Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

Jffzov a terükti kérdésről Szigetet vissza nem adnak KOCSIGYÁR SZENTENDRÉN Utánfutóban az nzle Gorbacsov a helyin marad Mihail Gorbacsov egyiik legközelebbi tanácsadója szerdán Moszkvában cáfol­ta azokat az értesüléseket, amelyek szerint a szovjet államfő leköszönne az SZKiP főtitkári tisztéről. Georgij Sahnazarov el­mondta: elképzelhetőnek tartja; hogy az SZKP KB következő ülésén felmerül a főtitkár beszámoltatásá­nak kérdése, de lemondá­sáról nincs szó. A föderációs tanács ked­di üléséről tájékoztatva a sajtót, közölte, hogy azon nem volt szó a rendkívüli állapot elrendeléséről az országban. (Szerdán a szov­jet kohászati miniszter a bányászok munkabeszün­tetéseinek letörésére a rendkívüli állapot beveze­tését sürgette.) Sahnazarov ugyanakkor megjegyezte, hogy az ál­lamfő többször is értésre adta már: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy teljes mértékben éljen jog­körével. Hozzátette, hogy a rendkívüli intézkedések életbe léptetésének egyéb­ként is megvan a maga mechanizmusa. (A szovjet elnök a parlament jóvá­hagyásával rendelheti el a rendkívüli állapot beveze­tését.) A szovjet vezetésre 1983 őszén rendkívül erős kon­zervatív nyomás nehezedett annak érdekében, hogy ka­tonai erővel vessenek vé­get a kelet-európai kom­munistaellenes forradal­maknak — mondta Eduard Sevardnadze. A volt szovjet külügy­miniszter a Lityeraturnaja Gazeta című hetilapnak nyilatkozva kijelentette: a Kremlt akkoriban jelentős erők sürgették arra, hogy ismét az 1953-as NDK-beli, s az 1956-os magyarországi és az 1968-as csehszlová­kiai forgatókönyvek szerint járjon el Kelet-Európábán. Sevardnadze nem nevezte meg azokat, akik katonai beavatkozást követeltek, de 2 as „Nincs helye kompro­misszumnak a szigetvitá­ban” — nyilatkozta Dmit- rij Jazov szovjet Védelmi miniszter a japán Mainicsi Simbunnak adott interjú­jában. Egy héttel Mihail Gorbacsov japáni látogatá­sa előtt a miniszter kifej­tette, hogy szovjet bizton­sági érdekek forognának veszélyben a területi en­gedmények esetében. — Ha a szigetvitát Tokió előnyé­re oldanák meg, az a Szov­jetunió nemzetbiztonsági érdekeit sértené — hang­súlyozta a miniszter. Exkluzív nyilatkozatában Jazov emellett azzal is ér­velt, hogy a háborúban részt vett szovjet emberek is ellenzik a szigetek visz- szaadását. A védelmi mi• A Nemzetközi Vöröske­reszt megteszi a szükséges lépéseket az Észak-Irakban tartózkodó 200 000 kurd menekült ellátására — ol­vasható a szervezet szer­dán Genfben kiadott közle­ményében. 120 000 személy ellátásához szükséges kész-, let már a szervezet rendel­kezésére áll a térségben. szavai arra utalnak, hogy mind a Szovjetunióban, mind az akikor még létező szomszédos kommunista rendszerek vezetésében akadtak ilyen erők. Sevardnadze kijelentette: nem sokkal 1986-ban tör­tént hivatalba lépése után felismerte, hogy Németor­szág újraegyesítése elkerül­hetetlen. Egy olyan nép egységéről volt szó, amely nem akarta az ideológiára, fegyverekre és betonra alapuló megosztottságot — mondotta a szovjet poli­tikus. Annak a vádnak a kap­csán, amely szerint a pe­resztrojka politikája lenne a felelős a másképp gon­dolkodás kialakulásáért Kelet-Európábán, a volt külügyminiszter megjegyez­te: — A másképp gondol­kodás jóval megelőzte a pe­resztrojkát. niszter nem ismeri el an­nak a közös japán—szovjet nyilatkozatnak az érvé­nyességét sem, amelyet 1957-ben adtak ki és benne a Szovjetunió hajlandóságot mutatott két vitatott szi­get visszaadására. Hozzá­tette még: a Szovjetunió nem fogja eladni a szigete­ket, nem tekinti azokat al­kudozás tárgyának a japán gazdasági támogatás meg­szerzéséért. Jazov nyilatkozatát Ja­pánban úgy értékelik, mint amely árnyékot vet a Gor- bacsov-látogatás „eredmé­nyességéhez” fűződő re­ményekre. Megfigyelők sze­rint Gorbacsov erejéből csak egy, a „területi prob­léma létezését" elismerő nyilatkozatra telik majd. Több ország — Ausztrá­lia, az Egyesült Arab Emír­ségek, Japán, Üj-Zéland — szerdán újabb humanitá­rius segítséget ajánlott fel a kurd menekültek megse­gítésére. Üj-Zéland ezenkí­vül teherszállító repülők küldését, Németország pe­dig légi híd létesítését aján­lotta fel. Szerdától a fran­cia repülők naponta szál­lítanak humanitárius se­gélycsomagokat Törökor­szágba. ★ John Major brit minisz­terelnök szerdán közölte Londonban tartózkodó kurd vezetőkkel, hogy to­vábbra is erősen szorgal­mazza tervének keresztül­vitelét — biztonsági övezet létrehozását a kurdok szá­mára Irak északi részén. Brit kormánykörökben szerdán úgy vélték, hogy a tervvel szembeni amerikai kifogások nem jelentősek, sőt, az Egyesült Államok valójában támogatja az el­képzelést. ★ Az Egyesült Államok a kurd menekülök védelme érdekében megtiltott Irak­nak minden légi tevékeny­séget az ország északi ré­szén, a 36. szélességi kör­től északra. Erről az ame­rikai külügyminisztert kí­sérő egyik magas rangú il­letékes számolt be újság­íróknak szerdán, a Tel- Aviv és Kairó közötti repü- lőúton. A hét elején diplo­máciai úton Bagdadba el­juttatott figyelmeztetés ki­mondatlanul azt jelenti, hogy nemcsak a repülőgé­peket, hanem a helikopte­reket is lelövik a Kirkuk és Szulejmanije városától északra húzódó szélességi körön túl. Napjainkban sok magyar vállalat készül privatizá­cióra, de közülük kevesen kívánják azt a megoldást választani, hogy az ott dol­gozók vegyék meg a cégü­ket. A kivételek közé tar­tozik a szentendrei Erdé­szeti Gépgyártó Vállalat — manapság már inkább a régi-új nevüket, a Kocsi­gyárat használják —, ahol az alkalmazottak az önkor­mányzat egyetértésével e variáció mellett tették le a voksukat. Barta András igazgató elmondta, hogy véleménye szerint a kis- és középvál­lalatok privatizációjánál ez lehetne az egyik legjárha­tóbb út. Igaz, sokan félnek is tőle, s átjátszást, fekete ügyleteket sejtenek a hát­térben. Ami tény, bár a Kocsigyár szerepel az első privatizációs programban, az Állami Vagyonügynök­ségnél az intézés ügyme­nete meglehetősen lassan halad, s még a vagyonér­tékelésre sem került sor. Az igazgató szerint a vállalat értéke hatvanmil­lió forintra tehető. Az ott dolgozó 170 ember közül várhatóan nyolcvanan-szá- zan kívánnak majd részt venni a gyár megvásárlá­sában. Mindenki maga döntheti el, milyen érték­ben vesz fel majd hitelt, s szerez tulajdonhányadot. A cég alkalmazottai — akik gyárvásárlásra adják a fejüket — bizonyára bíz­nak abban, hogy életképes lehet a vállalatuk. Annyi bizonyos, hogy a 3-4 éve még meglehetősen elha­nyagolt gyárban az utóbbi időben jelentős termék­szerkezetváltás történt, s a trágyaszórók, a mezőgaz­dasági gépek gyártásáról egy környezetbarát techno­Biztosítás, benzindrágulás A kormány csütörtöki ülésén — az MTI értesülé­se szerint — rendeietet al­kot arról, hogy átmenetileg április 15-től június 30-ig megemelkedik, mégpedig 1,20 forintról 6,20 forintra, a benzinben felszámított kötelező gépjármüfelelős- ség-biztosftás díja. Így a benzin ára ebben az idő­szakban, literenként átlago­san 5 forinttal emelkedik. Július 1-jéíől viszont beve­zetik Magyarországon a szerződéses kötelező gép- járműfelelősség-biztosítási rendszert, ami azt jelenti, hogy minden gépkocsi-tu­lajdonosnak egyénenként kell szerződést kötnie az általa kiválasztott biztosító- intézettel. lógiára álltak át. Ma már 5-6-féle haszon- és szabad­időjárművet, többek között utánfutókat és elárusító­kocsikat gyártanak. Az utóbbiból a német, vala­mint az észak-európai pia­cokra is exportálnak. Egye­lőre úgy tűnik, megrende­léshiánytól nem kell tarta­niuk, s több kooperációs partnert is foglalkoztatnak. A legújabb üzletkötésük pedig, hogy a lengyel Nie- wiadow és a jugoszláv Ad­ria céggel kötött megálla­podásuk alapján lakókocsi­kat forgalmaznak majd Magyarországon. A lengye­lektől 220 darab 4 szemé­lyes, elősátorral felszerelt lakókocsi érkezik, melyek­be Szentendrén még hűtő­szekrényt is beépítenek. A 339 ezer forintos eladási ár még a magyar vevők számára is elfogadhatónak tűnik. Az első húsz darab várhatóan még e hónapban — Mit szól ahhoz, hogy el­maradtak a versenyek? — Emlékezetem szerint ilyen eset eddig csak egy­szer fordult elő. Ügy ti­zenöt éve, valami nagy ló­járvány idején. Annyi biz­tos. hogy a versenyt ked­velőknek, a sok száz fo­gadónak ez felér egy sors­csapással. — Miként vélekedik az okokról, arról, amiért zár­va maradtak a kapuk? — Két éve már annak, hogy nem járok ki, nem is­merem igazán ezt a priva­tizációs ügyet sem. A fiam ugyan a minisztériumban dolgozik, s most aljas tá­madás indult ellene, csupán azért, mert az én fiam. Csak most, a támadás miatt figyeltem fel az egész do­logra. — Es mit gondol az ügy­ről? — Nem értem, ki és mit akar így elérni. Buta do­lognak, értelmetlen sztrájk­nak tartom a vállalat ve­zetőinek döntését. Furcsa az is, hogy valaki, vagy valakik Széchenyi örökösé­nek és a Magyar Lovas Egylet jogutódjának nyil­vánítsák magukat, csak mert korábban egy állami gazdaság vagy téesz nevé­ben lovakat futtattak. —- Szó van arról is, hogy az ügető helyén — annak privatizálása és umbuldá- val való átjátszása után — szállodasor épülne ... — És akkor hol lesz az ügető? Különben is: isme­megérkezik, s májustól már árusítják a guruló lakóhá­zakat. Az Adria cég típu­sait elsősorban az igénye­sebb — vastagabb pénztár- cájú — vevőknek szánják, az áruk ugyanis 679 ezer és 1 millió forint között mo­zog majd. Barta Andrástól meg­tudtuk azt is, hogy nem­csak a forgalmazásra, ha­nem a készítésre is lehető­ségük lenne. Az Adria Cégnek például 4-5 ezer da­rabot is készíthetnének, s a jugoszlávok biztosítanák a piacot meg a konstruk­ciót. A gyártás elindításá­hoz azonban a Kocsigyár­nak több száz millió forint befektethető tőkére lenne szüksége. Ismerve azonban a magyar pénzpiac helyze­tét, a magas kamatokat, úgy tűnik, rövid időn belül hitelfelvételre nem vállal­koznak a szentendreiek. H. £. rém a terepet. Az egyik ol­dalon a gumigyár, a má­sik oldalon a temető a szomszédok. Nem jósolok nagy jövőt ilyen szomszéd­ságban egy szállodának. ♦ Az MTI jelentése sze­rint valószínűleg a hétvé­gén sem lesznek futamok. A versenyszünet miatt szerdán és csütörtökön mintegy 10 milliós, a hét­végén pedig 3—14 milliós forgalom esik ki, melynek csaknem egyharmada len­ne tiszta bevétel. Ennyi vész el a négy nap alatt. Az pedig még nyitott kér­dés, hogy kinek a zsebé­ből. V. G. P. SZÁJTÁTVA Sajtósajt Állítólag nem tudnak mit kezdeni a tejtengerrel, a vajhegyekkel, a sajtpirami­sokkal. Állítólag . . . Ezzel szemben bátorkodtam meg­nézni nagy ABC-áruházak- ban, forgalmas élelmiszer- üzletekben, mekkora a kí­nálat például sajtból. Az átlagos eset négy-ötféle sajt meglelése volt. A jobb he­lyeken hét-nyolcféle ... de ez már csúcsnak számít. Ugyanakkor azt hallom, hogy kedves hazánkban több mint hetvenféle sajt készül. Miközben ezt száj- tátva hallom, magamban azt kérdem: hol van en­nek akár a fele, a negyede is?» Létezik tehát sajtósajt, az a bizonyos több, mint het­venféle, s létezik a valósá­gos sajt, az a négy-ötféle. A kettő közötti különbség annak a tükre, miként ke­letkeznek nálunk az álfeles­legek. a hamis hiányok, a vélt nehézségek. A megye ugyan nem tartozik a sajt­gyártó nagyhatalmak közé országosan, ám az itt ké­szült másfél ezer tonna kö­rüli áru, s nem kevésbé az országosan tavaly előállí­tott 53,5 ezer tonna, mintha azt mutatná, nem okvetle­nül eladhatatlan termék­ről van szó. Na persze az ár, a csökkenő életszínvo­nal miatti kisebb keres­let.. . indok, magyarázat van seregnyi. Csali éppen valódi indokok ezek? Gyanítom, amint sok tu­catnyi más esetben, itt sem egyébről van szó, mint ar­ról, hogy a nehézkesség, a bizonytalankodás, a kényel- mesikedés köti össze a gyár­tókat és a forgalmazókat. S amint kész a kötés, kész a vád is: a fogyasztó nem vásárol . . . Talán-talán vá­sárolna, ha szélesebb len­ne az árskála, ha bősége­sebb a választék, ha ízlését speciális készítmények tennék próbára. De mert ez hiányzik, marad a sajtó­sajt ... MOTTÓ RAGYOGÓ LEHETŐSÉG MAGÁNSZEMÉLYEKNEK, VISZONTELADÓKNAK, KISKERESKEDŐKNEK! A Margaréta Csomagküldő Szolgálat megkezdte katalóguson kívüli értékesítési tevékenységét Törülközők, harisnyák, zoknik, női és férfi fehérneműk, pólók, ágyneműk, játékok, műszaki cikkek, babakocsik közül válogathat a helyszínen. Csak készpénzzel fizető vásárlókat szolgálunk ki. CÍM: BUDAPEST III., FEHÉRÍTÖGYÁR U. 2. Egy újabb lehetőség a Margarétánál! Külföldi - ! &W mttEsdcstbtiin I Ml ......... i.i'.'«";■!« {'in......""<« * ■»"»' G öncz Árpád magyar államfő tegnap ötnapos hivatalos indiai látogatásának első állomására, Delhibe érkezett. A A Narodna Obroda című szlovák lap szerdai szá­mában elismerte: a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyének megoldására kidolgozott G változat — a Duna elterelése — megvalósítása „bizonyos nemzetközi jogi akadályokba ütközne, nem áll összhangban a közös építkezésről megkötött csehszlovák—magyar szerződés­sel”. A Az öbölvátság megoldásában játszott szerepének elismeréseként az amerikai kormány kezdeményezésére várhatóan elengedik Egyiptom több mint 40 milliárd dolláros külföldi hiteleinek nagy részét. A Kétórás ta­xistüntetés színhelye volt szerdán Varsó belvárosa. A A közös Európa Ház ötlete után Mihail Gorbacsov szov­jet elnök ázsiai közös piacot szorgalmaz a Japán-ten­ger partjai mentén. A Az amerikai hírszerzés értesülé­sei szerint a KNDK atomfegyver előállításán dolgozik, egyúttal rakétákat szállít Szíriának. A Az osztrák fő­város lakossága — az önkormányzat közgyűlésének ál­lásfoglalása szerint — május 14. és 16. között népsza­vazáson nyilváníthat véleményt a Budapesttel közös világkiállítás tervezett megrendezéséről. A Dél-koreai megfigyelők szerint Mihail Gorbacsov azért utazik a Ro Te Vuval való találkozóra Dél-Korea legdélibb ré­szére, hogy a helyszín minél íávolabb legyen Észak- Koreától. A A szerb parlament — mint az várható volt — bizalmat szavazott tegnap Dragutin Zelenovics szerb miniszterelnöknek. Sevardnadze a katonai beavatkozásról Koimmistaellenes fomtdehmk a „lágerben" Kétszázezer kurd menekült A helikoptereket is lelövik Csurka szerint ez sztrájk a lóverssnypályán Szünetel ez ügető Elmaradtak a versenyek az ügetőn, zárva a lóversenypálya. A minap közöltünk beszélgetést a lóverseny-vállalati privati­záció kapcsán a sajtóban megvádolt Csurka Endrével, s a lovi- ügyben már egyszer közszereplést vállalt Ómolnár Miklóssal. Csurka István írót, MDF-es képviselőt, az ország talán legköz­ismertebb lóverseny fogadó ját kérdeztük meg:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom