Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-15 / 87. szám
Valóban oly ártalmas a zsír? A kettéosztott világ Hosszú időn át megingathatatlan ténynek számított, hogy a vérzsírok — elsősorban az LDL-koleszterin — magas koncentrációja elősegíti az erek elzáródását. Üjabban azonban nemcsak az érbetegségek és a koleszterin kapcsolatát kérdőjelezik meg, hanem lassan a következetes zsírelvonás hatásaira is fény derül. Amerikai kutatók fogyókúrázóknál a fehérvérsejtek elhárító funkciójának csökkenéséről számolnak be. Mások a diétát és a vérzsírcsökkentő gyógyszerek szedését hozzák kapcsolatba a betegek agresszív viselkedésével. Nem eldöntött az sem, hogy a vér kóros koleszterinszintje oka-e a rákbetegségnek, vagy következménye. A koleszterin kérdése két táborra szakította az orvosvilágot. Amíg az orvosok döntésre jutnak, addig az Mit tud az új ? OPTIMISTÁKNAK Az MTA Martonvásári Kutatóintézete három új búzafajtával lep.te meg hazánk mezőgazdaságát. A sok jó tulajdonsággal bíró kalászosok talán a gabona- kivitelünket is elősegítik. Mit tudnak ezen új gabonák? A fontosabb szántóföldi betegségekkel szemben ellenállók, aminek a környezetvédők fognak a legjobban örülni, hiszen kevesebb vegyszer kerül így a földbe. Télállóságuk kiváló, s e tény — az utóbbi csapadékmentes telekre gondolva — nagy érték. A minősítéséig csak MV—0487 névre hallgató Martonvásári 19-es. azaz MV—19, ráadásul jól túri a szárazságot. E korai fajta adja a legjobb minőséget a hazai korán érők közül. A másik két fajta az MV—20 és az MV—21 — régebben MV— 3287, illetőd eg MV—1088 fajtajelölt — középkorai érésűek és jó minőségű malmi búzák, vagyis kenyérsütésre kiválóan alkalmasak. Az MV—21 fajtáról azt ígérik a kutatók, hogy a legbőtermőbb a középkorai érésű búzák sorában. olvasó csak egyet tehet, túlzásokba nem esve, igyekezzék kiegyensúlyozottan táplálkozni. ' Űjabb csontvázleletek bizonyítják, hogy a basílo- saurus nevű ősbálnának hátsó lábai voltak. A leletek mintegy 45 millió évesek, az eocónkorból valók. Akkoriban az északi félteke tengereiben élt ez a 15 méternél hosszabb állat. Hátsó lábai föltehetőleg egy ötujjú végtag visszafejlődései. Nem világos, mire használhatta hátsó lábait az ősbálna. A szárazföldön való mozgáskor biztosan nem voltak képesek hordozni a hatalmas test súlyát. Lehetséges, hogy úszás közben vette valahogyan hasznukat. Egyes kutatók úgy vélik, hogy párzás alkalmával támaszkodásra használta őket. Lehetséges, hogy a basilo- saurusnak ezek a végtagjai már az eocénkorban is evolúciós csökevények voltak. Mindenesetre az ősbálna • hátsó lábai alátámasztják azt a hipotézist, hogy a bálnák a szárazföldi állatoktól származnak. A Szovjetunióban olyan kutató műholdak kifejlesztésén dolgoznak, amelyek napvitorlák segítségével képesek megváltoztatni pályájukat. Az első kettőt 1993- ban és 1995-ben juttatják a világűrbe, ahonnan a föld magnetoszféráját fogják vizsgálni. Akkora vitorlájuk van, hogy a Nap felé fordítva, a napsugár nyomása képes hajtani a műholdat. Kisebb, állítható napvitorlákkal pedig a műholdak helyzetét fogják szabályozni. Egyes betegek. akiket kemoterápiás kezeléssel kigyógyítottak rákbetegségükből, néhány év múlva újabb, másodlagos daganatos megbetegedéssel tértek vissza az orvoshoz. Ennek oka gyakran az elsődleges rák citósztatikumokkal sejtmérgekkel — történt kezelése. A kutatók már a hetvenes években felfigyeltek arra, hogy a kemoterápiás kezelés olykor növeli az újabb rákos megbetegedés kockázatát. Bécsi és heidelbergi kutatók több ezer kórésetet elemezve kiderítették, hogy Csak próbálgatta a szárnyát Az első madár Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? — szokták feltenni a megválaszolha- tatlannak tűnő kérdést, de egy biztos, valójában az „első" madár, ami hüllő- szerű volt, madárszerű hüllőtojásból keletkezett! Az első ősmadarat, az Ar- cheopteryxet a legjobbkor találták meg a paleontológusok. 1861-ben került elő, két évvel azután, hogy Darwin fő műve, a Fajok eredete megjelent. Elméletéhez nagyszerűen járult hozzá a hiányzó láncszem megtalálása, amely összekapcsolja a ma jól elkülönült hüllőket a madarakkal. Az Archeopteryx, amelynek tollak lenyomataival övezett megkövesedett maradványait . Solnhofenben, az egykori korallzátony finom szemcséjű üledékeiből képződött palában találták meg, galamb nagyságú ősmadár volt. Koponyája még hüllő jellegű volt, nem volt csőre, de állkapocséban erős fogak ültek. Az ősmadár bizonyítéka a mozaikszerű fejlődésnek. Nyitott kérdés, hogy mennyire tudtak repülni az ősmadarak? Valószínűleg két lábon jártak, akárcsak a dinoszauruszok, lehet, hogy földön futó ősöktől származtak, s kezdetben fel-fel ugrálva gyűjtötték össze táplálékukat, s legfeljebb csak siklórepülésre voltak képesek. A paleontológusok mintegy ezer kihalt madárfajt tartanak számon, de mivel a madarak könnyű csontváza csak kivételes esetben marad meg, feltehető, hogy valaha sokkal több fajuk élt. a másodlagos tumor fellépte az elsődleges tumor gyógyítására használt citoszta- tikumok fajtájától, dózisától, a kezelés időtartamától, valamint az elsődleges tumor fajtájától függ. A kemoterápiával párhuzamos sugárkezelés nincs befolyással a másodlagos daganatok gyakoriságára. Másodlagos tumorok gyakorlatilag minden szervben keletkezhetnek, és sikeres gyógyításuk valószínűsége nagyon kicsi. Fontos tehát, hogy az elsődleges rákbetegség kezelésénél a hosszú távon is legelőnyösebb kezelési módszert alkalmazzák. Az ún. alagútmikroszkóp nagyszerűen bevált felületek vizsgálatánál, azonban közben kiderült, hogy szerszámként is használható néhány atomból álló struktúrák létrehozására. Erre a legújabb példa a ludwigsha- feni BASF vállalat kutatólaboratóriumában elért eredmény. A mikroszkóp csúcsát volfrám-diszelenid kristályhoz közelítve, s a kristály és a csúcs közé kisfeszültséget kapcsolva, láthatóvá válik a kristály atomjainak elrendeződése. Ha viszont néhány millszekundumnyi időtartamra nagyobb váltakozó feszültséget kapcsolnak rá, a kristály csúcs alatti pontján három volf- rámatomból álló struktúrák jönnek létre, amelyek kiemelkednek a kristály felületéből. Ha ezt az atomi méretű kiemelkedést a kettes szám- rendszer „1”, változatlan környezetét pedig „0” jelének tekintjük, akkor ez az eljárás hatalmas tömegű információ rendkívül kicsiny felületen történő tárolására nyújt lehetőséget. Magyar orvos a rák ellen Dr. Jakó Gézát, a bostoni orvostudományi egyetem tanárát kinevezték annak a háromtagú testületnek a tagjává, amely a rák elleni harc kérdéseiben segíti tanácsaival George Bush elnök döntéseit. A rákkutatásokra csak az állami közegészségügyi intézet évi kétmilliárd dollárt költ. Jakó professzor 1954-ben végzett a Semmelweis egyetemen s 1956-ban a Pé- terffy Sándor utcai kórházban szervezett mentőszolgálat egyik vezetője volt. Kutatásai évek óta budapesti és kaposvári kollegáival együtt folynak; amint Jakó professzor elmondta, legújabban közösen fejlesztettek ki olyan szívsebészeti műszereket, amelyekkel a mellkas teljes felnyitása nélkül végezhetők el műtétek. Tavaszi testápolás Á tükör jelzi a tennivalókat Tavasszal, amikor több a napfény és kibújunk a téli gúnyából, magatartásunk is megváltozik. Szebbek, csinosabbak akarunk lenni. Leghelyesebb, ha erre időben felkészülünk. A tükör elé állva tapasztalhatjuk, hogy télen kevésbé vigyáztunk alakunkra. Most arra törekszünk, hogy felesleges kilóinktól megszabaduljunk. Nem elég ilyenkor fogyókúrát kezdeni, hanem étrendünket is meg kell változtatni. A tésztafélék helyett együnk több gyümölcsöt és zöldségfélét — almát, répát, zöldfőzeléket. — Amikor már nem kell védekeznünk a hideg ellen zsíros ételekkel, helyes ha áttérünk az olajjal készített menükre. , Ha némi kényelmetlenséggel is jár. nem hanyagolható el a rendszeres sportolás sem. Ilyenkor korábban világosodik, későbben sötétedik. Ezért akár reggel, akár este jólesik egy-egy kiadós séta, de ne a kőrengetegben, hanem valahol csendes nyugodt környéken, lehetőleg a zöldben. Nem feledkezhetünk meg arcbőrünk rendszeres ápolásáról sem. A téli időjárás megviseli az arcbőrt Itt-ott feltűnik egy-egy repedés, ráncosodás. A tél nyomait eltüntethetjük, ha az arcvízzel megtisztított bőrt megfelelő krémmel könnyedén bemasszírozzuk. A zsíros bőrre jó hatású az élesztős, joghurtos. a száraz vagy normál bőrre a mézes-tojássárgás pakolás. Minden bőrnek használ a nagyon tápláló és nyugtató hatású, a vékony sárgarépaszeletekből készített pakolás. K. Z. HELIKOPTER SZÓRJA. Megélénkült a határ. A nagyüzemi táblákon helikopterek szórják a gombaölő szereket, s vetőgépekkel földbe juttatják a borsót, mustárt. A magángazdaságokban, háztájikban is ugyanezt a munkát kell elvégezni, csak lényegesen kisebb területen, kevésbé korszerű eszközökkel. TÜLEKEDŐKA PÁLYÁN Tetők és nagymenők Nap mint nap tanúi vagyunk autósok üldöző versenyeinek. Gépkocsik cikáznak a gyalogosok között, s gyalogosok rohan- gásznaik gépkocsik között. Kérjük most a véleménynyilvánítást arról, hogy ki és miért éppen ezt a lehetőséget ragadja meg egyéniségének, másságának látványos bizonygatására. Beszéljünk arról a legfőbb mozgatórugóról, ami ezek mögött áll: az időről, illetve az időnyereségről. Ugyanis majd minden tülekedő arra hivatkozik, hogy siet, hogy késésben van, hogy nem ér rá, hogy neki drága az ideje. Nézzük meg, hogy hol, mely körülmények között milyen nyereségeket lehet így elkönyvelni. MINIMÁLIS ELTÉRÉS Sok-sok évvel ezelőtt (még autópálya sem volt) külföldi példa nyomán kísérletet végeztek. Budapestről két autót indítottak a Balatonra. Az egyiknek a szabályokat betartva kellett megtennie az utat. A másik — a balesetek elkerülésének kötelezettsége mellett — valamennyi szabályt, így természetesen az előírt sebességkorlátozásokat is figyelmen kívül hagyhatta. A tapasztalat megegyezett a külföldiekkel: a két kocsi között, ilyen szalcaszon minimális, mindössze tízperces eltérés mutatkozott. Az egyik vezető viszont (a lassúbb) kipihenten és félig fogyasztott tankkal ént céljához. KOCKÁZATOS ELŐZÉS A másik, sok-sok autóstársának bosszúságot okozva, számos veszélyes kockázatot vállalva, durva előzésiek és sebességtúllépések árán, holtfáradtan és üres tankkal ért ugyanoda. Tíz perccel korábban. Ugyanilyen tapasztalatokat ki-ki maga is szerezhetett. Hányszor érünk utol vasúti átjáróban egy korábban melegebb éghajlatra kívánt, bennünket bosz- szantó, kockázatos előzés során fékezésre, lehúzádás- ra kényszerítő esztelen útitársat? Persze az sem árt, ha néha mi is hátranézünk. Ilyenkor keserű csalódások is érhetnek, például az, hogy a nagy fáradság árán megelőzött jármű a következő konvojnál utolér, vagv valamelyik stoptáblánál ott van a nyakunkon. Fel kell tennünk a kérdést: vajon érdemes volt-e mindenáron eléje kerülnünk? Tudni kell, hogy ezek a tülekedések igen nagy összpontosítást igényelnek, s bizony sok energiát szednek ki belőlünk. Egy közlekedési szakember találóan az akkumulátorhoz hasonlította az autóst. Azzal a különbséggel, hogy az ember minden reggel bizonyos feltöltöttségi állapottal Indul, de napközben az energiáját anélkül fogyasztja, hogy pótolná azt. Ha túl nagy a fogyasztás, az akku idő előtt kimerülhet.' Akkor pedig nagy baj van! Az előbb elmondottak másképp érvényesek a helyi forgalomban. Az „akkumulátor” ott még hamarabb kimerül, tehát még inkább csínján kell bánni az igénybevételével. Rövid távokon valóban lehet időt nyerni. Két óra utazási időhöz képest azonban tíz perc alig valami. Az autósnak is jól jöhetne ez az időnyereség — ha a tülekedési taktikát csak egyedül alkalmazná. Amennyiben azonban többen is ezt teszik, akikor a de- zertálási-kooperálási stratégiával állunk szemben. Ha ugyanis mindenki kooperál, tehát alkalmazkodik: az utak áteresztő- képessége jóval nagyobb, mintha egyes izgágák, azaz dezertálok egyéni előny- szerzés érdekében a több- bieket folyton lassításra kényszerítik. Az egyik dezertáló (a tülekedő, a szabályoknak fittyet hányó) a közelben lassítja a másik hasonló viselkedésű társa közlekedését is, az pedig az övét. Emiatt a jobb autóval rendelkező, bizonyos fel- sőbbrendűségi érzésekkel megáldott nagymenő nemcsak lenézett, gyámoltalanoknak, nyusziknak tartott többségen áll bosszút, hanem saját „kaszttársam” is. VÉLT ELLENSÉGEK Azok pedig őrajta. Hasonló felfogású, ismeretlen, soha nem látott társa teszi meg neki . ugyanazt a szí- vességet, amivel ő kínálja a többséget. Vajha belátnák, hogy együttműködve mennyivel gyorsabban és nyugodtab- ban jutnának ők is — és mi is, a többség — célhoz! A dezertálás — a közlekedésben — mindenkinek kárt okoz. Itt ugyanis csak vélt ellenségek vannak. Irk Ferenc
