Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-10 / 83. szám

Nomón-imldmai együttműködés Kikapcsolták Moszkvát Évekig fog fwíscm er ptivesíizáiás Vendéglátók kenyér nélkül Románia és Moldava szovjetköztársaság Moszk­va kikapcsolásával köz­vetlen kereskedelmi megál­lapodást kötött kedden. A szerződést Petre Ro­man miniszterelnök és Ni- colae Tiu, moldavai külügy­miniszter írta alá Bukarest­ben — jelentette a Rom- pres. Románia és a Szovjetunió a múlt héten olyan új ba­rátsági és együttműködési megállapodást írt alá, amely megnyitotta az utat A Nyugat-európai Unió kilenc tagállamának vezér­kari főnökei szerdán Pá­rizsban sürgős tanácsko­zást tartanak arról, hogyan hangolják össze a kurd menekülteknek szánt se­gélyszállítmányok eljutta­tását. A kurdok segélyezé­séről az európai közösség hozott döntést, a feladatot a külügyminiszterek azon­ban az unióra bízták, mivel Nyugat-Európában ez a szervezet illetékes katonai kérdésekben, a segélyszál­lítmányok célhoz vitelére viszont katonai szállítógé­peket használnak fel Irak területe felett. Jelenleg az Egyesült Államok szállító­gépei mellett brit és fran­cia gépek is dobnak le ej­tőernyővel szállítmányokat a török határ mentén a he­gyek közé menekült kar­doknak. Ugyancsak az unió meg­bízásából Roland Dumas francia külügyi állammi­niszter kedden telefonon kapcsolatba lépett Ali Ak- bar Velajati iráni külügy­miniszterrel, hogy tájékoz­tassa őt az európai közös­A KANCELLÁR látható­an lehangolt volt. Bizonyá­ra arra gondolt ott fenn az erfurti szónoki emelvé­nyen, a több tízezres tömeg előtt, hogy mennyire más volt a hangulat itt tavaly ősszel a 130 ezres nagygyűlé­sen. Akkor a választási hadjáratot folytató vezetőt „Helmut! Helmut!” — üte­mes kiáltásokkal ünnepel­ték az egyesítés mámorá­ban élő keleti város lakói. Most viszont füttykoncert akadályozta meg újra meg újra beszédének folytatá­sát. „Mondjon le! Mondjon le!” — harsant fel a jelszó, majd „hazug! hazug!” — kiáltozták felé kórusban, s „új választásokat!" „nagy­koalíciót!” Kohl bizonyára már többször megbánta, hogy a tavalyi választási hadjárat során maga is megmámo- rosodva a két Németország egyesülésének nagyszerű pillanataitól, meggondolat­lanul azt az ígéretet tette, hogy az egykori NDK terü­letén senkinek sem megy majd rosszabbul, sőt sokak gyors javulást éreznek helyzetükben. A volt NSZK-t és NDK-t, miután immár hónapok óta egyetlen államot alkotnak, nemcsak az teszi különbözővé, hogy egyelőre még amerikai, il­letve szovjet csapatok ál­lomásoznak ott, hanem egy láthatatlan „belső határ­vonal”, amely életszínvo­nalban és az egész közel­az előtt, hogy a Szovjet­unió tagköztársaságai köz­vetlen kapcsolatra lépjenek más országokkal. Moldava a Szovjetunió által 1940-ben elfoglalt ro­mán területet is magában foglal, lakosságának több­sége pedig román. A köz­társaság nacionalista ve­zetése tavaly kikiáltotta Moldava szuverenitását, 1960-ben pedig hivatalos nyelvvé tette a románt. Az a célja, hogy független ál­lammá változtassa Molda- vát. ség segélyakciójáról, illet­ve annak a Nyugat-európai Uniót érintő feladatairól. Az iráni oldalon egyelőre nem használtak fel ameri­kai vagy nyugat-európai gépeket arra, hogy onnan juttassák el szállítmányai­kat a kardoknak. jövőképben mind mélyeb­bé válik. A keleti tartományok közérzete tükrözi ezt a helyzetet. A napokban ott megtartott közvélemény­kutatás szerint a döntő többség úgy vélekedett, hogy az egyesülés óta min­den rosszabb lett, s talán üdvösebb lett volna, ha nem kerül egyáltalán sor ily gyorsan a két ország közös államba lépésére. Azt, hogy olyan az áruválaszték, amelyről a volt NDK-ban legfeljebb csak álmodhat­tak, s munkabérüket olyan kemény márkában kapják, amely a világ egyik leg­erősebb fizetőeszköze, a legtöbbjükben — legalább­is a közvélemény-kutatás szerint — elnyomja a fe­nyegető munkanélküliség és a bizonytalanság légkö­re, amely a keleti tartomá­nyokban uralkodik. Persze azonban a hely­zet csak a nyugati tarto­mányokból nézve ilyen „árnyalt”. A helyszínen a növekvő létbizonytalanság arra késztetett az egyesülés óta mintegy félmillió em­bert, hogy áttelepüljön az ország nyugati részébe, az­az vándorbotot ragadjon. Más kérdés, hogy ez már egyazon államon belüli költözködés. De szomorú, amikor jól kvalifikált szak­munkások elmenekülnek a sorvadozó vagy szanálás előtti keletnémet üzemek­ből, és azért kopogtatnak nyugati tartományi gyárak kapuin, hogy olyan segéd­munkási helyet kapjanak; amelynek jövedelme leg­kevesebb félszeresen meg­haladja korábbi fizetségü­Iwask-ügy Hatalmi karc Zwack Péter washingto­ni magyar nagykövet ügyé­vel kedden foglalkozott először az amerikai sajtó. A The Washington Pest társasági rovatában közöl­te budapesti tudósítójának beszámolóját, amelyben többek között azt írta, hogy Zwack visszahívása mögött hatalmi harc van. A lap szerint ennek hát­tere nem világos, de annyi tény, hogy a nagykövetség tevékenységét zűrzavar jellemzi olyan időszakban, amikor kulcsszerepet kelle­ne játszania, amerikai tá­mogatást szerezve Magyar- ország átmenetéhez a de­mokráciához és a kapita­lizmushoz. Egyes budapesti tiszt­ségviselők szerint Zwackot azért váltották le, mert hiányoznak a képességei és a tudása Magyarország legkényesebb diplomáciai posztjához. Mások szerint nem Zwack a probléma, hanem helyettese, Bollobás Enikő, aki törekvő, mani­puláló politikusként nem alkalmas a tapintatot, diszkréciót igénylő posztra. két — mint mondják, ma is — „odaát”. A legtöbbjük a munkanélküliség réme elől menekül. A hamburgi Der Spiegel írta nemrég, hogy jelenleg Kelet-Németor- szágban 6 millió 18 ezren vannak állásban, szemben az 1989 januári 9,66 millió­val. Ez annyit jelent, hogy máris hárommillió körüli a munkanélküliek száma. A vagyonügynökség, amelynek vezetőjét a Vö­rös Hadsereg Frakció nevű utrabaloldali terrorszerve­zet nemrég megdöbbentően meggyilkolta, a volt NDK nyolcezer vállalatából eddig ezret adott magánkézbe, s egyelőre még finanszírozza az életképtelen vállalatok fenntartását, hiszen a szö­vetségi kormánytól erre az esztendőre 20 milliárd már­kát kapott. Csakhogy ebből három hónap alatt 17 milli- árdot volt kénytelen már elkölteni, hiszen a veszte­séges cégek fenntartása nyeli a milliókat. Március közepén a kormány újabb 24 milliárd márkát irány­zott elő a „keleti fellendü­lés programjára”. De az át­menet ennek ellenére elég­gé fájdalmas lesz keleten, hiszen Bonn első ízben egy évtized óta hiánnyal zárta folyó fizetési mérlegét, s így erőforrásai bizonyára végesek. Kohl erfurti beszédében elutasította a nagykoalí­ció gondolatát, csakúgy mint az új választásét, de szorosabb együttműködést jelentett be az ellenzéki pártokkal a keletnémet problémák megoldására. Türelmet kért a keleti te­rületek állampolgáraitól, s korrigált előrejelzése így szólt: öt esztendő múlva lesz döntően érezhető a ja­vulás az egykori NDK ál­lampolgárainak életében. Arkus István A szó maga, hogy priva­tizálás, sokakat ingerel, másokat ösztönöz, s akad­nak, akik nem is értik, mit jelent. A megye nagyválla­latait is sorban privatizál­ják. A Pest Megyei Ven­déglátó Vállalatnál is ha­marosan megkezdődik ez a folyamat. A kétszáznegyven egy­séggel és közel nyolcszáz dolgozóval jól prosperáló, ez ideig nyereséges, és évek óta hitel nélkül működő vállalat vezetői Kós Lász- Ióné kereskedelmi igazgató és dr. Arató Jenő gazdasá­gi igazgató a következőkről tájékoztatott. — A vállalat privatizá­ciója hamarosan megkez­dődik, 19 üzlet eladásával. Eredetileg április közepére terveztük az árverést, de az üzletek lassúbb értékelése miatt május közepére ha­lasztódott. Valamennyi egységet meghirdetjük, és licitálással adunk túl raj­tuk. Ügy vélem, a ma már élő egzisztenciahitel segít a vállalkozni szándékozóknak — mondta Kós Lászlóné. — Azt hiszem, a mi vál­lalatunk sem húzza ki az országot a csávából, hiszen ez a néhány üzlet nem fog akkora államadósságokat fedezni, hogy sokat nyom­na a latban. Hozzánk a szerződéses üzletek már csak egy köldökzsinórral voltak odakapcsolva. Tulaj­donképpen évek óta a régi, jól bevált üzletpolitika sze­rint dolgoztak. Egyébként arról sem vagyok meggyő­ződve, hogy a privatizálást követően befolyik az ál­lamkasszába annyi adó, mint befolyt eddig, hiszen a mi cégünk a nagy adófi­zetők között volt nyilván­tartva — hallhattuk dr. Arató Jenőtől. A vállalat dolgozói köré­ben ma temetői a hangulat, nagy a bizonytalanság. Nemrégiben tartottak egy fórumot, a dolgozók kezde­ményezésére. Ök ezen el­mondták, hogy valameny- nyien részt vettek a va­gyon, a javak megteremté­sében, és szeretnének abból részesülni is. Ügy tartják, hogy ha az állam a javakat elvonja, akkor a kötele­zettségeket is át kell vál­lalnia. Ennek realizálására most készül az új kollektív szerződés, a szakszervezet már dolgozik ezen. — A Pest Megyei Ven­déglátó Vállalatnál kiáru­sítása ez az évek során fel­halmozódott szellemi tőké­nek és a szakmai gárdá­nak. Azt hiszem, nem he­Az előzetes becslések sze­rint az idén behívandó fia­talok 15—17 százaléka egészségügyi okok miatt nem lesz alkalmas sorkato­nai szolgálat ellátására. Azzal is számolni kell, hogy az idén mundért öltők 5,2 százaléka már büntetett előéletű — ezeket az ada­tokat kedden Békési Zoltán alezredes közölte. A kérdés a katonai alkalmassági vizsgálatok alaposságát fir­tatta, ugyanis az elmúlt he­tekben több olyan eset ke­rült a nyilvánosság elé, amikor „kopasz” katonákat bántalmaztak „öreg” tár­saik. Az eddigi vizsgálatok szerint az ilyen atrocitások értelmi szerzői zömmel büntetett előéletű vagy kó­ros személyiségű fiatalok voltak. A HM illetékes tisztvise­lyes a szélnek eresztésük. Nincs semmi garancia ar­ra, hogy az üzleteket olya­nok üzemeltetik tovább, akik megtartják a dolgozó­kat. A végkielégítés pedig bizonytalannak nevezhető. Most az elején még van, és bízunk abban, hogy szép összegeket kapnak a mun­ka nélkül maradók, de mi jut majd azoknak, akik a végére maradnak? Mi meg­kaptuk a házi feladatot, hajtsuk végre a privatizá­ciót, azután a jól végzett munka után mehetünk, szüntessük meg önmagun­kat — vélekedett a keres­kedelmi igazgató. A vállalat privatizációját mindenki másképpen látja. Akadnak, akik becsületbeli dolognak tartják, hogy ezt végigcsinálják, s vannak olyanok is, a racionálisab- bak, akik új munkahelyek felé kacsingatnak. Hall­hattunk továbbá arról is, hogy amennyiben egy-egy üzleten nem sikerül túlad­ni, tervezik gazdasági tár­lője elmondta: a területi ideggyógyászati gondozók — hasonlóan a tüdőgondo­zókhoz — kötelesek adato­kat szolgáltatni a sorozó­bizottságok számára. A so­rozó orvos a problémás, „gyanús” pácienseket szak­orvosi vizsgálatra küldi, s annak megnyugtató lezárá­sáig a fiatalt nem hívhat­ják be. Az egészségügyi kontrollvizsgálat közvetle­nül a bevonulás után is megismétlődik, s ebben a csapatorvosokon kívül újabban már kórházi or­vosok is részt vesznek. Ta­valy összesen 3950 sorka­tonát szereltek le egész­ségügyi okok miatt. A honvédség parancsno­ka — még a most kiderült „újoncverések” előtt — in­tézkedett a „nehéz fiúk” saságok megalakítását a vállalaton belül. Hogy a privatizáció rendben és törvényes keretek között menjen végbe, a vállalat a Vagyonügynökségtől kapott egy megbízottat is. A vendéglátónál szabály, hogy csak azok az üzletek esnek bele a privatizációs programba, amelyeknek nincs érvényes bérleti szer­ződésük. Ám számtalan olyan egység van, ame­lyeknek a szerződésük friss, csak évek múlva jár le, ezért a privatizáció is éve­kig fog tartani. A leépítések folyamato­san zajlanak. Akadnak, akik maguktól mennek el, mások a korengedményes nyugdíjazásukat kérik, s vannak olyanok is, akiket el kell küldeni. A vállala­ton belüli átképzésre vo­natkozó szabályokat most dolgozzák ki a kollektív szerződésben, s elképzelhe­tő, hogy ez egyeseknek mentőövként szolgálhat. á. m. kiszűrése sorozásáról, behívhatósá- gáról. Eszerint a meghatá­rozott idejű szabadságvesz­tésre ítéltek csak külön in­tézkedésre hívhatók be ka­tonai szolgálatra. Más bün­tetett előéletű fiatalok, il­letve a kábítószerrel visz- szaélők (még ha emiatt jo­gi úton nem is vonták őket felelősségre) sorozását — országos hatáskörrel — egyetlen helyen végzik, s itt orvos és pszichiáter szakemberek döntenek: ké­pes-e a fiatal a katonai szolgálattal járó nehézsé­geknek és felelősségnek megfelelni. Behívásuk ese­tén ezekről a fiúkról pa­rancsnokaik külön tájékoz­tatást kapnak, így ezután már az alakulat tisztjein múlik: ki-ki a számára megfelelő beosztásba ke­rül-e. Nyugat-európai Unió A kurdok megsegítéséért pWtffWiTnirtiMm > 11 nwifurrmmr^iiftTMi.i »íií í i ir< hkhim i ^ iiiiWíiíwi<»r>i<..ii» m. ................................. I Külföldi események - j j egy mendafbeK«» j >1 ............. .....'.'gyn»—»mill..........................................«"i—»»............... M ihail Gorbacsov szovjet elnök az országban tapasztal­ható riasztó arányú helyzet miatt sürgősségi programot terjesztett a köztársasági vezetők elé. A Iraknak nincs más választása, el kell fogadnia a kurdok biztonsági övezetére vonatkozó terveiket, mondta keddi tévényi­latkozatban Douglas Hogg brit külügyi államtitkár. A Japán tízmillió dolláros azonnali segélyben részesíti az Irakból menekülni kényszerülő kurdokat. A A belo­rusz fővárosiban, Minszkiben a köztársasági kormány engedményei ellenére figyelmeztető sztrájkot tartottak kedden a főváros több gyárának, vállalatának munká­sai. A „Történelmi távlatból nézve helyesnek bizonyult a kínai diákmozgalom 1989. június 4-én történt elfoj­tása”, jelentette ki Fekingban a kínai parlament ülés­szakának zárónapján sajtóértekezletén Li Peng kínai miniszterelnök. A Megkezdődött tegnap a szovjet csa­patok kivonása Lengyelország területéről. ISMÉT CSAK A VÁNDORBOT? Hatvanfilléres félreértés Nem könnyű a dolga annak, ki Pest megyében Pest Megyei Hírlapot kíván vásárolni. Keddi napon megpró­báltam Törökbálint és Diósd között több helyen is, vál­takozó sikerrel. — Nincs, nem tartunk — mondták az első helyen. — Van, persze! — lelkendezett a következő árus, és végig pia lantott maga előtt a széles asztalon, meay ros­kadozott a legkülönbözőbb sajtótermékektől. Ám Pest Megyei Hírlapot sem ő, sem én nem láttunk. — Egy pillanat — szólt, és lehajolt az asztal mögé, majd hosszas keresgélés után négykézlábrá ereszkedve újból végiglapozta a készletet. Egy szót sem szólhattam — igazán készséges! — Nincs! — mondta, amikor ismét felbukkant. — Pe­dig azt hittem, hogy van. Igaz, egy nap csak hármat kapunk a tétényi elosztóból, az pedig hamar elfogy, van, hogy már reggel 9-kor. Azután hosszas bolyongás után — mert még ekkor sem adtam fel — végül Érden a piacéin egy pulton felfedez­tem a jól ismert fejlécet. Egyból lecsaptam rá, és egy csomó más kiadványt vásároltam, a Pest Megyei Hírla­pot csak utoljára kértem. — Az van rányomva, hogy 8,60 — mondta udvariasan az újságos hölgy — de igazából 9,50-be kerül. — Nem (jól tudja — válaszoltam —, 8,60-ba kerül, aho­gyan rá van írva. — Nem, rosszul van ráírva, nem is értem, hogy miért így nyomják rá. Nekünk viszont megmondták, hogy 9,50-et kérjünk. — Nézze, itt hagyok magánál több mint 200 forintot, gondolhatja, hogy nem a 90 fillér miatt mondom, de ne kérjen többet a lapért, mint amennyi rá van írva. Nem hiheti komolyan, hogy minden magyarázat, indoklás, bejelentés nélkül, február óta most újra árat emelnek. S ráadásul még csak rá sem írják. — Márpedig így van, a tétényi elosztóban mondták, — Mikor? — Szombaton. — Mert a szombati szám ára tényleg 9,50, de akkor az is van ráírva. — Márpedig nekünk azt mondták, hét közben is ennyit kérjünk, és így is számoltatnak el bennünket — mondta a hölgy, és hozzálátott a számoszlop összeadásához, ben­ne a 9,50-es tétellel. Fizetés után arra gondoltam, meg kéne m^r kérdezni azt a tétényi elosztót, tényleg így mondták-e? Persze valószínű, hogy nem, bizonyára az újságosnő értett félre valamit. Apró félreértés, de talán mégis sokaknak elveszi a kedvét a Pest Megyei Hírlap olvasásától. Főleg, ha előtte már kilométereken keresztül hiába vadászták a lapot. SZ. K. Ki marad ki a seregből ? Kopaszverő öregek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom