Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-09 / 82. szám
I. ÉVFOLYAM, 56. SZÄM 1991. Április 9., kedd D U hLAJÁJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGET • DUNAKESZI MIKLÓS • FŐT • GÖD • RÁCKEVE • SZIGETSZENTDunaharaszti költségvetése Megfontolt takarékossággal D unaharaszti költségvetésének megvitatása nem kavart nagy vihart — a képviselő-testület közmegegyezéssel fogadta el. Ez azonban nem véletlen — állítja Luttenberger Gusztáv polgármester —, e nagy horderejű témát akkor tűzték napirendre, miután kimerítő alapossággal, s a különböző szakterületek munkájával egyeztették az elképzeléseket. Sokféleképpen lehet minősíteni egy költségvetést, jelen esetben a legtalálóbban a takarékos jelzővel illethető. Legfőbb törekvése ugyanis, hogy az elmúlt évtizedekben általános pazarló szemlélet megszüntetésével nagyobb biztonságot és jobb hátteret teremtsen Dunaha- raszti polgárai életéhez. Semmiképpen nem nevezhető rossznak az anyagi helyzet. Az állami hozzájárulások, a társadalombiztosítás finanszírozására kapott pénzeszközök és a saját bevételek viszonylag elfogadható. a korábbi évekhez képest romlónak semmi esetre sem nevezhető működést feltételeznek — jó esély van tehát az országosan is nehéz anyagi helyzet átvészelésére. A bevétel csaknem negyvenmillió forinttal nőtt, miközben a saját források szűkülése révén közel nyolcmillióval kevesebb kerül a kasszába. A visszaesés a telekeladásoknál, az állami házértékesítésnél, az újság-előfizetésnél, a piaci helypénz esetében, a selejtezett eszközök eladásánál, illetve egyéb bevételeknél jelentősebb. .Mindent összevetve azonban nincs ok a pesszimizmusra, még fejlesztésekre is futja, jóllehet, hosszabb távon az önkormányzat háromnegyed részben fogyaszt, s csak kismértékben van módja felhalmozásra. A fejlesztési elképzeléseket az önkormányzat — bár „szíve szerint” egyaránt megvalósítandónak tartja valamennyit — kényszerűen rangsorolta. Elsőként az áthúzódó munkálatok befejezésére kívánnak áldozni: így az útépítésre, a központi gyermekorvosi rendelő kialakítására, az I. sz. általános iskola konyhájának bővítésére s az ivóvíz-társulati hozzájárulás finanszírozására. Mindemellett azonban arra is van remény, hogy megvalósuljon a szennyvíztisztítás és a községrendezés térve, hogy nyugvópontra jusson — megfelelő fejlesztés révén — a piacügy, illetve megoldódjon az I. sz. általános és középiskola gázfűtése. Tervezik továbbá a szükséges egészségügyi gépműszerek beszerzését, a szeméttelep problémájának rendezését s a villamos hálózat korszerűsítését. És bár a sorban az utolsó helyen szerepel az első lakáshoz jutás támogatása, a kamat-' mentes kölcsönök biztosítása, a járda építése és a múzeum kialakítása — ez korántsem azt jelenti, hogy mindezek csak elvileg támogatott célkitűzések. Az önkormányzat ezeket is fontosnak tekinti — csak legyen fedezet a megvalósításra. Sajnos, még egy viszonylag stabil anyagi helyzettel Volt egyszer egy gondolat Agárdi Gábor tervéről Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Közhelynek használt, de mégis bölcs közmondás. A hírforrásnak utána kell járnunk. — Foton többször is hallunk róla. Igaz, hogy ön, helybeli amatőrökkel rendez műsort a nagyközségben — kérdeztük Agárdi Gábor, Kossuth-díjas színművésztől, aki a Fóti ősz rendezvények alkalmával mindig az örökös hegygazda szerepét tölti be. — Volt róla szó, de még semmi sincs elhatározva — kaptuk a rövid választ. —< Erről még korai lenne beszélni. — Tudja, időközben sok minden változott, — Kitől eredt az ötlet? Kivel tárgyaltak róla? — Annak idején még a Fáy Vörösmarty Társasággal, ami remélem, hogy megvan még. Gondolom, hogy Vörösmarty azért ma is aktuális. No de, hogy mi lesz az ötlettel azt nem tudom. Szép hagyományok alakultak ott ki, ezeket az értékeket nem szabadna elhanyagolni. Most viszont minden változik. Én a község mai vezetőit nem ismerem még, s talán ők sem gondolnak rám azóta. — Nem is keresték? Mondjuk az önkormányzat oktatási és kulturális bizottsága? — Nem. Egyelőre nincsenek kapcsolataink. — Alkalmasnak tartaná a fóti amatőröket egy profi rendezésű műsor bemutatására? — Feltétlenül, mert nagyon ügyesek, jó kis gárda az. — Mire gondol? Milyen darabot tanítana be? ’ — Azt is- ki kellene választani. Valami olyat, ami nekik és a közönségnek is tetszik, közel áll az ízlésükhöz. Valami népi játékot. — Térben, valamiféle eredeti helyszínen, vagy színpadon? — Színpadon. A művelődési házban. Erre gondoltunk akkor, de hát ki tudja, mi lesz belőle. Mondom, erről egyelőre még nincs mit beszélni. K. T. L bíró önkormányzat sem tehet ígéretet minden előirányzat teljesítésére — ez a mai körülmények között megfontolatlan magatartás lenne. Ellenben nagyon határozottan figyelik majd a jövőben a költségvetési terv alakulását, év végén beszámolnak a megvalósításról, s tervezik egy számszerű információrendszer bevezetését is, amely az illetékesek folyamatos tájékoztatását biztosítaná. Ez — vélhetően — nagyobb garanciát ad arra, hogy a tervben szereplő előirányzatok megvalósuljanak. Va. É. Virágkötöző iskola Tőlünk kérdezték, mi a dunakesziektől kérdeztük. Lehet-e még jelentkezni a József Attila Művelődési Központ virágkötő tanfolyamára? — Néhány an még jöhetnek — válaszolta az igazgató, aki szerint április 11-én 1? órakor megkezdődik az oktatás. ftsthamar, Dunakeszi, Vác Svéd tanárok magyar iskolában Roger Berg úr a zenéről tárgyalt, de meg kellett ismerkednie a prózai humorral is. Hiába, barátságos fogadtatás, szívélyes megbeszélés e nélkül nem történhet meg Magyarországon. Cs. Nagy Tamás, a váci Bartók Béla Zeneiskola igazgatója elég hamar teret adott az érdemi beszélgetésnek, de előtt még cgy-két anekdotát is elmesélt. Jól tette, mert a magyar muzsika, ezzel együtt a népzene, a Kodály-módszer iránt érdeklődő svéd szakembernek elmondhattuk, hogy nálunk a folklór szövegeit át, meg át szövi a humor. Ismereteihez tehát jó, ha ez is hozzátartozik. Dunakeszi vendégek, s egyben kollégák látogattak Vácra, hogy együttműködési háromszöget építsenek ki. Domoszlai Erzsébet dunakeszi zenetanára és férje Bodrogi Lajos, nemrég megteremtették a Hang és Kép Alapítványt, amelyhez bárki csatlakozhat. Már az, aki szeretné, hogy a kispénzű szülők tehetséges gyermekeiből képzett művészek lehessenek. Vagy ha nem azok, de zene- és művészetértők, -kedvelők. Szokásaikkal, ízlésükkel mások számára példaadók, környezetorientálók. Szeretnék, ha ezek a gyerekek sokat szerepelnének, utaznának bel- és külföldet járnának, tapasztalatokkal megrakodva, gazdagon térnének haza. Roger Berg úr egy olyan svédországi kisvárosban lakik, melynek alig több, mint ötezer lakosa van, de környezetében központi szerepet játszó település. Ennél fogva, ha jól sejtjük, kulturális központja is a maga vidékének, mert amint említi; östhamar — így hívják a városkát — általa vezetett zeneiskolájában vagy 800 diák tanul ámbár nem a professzionális jövő érdekében. Ügy vehettem ki a szavaiból, hogy náluk a harmonikus egyéniség formálása a cél, értelmileg és érzelmileg egyformán teljes ember nevelésére törekednek. Erre jelentős összegű pénzt áldoz a svéd társadalom is. Mint megtudhattam, a költségeknek mindössze 10 százalékát viselik a szülők, a többi a helyi önkormányzat kasszáját terheli. Idős és fiatal emberek zenekara is működik abban az iskolában, ahonnét számunkra megtiszteltetésként tanulni jött a direktor úr. Mint kiderül, a mieink is bőven hoztak már tőlük szellemi muníciót, szakmai ismeretet. Domoszlai Erzsé- beték többéves kapcsolata magyarországi vendégfogadással, fóti zenei műsorokkal kezdődött, svédországi vendégszerepléssel folytatódott. A Da Capo Big Band együttesnek is Roger Berg a vezetője, a magyarországi emlékezetes siker kovácso- lója. Ám azt mondja; igazi mesterei ennek a műfajnak Amerikában találhatók. Meg is hívta az iskolájába Don Bowyert, akitől számokat kaptak, tanultak, s megérkezik, hosszú időre átadja neki a vezetést, maga pedig az iskolával, a zenei élet egyéb fontos területeivel foglalkozik. Éppen erről van szó a látogatás napján, amikor a legkonkrétabb úticél felől érdeklődünk. — Mi keltette fel a magyar zenei oktatás iránti kíváncsiságát? A svédországi módszer eltér a magyartól. Az egyik különbség, hogy ott egy diákkal maximum 20 percet tud foglalkozni a tanár, míg Magyarországon akár órákat is. A világban híres magyar-, vagy Kodály- módszer megismertetését fontosnak tartom. Meg kell A mogyoródi pestis Az 1738 és 1742 közti török háborút követő nagy pestisjárvány Mogyoródot sem kerülte el. Kitörésekor halálbüntetést szabtak ki azokra, akik „gonosz szándékkal” megkísérelték a járvány elhallgatását. Ennek ellenére, amikor 1741 nyarán újra fellépett Mogyoródon, a falu bírái, es- küdtjei és jegyzője titokban akarták tartani, s ezért kihirdették: 100 botot kap az a férfi, 100 vesszőt az a nő, aki a járvány kiújulását felfedi. A halottakat titkon, az éj leple alatt temették el. A környező falvak lakói 3 hétig nem is tudtak a mogyoródi pestisről. Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ügyről, utasította a megye vezetőségét, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket, továbbá rendszeresen tegyenek jelentést a mogyoródi állapotokról. A megye le is záratta a községet, a vesztegvonalra őröket állított és pestisorvosként Pa- tonay Imre chyrurgust rendelte ki Mogyoródra, s megparancsolta, hogy „főllyül megnevezett Barbéíy (ti. Patonay Imre) az mirigyes nyavalya ellen való szereket, hogy azokkal az betegeket tüstént gyógyétha&sa, az Patikában elkészíttetvén magával elvigye”. A pestisorvosnak első feladata volt, hogy a „lakosokat házról házra jól megvizsgálván az Egészségeseket az Betegektől elválassza”. Ez azt jelentette, hogy ha egy házban beteget talált, annak a házban kellett maradnia, míg a többieknek a falun kívül vesztegházba — egy maguk építette „gunyhó- ba” — kellett -költözniük, s ott 42 napig vesztegelniük. Ezalatt a házat, amelyben a beteg családtag maradt, „füstölésekkel és más egyéb szerekkel, annak rendi szerint” fertőtlenítették. A vesztegzár ideje alatt az egészségesek a betegekkel nem találkozhattak. Ha pedig az-egészségesek közül valaki „valamelly fortéllyal vagy vakmerőséggel bé ta- nálna menni az Faluba, az tüstént onnan kihajíttasson, és előbbeni kunyhójába ne bocsájtasson, hanem más különös helyen az Contu- máciát (a 42 napi vesztegzár) kitöltvén, az előbbeni Gunyhójába menni engedtessen?. Ha ilyen eset történt, arról az orvos köteles volt tüstént informálni a vesztegvonalra állított őr útján — az alispánt, „hogy az olyan rossz engedetlen Ember büntetését elvegye”. „Hogyha pediglen — hangzik a megye utasítása — valaki a betegek közül meghal, annak Teste rajta lévő Ruházattyával együtt különös Temető helyen mély sírba temettessen, azután minden ágyleple, nyoszolája s más egyéb házi eszköze minden válogatás nélkül porrá égettessen, s azokbul semmi legkisebb rongy el ne maradjon.” A halálesetet s azt, hogy „hány és micsoda személy Gócában (pestises daganat) vagy más nyavalyában halt meg”, a vesztegvonalon vigyázó őrnek mindennap jelenteni kellett. A halottak szállítására és eltemetésére az orvosnak két embert kellett fogadnia, akik ezenkívül a betegeket élelmezték és felügyelték. A megye gyógyulás esetén így rendelkezik: „Hogyha azonban Isten kegyelme mellett valamelyik az Mi-' rigyesek közül fölgyógyulna, az többi Egészségesek közé, akik az Gunyhókban lesznek, szabadon bocsáttathatok. Ellenben, iha valaki az egészségesek közül meg találna Mirigyesedni, azt az Barbély vitesse be az Faluba, és ottan curállya”. Mogyoródon kívül az ország más vidékein is hasonlóképpen igyekeztek megszüntetni a tengernyi emberáldozatot követelő járványt, amely az utolsó nagy pestis volt Magyarországon. Hegedűs Zsuzsa érteni ezt a koncepciót, bepillantani a műhelytitkokba. Ezért szeretném, ha svéd tanárok jönnének Magyarországra. Elsősorban a zongoratanítás metodikájával ismerkedni. Érdekeltek lennénk abban, hogy főleg kezdő zongoristák kapjanak itt ismereteket. Jelenlétünk idején kirajzolódott az idei nyárra tervezett, ígéretes program is. A dunakesziek közvetítésével augusztus 5—15-ig, 20- 25 személy számára zongorakurzust szerveznének Vácott. Erre elsősorban tanárokat várnak, de más elképzelések közt diákok étkezése is szerepel. A svéd vendégek Vácott laknának, ami a konkrét tanulmányok mellett más ismerkedésre is alkalmas helynek kínálkozik. Hisz itt a Duna, a kitűnő termálstrand, a barokk városkép, a kiránduló- helyek és a világváros közelsége. A költségeket természetesen a vendégek fizetik. Ezt hallva kérdezzük meg önkéntelenül: Miből képesek erre, ki tartja fent például a Da Capót? — Szponzorok. Köztük például a Vattenfall Forsmarksverket nevű atomerőmű, melynek közelségétől senki sem fél. Érzékeny műszerei a világon először jelezték annak idején a csernobili robbanás okozta rádióaktivitást. — Kezdetnek ennyi — közölte a kezdeményező Domoszlai Erzsébet. Hosszú távú, hasznos együttműködést készítenek elő. Kovács T. István Visegrádi képviselők Lemondtak tiszteletdíjukról Ugyancsak követendő lehet a visegrádi önkormányzati képviselő-testület tagjainak nemes elhatározása. A képviselők ugyanis úgy döntöttek; lemondanak havi kétezer forintos tiszteletdíjukról és annak társadalombiztosítási vonzatá- ról. Ezzel együtt ugyanis évente háromszázkilencezer forint szabadul fel. Arról is határoztak a képviselők, hogy ebből az ösz- szegből harmincnégyezret ifjúsági célokra fordítanak, 68 ezret a telefonépítő közösségnek hozzájárulásként, a fennmaradó 207 ezer forintot pedig a temető útfelújítására használnak fel. Gödi programod Kabaré, Szomszédok Tallóztunk és érdekességeket találtunk a gödi József Attila Művelődési Ház programjai között. Április 12- én 17 órakor Báli Péter képzőművész kiállítását nyitják meg. A Rádiókabaré műsorát 13- án 18 órakor mutatják be. Vendégek: Éles István és Maksa Béla. Gödre látogatnak áprilisban - a Szomszédok is. Kulka László és Csákányi Eszter előadóestje 27-én fél hétkor kezdődik. dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. 0 Munkatársak Vasvári Éva és Kovács T. István. O Fogadónap: minden hétfőn 12—1G óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: SÍI. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-1067.
