Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-11 / 84. szám
NEM ZÁRNAK BE - KARCSÚSODNAK Kisebb létszámmal Pest megye közgyűlése soron következő ülésén egyetlen nnpiremii pontot vitatnak meg: a költségvetést. A rendszerváltás után a megye feladat- és hatásköre aäa- po-san átalakult, ex rányomja bélyegét a pénzügyi tervezésre is. Az irányító funkció megszűnésével párhuzamosan megszűnt ugyanis a megye pénzosztó szerepe is. Idén tehát másként terveznek, mint eddig: alaposan megfontolják« mit támogatnak, illetve milyen fenntartásokat vállalnak a helyi önkormányzatok egészében, de legalábbis részben. Legutóbb a művelődési és oktatási bizottság elé két megyei intézmény — a művelődési központ és a könyvtár — további sorsa került: megszüntetik, nem támogatják tovább? Ezek a kérdések foglalkoztatják az embereket. Sőt, néhánvan már azt tervezgetik, hogyan lehetne más területekre átirányítani az itt felszabaduló pénzeket „megigényelni”. K két kérdéses sorsú intézmény a Fest Megyei Pedagógiai Intézet és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, vezetőiket megkerestük tehát a bizottság ülése előtt. @ Mi a véleménye jelenlegi bizonytalan helyzetükről — kérdeztük dr. Szivi Józsefet, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet igazgatóját. — E két intézmény esetében a megye közgyűlésének kell eldöntenie, hogy a területi önkormányzatoknak és iskoláknak milyen szolgáltatásra van szükségük. Mi magunk természetesen amellett foglalunk állast: a mi munkánkra szükség van. 6 Ügy tudom, a közgyűlés aszerint dönt majd, hogy a helyi önkormányzatok vállalják-e, hogy amennyiben szükségesnek Ítélik ezeket a szolgáltatásokat, anyagilag is hozzájáruljanak a fenntartásához. •— Vártam a kérdést, de mégis az a véleményem, hogy a közgyűlésnek kell ebben dönteni. Hiszen, ha s megyei önkormányzatokat képviselő testület arra szavaz, hogy a Pedagógiai Intézet maradjon, de finanszírozzák a helyi önkormányzatok, akkor feltehetőleg a helyi önkormányzatoknak már nem lesz érdekük, hogy mi fennmaradjunk, tehát az intézet megszűnik. # Arra nincs lehetőség, hogy önfenntartókká váljanak? — Elvileg van, hiszen a közgyűlés' nem szüntethet meg minket, csak az anyagi támogatását vonhatja meg tőlünk. Ha önfenntartókká válnánk, sok nyitott kérdés maradna. A szolgáltatásainkért ebben az esetben mindig az fizetne, aki igénybe- veszi. Ugyanakkor tisztázatlan, hogy a közvetlen költségeket vagy működési költségeket fizettessük meg ügyfeleinkkel, és közülük is kivel. O Mit veszítene a megye, ha az intézmény megszűnne? NÉPFŐISKOLA ÉS OH KORMÁNYZAT Évszázados nemzeti mozgalom A Magyar Népfőiskolái Társaság kedden nyilvános tájékoztatót tartott a népfőiskolái mozgalom helyzetéről. Szigeti Tóth János, a társaság titkára elmondta, hogy a népfőiskola a nemzeti felemelkedés és társadalmi önállóság megteremtésének szellemi fegyvereként nőtt mozgalommá a XIX. századi Dániában. Innen terjedt el az egész skandináv térségben, Eurór pa nagy részében és az észak-amerikai kontinensen, s ma i« az iskolán kívüli művelődés egyik legjelentősebb intézménye Európában. A korabeli magyar progresszió nagy reményeket fűzött a népfőiskolák hazai megvalósításához a 30-as évek válságba jutott magyar paraszttársadalmában. A két világháború között a magyar népfőiskolák széles körű, elsősorban vallás- erkölcsi alapon folyó általános és nemzeti nevelést folytattak, emellett direkt gazdasági jellegű képzéseket is. A népfőiskolákat 1943- ban betiltották, a 80-as évek elején lendült fel ismét a mozgalom, kezdetben akadályoztatások, üldö^irtop zések közepette, míg végül a kulturális kormányzat helyt adott működésűiknek. Az egypártrendszer idején a pluralizmusért folyó küzdelmet tűzték célul, a rendszerváltás után pedig párt- semleges, illetve pártok fölött álló intézménnyé alakult. Igaz. hogy ma már pártok és egyházak is szerveznek népfőiskolákat, ám a mozgalom eredeti sajátossága azonban mégis az, hogy nem kötelezi el magát semínilyen szervezethez, hanem pártpolitikai szempontok figyelmen kívül hagyásával, közvetlenül az önkormányzatokhoz kötődik. Ezzel egy időben létrehoztak kifejezetten önkormányzati típusú kurzusokat Is, ahol a közigazgatás átalakítását segítő, európai és nemzeti hagyományokon alapuló, korszerű önkormányzat megteremtését célzó, jogállamisággal kapcsolatos ismereteket és készségeket fejlesztő programokat kínálnak. Ezek a népfőiskolák segítik az új önkormányzati elvek és gyakorlat megismerését, az állampolgári közösségek közvetlen közéleti részvételét és érdekérvényesítését a képviselő-testületi tagok, polgármesterek, választott tisztségviselők és a helyi társadalom közötti jó együttműködést. — Ez a mi legnagyobb bajunk, hogy ez csak hosz- tzú távon derül majd ki. De adódnak már most is aktuális problémák, ame-, lyekben segítséget tudunk nyújtani. Legfontosabb feladatunk a tantárgyi mérések és a feltehetőleg kialakuló egységes vizsga- rendszer kidolgozása lenne. J öle nleg például olvasás, történelem és vallástörténet oktatásához állítunk össze segédanyagokat. Pályaválasztási tanácsadónkat mintegy ötven szülő keresi fel naponta. Reménykedem tehát, hogy ezek az érvek mindenkit meggyőznek majd, hogy koordinatív és szolgáltató jellegű feladatokra a jövőben is igény lesz. Dr. Végh Károly, a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója elmondta, hogy helyzetük stabilizálása érdekében a közelmúltban kidolgozott egy javaslatot az általa vezetett intézmény működtetésére. Mint elmondta, eddig őket a Pest Megyei Tanács finanszírozta, és tevékenységükbe a városnak — Szentendrének — nem volt beleszólása. Az új önkormányzatok kialakulása során tárgyalásokat folytatott úgy a városi, mint a megyei önkormányzattal. Ebből kiderült, hogy az eddigi állapot tovább már nem tartható fenn, mivel egyrészt Szentendre is nagyobb beleszólást kíván a területén lévő művelődési otthon ügyeibe, másrészt a megyei önkormányzat nem kíván városi szintű tevékenységet dotálni. Az ön- kormányzati törvény lehetőséget ad, és ezen belül azután tisztázni lehetne, ki milyen feladatot vállaljon, és ki milyen arányban finanszírozza a működésüket. — Legnagyobb félelmünk — mondotta dr. Végh Károly —, hogy sem a megyei, sem a városi önkormányzatnak nem lesz erre elegendő pénze, a javaslat elutasítása pedig hatalmas visszaesést okozna a szakmai munkában. Fontosnak tartom ezért, hogy a két önkormányzat tárgyaljon egymással, intézetünk pedig tárja fel belső erőit,' hogy ne legyen a szakmai színvonalban visszaesés. Diczák Péter, a Pest Megyei Művelődési Központ könyvtárigazgatója elmondta, szóbeszéd formájában már sokféle elképzelésről hallottak. — Tudomásom szerint más megyékben nem szűnik meg a megyei könyvtár, remélem, erre nálunk sem kerül sor. Tragédia lenne, hiszen akkor Pest megye egész könyvtári hálózata széthullana. Tevékenységünknek nagy része ugyanis megyei jellegű, könyvtárosok és könyvtáros asszisztensek részére tanfolyamokat, községi könyvtárosok, olvasószolgálatosok, gyermekkönyvtárosok, zenei könyvtárosok és számítógép-kezelők részére továbbképzéseket szervezünk. Gyűjtjük a megyei nyomdák köteles példányait, itt van a megye hely történeti gyűjteménye is. Bevezettük a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségét is; ha városi yagy községi könyvtárból kérőlap érkezik, akkor elküldjük a kért művet, hogy kikölcsönöz hessék. Budapesten ennek a formának nincs jelentősége, hiszen, ha az olvasó az egyik könyvtárban nem kapja meg a kért könyvet, át tud szaladni egy másikba. Vidéken azonban létfontosságú. A megyei könyv tárak körében szaktanács- adás formájában koordináljuk a nemzetiségi könyvellátást, segítjük a — német, szerbhorvát és szlovák nyelvű — nemzetiségi irodalom népszerűségét — mondta Biczák Péter. Időkőxhcn * milveltidési és oktatási bigottság kialakította álláspontját. A két bemutatott intézmény sorsat együtt tárgyalták a Perit Megyei Sportiroda, a Pest Megyei Levéltár és» a múzeumok költségvetési kérelmével. E három terüle«en a létszám- és költségigényeket szinte változtatás nélkül elfogadták, illetve elfogadásra javasolják majd a közgyűlésnek. A Pedagógiai Intézettel kapcsolatos állásfoglalás szerint az intézet új struktúrává^ de tovább működhet, július 1-jétöl csökkentett lét- •zámmal és költségvetéssel. A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár ügyében elfogadták az Igazgató javaslatát, hogy a megyei és a szentendrei önkormányzatok kezdjenek tárgyalásokat, •ót ennek gazdasági és szakmai fettételeinek egyeztetésére 3 tagú ad hoc bizottságot hívtak életre. Állásfoglalásuk alapján az intézménynek már idén 20 milliós költségcsökkentést javasoltak, dr. Végh Károly igazgatót pedig felszólították, júniusig dolgozza ki profilváltásuk szakmai koncepcióját. Állásfoglalásukkal egybecsengett dr. Tóth Béla minisztériumi főosztályvezető üzenete, amely már az Ülés vége felé érkezei* meg. Eszerint a művelődési Wvtélményeket érintően ésszerűbb megyei érdekeket szolgáló, ugyanakkor kisebb létszámmal és kisebb költséggel működő egységek létrehozására kell törekedni. HARMADSZORRA RÁÁLLT Egyedül nem Több ízben hírt adtunk róla: megalakultak Pest ■megye önkormányzati közgyűlésének bizottságai, megkezdték munkájukat, és megválasztották vezetőiket. A bizottságok elnökei a tanácsnokok. Most, hogy befejeztük az új önkormányzati hivatal irodavezetőit bemuitató sorozatunkat, szeretnénk olvasóinkat megismertetni a tanácsnokokkal is, betűrend, szerint elsőként dr. Asztalos Istvánnal, aki a közművelődési-oktatási bizottság elnöke, az Aszódi Múzeum igazgatója. Rövid beszélgetésünk során arra kértük dr. Aszta- ■ los Istvánt, szóljon néhány szót önmagáról, illetve az általa vezetett bizottság eddigi munkájáról, eredményeiről. — Aszódi lokálpatrióta vagyok, annak ellenére, hogy Budapesten születtem, és itt végeztém tanulmányaimat is a .tanárképző főiskolán, illetve az.Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar—történelem szakán. Aszódon lassan harmincadik évé működöm, először gyakorló tanárként, majd tíz esztendeig iskola- igazgatóként. * — A múzeumot, amelynek egyébként alapítója vagyok, 1958 óta vezetem. Szinte a semmiből hoztuk létre, egy teremben kezdtük a mimikát. Azóta már az egykori gimnázium egész épületét betöltöttük, sőt a Galga mentén több helyen kisebb falumúzeumokat létesítettünk. — Bizottsági munkámmal érdekes módon kerültem kapcsolatba, mivel már korábban elhatároztam, nem akarok közéleti feladatot vállalni. Pártnak soha tagja nem voltam, egész életemet a tudományos munkán alt szenteltem. Először az országgyűlési választások előtt kerestek meg a különböző pártok, megpróbáltak rábeszélni,. jelöltessem magam országgyűlési képviselőnek. Nem vállaltam. Azután a helyhatósági választások előtt próbáltak rávenni, induljak az aszódi képviselő-testületi tagságért, de ezt is elhárítottam. Végül megválasztottak a megyei önkormányzat közgyűlésébe. Amikor erre ráálltam, még . nem sejtettem, milyen nagy feladatra vállalkoztam. A bizottság tagjává, majd an- ' nak elnökévé azért választottak, mert régóta jód is- . merem a megyét, és mivel tanítottam is, és a közművelődésben is dolgozom, egyformán értek mindkét területhez. Az általam vezetett bizottság 9 tagú, főként pedagógusokból áll, bár jogász is található sorainkban. Megalakulásunk óta még csak három ülésünk volt, az elsőn a munkánk hogyanjával, a másik kettőn a költségvetéssel voltunk elfoglalva. Igen f«- . szített a munkatempó, rengeteg a napirend, és sok kérdésben keli döntenünk. Ügy vélem, az országnak most meg kell újulnia, ehhez azonban az emberek belső gondolkodását is a megváltozott, új rendszerhez kell igazítani. Az oktatást és a közművelődést ennek megfelelően kell átformálni, de nem rombolva, hanem a jót megőrizve, mindig az embert tekintve. Végig kell járni az utat, hogy az ország ismét Európába érjen. NE CSAK A VITABÁN Közös nagytak Szob és Ipolydamásd polgármesteri hivatala és a szobi Polgár Kör április 13-ra „Egy nap Jpolyda- másdért” illetve április 20- ra „Egy nap Szobért” címmel egynapos faluszépítő, takarítóakciót szervezett. A kezdeményezés célja, hogy a két falu lakosságát ne csak a vitákba, hanem a közös munkákba is bevonják, ugyanakkor mindkét településen szebb, európaibb faluképet hozzanak létre. A szervezőbizottság mindkét napon 9 órakor várja az önkéntes jelentkezőket az adott polgármesteri hivatal előtt. Innen csoportokba szerveződve indulnak majd a közterületekre és az úgynevezett ,-senki földjére”, hogy elvégezzék az előre egyeztetett, megbeszélt tennivalókat. KALAPOT LE. Pénteken — április 5-én — 10 órakor tartotta alakuló Xüiését a Pest Megyei Munkaügyi Tanács a megyei önkormányzati hivatalban. A munkaügyi tanács a foglalkoztatási törvény alapján létrejövő, és a megyei foglalkoztatási központ mellett működő társadalmi tanácsadó testület. Munkavállalói, munkáltatói és önkormányzati oldalból all. KONFERENCIÁK Együtt könnyebb A Duna Menti Országok Munkaközösségének kultúra, tudomány, sport munka- csoportja a közelmúltban tartotta ülését St. Pölten- ben, hogy soron következő feladatairól tárgyaljon. Pest megyét dr. Végh Károly, a megyei művelődési központ igazgatója képviselte. A vezető önkormányzati tisztségviselők tanácskozása április 12-én Luxemburgban Tesz, amelyen Pest megye képviseletében dr. Erdélyi László főjegyző vesz majd részt, a vezetők konferenciáját pedig május 15 -17-én tartják Belgrádban, amelyre dr. inezédy János, Pest megye önkormányzatának elnöke utazik. A munkaközösség célja, a térségben élők békés együttműködésének, a Duna mente sokoldalú fejlesztésének elősegítése. Különös figyelmet fordítanak a gazdaság, a közlekedés, a természet- és környezetvédelem, az idegenforgalom, valamint kulturális és tudományos kérdéseikre. Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Erűősi Agnes
