Pest Megyei Hírlap, 1991. április (35. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-09 / 82. szám

Elutasított amerikai elv Területet a békéért A LOVAKAT PRIVATIZÁLJAK, UGYE ? Gyulaié a Csurka-galopp „Kótyavetyéli a Széchenyi-hagyaték, A Csurka fiú lóver- senyumbuldája” címekkel közölt cikket a Vasárnapi Hírek. Farkas Ferenc, a legnagyobb hazai magánlótenyésztő, a né­met-magyar Kentaurs Kft. ügyvezető igazgatója s a Magyar I.ovar Egylet alelnöke azt állítja, hogy 8-10 milliárd forint ér­tékű vagyont menekít a kárpótlási törvény elfogadása előtt egyszemélyes kft.-be Csurka Endre, a neves író és MDF-po- litikus fia, aki bár nem szakember, mégis a lóversenyzés szak- referense a Földművelésügyi Minisztériumban. A Magyar Ló­verseny Vállalat által kezelt vagyont ugyanis — ahogyan a Csurka fiú kijelentette —, irányítottan értékeltetik. Ez azt je­lenti, hogy jóval valóságos értéke alatt, 1 milliárd 100 ezerre taksálták az ügetőpályát (ennek a helye is megér kétmilliárdot, állítja Farkas úr, aki szerint a pálya helyén szállodasor létesül­ne, azután, hogy az umbulda révén átjátsszák egy amerikai közvetítő céginek), valamint a budapesti galopp-pályát, az alagi munkapályákat és tréningterepet. Lángoló kutak Olaj a tsngsrben Kuvaitot naponta 130 millió dollár veszteség éri az égő olajkutak miatt •— közölte újságírókkal Rasid al-Amiri, az emírség olaj- ügyi minisztere, hozzátéve: a naponta elégő 6 millió hordónyi olaj félmillió ton­na mérgező vegyi anyagot juttat a levegőbe. Közel egy esztendőre lesz szükség eloltásukhoz és 1993 végére sikerül majd a háború kirobbanását meg­előző napi 1,5 millió hordó szintre emelni a kiterme­lést — vélekedett Daniel Yergin, a cambridge-i energiakútató intézet el- Oöke. Szerinte Kuvait a követ­kező hetekben még csak igen kis mennyiségű, napi 50 ezer hordónyi olajat lesz képes termelni, de a követ­kező néhány hónapban már megkezdi a nyersanyag szerény mértékű exportját. Véleménye szerint az év végére az emírség olajkivi­tele 350 ezer hordóra emel­kedhet. A szaúdi Dzsiddában nyilatkozó szakminiszter elmondta, hogy a kuvaiti kormányzat erőfeszítései, valamint a nyugati és az amerikai szakemberek se­gítsége ellenére sem sike­rült megállítani a kőolaj bejutását a Perzsa-öböl vi­zébe. Közlése szerint jelen­leg hét kútból folyik az olaj a tengerbe. Moszkvát aggodalommal tölti el az iraki kurd mene­kültek sorsa, és üdvözöl minden olyan lépést, amely megsegítésükre irá­nyul — jelentette be hétfői tájékoztatóján a szovjet külügyminisztérium szóvi­vője. Jurij Gremitszkih közölte azt is, hogy a Szovjetunió szintén kész humanitárius segítséget nyújtani a kurd menekülteknek, akiknek sorsa különösen érzékenyen érinti a több tízezer kurd nemzetiségű szovjet állam­polgárt. Az általa ismertetett szovjet külügyi állásfogla­Immár halálos áldozata is van a néhai NDK-ban élő külföldiekkel szemben egyre erősebben megnyil­vánuló gyűlöletnek. A hét végén egy drezdai kórház­ban meghalt egy mozam­biki fiatalember, akit hús- vétkor vertek eszméletlen­re szélsőjobboldali német fiatalok. Jorge Gomondait az esti órákban egy villamoson támadták meg a bőrfejűek, majd kidobták a robogó szerelvényből. A szeren­csétlen afrikai fiatal férfin több operációt is végrehaj­tottak, ám haláláig nem nyerte vissza eszméletét. A keletnémet tartomá­nyokban fokozódó idegen- gyűlölet elől hétfőn Türin- giából Hessen tartományba menekült huszonegy mene­dékjogot kérő személy. Át­meneti otthonuk, a gers- tungeni menekültszálló el­len múlt szombaton, az éj­szaka leple alatt alattomos támadást intézett németek egy csoportja. Az otthonba erőszakkal behatoló szélső­ségesek betörték a szobák ajtaját, késekkel támadtak rá az ott lakó ázsiai mene­Izrael hajlandó bele­egyezni egy regionális érte­kezlet összehívásába a kö­zel-keleti rendezés nyitá­nyaként, feltéve, hogy a konferencia a kezdés után nyomban kétoldalú — Iz­rael és az arab országok között tartandó — tárgya­lásokra bomlana, anélkül, hogy azután a vitás kérdé­sekkel az értekezlet plénu­mához vissza kellene térni — értesült hétfőn a jeru- zsálemi rádió tudósítója az amerikai külügyminiszter, James Baker aznap este kezdődő látogatásának elő­készületeiről. James Baker az érdemi tárgyalásokat kedden foly­tatja Jichak Samir kor­mányfővel, David Levi kül- ügy- és Mose Arensz vé­delmi miniszterrel. A há­rom vezető hétfőn délelőtti konzultációján öntötte vég­ső formába a megbeszélé­Az áremelések és a kompenzáció szűkös volta ellen tiltakoztak keddi tüntetésükön a moszkvai egyetemisták. A moszkvai tanács épülete előtt meg­lás külön is kitért arra, hogy a kurdok Iránba, il­letve Törökországba mene­külése nemzetközi vonatko­zásokat kölcsönöz a problé­mának, amely így még in­kább kiélezheti a helyzetet a térségben. A feszültség enyhítését célozta az ENSZ BT na­pokban elfogadott ezzel kapcsolatos határozata ' is, amelyet a Szovjetunió is megszavazott. A szovjet szó­vivő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a határozat nem jelenthet semmiféle beavatkozást Irak belügyei- be, mert a belső problémák megoldása szigorúan Bag­dad dolga. kültekre. Egyiknek össze­vagdosták az arcát, egy másiknak eltörték a lábát. A rendőrök és a mentők csak órákkal a támadás után érkeztek a helyszínre. seken képviselendő izraeli alapállást. A rádió ameri­kai forrásból úgy értesült, hogy az Egyesült Államok általánosságban tudomásul veszi, miszerint a megálla­podásokat kétoldalú alapon kell megkötni Izrael és arab partnerek között. Jeruzsálemi politikai források szerint nem kell túlságosan erőteljes ame­rikai nyomásra számítani, mert Washingtonban tud­ják, hogy ez esetben előre­hozott , izraeli választások­kal lennének kénytelenek számolni, ami további kés­lekedést vonna maga után a közel-keleti béke holt­pontról történő kimozdítá­sában. — A „területet békéért”, Amerika által meghirde­tett elvet Izrael továbbra is elutasítja — közölték a források. tartott gyűlésen a, diák­szónokok az ösztöndíjak felemelését, a menzai árak csökkentését és ingyenes utazást követeltek. Moszkvában az utóbbi években ez az első eset, hogy a diákság önálló megmozdulást szervezett. Az április másodikán élet­be lépett szovjetunióbeli áremelések a nyugdíjasok mellett az egyetemistákat érintették a legérzékenyeb­ben —. az ösztöndíj sokuk számára a létminimumot sem fedezi. A diákok tüntetésével egyidejűleg a szovjet par­lament a szovjet ifjúsági törvény tervezetéről foly­tatott vitát hétfőn. Miközben a diákok is demonstratívan juttatták kifejezésre elégedetlensé­güket, folytatódik a mint­egy 300 ezres bányász­sztrájk. A Pravda című központi lap hétfőn azt közölte, hogy a hétvégén újabb bányák csatlakoztak a sztrájkolókhoz, akiknek továbbra is első számú követelése a szovjet ál­lamfő és a kormány le­mondása. Az öt hete tartó munka- beszüntetések a Szovjet­unió két kulcsfontosságú szénvidékét, a kuznyeckit és a donyeckit sújtják leg­inkább. A szovjet hírügy­nökség a sztrájkok kap­csán vasárnap és kedden is szóvá tette, hogy egyes ellenzéki erők a saját hasznukra próbálják meg kiaknázni a helyzetet. — Van egy vagyonügy- nökségi döntés, amely egy jogsértési sorozat eredmé­nye. Még 1972-ben Diimény Imre aláírásával az akkori Magyar Lóverseny Közös Vállalat (már az akkori jogszabályokat is sértő mó­don) kapott kezelői jogot az állami vagyon fölött. Ez az állapot azóta is törvényte­len. Közös vállalat ugyanis nem kezelhet állami va­gyont. 1989 óta a Magyar Lóverseny Vállalat nincs bejegyezve a cégbíróságon, éppen a kétes jogviszony miatt függesztették fel a bejegyzést. Végül: a leg­főbb ügyész tavaly nyáron felszólította az Állami Va­gyonügynökséget, hogy a vállalat vitás vagyoni ügyét rendezze. — Ezek az előzmények. S mi történt? — Az iméntiek után szü­letett a Vagyonügynökség döntése, hogy egyszemé­lyes állami kft.-t alapít. Ide más tulajdonos nem léphet be. Gyulai Zoltán a vezetője, őt nevezte ki a Vagyonügynökség a Nem­zeti Lóverseny Kft. ügyve­zetőjévé. Ha ez vagyonát- mentés, hát akkor át van mentve... — De szó van itt arról, hogy mindez a kárpótlási törvény elfogadása előtt történt. Vagy nem? — A kárpótlási törvény­nek egyetlen kitétele sem vonatkozik egyesületi va­gyonra, s legfeljebb ötmil­liós értékhatárig terjed. Itt Míg a szovjet átlagpolgá­rok döbbenten vizsgálgat- ják az új árcédulákat, akadnak azért olyanok is Moszkvában és a többi nagyvárosban, akik csak nevetik a garasos létgon­dokat. A huszonöt éves fiatalember nem árulja el a nevét, hívjanak csak egy­szerűen Alekszcvndernpk, mondja. Az elegáns öltönyt, olasz cipőt viselő férfinak nem gond a napi bevásár­lás, csak svájci banlcszám- láján nyolcvanezer dollárja van. A pénzt azonban nem bányászattal keresi, hanem többnyire olyan árnyékos helyeken, amelyekből bő­ven akad a mai ellentmon­dásos szovjet gazdaságban, Alekszander jó néhány tranzakciója kimeríti a Nyugaton fehér galléros bű­nözésnek nevezett fogal­mat, vagyis a gyanús spe­kulációk körébe tartozik. A fiatalember napjaink Osztap Bendere, moder­nebb kiadásban. Korunk nagy kombinátora, a pe­resztrojka Ilf és Petrov tollára kívánkozó figurája tudja, mit akar. „Egy szép napon saját házam lesz, szökőkutakkal az udvaron és egy fehér Lincolnnal fu­rikázom majd Moszkva ut­cáin. Most még túl veszé­jóval többről van szó. Nonszensz az, hogy így előztük volna meg a tör­vényt. Annyi történt, hogy a tulajdonos, az állam, a saját tulajdonát megtartot­ta. — S az értéke? Állítólag aránytalanul alábecsülték? — A vagyonértékelést maga a Magyar Lóverseny Vállalat nyújtotta be. Eh­hez sem az Állami Vagyon­ügynökségnek, sem a Föld­művelésügyi Minisztérium­nak nincs semmi köze azon kívül, hogy elfogadta. — Igaz, hogy az ügető helyén szállodasort építe­nének? — Erről fogalmam sincs, én még nem hallottam ró­la. — Megkérdőjelezték a szakmai kompetenciáját, egyszerűen autszájdernek titulálták. Sérti ez? — Hároméves korom óta járok édesapámmal lóver­senyre. Amatőr zsokéként lovagoltam 1976-ig, utána a főiskolán a lótenyésztésből írtam a diplomamunkámat, amivel nyertem a tudomá­nyos diákköri konferen­cián is. 1982-ig pedig a Ló­verseny Vállalat alkalma­lyés volna, úgyhogy egye­lőre megelégszem a Zsigu­lival. Óvatosságból miég a lakásvásárlást is vissza- mondtam, nehogy túlságo­san felfigyeljenek rám” — meséli. De hogyan is lesz valaki­ből manapság szovjet mil­liomos? Alekszander így folytatja: „Tíz évvel ez­előtt, vagyis még tizenöt évesen kezdtem fekete piaci pénzváltóként. Turis­ták, prostituáltak voltak az ügyfeleim. Mindig tartot­tam testőröket is. Manap­ság már más körökben for­golódom, ahol finom em­berek milliókat csípnek fel órák alatt, csakhogy azok a barátaim, akik legalább annyit keresnek mint én. A régiekkel nem tartom a kapcsolatot, hogy ne kell­jen válaszolni a kíváncsis­kodó kérdéseikre”. Alekszander és üzlettár­sa nyugati és délkelet­ázsiai, valamint szovjet cé­gek között közvetít. Kom­putereket, telefaxokat, má­sológépeket ad tovább csi­nos dollárjutalékok elle­nében. A pénz egy része svájci bankszámlájára ván­dorol. Megvannak az em­bereik a szovjet kulcspozí­ciókban, akik kellőképpen megkenve, ellátják őket ér­zásában álltam. Nem tu­dom, mennyi hiányzik még ahhoz, hogy egy miniszté­riumi dolgozót kompetens­nek tekintsenek. ★ Telefonon kerestük a kisgazdák vezérszónokát, Ómolnár Miklóst, aki „lo- viügyben” már vállalt közszereplést. — Mi a véleménye a ló­versenyvállalati privatizá­cióról? — Köztudott, hogy a ló­versenyzés körül több mint egy éve zajlanak súlyos tu­lajdonjogi viták. Utalnék itt arra, hogy a Magyar Lóverseny Vállalat állami vagyonát miként játszották át állami gazdaságok és szövetkezetek tulajdonába még a Grósz-, illetve Né- meth-kormányok idején. Ez egyébként egyike volt azoknak az ügyeknek, ame­lyek miatt tavaly május­ban gazdasági hatalomát­mentéssel vádoltam meg a Németh-kormány több tag­ját. — Mi a véleménye Far­kas Ferenc nyilatkozatá­ról? — Ami ott megjelent, az egyetlen ember véleménye. Én már csak a dokumentu­moknak hiszek. Az azon­ban bizonyos, hogy a tulaj­donrendezés ügyének elhú­zódása, a félig-meddig még mindig spontán. privatizá­ció ennek az országnak á legnagyobb megoldatlan gondja. Ha igaz, ami a Va­sárnapi Hírekben áll, akkor ez a fajta privatizáció a súlyosan elítélendők egyi­ke. tékes piaci és vállalati in­formációkkal. Ezek az informátorok kü­lönösen jól jönnek nekik most, hogy beszállnak az igazi nagy üzletbe, az in­gatlanpiacra. A lefizetett városházi hivatalnokoktól megtudják, hol szabiidul fel telek, majd egy további megvesztegetés elintézi, hogy ők kapják meg a ha­szonbérleti jogot. Egy há­romszáz négyzetméteres belvárosi telket aztán évi hatvanezer dolláros ha­szonnal tudnak albérletbe adni valamelyik külföldi társaságnak. Alekszander szerint Moszkva a vállalkozók pa­radicsoma. Nem érti miért akar annyi honfitársa Nyu­gatra menekülni. Neki és partnerének, mint mondja, tonnaszámra vannak ötle­teik, csak hát, egyelőre még óvatosnak kell lenni. A KGB nagy garral meghir­detett spekulációellenes kampányára azonban csak legyint, „ök is csak ugyan­olyan korruptak, mint a többi” — mondja. A je­lenlegi keményebb vonal legfeljebb pár hónapig tart­hat, utána pedig semmi sem állhatja útját a gaz­daság liberalizálásának — véli a magabiztos fiatal szovjet milliomos. | Külföldi események «• I | egy mondatban A Szovjetunió és a Lengyel Köztársaság kormánya megállapodott, hogy 1991. április 9-én megkezdődik a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kivoná­sa. A Parlamenti választásokat ígért a jövőre Dzsábir el-Ahmed el-Dzsábir asz-Szabah, a kuvaiti uralkodó az országhoz intézett rádió- és televízióbeszédében. A Németország kiutasította Kuba bonni nagykövetségének azt a két alkalmazottját, akik szombaton figyelmeztető lövéseket adtak le a misszió épületét elfoglalni kívánó 'kurdokra. A Több száz irakit és palesztint állítanak Ku- vaitban hamarosan bíróság elé az iraki megszállás ide­jén elkövetett háborús bűntettek vádjával. A Lech Walesa lengyel államfő kedden Párizsba utazik, ahol barátsági és szolidaritási szerződést ír alá, az első ilyen államszerződést, amely egy nyugat-európai állam és egy volt szocialista ország között létrejön, s precedens érté­kű lehet — közölte a köztársasági elnök külpolitikai főtanácsadója. A Tibetben az elmúlt hónapban a füg­getlenség hívei kisebb tüntetést rendeztek, s egyes hí­rek szerint kiraboltak egy katonai fegyverraktárt is. A Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter hétfőn el­rendelte négy iraki állampolgár — köztük két diplo­mata — kiutasítását, mert a csehszlovák hatóságok sze­rint részesei a prágai iraki nagykövetség előtt kirob­bant lövöldözésnek. A Petre Román román kormányfő a jövő héten kétnapos látogatásra Washingtonba uta­zik. A megoldás Bagdad dolga? Menekülő Ai idegengyűlölet áldozata Üldözött Dickmegmozdulás Moszkvában A bányászsztrájk folytatódik Ha most azt kérdezné az olvasó: és tessék mondani, jó ez nekünk? Nehéz válaszolni. Merthogy hatalmas pénzekről meg nagy indulatokról van szó, és — természetesen — ködösítések­ről, homályról. A véleménymozaikokból nehezen rakható össze a valós kép. Pedig de jó is lenne tudni, ki, mikor, hol, mit döntött s dönt még ebben az ügyben, s mennyire jogos, legi­tim, amit határoz. Meg azután azt se ártana tisztázni: mi itten a legfőbb érdek, nép őfelségéé. Mondjuk azoké, akiknek már ma sincs s holnap se lesz pénzük a lóversenyen, az ügetőn kockáztatni. V. G. P. M peressirogka OszSssp Bendere A paradicsom Moszkvába költözött

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom