Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

LOMBARDIA ES PEST MEGYE JÓ SZÓ HELYETT TÁMADÁS A sírás sem segített 5 A titkárság a megyei önkormányzat új hivatali | szervezetében az elképzelések szerint az egyik ^ legfőbb tartóoszlopa lesz a zavartalan hivatali § munkának. Feladatai közé tartozik majd mind a ii közgyűlés tevékenységének segítése, mind az ap- parátus munkájának koordinálása. Közös erével A vezető a korábbi sze­mélyzeti osztály főnöke, Keresztényné dr. Kőszegi Erzsébet. 1978 óta dolgozik a közigazgatásban. Elő­ször a Pest Megyei Illet- ményhivatalnál volt, majd 1979-től az akkori Pest Megyei Tanácsnál folytatta pályafutását. A személyze­ti osztály főelőadójaként, munka mellett végezte el a pécsi Janus Pannonius Tu­dományegyetemet, ahol tavaly szerzett jogi dokto­rátust. Egy átszervezés so­rán, 1939-ben csoportveze­tői, majd 1990. október 1- jétől megbízott osztályveze­tői kinevezést kapott. Fh Ön október 1-jétől vezette az osztályt, az időpont egybeesik az önkormányzati választá­sokkal. Hatott ez vala­milyen módon a sze­mélyzeti munkára? — Igen. Feladataink so­kat változtak, részben a jogszabályi, részben pedig a társadalmi átalakulások következtében. Végigéltem a járási hivatalok megszű­nését. Ettől az időponttól kezdett ugyanis a megyei A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium pályá­zatot írt ki az áíilampol-gá- nok művelődő közösségei­nek támogatására. A pályázat keretében tá­mogatás kérhető a telepü­lések hagyományainak megőrzésére, a hátrányos helyzetű települések opti­mális közművelődési mo­delljének kialakítására, az amatőr művészeti mozga­lom értékeinek fejlesztésé­re, a népfőiskolák, nemzet­közi, országos, regionális közművelődési rendezvé­nyek támogatására, a hu­mán információs szolgálta­tás kiépítésére, új kommu­nikációs technikák fejlesz­tésére, valamint a köz mű­velődési továbbképzés és átképzés feltételeinek biz­tosítására. Pályázatokat — korosztályi megkötés nél­kül — elsősorban helyi kö­zösségektől, kisebb csopor­toktól, egyesületektől vá­runk, de természetesen pá­lyázhatnak önkormányza­tok, művelődési intézmé­nyek is. A beérkező pályázatokat szakértőkből álló kurató­riumok értékelik és dön­tenek a megítélt támogatás mértékéről is. A pályázat beadásának határideje: 1991. április 25. Pályázati űrlap kérhető: postán a Művelődési és Közoktatási Az oldalt írta: Szegő Krisztina Fotó: Vimola Károly 4 tanácshoz tartozni a terü­letünkön lévő összes helyi tanács személyzeti munká­ja, a munkáltatói jogok gyakorlása, az elnökök, vb- titkárok foglalkoztatása. A legújabb jogszabályválto­zás, tehát az önkormányza­ti törvény értelmében pe­dig az új tisztségviselők — polgármesterek, jegyzők — a helyi önkormányzatok­hoz kerültek. így a mi te­rületi munkánk megszűnt. A leköszönő elnökök mun­kakönyvét még mi adtuk ki, ám a megválasztott polgármesterekkel már nem volt dolgunk. Ugyan­ez játszódott le pór héttel később, amikor a vb-titká- rok és jegyzők váltották egymást. © És most hogyan to­vább? Milyen lesz az új osztály? Mi az elneve­zése, feladatköre? — A neve: a Pest.Megyei önkormányzati Hivatal Titkársága, fő feladata pe­dig a közgyűlés és bizott­ságai kiszolgálása, zavar­talan működésük biztosí­tása lesz. Ehhez kapcsoló­dik a közgyűlésnek és el­dési főosztályától (1884 Bu­dapest, Pf. 1, Szalay u. 10— 14.), Országos Közművelő­dési Központ fejlesztési osz­tály (1251, Pf. 33, Budapest I., Corvin tér 8.) vagy sze­mélyesen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ügyfélszolgálati Irodától (Budapest V., Szalay u. 10. -14.). Az én házam az én vá­rain. Ki hitte voina, hogy ez a jól ismert angol köz­mondás az őszi választások után egyre inkább a ma­gyar önkormányzatok sa­játja lesz! Márpedig nap­ról napra megfigyelhető, hogy az újonnan alakult testületek egyre jobban a befelé fordulást, a bezárkó­zást kezdik az önállóság alatt érteni. Szerencsére azonban van­nak olyan kezdeményezé­sek, amelyek éppen ellen­kezőleg. megpróbálnak kö­zös tevékenységre, a tele­pülések közötti szerveződé­sekre inspirálni. Májusi számunkban be­számoltunk már egy olyan program készítéséről, amely a Calga folyó mentén íek­nökének munkáltatói, kine­vezési jogával összefüggő személyi döntések előkészí­tése. Ránk hárul majd az együttműködési formák, kapcsolatok szervezése, le­gyen az nemzetközi vagy helyi tisztségviselőkkel — polgármesterekkel, jegy­zőkkel, pártokkal, képvi­selőkkel — való kapcsolat- tartás, és a társadalompo­litikai ügyek vitele is. Ezek a feladatok persze bővülhetnek az önkor­mányzatok feladat- és ha­tásköréről szóló törvény megjelenésével. E szerveze­ti egység irányítása alá tartozik majd egyébként az Oktatási és Továbbképzési Intézet is. © Az átszervezés so­rán nagyon sok munka­társtól cl kellett bú­csúzni. Igen nagy lelki teher volt ez a megyei önkormányzat vezetői számára. Ön hogyan él­te át az egészet, hiszen közvetlenül foglalkozik a személyzeti ügyekkel? — Valóiban nagyon nehéz volt végigcsinálni. Sokan még sírtak is, amikor meg­tudták. hogy menniük kell. „Miért én, miért éppen én?” — kérdezgették né- hányan. Ugyanakkor vol­tak olyanok, akik bizony egyáltalán nem siratták meg munkahelyük elveszté­sét. Mi megpróbáltunk mindenkinek új állást sze­rezni. Így annak a tehetsé­ges kollégának is jó helyet találtunk a fővárosi köz- társasági megbízotti hiva­talban. aki már húsz esz­tendeje dolgozott nálunk. Hálát vagy köszönetét per­sze nem vártunk érte, az azonban nagyon meglepett minket, hogy még ránk is támadt, miért helyeztük őt el. Ha ugyanis az utcára tettük volna, akkor járt volna neki körülbelül négyhavi fizetésnek meg­felelő felmondási pénz. Mi persze azt gondoltuk, egy kétgyermekes családapának talán mindennél fontosabb az egzisztenciális bizton­ság, de úgy látszik, nem va­gyunk egyformák, nem gondolkozunk mindnyájan h asonilók éppen. vő települések fejlesztését kutatta, foglalkozott e tér­ségen belül az önkormány­zatok vállalkozásainak gazdasági lehetőségeivel. A munka azóta elkészült, és a kutatásban részt vevők a múlt héten Aszód polgár- mesteri hivatalába hívták össze az érintett 29 Galga- menti település képviselő­jét. A munkát a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalata készítette négy egyetem diákjainak bevonásával, Pest és Nógrád megye meg­rendelésére. Ottlik Gábor, a Belügyminisztérium tele­pülésfejlesztési és kom­munális főosztályának munkatársa elmondta a megjelenteknek, azért kez­deményezték annak idején Az első megméretés Fórum Szabón Nagyszabású falufóru­mot rendeztek Szobon a kultúrház színháztermé­ben. Az eseményre meg­hívták dr. Inczédy Jánost, a Fest Megyei önkor­mányzat közgyűlésének el­nökét is, aki Bartos Ferenc váci polgármester kísére­tében jelent meg. A színháztermei zsúfolá­sig megtöltötte a több száz érdeklődő, egy részük az előtérbe szorult. Remitzky Zoltán, Szob polgármeste­re az őszi kampány óta most először találkozott választóival, így a lakos­ság kíváncsian várta az el­múlt öt hónapról szóló be­számolóját. Az emberek ugyanis érdeklődtek, mit sikerült a választások előt­ti ígéretekből megvalósí­tani. Válaszával végül elé­gedettek lehettek, mert a felsorolásból kiderült; szinte mindent. A hivatalt, a bizottságokat megszer­vezték, megalkották a szervezeti és működési szabályzatot, a polgármes­tert pedig a megyei köz­gyűlésbe is beválasztották. Sőt: a falu vezetői olyan új ötletekkel, tervekkel is előálltak, mint például a telefonhálózat kiépítése, a tűzoltó-egyesület hagyomá­nyainak felélesztése, a ká­beltévé megszervezése. A falugyűlésen Guttman Vilmos, az Alagi Állami Tangazdaság szobi kerüle­tének vezetője is szót kért. Adómentes jövedelem­szerzést kínált a helybéli­eknek. Az adómentesség a mezőgazdasági kistermelő­ket illeti. A tangazdaság a helyi barackosban és al­máskertben ajánlott bérle­ti, illetve részesművelési lehetőséget. Sor került az új jegyző, Szőllősiné Valter Éva be­mutatkozására, majd a fa­lu lakossága tehette föl kérdéseit, illetve mondta el véleményét a közérdekű — és néha kevésbé közér­dekű — kérdésekről. Leg­több szó a földkérdésről, a földtörvényről, a helyi adókról. csatornázásról, közlekedésről és természe­tesen a telefonkérdésről, oktatásról és környezetvé­delemről esett. e munka elkészítését, mert úgy vélték, a térségi szer­veződés egy mintapéldánya jöhetne így létre. Kitűnik, mennyire járható egy me­gyehatároktól független, természetes földrajzi egység fejlesztése, hiszen a Galga- vidék mind Pest, mind Nógrád megye perifériáján fekszik. Annak idején a két köz- igazgatási egység akkori il­letékesei tették meg a kez­dő lépéseket ebbe az irány­ba. Ma már az országban több hasonló kezdeménye­zést kísérhetünk figyelem­mel. Vannak olyan terüle­tek, ahol először szövetsé­geket hoznak létre a tele­pülések, majd valamilyen közös programot készíte­nek, illetve akadnak a Gal­A körülbelül kilencmil­lió lakosú Lombardia nem­csak az olasz ipar bölcsője volt, hanem az elmúlt két évtized strukturális át­alakulásaiban is vezető szerepet játszott Olaszor­szágban. Ma a világ hét legfejlettebb ipari országa közé tartozó Itália legipa- rosodottabb, korszerű szol­gáltatásokkal legjobban el­látott, Európára és a világ­ra legnyitottab gazdasági körzete. Gazdasága a teljes olasz külkereskedelem kö­rülbelül egyharmadát kép­viseli, és valamennyi olasz tartomány közül a legjob­ban integrálódott az Euró­pai Gazdasági Közösségbe. Ipari termelésének fele a milánói agglomerációból származik, ebből adódnak hát a tartomány legfőbb anomáliái: a rendkívüli környezetszennyezés, az alapanyag-, energia-, szál­lítási gondok, a gazdaság szerkezeti korszerűsítésé­nek, a nagyvárosok teher­mentesítésének és a szociá­lis problémák kezelésének szükségessége. Csupa ismerős probléma. Nem véletlen, hogy a múlt héten egy lombardiai dele­gáció látogatott a Pest Me­gyei önkormányzat vezető­ségéhez, Franco Massi, a Lombard Ipari Miniszté­rium munkatársa vezetésé­vel, dr. Várnai Iván keres­kedelmi tanácsos kíséreté­ben. Meleg Zoltán környezet- védelmi titkár javaslatot tett egy új, úgynevezett te­rületfejlesztési koordináló és szolgáltató egység kiala­kítására. Tekintettel arra, hogy az állampolgárokat egyéb problémáik mellett a környezetük állapota és a környezeti károkozások ir­ritálják a leginkább, célsze­rű ezt az egységet közvet­lenül a közgyűlés elnöké­nek irányítása és felügyele­te melleit működtetni. A környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat a jogszabály az önkormány­ga-völgyihez hasonló el­képzelések is. Elkészül egy terv, és ehhez csatlakoznak a körzet önkormányzatai. A bemutatott anyag igen értékes szellemi munka, tartalmazza a környék egy­séges fejlesztési koncepció­ját, de szerepelnek az egyes településekre külön-külön lebontott programok is. Ezeket részletes elemzés egészíti ki a jelenlegi épí­tészeti, történelmi, etnikai, műemléki, természeti viszo­nyokról. A kutatás téma­felelőse Faludi Erika, mun­katársai Nagy Erika, Ta­kács Istvánná és Schuch- mann Péter voltak a Pest­terv Vállalat részéről, dr. Font Erzsébet, az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola tanára, valamint Cseh Zsolt, a Budapesti Mű­szaki Egyetem, dr. Reischl Gábor, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem és dr. Jámbor Imre, a Kertészeti Egyetem tanára és diák­jaik. A kezdeményezés ak­kora érdeklődést váltott ki országszerte, hogy az ér­tekezleten Heves megye, va­lamint Tiszató körzetének főépítésze, Ott László és Balogh György is részt vett. Az olasz delegáció köz­vetlen célja olyan ipari és környezetvédelmi együtt­működés alapjainak lera­kása volt, amely Pest me­gye és Lombardia kis- és középvállalatainak tevé­kenységét kapcsolja össze. Egy ilyen együttműködés alkalmat adhat arra, hogy az olasz tartomány sajat eszközeivel járuljon hozzá Pest megye iparfejlesztési, környezetvédelmi és kép­zési terveinek megvalósítá­sához, illetve finanszírozá­sához. Az olasz fél céljai között szerepel a testvérmegyei kapcsolatok megteremtése, amelynek tartalmát első­sorban — de nem kizárólag — a fenti együttműködés kezdené kialakítani. A ma­gyar fél pedig az önkor­mányzati tapasztalatok megismerése, a kulturális együttműködés, a közösségi piacok egységesítésére való felkészülés lehetőségei iránt érdeklődött. A vendégek azért is pozití­van értékelték az együtt­működés lehetőségét, mert a két megye adottságai, problémái igen hasonlóak. Lombardiában is nagy gond a környezetvédelem, a vizek állapota, a hulladé­kok elhelyezése, ötleteik persze vannak mind a kör­nyezetvédelmet, mind a te­rületfejlesztést illetően, sőt ezzel kapcsolatos tapaszta­lataik és kidolgozott tech­nológiákat is készek átadni. zatok körébe utalta. Saj­nos el kell mondani, hogy napjainkban sorra alakul­nak olyan kisszövetkezetek, kft.-k, amelyek hatékony környezetvédelmet ígérnek, ám a megvalósítás során kiderül, nem állnak hivatá­suk magaslatán. Egyre több helyi önkormányzat és pol­gármester esik áldozatul ezeknek a vállalkozóknak, hiszen a lakosság is szorítja őket, tegyenek már valamit az áldatlan állapotok ellen, és a jogszabály által előírt kötelezettségüknek is sze­retnének eleget tenni. Be­látható tehát, mennyire fontos egy olyan szervezet létrehozása, amely az ön- kormányzatok szemszögéből próbál ezen a területen a helyi vezetők segítségére sietni. E szolgáltatóegység leg­főbb célja tehát az önkor­mányzatok szakembereinek a környezet- és természet- védelemmel, valamint a te­rületfejlesztéssel kapcsola­tos napi, illetve hatósági te­vékenységre való felkészí­tése, döntéseik szakmai megalapozottságának bizto­sítása. A több önkormány­zatot egyszerre érintő fel­adatok megoldásában koor­dinációs, véleményező, ter­vező- és felülvizsgáló mun­kát végez, szakmai bizott­ságokat működtet, tanács­adással, szakmai érdekkép­viselet nyújtásával segíti munkájukat. Tervezik továbbá az er­dészet, az erdőgazdálkodás szakmai szervezését, java­solják az erdőbirtokossági társulatok visszaállítását, a községi parkok fásítását. Az egység az önkor­mányzati feladatok ellátása mellett külön megállapodás alapján működne. Bevéte­leivel hozzájárul a megyei önkormányzat működésé­hez, illetve a működésből eredő feladatok ellátásához. PÁLYÁZAT TÁMOGATÁSÉRT Művelődő közösségeknek Minisztérium közművelő­FÜGGETLEN FÖLDRAJZI EGYSÉG Az én házam az én váram? SOK A SZÉLHÁMOS CÉG Ne váljanak áldozattá

Next

/
Oldalképek
Tartalom