Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-15 / 87. szám

Hétköznapi

természetvédelem

Az erdőbe induló uíacska mellett jókora tábla figyelmezteti a kirándulókat: tájvédelmi körzetben járnak, ne itt éljék ki virágszcdési hajlamaikat. Mégis, milyen csábítóan hat az első pihenőhely fából faragott padja mellett viruló ibolya. A túrázó nagyszülők első dolga, hogy unokájukra szóljanak, szedje le később érkező édesanyjának, biztosan örülni fog. Az unoka azonban jól tudja, hogy anyja haragudna, a virágokban saját élőhelyükön szeret gyönyörködni.

Néhány órával később ketten járnak ugyanott, a kisfiú meg is mutatja a veszélybe került ibolyát, s jólesően nyugtázza a dicséretet. Kicsit beljebb sétálnak az erdőbe, számolják a madáretetőket, örülnek a kipattanó rügyeknek, kétségbe vonják a tájvédelmi körzetben motoron száguldozó fiatalember elmeállapotának épségét, majd hazafelé indulnak.

A pihenőhelyre újabb kirándulók érkeztek: egy idősebb úr és két unokája. A kislányok kezében nagy csokor virág, amit egy nejlonzacskóba próbálnak gyömöszölni. Ibolyánk is épp oda vándorol. A bácsi szóba elegyedik a kisfiú anyjával. Elemzi a politikai helyzetet, megfeddi a törvénysértőket, a csalókat cs az erkölcsi normákat nem ismerő „etnikai kisebbséget”.

A kisfiú közben komoran figyeli gondosan óvott ibolyájának szomorú sorsát. S amikor a lányok, ráunva játékukra* az egész csokrot szétszórják, szótlanul leguggol, hogy összeszedje. Szálanként rendezi újra a csokrot, egy fa tövébe helyezi és áll még egy darabig mellette, mintha búcsúztatná.

Pachner Edit

Tavaszt nyárban

Az első turista

(Vimola Károly felvétele)

Alapítvány a templomért

Egy kicsit mindenkié

Az ócsai református templom már több mint 700 éves, ódon építmény. Az idő vasfoga régen kikezdte. A munkálatok már évek óta folynak annak érdekében, hogy a templom visszanyerje eredeti állapotát. A jelenlegi munkálatokról az egyik legilletékesebb személyt, Papp László református lelkészt kérdeztük:

;— Az Országos Műemléki Felügyelőség 1983-ben határozta el, hogy a templomot felújíttatja. A régészek 1986-tól dolgoztak itt, feltáró munkájukat három éven át folytatták. Tavaly tavasszal pedig hozzákezdtek a tetőcseréhez. Ahhoz azonban, hogy a templom újra használható legyen, még sok mindenre — elsősorban pénzre — van szükség.

— A templom helyreállításának és karbantartásának támogatására létrejött az „Úcsa református templom” alapítvány.

— Az alapítvány eddig 950 ezer forint, melyhez a

helyi vállalatok is hozzájárultak — Felsőbabádi Állami Gazdaság 500 000, Ócsa Nagyközség Önkormányzata 300 000, Fegyver - és Gázkészülékgyár 100 000 forinttal. Három héttel ezelőtt volt dr. Békési Panyik Andor — néhai református lelkész — díszpolgárrá avatása. A díszpolgári oklevél mellé járó 20 000 forintot a professzor felesége a templom javára ajánlotta fel. Ahhoz azonban, hogy az átadás idejében megtörténjen, az idei évben körülbelül 27—28 millió forintra lenne szükség. Hogy összegyűljön, a magánemberek segítő szándéka sem nélkülözhető. Kell. hogy minden ember érezze: ez

a templom egy picit az övé is. A tervek szerint 1992 Virágvasárnapján tarthatunk istentiszteletet. Az pedig, amikor a park. a kert, és a kerítés is készen lesz, csak 1994 tavaszára várható.

Amióta a református templom helyreállítási munkálatai folynak, a gyülekezet egy kis imaházban tartja összejöveteleit. Mintegy 300—400 hívő várja, hogy ismét birtokba vehesse a tiszteletet parancsoló építményt.

(Az alapítványra a következő címen lehet befizetni: OTP ócsai fiók. Számlaszám: 317-98230 jelölőadat: 773 3070.)

Csengődi Erika

SZOCIOLÓGUSOK INÁRCSON

Hogyan öregszünk?

A falusi nyugdíjasok életével foglalkozó nemzetközi kutatási program résztvevői idén Magyarországon tartották háromnapos konferenciájukat. Ennek keretében április 10-én a hat vizsgált magyar falu egyikében, Inár- cson tettek látogatást.

A két éve folyó, „Öregedés falun” címet viselő szociológiai kutatásban nyolc ország vesz részt, a régi NDK és NSZK — ma Németország —, Franciaország, Finnország, Lengyelország, Hollandia, Wales (Nagy-Britannia) és Magyarország, vezetője Berndt van Deencn, a bonni egyetem szociológiai tanszékének professzora. A hazai kutatásokat dr. Forray R. Katalin (Oktatási Kutató Intézet) és dr. Répássy Helga (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) vezeti.

Két, Európa-szerte jelentkező probléma tette szükségessé e széles körű vizsgálatot. Egyrészt mindenütt növekszik a 60 év feletti lakosság száma, másrészt ez a tendencia falun és a mezőgazdaságban érzékelhető. Ahhoz, hogy a kormányok megfelelően tudják kezelni az időskorúak gondjait, ismerniük

DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. 9 Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 őraig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér., Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. az. 14«. Telefon: 138-23S9/283

kell életüket, szokásaikat, igényeiket.

Minden ország 6—8 falut választott, Magyarországon Inárcs, Magy, Zákányszék, Pátró, Kajárpéc és Nadasd került a szociológusok nagyítója alá. Minden faluról monográfia és szociológiai háttértanulmány készült. Inárcsról mindkettőt Cza- gányi László készítette. A kérdezőbiztosok 500 idős embert faggattak ki. A 21 oldalas kérdőív kitöltése többórás beszélgetést igényelt, a riportalanyok mégis szívesen vállalkoztak rá, mert olyan témákról beszélhettek, amikről azelőtt senki nem kérdezte őket.

A' kutatás érintette többek között az idősek integrációját a falu szociális életébe, saját családjukba,

az anyagiak és a tudás átörökítésének módját, a közösségi életben való részvételüket, egészségük gondozását. Tanulságként néhány példa a nyugat-európai és kelet-európai nyugdíjasok szokásainak, lehetőségeinek különbségéről.

Nyugaton több az egyesület, kilub és egyéb ösz- szejöveteli lehetőség. Hollandiában például nyelv- tanfolyamokat szerveznek kifejezetten idősebbek részére. Többet törődnek egészségükkel, betegség- megelőző, általános kivizsgálásokra járnak, amire nálunk nem akadt példa. A gazdasági szerkezetből adódóan Nyugat-Európá- ban sok helyen azért fizetnek a parasztoknak, hogy ne termeljenek! A ^természet őrzőinek” az a feladatuk, hogy óvják és tartsák karban az terdőket, legelőket.

A kutatások és a helyi konferenciák kiádásait minden ország maga fedezi. A magyarországi vizsgálatokat az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) és a Soros-alapítvány finanszírozza, utóbbi viselte a mostani konferencia költségeit is, melynek záróprogramjában az inár- csi látogatás szerepelt. j

I. ÉVFOLYAM, 41. SZÄM

1991. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ

vuifa

MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PEN'TeKEN, SZOMBATON

Ármánykodás vagy pletyka?

A tanár is ember

Tatárszentgyörgyrűl mondják: ha az alvégen elesik valaki, a hír előbb jut el a felvégre, mint maga a kárvallott. Eme gyors híráramlás még nem volna baj, az viszont már igen, hogy menet közben vagy elvesznek, vagy tesársk a hírekhez. Az ilyesmikből születik a félreértés, a harag, a konfliktus, mint történt ez legutóbb az általános iskola igazgatója, Tarján András személyével kapcsolatban. Az igazgató úrról már irtunk a közelmúltban, s megvallom, akkor azt hittem, sikerült elsimítani az önkormányzat és a közte kialakult véleménykülönbséget, mely a költségvetés körüli vitákban csúcsosodott ki. Sajnos nem ez történt, az írásom megjelenése utáni napokban Tarján András és felesége — aki vezető óvónő — beadták felmondásukat. A felmondás nem tartalmaz megokolást. Minderről két levélből és a polgármester asszonytól szereztem tudomást. A levelek írói arra kértek, nézzek utálta, mi is a valós oka a felmondásuknak, kinek áll útjában a Tarján házaspár?

Az igazgató nem köntör- falaz, plenum előtt kimondja — szünetben a tanáriban — sértőnek tartja, hogy tudta nélkül, a háta mögött, két önkormányzati tag megkereste Hernádi Lászlóné dabasi tanárnőt, és az iránt érdeklődtek, nincs-e kedve megpályázni az igazgatói státust. — Honnan a hír? — kérdeztem a jelen lévők tői. — A verebek is ezt csipogják. Ez ugyan nem hírforrás. de ennél többet senki nem tudott, vagy nem akart mondani.

Gazdik Lajosné, a polgármester, határozottan állítja, az önkormányzati testület senkit nem bízott meg ilyen tárgyalásokra. Arról viszont neki is van tudomása — nem hivatalosan —, hogy a helyi Kisgazdapárt két prominense valóban megkereste Her- nádinét. Az csupán a véletlen műve, hogy a két úr közül az egyik a testületben is jelen van, mint képviselő. Gazdikné azt is beismerte, a felerősödött

Budapestről Inárcsra menet a buszon felolvasták Czagányi László németre fordított monográfiáját. Inárcson dr. Kren- kó József polgármester és Hornyák Árpádné jegyző fogadta a vendégeket, akik a polgármester előadása után kérdésekkel árasztották el őket. Érdeklődtek a földek 1945 előtti tulajdonosairól, a téeszesítésről, a mai helyzetről, az ingázásról, a betelepülőkről, az idősek szociális helyzetéről, a falu településfejlesztési céljairól.

Meglátogatták a nyugdí- jasklubot, ahol két 90. évét taposó bácsika énekelt nekik, majd — a várakozással ellentétben — őket faggatták ki. A nyugdíjasok mindenkinek saját készítésű hímzést ajándékoztak, majd a találkozó fénypontjaként táncra kérték a meghatódott vendégeket.

Ebéd után a Hunyadi utcai óvodások várták őket, népi .tánccal, köszöntővel, ajándékkal, majd az Illés és a Despot család látta vendégül a népes kutató- csoportot

Hálátlan szerep jutott a polgármesternek, neki kellett a gyorsan múló időre figyelmeztetni a kérdésekből kifogyhatatlan szociológusprofesszorokat, akiket még Ócsán is vártak. Kutatási programon kívül — immár egyszerű turistaként — megnézték a tájházat, a műemlék templomot és a pincesort.

Pachner Edit

pletykáktól felbátorodva Hernádiné őt is megkereste, az iránt tapogatózott, milyen kilátásai lennének, ha megpályázná az igazgatói státust.

Valaki tehát fellovalta a dabasi tanárnőt, de miért pont a Kisgazdapárt? Ezt azért nehéz elhinni, mert Babas környékén vajmi kevéssé szívelik a pártállam volt tisztségviselőit, a kisgazdák. Márpedig Her- nádiné a városi pártbizottság második embere volt, az ideológiai titkár. S ez — egyesek szemében — aligha minősül kisebb „bűnnek”, mint az, hogy Tarján igazgató urat is titkár elvtársként süvegelget- ték a szentgyörgyi utcákon az MSZMP-s világban.

Gazdik Lajosné: — Személy szerint én elégedett voltam, s vagyok Tarján úr és felesége munkájával. Nincs okom utódot keresni, szó sem volt pályázat kiírásáról. Nagyon meglepett a felmondás, próbáltam lebeszélni a feleket. Sajnos megint beindult a pletyka, és még sajnosabb, hogy Tarján úr hitelt adott az alaptalan mendemondáknak.

Gazdikné jóhiszeműségét és pártolását nincs okom kétségbe vonni, viszont szöget ütött a fejembe a testület magatartása. A felmondást, megvitatásakor 9:1 arányban szó nélkül elfogadták. Csupán ennyit ér egy jól felkészült, több diplomás pedagógus tízéves munkája? Ennyire hálátlan Tatárszentgyörgy?

— Az igazi ok az, nem tudták elviselni, hogy András következetesen szembeszállt velük a költségvetés körüli vitákban — mondják a testületi tagok, megtoldva mindezt még azzal, az önkormányzat hozzáállását a pedagógusi munka semmibe vevése jellemzi, ami sértő és megalázó. íme egy gúnyos kijelentés, mely azon az önkormányzati gyűlésen hangzott el, ahol a költségvetést tárgyalták, s melyen a tanárok is hangot adtak a véleményüknek;

— Mikor voltak ilyen egységesek a pedagógusok, mint most, amikor a zsebükbe folydogáló forintokról van szó — kérdezte az egyik testületi tag.

Szlama Imréné, Szivesi Józsefné, Orbánná Szlama Ágnes, vagy Márkus Zoltán tanárok egybehangzóan állítják, itt nem a zsebükbe folydogáló forintokról van szó, hanem a testület ama törekvéséről: európai szintű, városi nívójú iskolát akarnak működtetni Tatárszentgyörgyön, és ehhez kevés a jó szándék, ehhez pénz is kell.

Tarján igazgató úr megsértődött, lehet a kiváltó oknál nagyobb mértékben, s talán nem egészen jól döntött, amikor felmondott. Nem kellene megpróbálni kiengesztelni?

Kedves tatárszentgyörgy! honatyák, többségükben önök is abba az iskolába jártak, ami körül az érzelmek hullámai most felcsaptak, s ha önöket nem is, de a gyerekeiket-Tarján igazgató úr tanította, vagy tanítja, mégpedig nem is rosszul. Jó volna ezen elgondolkozni, s netán azon is, mi illeti meg a tanárt a fizetésén túl! Valamicskével több szeretet és több megbecsülés, amit a tanár éppúgy igényel, mint bárki más. Mert a tanár is ember.

Matula Gy. Oszkár

V áitoztatások saját zsebre

Elismerem, az utcanév-átkeresztelésik részben jogosak, de nem annyira fontosak, mint azt egyesek sürgetik. Mert.a névcsere táblacserét is igényel, s a táblák tudvalevőleg pénzbe kerülnek. Sőt! Nemcsak a táblák. Az újrakeresztelések adminisztrációs költségei is az önkormányzatokat terhelik. Hogy mit miért és mennyit kell fizetni ezen a címen, azt pontosan nem tudjuk, ám az Örkényi önkormányzati testület döntéséből arra következtetünk; többről van itt szó néhány száz forintnál.

A határozat így szól: az önkormányzat hozzájárul az utcák átkereszteléséhez, amennyiben azt az ott lakók többsége igényli. Vállalja az új táblák elkészítésének költségeit, de a névváltoztatással járó egyéb költségeket nem áll módjában átvállalni.

Tiszta sor, világos beszéd. Ki-ki a saját zsebére keresztelgessen. Nagy kár, hogy az elzárkózás tárgyát képező összeget nem közük. Ettől alighanem csökkenne az átkeresztelést viszketegség Örkényen, Pardon, a környéken. Örkényen ugyanis jóval kevesebb az ilyen jellegű igény, a többi, Dabas kör. ..ff"

\r