Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-13 / 86. szám

EGYÜTT RZ UTÁKON KERESIK, DE MEGTALÁLJÁK-E AZ IGAZSÁGOT? A lakók már teljesen kikészültek AZ ÚTINFORM JELENTI Tóthné Kovács Zsuzsa az ‘Ütiiiformtól jelenti: Ezen a hétvé­gén a megszokottnál lényegesen erősebb forgalom várható az autópályákon és az országos főutakon. A közkedvelt kiránduló- helyek felé sokan indulnak útnak, így most is zsúfoltságra le­het számítani a 2-es, ii>-es főúton csakúgy, mint az 51-esen. A 10-es főúton a 1.9—20 km között továbbra is csak a félpá­lya járható, itt ugyanis közműépítés miatt az úttestet felbon­tották. Az egy sávra szűkült úttesten csak irányonként válta­kozva haladhat a kocsisor. A forgalom biztonságos áthajtását jelzőlámpa szabályozza. A 10-es főúton továbbhaladva a 89-es km-szölvénynél Komárom határában kell hétfőtől félpályás útlezárásra számítani, mert itt a közúti-vasúti átjárót újítják majd fel. Előreláthatólag április 22-ig éjjel-nappal tart majd a félpályás lezárás. A forgalmat itt is jelzőlámpa szabályozza. Hasonló korlátozásra kell számítani a Csepel-szigetre készü­lőknek. Akik az 50-es főút felöl Kiskunlacházáról érkeznek Rác-, kevére rövid várakozásra kényszerülnek a Soroksári-Duna-ág feletti ráckevei hídnál, mivel itt továbbra is csak egy sávon le­het közlekedni. A forgalmat jelzőlámpa irányítja így néhány perces várakozásra készüljenek. Az 52-es főút solti Kis-Duna- hídján is csak egy sáv járható, az előzőekhez hasonlóan itt is jelzőlámpa segíti az áthaladást, a megengedett maximális hala­dási sebesség 20 km/h. Megváltozott a forgalmi rend Érden az M7 autópálya lehaj­tójánál, a Bajcsy-Zsilinszky és a Törökbálinti út kereszteződé­sében, ahol új program szerint működik a jelzőlámparendszer. Az új telezöldes irányítással az egyenesen haladók és a balra kanyarodok egyszerre kapnak szabad jelzést. A Balatonon a kiadott menetrendnek megfelelően szombaton megindul a személyhajó-forgalom. Felújítási munkák kezdőd­tek az Oázis üzletközpont melletti Shell benzinkútnál Szántó­don. ezért a kutat május elsejéig bezárták. A közelben Zamár- diban vagy Balatonfölüváron lehet tankolni. WARTBURG HELYETT OPEL Azt nyír korábban hírül adtuk a rovatunkban, hogy rövidesen megszűnik a Wartburg gépkocsik gyártása. Nos, a hét közepén röpítették fel a hírt a hírügynöksé­gek, hogy 93 év után végleg megszűnt az önálló autó­gyártás a németországi Eisenach autógyárában. Az utolsó Wartburg sorszáma 1 837 708. A számítások sze­rint a hajdan oly népszerű Wartburg márka minden da­rabjára körülbelül 7000 márkát fizetett rá a gyár. Közben már épül az új gyár, ahol jövő év végén kez­dődik az Opel Kadettek és Vectrák gyártása. A korszerű gyártósorok mellett 2600 ember fog dolgozni, ami alig több mint harmada az eisenachi autógyár januári lét­számának. Az Opel AG egymilliárd márkás beruházási program keretében valósítja meg az új üzemet, mely­nek évi kapacitása 150 ezer autó lesz. A hírek szerint itt indítják majd a gyártását a Kadett utódjának szánt Opel Astrának is. PEST MEGYEI ALAPÍTVÁNY Közútjainkon egyre növekszik a balesetek száma. Csak Pest megyében évente 120-150 ember veszti életét a közutakon. A sérültek száma 700-800 között mozog, a könnyebb sérülést szen­vedőké megközelíti az ezret. Köztük sok a gyerek, tavaly he­ten életüket is vesztettek. Érthető, hogy a szakemberek kere­sik a megoldást. ­A Pest Megyei KBT elnökségi tagjai ennek jegyében java­solták, hogy a balesetek megelőzése érdekében hozzanak létre alapítványt. A Közlekedésbiztonságért Alapítványt, illetve an­nak alapító okiratát a Fővárosi Bíróság jóváhagyta, nyilvántar­tásba vette. Alapító tagjai: Pest Megyei Ipari Szövetkezetek Szövetsége, Pest Megyei Közlekedési Felügyelet, Ferihegyi MGTSZ, Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalat. Az alapítvány többek között célul tűzte ki a közlekedési mo­rál javítását, a fiatalok balesetmentes közlekedésre való neve­lését, a balesetmegelözést célzó propaganda fokozását. Az ala­pítvány nyitott, legalább 50 ezer forint befizetésével bárki ala­pító taggá válhat. Természetesen kisebb összegek is befizet- lietők — köziiletek, magánszemélyek egyaránt — a nemes cél érdekében. A felajánlott pénzösszeget az adóalapból levonhat­ják. A pénzt az OTP Pest Megyei Igazgatóság számlájára — száma: 700-000 384 — lehet befizetni. A csekk hátlapján kérik feltüntetni: Közlekedésbiztonságért Alapítvány, OTP Pest Me­gyei Igazgatóság, MNB szám: 219-98 007. KÖRNYEZETKÍMÉLŐK Franciaországban különbizottság foglalkozik a villa­mos gépjárművek népszerűsítésével. Terveik között sze­repel az is, hogy anyagilag ösztönözzék az ilyen autók vásárlását. Egyelőre az állami vállalatokat biztatják a vételre, hogy ezzel is a gyártás felfuttatására ösztökél­jék az autógyárakat. A Peugeot hajlandóságot mutat a környezetkímélő közszolgálati gépkocsik gyártására, azaz meglévő típu­sait nagyobb sorozatban dobná piacra, hiszen már je­lenlegi kínálata is bőséges. A gyár bízik a kormány népszerűsítő programjában, a becslések szerint az évti­zed derekára akár évi 50 ezer járművet gyárthatnának. Egy ilyen gépjárművel — jelenlegi árakon számolva ■— 100 kilométernyi autózás ötödébe-hatodába kerül, mint ha ugyanezt a távot belső égésű motorral hajtott járművekkel tesszük meg. Az alacsony üzemeltetési költség ellensúlyozza a másfélszer drágább beszerzési árat. KÜLFÖLDRE UTAZÓKNAK Itt a tavasz, egyre többen indulnak külföldre. Íme, néhány tudnivaló úti céltól függően. Franciaországban nem árt finoman nyomni a gázpe­dált, a városokban ugyanis a sebesség felső határa 50 kilométer/óra. Ugyanitt a hátsó üléseken utazóknak is kötelező a biztonsági öv. A szomszédos Szlovákiába készülőknek nem árt előre kiszámolni a tervezett kirándulás távolságát. A rövidke meditálás, szorzás, osztás kifizetődő, mert a Cedok iro­dáiban kedvezményes áron, forintért vásárolhatunk benzinbonokat. Tízliteres 92 oktános 400 forintba, 10 literes 96 oktános bon 444 forintba kerül. Rovatunk a Pest Megyei INT ! Közlekedésbiztonsági Tanacs támogatásával készült Jó utat, balesetmentes közlekedést kíván: Győri András Ezt nézzék meg! A lakók már teljesen kikészülnek. Kibírhatatlan a zaj a be­álló .. kocsiktól, a fittness- klubból hallatszó lármától, no és a sikongatásoktól, a nyitva tartás be nem tar­tásától. Lassan nem lehet nyuffodtan élni a környé­ken. Bezzeg az önkormány­zat nem tesz semmit. Kup­lerájt enged nyitni. Mi pe­dig fizetjük a drága lak­bért. Jöjjenek, de bejelen­tés nélkül, és majd meg­látják ... BOTRÁNYOSNAK MINŐSÍTIK Mentünk, este fél kilenc­kor, nem jelentettük be. Nem mondtuk, honnan jöt­tünk, először szétnéztünk. Kellemes környezet, rend, tisztaság. Az előtérben hár­man üldögöllek, bent a klubban pedig egy anya és lánya, egy fiatal nő és egy fiatal férfi tornázott. Súly­zók, bicikli, evezőpad, bor­dásfal, futószőnyeg, minden, ami az alapkondicionálás­hoz kell. A környék lakói szemé­ben botrányosnak minősí­tett klub Gödöllőn a Strom­feld sétányon van. Tavaly ősszél nyitotta Smaraglay Ferencné vállalkozó. Üzle­téről így beszél; — A gondok már az épít­kezés idején kezdődtek, igaz, akkor volt zaj, hiszen betont kellett törni, köz­műveket építeni. A meg­nyitás utáh pedig, megkez­dődtek; a különféle támadá­sok, pedig egészséget szol­gáló egység vagyunk. Jár­nak ide kisgyermekek, gye­sen lévő anyák, fogyni akarók, családok, de még nagymamák is. Ma min­denki tudja, hogy kell a mozgás, a kondicionálás. Mi ezt kiegészítjük diétás tanácsadással is, a főiskola egyik tanára, Papp Rita dietetikus állítja össze a fogyókúrázók étrendjét. A tornagyakorlatokat pedig élsportoló tanácsolja és felügyeli. — Kezdetben volt masz- százs is, de a megjegyzések elkerülésére ezt megszün­tettük. Sokakat még a talp­masszázs és a pedikür miatt is megszólnak, illetve azért, hogy ide beteszik a lábu­kat. A test lazító-masszá­zsát az a fiatalember vé­gezte, aki a városi rende­lőben is dolgozik. S miket mondtak? Érthetetlen szá­momra, miért bántanak az emberek. NEM TŰRIK TOVÁBB A Gödöllői Polgármesteri Hivatalnak és a Városgaz­dálkodási Vállalatnak is be­jelentették a környék la­kói: nem tűrik ezt az egy­séget. Zajokról írtak. Több ellenőrzés is volt már, az alig féléves működés alatt, de mindent rendben talál­tak. A Stromfeld sétányon lakók elkeseredésükben az önkormányzati képviselő­jükhöz fordultak, s a filt- nessklub mellett panasz­kodtak a többi üzletre is. Szabó János lakógyűlést hí­vott össze, hogy megvitas- ság a gondokat, de előtte a hivatalokban tájékozó­dott a bejelentésekről. összegyűltek vagy ötve- nen az érintett házakból, idősek, fiatalok egyaránt. A parkoló gépkocsik, az üzletek és a közműdíjak kerültek terítékre. — Mindenki ideáll. Az ablakot nem lehet kinyitni, túráztatják az autókat. Idegenek, az üzletekhez jönnek. Én szóltam, men­jenek innen, de nem men­tek, hát leöntöttem őket az ablakból. Asztmás vagyok, ne álljanak- ide — mond­ta Kiss Istvánná Mariska néni. — Mi naponta idegeske­dünk,, höl álljunk meg, mert elfoglalják a helyet az úr- fik. Tarthatatlan az állapot, vélekedett más. Többen kérték a képvi­selőt, a heves vita so­rán, egymás szavába vág­va; hogy egyirányúsítsák a lakótelep útját, rakjanak ki. táblákat, sőt adjanak ki olyan parkoló- és behajtási engedélyeket, mint a Vár­Az orosz parasztasszony nem hitt a szeméneit Gagarin inár a Holdra Harminc évvel ezelőtt, 1961. április 12-én késő dél­előtt egy orosz parasztasz- szony nem hitt a szemé­nek, amikor egy élénk na­rancssárga kezeslábast vi­selő férfit látott kikászá­lódni egy különös formájú szerkezetből, a sztyepp közepén. — Ne féljen, orosz vagyok! — szólt a férfi, de időbe telt, amíg az asz- szony végre felfogta, hogy a fiatalember a világűrből érkezett. Pedig akkor már a világ összes rádióállomá­sa a Föld első űrhajósa: Jurij Gagarin nevét har­sogta. E rendkívüli kaland kez­detei az 50-es évek máso­dik felére nyúlnak vissza. Miután többször sikerrel juttattak fel különböző ál­latokat 400 kilométeres ma­gasságba a szovjet rakéta- szondák segítségével, Szer- gej Koroljov akadémikus, a szovjet űrhajók főkonst­ruktőre az emberi űrrepü­lés gondolatával kezdett foglalkozni. A Szputnyik—1 1957. októberi sikere nyo­mán pedig rátalált arra az eszközre és a módra is, ahogy ezt végrehajtják. A különleges feladatra a hadsereg háromezer piló­tája jelentkezett. Kétszázat választottak ki közülük, de végül csak húszán marad­tak, akik sikerfel vettek valamennyi ' akadályt: a centrifugát, a -süketszobát, s az űrhajóskiképzés többi „kínzóeszközét”. Eközben a kísérletek folytatódtak, a sikerek ku­darcokkal váltakoztak. 1960 májusában az első Vosztök, az emberi repü­lésre szánt űrhajók proto­típusa nem tudott vissza­térni a Földre. Két hónap­pal később a hordozóraké­ta tért le pályájáról. Ugyanezen év augusztusá­ban sikeres állatkísérletet hajtottak végre: az állatok 24 órát töltöttek a világ­űrben. Az orvos szakértők azonban óvatosságból úgy döntöttek, hogy az első em­ber számára csak egy Föld körüli fordulatot engedé­lyeznek. December elején újabb kudarc következett: két ku­tya elpusztult a visszatérő űrkabinban. Néhány héttel később másik két kísérleti kutya ugyan életben ma­radt, azonban űrhajójukat nem sikerült Föld körüli pá­lyára állítani. 1961 márciu­sában, két újabb sikeres kísérlet után megszületett a döntés: az ember is út­nak indulhat. Az első ex­pedícióra a 27 éves Jurij Gagarin dublőréként pedig a 26 éves German Tyitovot választották ki. Jurij Gagarin 1961. áp­rilis 12-én reggel indult út­nak. A hordozórakéta moszkvai idő szerint 9 óra 7 perckor vált le, s a Vosz- tok—1 9 óra 21-kor állt Föld körüli pályára. Gagarin karórája 10 órát mutatott, amikor az űrhajó belépett a Föld árnyékába, a sötét­ségbe borult, éjszakai ál­mát alvó Egyesült Államok fölé. A legkeményebb hi­degháború éveit írtuk, s a Kreml ezt a pillanatot vá­lasztotta ki, hogy bejelent­se világraszóló sikerét — amelyet azonban a po­litikusok inkább hatal­mas propagandafegyver­nek, semmint kiemelkedő műszaki eredménynek te­kintettek. „ — . ­A világűrben töltött 108 perc Gagarint a Szovjet­unió leghíresebb polgárá­vá, valóságos utazó nagy­követévé tette — ő azon­ban mindig visszavágyott a kozmoszba. Amint lehetővé vált, ismét csatlakozott az űrhajósegységhez, s— az újabb nagy titkos misszió­ra, a holdutazásra készülő­dött — ez a terv azonban azóta sem valósult meg. Jurij Gagarin sajnos má­sodszor már nem jutott el a világűrbe: egy gyakorló­repülés közben, 1968. már­cius 27-én életét vesztette. Napjainkig már 251 koz­monautának ,és asztronau­tának adatott meg a világ­űrből látni Földünket. Többségükben szovjetek és amerikaiak voltak, de űr­hajóikra már számos nép küldhette el követét, a né­metektől az afgánokig. A két űrnagyhatalom fiai mellett eddig Franciaor­szág az egyetlen, amely két űrhajóssal dicsekedhet: Jean-Loup Chrétien szovjet űrexpedíciókban vett részt (1982-ben és 1988-ban), Patrick Baudry pedig egy amerikai űrkomp fedélze­tén repült (1985-ben). ban, s ne engedjenek be idegeneket. Az üzletekről szólva még hevesebb volt a vita. Töb- ben hangoztatták, hogy a Borostyán vendéglő zajos, a játékgépek csattognak. A cigarettafüst zavarja a fe­lette lakókat. Kérték, ne engedjék tízig nyitva tar­tani. Nem titkolták azt sem, hogy időnként ezt azt, még moslékot is ráön­tenek az ott álló autókra. PROVOKÁCIÓNAK NEVEZTÉK A fittnessklub felett lakó Babity István elmondta, lakásában nem lehet nyu­godtan élni, mivel a gépek nyikorgása zavarja. Vérre menő veszekedésbe kezd­tek az üzlet tulajdonosá­val. s amikor megkérdez­tük, találkoztak-e, isme­rik-e egymás gondjait-, próbáltak-e megegyezni, el­utasították a kérdést, és azt provokációnak nevezték. Szitkozódás, fenyegetőzés jellemezte a lakógyűlést. A képviselő nem győzte kap­kodni a fejét. Lesz munká­ja a lakótelepen, ha bírja. Felolvasta a polgármesteri hivatal jegyzőjének leira­tát, miszerint a klub felett lakó verte a plafont az el­lenőrzés során, pedig az egység csendes volt. Végül abban maradtak, hogy az üzletek tulajdonosainak is be kell tartani a házirendet. Akadtak, akik. azt tartot­ták, hogy túldramatizáltak a problémák. Más kérte, hogy.a közeli buszpályaud­var zaivizsgálatát végezzék el. Több idős asszony el­mondta, hogy nyanyának, vén.. nevezik őket a la­kótelepre, illetve az üzle­tekbe érkező idegenek. Tipikus lakótelepi per­patvar van kialakulóban Gödöllőn, a soloak által iri­gyelt és értelmiségiek lak­ta városban. Hogy mit tud tenni Szabó János, illetve testületé a kiadott enge­déllyel rendelkező és ál­lítólag .rendeltetésszerűen működő üzletekkel, az még kérdéses. Az viszont biztos, hogy a lakók egyre inge­rültebbek és türelmetleneb­bek. Hogy a nehezedő élet, a gazdasági gondok, vagy a vélt és valódi problémák okozzák-e azt, ezt még nem tudni. Mindenesetre nem lehet könnyű így élni, sem az üzleteket vezetőknek, sem a lakóknak. —árvái— A Nestlé kelet-európai bázisa Szerencs szerencséje Szerencsen csütörtökön aláírták a svájci Nestlé ÁG Vevey, valamint a Szeren­csi Édesipari Vállalat által, az Állami Vagyonügynök­ség jóváhagyásával létre­hozott Intercsokoládé Kft. alapító okmányát. A 97 szá­zalékos svájci részesedéssel (a fennmaradó három szá­zalék a szerencsi önkor­mányzaté), és mintegy 3 milliárd forintos törzstő­kével alakult magyar— svájci vegyes vállalat a Szerencsi Édesipari Válla­lat jogutódjaként működik. Az aláírást követően a cég vezetői elmondták: már az idén 900 millió forintos fejlesztést hajtanak végre. A továbbiakban négy esz­tendőn át évente, 1-1 mil­liárd forintot követelnek technikai-műszaki-techno- lógiai korszerűsítésre. Ez­zel például a csokoládégyár termelését a jelenlegi 20 ezer tonnáról 33 ezer tonná­ra emelik. Már az idén 5-6 millió dolláros exportot bo­nyolítanak le. a következő esztendőben pedig megtíz­szerezik a kft. teljesítmé­nyét. A Nestlé jelenleg 61 or­szág 420 gyárában készíti az egész világon közkedvelt, különleges minőségű cso­koládéit és más édesipari, valamint élelmiszer-ipari termékeit. Az új kft. a cég kelet-európai üzleti bá­zisa lesz. A tájékoztatón hangsúlyozták azt is: hogy most tulajdonképpen csak a birtokos változik, megtart­ják, műszakilag továbbkép­zik a dolgozókat, és ezzel a Nestlé 202 európai gyárá­ban 90-ről 92 ezerre emel­kedik a dolgozók, vagyis -a „Nestlé” család létszáma. Bejelentették, hogy a Nest­lé a képződött profitot nem vonja ki az országból, ha­nem további t-’Hesztésekre fordítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom