. A tanácsok OTP-számlája 1990 élején 3,8 milliárd forint volt, s az év végén viszont már több mint 5 milliárd forinttal rendelkeztek. Jóval kedvezőtlenebb a kép ott, ahol az átgondo­latlan gazdálkodás miatt jelentősen megnövekedett a hitelállomány, s ezt örököl­ték az önkormányzatok. Az új szervezeteknél az eladó­sodás súlyos pénzügyi ter­het jelent, évekre behatá­rolja a gazdasági döntése­ket. Jó néhány településen már a tanácsok kérték az általuk felhalmozódott adósságok 1991-re történő átütemezését, s az önkor­mányzatok ezzel az örök­séggel még az előző évi szintet sem tudják szava­tolni. Az önhibájukon kí­vül kritikus pénzügyi hely­zetbe került önkormányza­tok megsegítésére az álla­mi költségvetés 1991-re 5 milliard forintot különített el. Az Állami Számvevő- szék szakértői szerint azon­ban ez az összeg nem lesz elégséges. Gondot jelent az is, hogy a keret háromne­gyedének elosztására a kor­mánynak március végéig kellett volna a törvényho­zás elé javaslatot terjeszte­ni. Az indítvány benyújtá­sára azonban április köze­péig még nem került sor. Kedden búcsúztatják Csengey Dénest Kedden búcsúztatják a fiatalon elhunyt Csengey Dénes országgyűlési képvi­selőt, az MDF alapító „tag­ját és alelnökét, akit mind az Országgyűlés, mind a Magyar Demokrata Fórum saját halottjának tekint. Csengey. Dénes az , első szabadon választott Parla­mentnek fáradhatatlan tag­ja, kiemelkedő egyénisége volt. Egyik kezdeményezője és legfőbb szervezője volt a Nemzeti Alapítványnak. Hamvasztás előtti bú­csúztatása 1991. április 16- án, kedden 17.30 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Magántulajdonon alapuló mezőgazdaság Államilag ellenőrzött átalakulás Hazánkban a mezőgazdasági szövetkezetek együttesen mintegy SCO ezer ember — aktív tag és alkalmazott — megéi'netését biztosítják, s ugyanennyi az e szerve­zetekhez kötődő nyugdíjasok száma. Éppen ezért nem mindegy, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyokhoz a mezőgazdasági szövetkezetek miként tudnak alkalmaz­kodni. Az átalakulásuk segítésére szervezte a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége azt a négynapos konferenciát is, amoly hétfon kezdő­dött meg a budapesti Agro Hotelban. A fórumon mintegy 300 hazai szakember vitatja meg a mezőgazdasági szö­vetkezetek átalakulásának lehetőségeit, gondjait. Na­pirendre kerülnek többek között az átalakulás gaz­dasági és jogi feltételei, a vállalkozások kérdése, va­lamint az érdekképviselet, s az ehhez kapcsolódó hu­mán stratégia. A tanács­kozáson részt vesz Sárossy I,ászló, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára is. • Előadásában rámutatott: a nemzeti agrárprogramot várhatóan már májusban megtárgyalja a kormány. A lényege: olyan, főként magántulajdonon alapuló mezőgazdaság kialakítása hazánkban, amely verseny- képes termékeket állít elő. Ennek érdekében a kor­mányzat végre kívánja haj­tani a gazdasági rendszer- váltást az agrárágazatban is. Arra törekszik, hogy e bonyolult folyamat a lehe­tő legteljesebb társadalmi konszenzussal menjen vég­be. A kormányzat — muta­tott rá a továbbiakban az államtitkár — agrárpoliti­kája kialakítása során nem ágazatokat és üzemformá­kat kíván előnyben része­síteni, hanem a termelés gazdaságosságát tekinti a legfontosabbnak. E törek­vés megvalósítása során tekintetbe kell venni, hogy a magyar mezőgazdaság mozgásterét a nemzetközi piaci viszonyok elsősorban az Európai Közösséghez fűződő magyar kapcsolatok rendkívüli módon befolyá­solják. Nyilvánvaló pél­dául, hogy a keleti piacok tekintélyes részét elvesztő magyar mezőgazdaságnak egészen új piaci igények­hez igazodó termelésre kell berendezkednie. Az államtitkár hangsú­lyozta, .hogy a mezőgazda­ság átalakítása csak álla­milag ellenőrzött keretek között mehet végbe, s ez hosszabb időt vesz igénybe. Az átalakulás után is meg­marad az ágazat többszek- tórúsága, s ennek megfele­lően a támogatási rendszer is átalakul. Az elképzelé­sek szerint az utóbbi — eltérőén a nyugat-európai­tól — a garantált felvá­sárlási árakra épül majd, s csak néhány termék ese­tében tartalmaz kvótákat. Ezt. azzal indokolta, hogy a magyar költségvetés nem annvira teherbíró, mint a fejlett ipari államoké. El­mondta ’azt: is, hogy az át- . alakulás előmozdítása ér­dekében fontos a megfe­lelő törvényi szabályozás is. Kitért arra, hogv a kár­pótlási törvény, mely alap­vetően rendezi a földtulaj­don ügyét is, nem mentes a nézetkülönbségektől, ám e területen nem lehet az eltérő véleményeket közös nevezőre hozni, mivel az érdekek is különbözőek. Az államtitkár abbrm nem lá­tott semmi kivetnivalót, ha a mezőgazdaságban a föld- tulajdon és a földhasznosí­tás elválik egymástól. Az alkotmány tiltja a hatalom kizárólagos birtok­lására való 'törekvést — közölte hétfőn Nyíri Sán­dor, a legfőbb ügyész helyet­tese, aki az MTI kérdésér« kommentálta a Poíosz szombati. békéscsabai nagygyűlésén elhangzott kijelentéseket. A hírügy­nökség jelentése szerint Fónay Jenő, a Pólósa el­nöke arról beszélt, hogy jú­nius 30. — a szovjet csapa­tok távozása — után „ők‘* fognak dirigálni, s egy hó­nap alatt megcsinálják az „igazi” rendszerváltást, ad­dig mindenki érezze magát politikai fogolynak. Azt ál­lította továbbá, hogy e rendszerváltásról nem csu­pán álmodnak, megvannak a terveik is. Az alkotmány tartalmaz­za a véleményalkotás, illet­ve a gyülekezés és az egye­sülés szabadságát — mond­ta a főügyész helyettese, ám hozzátette: az alaptör. vény arról is szól, hogy a választások eredményét mindenki köteles tisztelet­ben tartani. A sajtó sza­badsága pedig azt is jelen­ti, hogy a politikusoknak a nyilvánosság kontrolijával is számolniuk kell. „Hál’ist ennek a magyar kormányszervek között lé­tezik az az intézmény, amely a hatalom erőszakos megragadására törő szán­dékok felderítésével foglal­kozik” — válaszolta Nyíri Sándor arra a kérdésre: nem nyugtalanítják-e az „igazi” rendszerváltást cél­zó tervek. ★ Mi nem vagyunk olyan nyugodtak, mint a legfőbb ügyész helyettese. Az al­kotmányos rend védelmére hivatott intézmények egyik legfontosabbikában. a Nemzetbiztonsági Hivatal­ban ugyanis —• tudomá­sunk szerint — éppen a szóban forgó társadalmi szerrezet, a Poíosz tagjait alkalmazták szerződéses szakértőként. Kecskére ká­posztát? (bpa) Göncz Árpád hazaérkezett Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hétfőin hazaérkezett hivatalos in­diai látogatáséról. Az ál­lamfőt Szabad György, az Országgyűlés elnöke fo­gadta a Ferihegyi repülő­téren. Ä jő orvosnak mtm a (Cikkünk a 3, oldalon} Állattartók, kistermelők! Keveréktakaményaink jelenlegi áréból, ÍQMsTÍ 100 Ftjq árengedményt adunk Számoljon - megéri! Pest megyében és a fővárosban 83 kiskereskedelmi elárusítóhellyel állunk tisztelt vásárlóink rendelkezésére. Keveréktakarmányokból teijes körű a választék. megőrizve a vásárlók által ismert minőséget, © Keresse fel boltjainkat! Vásárolja a Budapesti és Pest Megyei GMV tápjait!

Next

/
Oldalképek
Tartalom