Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-09 / 82. szám
I. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM 1991. Április 9., kedd BUDAÖRS O ESD • SZAZIIALOMBATTA • PILIS VÖRÖS V.\R « BUDAKESZI 0 BIATORbagy • Törökbálint • piliscsaba • paty • zsAmbék « solymár o tárnok • NAGYKOVÁCSI • BUDAJÉNŐ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNVE 0 ÜRÖM A szolgálati lakás volt a vízválasztó Ugrott a körjegyzőség Telki a helyhatósági választások után nyerte vissza Ónállóságát, a település első polgára társadalmi megbízatásban látja cl feladatát. Az egykori anyaközségben, Budajenőn főállású a polgármester. A képviselők mindkét faluban úgy döntöttek, hogy körjegyzőséget hirdetnek. Többen is benyújtották pályázatukat, ám a sors úgy hozta, hogy mindkét falunak önálló jegyzője lett. Budajenőn Erdei Tamás,. Telkiben Kolláth Adél állt munkába, jóllehet mindketten körjegyzőnek jelentkeztek. Annak igyekeztünk utánajárni, vajon miért alakult ékképp a dolog, hiszen a kct kis falu költségvetése forráshiányos. Öt évre vállalkoznának Kié az érdi temető? — Tavaly december 13- án nyolc pályázó közül hármat — a' két önkormányzat képviselői teljes egyetértésben — választottunk ki, sorrendiséget is felállítva közöttük — mondja Keress János, Telki polgár- mestere. — Az eredmény az volt, hogy Erdei Tamás az első jelölt a körjegyzői ál-, fásra, amihez egy. szolgálati lakást is felkínáltunk Budajenőn. Csak utóbb derült ki, hogy az épületre sok százezer forintot kellene még költeni, amit mi még felesben sem tudtunk vállalni. Mivel a sorrendben másodikként szerepelt Kol- íáth Adél — aki fővárosi tevén, nem kért lakást —, azt javasoltuk január 8-án Budajénő képviselő-testületének, hogy a korábbi álláspontot megváltoztatva legyen mégis Kolláth Adél á körjegyző. — Budajénő önkormányzata csak az emberi és főleg a szakmai alkalmasságot veheti e figyelembe, ezért nem tért el az eredeti, együttesen kiválasztott jelölttől — mondja Juhász Ágostonná, Budajénő polgármestere. — Magam egyébként több mint egy hónapot dolgoztam Kolláth Adéllal. Ugyancsak egy hónapja ismerem Erdei Tamás munkáját is. Tapasztalataim alapján állíthatom, hogy Budajénő jól Egyre több időt vesz igénybe a tanuláshoz, a munkához feltétlenül szükséges információ befogadása, olvasókészségünk azonban változatlan maradt. A szakemberek szerint a magyar értelmiség átlagos teljesítménye: 150-20!) szó/perc olvasási sebesség mellett 50-60 százalékos felfogás-megértés körül mozog. A gyorsolvasási tanfolyamokon eddig részt vevők többsége olvasási sebességének megkétszereződését,, a felfogás-megértés 5-10 százalékos növekedését érte el. Néhányan ennél jobb, egyesek pedig mérsékeltebb eredménnyel fejezték be a kurzusokat. Az ilyen foglalkozások — melyek a hatékony olvasás módszereinek elsajátításához nyújtanak segítséget — általában kilenc hétig tartanak. Hetente egyszer három óra alatt olvasástechnikai és tanulás-elméleti is6 &Únan döntött, amikor kitartott Erdei Tamás mellett. — Nem pusztán a személyben nem tudtunk megállapodni, Telkinek más elképzelése volt a körjegyzőségről is — folytatja Kerese János. — Mi azt szerettük volna, ha a közös hivatal osztott munkaidőben dolgozik, s az apparátus ingázik, nem pedig a lakosság. Azt javasoltuk továbbá, hogy a Telkire vonatkozó ügyiratok is itt legyenek a falunkban. Bu- dajenőn ezt a gondolatot kivihetetlennek tartották.- — Igen, éspedig azért, mert Telkiben az önálló hivatal működésének feltételei, nem utolsósorban az iratvédelem, sem voltak biztosítva. Ahhoz, hogy Telkire vonatkozó ügyirat ott legyen, szét kellett volna szedni az elmúlt 30 év irattárát, de például az anyakönyvi körzet nem is bontható szét. Budajénő azt kínálta Telkinek, hogy kihelyezett ügyfélszolgálatot tart a hét két munkanapján, amikor bármilyen ügyben ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtottuk volna Telkinek is — állítja Juhász Ágostonná. — Mennyibe került a szolgálati lakás felújítása? Pontosan 270 ezer forintba. A december 13-i közös ülésen elhangzott, hogy a szolgálati lakás felújítasámercteket vesznek át a hallgatók. Mindezt tizenkét órás számítógépes gyakorlás teszi hatékonyabbá, de természetesen az intenzív egyéni tanulásra, gyakorlásra is szükség van. Az oktatók úgy vélik, hogy az olvasási szokások megváltoztatására, hatékony' olvasás módszereinek elsajátítására mindenkinek korra, nemre való tekintet-nélkül megvan az . esélye, mivel képességeinknek csupán ötödét-harmadát használjuk ki. Menedzsereknek, önkormányzati tagoknak és természetesen más érdeklődőknek is gyorsolvasási tanfolyamot hirdetett a budakeszi Erkel Ferenc Művelődési Központ. A kurzus vezetője dr. Szabó Ferenc szociológus. A részvételi díj: 2900 forint. Aliik szívesén ■ vennének részt e hasznos ismereteket nyújtó tanfolyamon, még csatlakozhatnak a hallgatókhoz. —mi— ról a hivatal beszerezte az árajánlatokat, s a felújítás költsége körülbelül 200— 230 ezer forint lesz. Ennek lakosságarányos részét, azaz kevesebb, mint a felét kellett volna vállalnia Telkinek. Véleményem szerint az önálló apparátus felállítása és működtetése Telkinek többe kerül. De természetesen a testület maga dönti el, hogy mire költi a falu pénzét — jelentette ki Budajénő polgármestere. — Hogyan sikerüli megosztozniuk a közös vagyonon? — Lakosságarányosan, azaz az adósságállomány megfizetéséből 56 százalék maradt Budajenőn. Telki Víziváros h. forgalomképes ingatlanaira, illetve a magtár épületére 56 százalékos tulajdonjogigényt jelentettünk be, hiszen ezen településrész kialakítását még a közös tanács idején finanszíroztuk. Budajenőn viszont akkoriban vettünk egy. szolgálati lakást, aminek 44 százaléka ma már Telkit illeti. Osztok, szorzók, s elsőre valóban úgy tűnik, hogy Telkinek bizony sokba kerül a teljes önállóság. Még akkor is. ha pillanatnyilag a képviselő-testület tagjai tiszteletdíj nélkül -teszik a dolgukat. A település kiadásai ugyanis Kerese János állítása, szerint másfél millió forinttal haladják túl a bevételeket, így tehát csak akkor képesek fejleszteni, ha telkeket értékesítenek. A budaörsi székhelyű Talente Alapítvány Levegő munkacsoportjának képviselője is részt vett azon a találkozón a Cseh és Szlovák , Köztársaság egyik városában, Pardubicábcn, amelyen az Európai Üjjá- építési és Fejlesztési Bank (BERD) kelet- és közép- európai terveit vitatták meg. A szakmai tapasztalatcserén több európai környezetvédő szervezet képviseltette magát. A magyar küldött, dr. Kiss Károly, a Világgazdasági Kútatóintézet munkatársa nemrég számolt be Útjáról a Levegő munka- csoportnak. Mint kiderült, az. említett tanácskozáson konkrét javaslatokat dolgoztak ki arról, hogy a banknak milyen irányelveket kell követnie. Nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a volt szocialista országokban támogassák a környezetvédelmei . és -védőket. A résztvevőket fogadó • BERD elnöke, Jacques Attali kijelentette, hogy finanszírozási irányelveik kidolgozásánál A címben feltett Kérdés furcsán hat. De mégis lényeges, mert hiszen az 1953-as államosítások a temetőket nem érintették, csak a temetkezési vállalatokat. így aztán a Pest megyében levő több mint 20Ó temető java része önkormányzati tulajdonban van, míg cgyharmada az egyházé. S mivel az érdi temető kialakítására a szocialista érában került sor — a tanácsi rendszerben tanácsi, ma pedig önkormányzati tulajdonban van. A letűnt tanácsi rendszerben a temetővel összefüggő teendők a helyi költségvetési üzemre — á tanács saját üzemére — hárultak. A Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalat akkor is és ma is csak a ravatalozó helyiséget „működtette, működteti", s köteles . azt különféle kellékekkel — drapériáik. falikendők, kandeláberek — ellátni. Q A temető belső rendjéhez, az utak állapotához tehát semmi közüli? De a hírek szerint valamiféle' ajánlatot tettek az önkormányzatnak a temelő fenntartásához kapcsolódva — kérdezem Havass Imrét, a Pest Megyei Kegyeled Szolgáltató Vállalat igazgatóját — Nem ilyen egyszerű a dolog. A volt. költségvetési üzem Vezetője, ma az ÉVÁÉP Kft. képviselője, Berczk Egon megkeresett bennünket 1991. február 8-án, • s az önkormányzat álláspontját képviselve tett ajánlatot közösen megalakítandó kft.-re. Február 2ö-án Érd város önkormányzatának címzett levelünkben két kidolgozott változatot írtunk le a temető fenntartására, illetve a szolgáltatásokra. Ennek léíiyege: a.temető fenntartására vállalkoznánk, s a szolgáltatást is mi végeznénk. Kiküszöbölnénk az eddigi veszteségeket, fix bevételt biztosítanánk az önkormányzatnak azzal, hogy a beszedett sírhelyek díját havonta hiánytalanul átutalnánk. A ravatalozó használatáért az önkormányzattal együtt kialakított összegét pedig az. érdi városi alapítvány javára fizetnénk be. alapvető szempont lesz a környezet védelme, valamint a konkrét terveknél figyelembe veszik az egyes országok környezetvédő társadalmi szervezeteinek, zöld köreinek álláspontját, is. Dr. Kiss Karoly hangsúlyozta, hogy a nyugati csoportok rendkívül jól képzett, gondosan felkészült szakemberekkel harcolnak a tisztább- levegőért, vízért. Nyugaton ezek a szervezetek komoly tudományos háttérrel, nagy létszámú fizetett apparátussal rendelkeznek. Szerinte ahhoz, hogy a hazai ■környezetvédők hatékonyan tudjanak dolgozni, részükre is hasonló feltételeket kellene biztosítani. Azt már csak én teszem hozzá, hogy igen örvendetes lenne, ha valóbari ilyen körülmények között, munkaién ételek’ mellett tudna dolgozni jó néhány hazai szakember. Ha az Európai Újjáépítési- és Fejlesztési Bank szakértői egyszer ellátogatnának Magyarországra és szűkebb 9 Mi lenne ebből a lakosság előnye? — Mindent egy helyen intézhetne. Eljárnánk helyette az anyakönyvezést intézni, a temetési segélyt, a mai árak mellett persze kevéske kétezer forintot a számlából levonnánk, majd nekünk fizetné ki a társadalombiztosítás. Mint ahogy a megyében ma már ez a szolgáltatás gyakorlat, ahol minket bíztak meg (a' temetők arányában ez egy száz.alék) a temető kezelésével, fenntartásával. Ha ezt a variációt elfogadná üz önkormányzat, akkor a ravatalozóban a hűtő cseréjére sort kellene még az idén kerítenünk. 9 Az érdiek által sokszor szóvá tett utakat is rendbe hoznák, kiaszfaltoznák? — Olyan vállalkozó vállalat nem akad, aki más tulajdonának javítására költené tetemes összeget. Így azt mi sem vállaljuk, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő temetőben utakat építünk. A temető útjainak fejlesztésére a mi vállalatunk által, a sírhely- díjakból befizetett összegek a város rendelkezésére állnának. 9 Mit tartalmazott a második változat? — Ez már Érd és vonzáskörzetére terjedt ki, amikor a kft. gondoskodik a temető fenntartásáról s emellett a szolgáltatótevékenységről is. Ebben az esetben a kiadások tetemesebbek, s az első évben lehetetlen, hogy az önkormányzat pluszbevételhez jusson. Hiszen 2-3 járművet kell venni, ravatalozói berendezéseket a körzeti feladatokhoz, a kellékeket is hatványozott mennyiségben helyben tárolni, állandó huszonnégy órás készenléti szolgálatot szervezni, hogy csak a legfontosabbakat . említsem, Ha ezt is elfogadhatatlannak, tartanák (nem tudom, mert választ eddig nem kaptam), szóba jöhetne, hogy a left, és a mi vállalatunk a társasági törvény alapján közös érdekeltséggel társaságot hozna létre. Ehhez azonban- további egyeztetésekre, gazdasági számításokra is szükség lenne. Mi azonban, ha vállalkozunk hazánkba: Pest megyébe — igencsak elcsodálkoz-’ nának. Találnának sok-sok illegális szemétlerakó helyet, sötéten gomolygó, füstöt okádó gyárkéményeket, olajjal és más ve-- gyi anyagokkal szennyezett folyóvizeket, tavakat. A néhány jó szándékú, harcos, környezetvédőről nem is beszélve. Talán segítséget vágy pénzt ajánlanának. Igen nagy szükség lenne rá. A jó szándék azonban kevés. Hiába vásárolunk ugyanis katalizátoros autókat, kémény- és víztisztító: berendezéseket, ha a budai oldalon minden tál palát-, nyi. területet, zöld parkot betond-zsungellé változtatnak,, ha. a játszóterek homokozóiba a kutyatulajdonosok négylábúi piszkít- hatnak. Ha fásítás helyett mindent lebetonozunk. Ha az erdeinkben több :lesz a szemét, mint a fűszál... és még folytathatnám tovább a sort. Egyelőre azonban mással vagyunk elfoglalva. Nem számít a . saját magunk és gyermekeink egészsége. —~r —ó vagy vállalkozhatunk, öt évre szólna a megállapodás. . 9 Milyen garanciát lát egy betéti társaság vagy kft. eredményes működésére? — Semniilyet sem. Mint ahogy ezt az alpolgármester úrnak, T. Mészáros Andrásnak is megírtuk az idén március 12-én keltezett levelünkben. Szerintem ebben a pénzszűke világban az első variáció lenne az önkormányzatnak a megfelelőbb. Hiszen bevételhez jutnának, s nem kellene más prosperáló ágazatokkal lenyeletni a temető fenntartásához kapcsolódó deficitet! De hat ebben a kérdésben az ön- kormányzaté a döntő szó. Mi várjuk válaszukat s esetleges meghívójukat : a képviselő-testület ama ülésére, melven ezt a témát megvitatják; Hogy válaszolhassunk a felmerülő kérdésekre helyben. Varga Edit A több évtizedes múltra visszatekintő Pilisvörösvári Horgász Egyesületre is rá- kösziintött a tavasz. Tóth József, az egyesület ’84-ig volt elnöke egyszerű pe- cásként látott a takarításhoz falai nyi horgásztanyája körül. — Vigyázni kell; hagy a szél ne fújja bele a vízbe a faleveleket, meg a sr-'tJobált mindenféle szemetet, mert a sok, bomló szerves anyag rontja a víz minőségét — mondta ott- jártamkor, s szorgalmára, tisztasftgszcretetére jellemzően csak addig hagyta abba a gereblyézést, amíg beszélgettünk a kellemes tavaszi napsütésben a Nagytó partján (Aszódi László Antal felvétele) Waldorfpedagógia Ezen a hétvégén; április 12—14-ig Solymáron országos .továbbképzést tartanak óvónőknek. A Wal- dorf-iskola rendezvénysorozata keretében most ismét módjuk lesz a pedagógusoknak szakmai tapasztalatcserére, tanácsok kérésére, adására. A háromnapos rendezvény színhelye: a solymári Apáczai Csere János Művelődési Ház. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: mer kas Eszter. O Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. O Fogadónap minden hétfőn 11— M óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. «. PL: 311. Ír. sz.: M«. Telefon: 13S-Í7Í1, 138«0S7. Menedzsereknek, képviselőknek Gyorsolvasó tanfolyam F. E.-Levegő mynkacsoporl Bank a környezetvédelemért?
