Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-07 / 56. szám

1991. MÁRCIUS 7., CSÜTÖRTÖK XXXV. ÉVFOLYAM, 56. SZÁM Ára: 8,60 forint ANTALL JÓZSEF A MENEDZSEREKNÉL ZÓNA BÉRLET■ TÉR VEZET A berlini vagyonügynök­ség szolgálati lakásokat és házakat ad bérbe a szovjet titkosszolgálatnak, a KGB- nek. Az objektumok igaz­gatását 160 egykori Stasi- tiszt végzi, akik továbbra is a berlini Normannen Strassen levő egykori Stasi- központban dolgoznak — írja első számában a csü­törtökön az utcára kerülő új keletnémet bulvárheti­lap, az Extra Magazin. Mérföldkő lehet az 1991-es esztendő Magyarország akkor tud megfelelni a világgazdaság kihívásának, ha sikerül gyorsítani a piaci folyama­tokat, a magántulajdon ki­alakítását, s elősegíteni az ország beilleszkedését új integrációs tömörülésekbe. Napjainkban a magyar kormányzat elsődleges fel­adata az, hogy szilárd tu­lajdonviszonyokat teremt­sen az országban. Az 1091 -es esztendő olyan tör­ténelmi mérföldkő lehet hazánk történetében, amely­től kezdve gazdaságunk szilárd tulajdonviszonyokra alapozva a világgazdaság felé halad, és ettől kezdve a magyar és külföldi be­fektetők biztos jogi keretek között vállalkozhatnak, fej­leszthetik gazdaságunkat — hangoztatta Antall József miniszterelnök az első or­szágos menedzserszeminá­riumon szerdán Budapes­ten. A miniszterelnök rámu­tatott: a kormány három követelménynek igyekszik egyszerre eleget tenni: a történelmi igazságtétel meg­valósításának, az ország működőképessége fenntar­tásának és annak, hogy reá­lis és biztos perspektívát nyújtson Magyarország, a magyar gazdaság számára. E hármasság jegyében az ország gazdaságpolitikai stratégiájának kidolgozá­sakor a tulajdonviszonyok rendezése az elsődleges cél. A miniszterelnök hang­súlyozta: az országnak a békés átmenet árának is tekinthető adósságok folya­matos visszafizetésével, adósságmenedzselésével együtt kell kikerülnie je­lenlegi nehéz helyzetéből. Az adósságok bármilyen nemű átütemezése a jelen­legi piacgazdaság felé ha­ladó pozitív folyamatokat veszélyeztetné, ezt a ma­gyar népnek meg kell érte­nie. Magyarország a többi kelet-európai országhoz képest — hangsúlyozta An­tall József — viszonylag kedvező helyzetben van, az eddig e térségbe áramlott működőtöké több mint fe­le hazánkba érkezeit. Hazánk jó viszonyra tö­rekszik a Szovjetunióval, bár számottevő problémák nehezítik a kapcsolatok fej­lesztését. Ilyen rendezendő téma az a 2,5 milliárd ru­beles magyar kártérítési követelés, amely a szovjet csapatok áUomásoztatása és kivonása következtében me­rül fel. Jelentős gond, hogy a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok nagymérték­ben csökkentek. Antall Jó­zsef szerint ezek a feszült­ségek a tárgyalások során feloldhatók lesznek. Ma­gyarország jószomszédi kapcsolatokat akar kiépíte­ni a környező kelet-európai országokkal is. Tény, hogy e téren sem minden zökke­nőmentes, a bős—nagyma­rosi erőmű, a magyar kisebbségek helyzete terhe­li a kapcsolatokat. A ma­gyar kormány egyértelmű álláspontja: nyílt párbe­szédre törekszik a feszült­ségek feloldása és a kap­csolatok további fejlesztése érdekében. AZ ÁR EUER ÚSZVA LÉmSG Véletlenek mozija. Két napja a kisközség cuk­rászdáján láttam a feliratot, „üzletemet megszün­tettem", most meg a városka új, szolid, de na­gyon csinoska üzletét mutatja boldogan a tulaj­donos. Bizakodik. Nem mondom neki azt, amit két napja láttam. Neki hátha sikerül az, ami mes­tertársának nem. Cukrászdát fenntartva meg­élni. A múlt század utolsó harmadában önállósult mesterséggé a megyében a cukrászat. Kezdetben a mesterek többsége lédiget (főzött mézzel készí­tett tésztákat), ejzolt árut (cukorral készített-dí- szített fehér tésztákat) kínál. Rövidesen — más mesterségekkel szemben — az lett ennek a fog­lalatosságnak a különlegessége, hogy helyben is fogyaszthatott a vásárló. Először csak a műhely­ben kóstolta meg az árut, majd a műhely mel­lett berendezett, egyre csinosabb helyiségekben ... Ma hetvenen próbálkoznak a megyében azzal, hogy cukrászként, ha nem is mindig kalácsot, de kenyeret találjanak munkájukkal. Évente, négy-öt az új vállalkozó, ugyanakkor ketten-hárman fel­adják: csekély a gyarapodás. Ma még kevesen vannak azok, akik megélhe­tést és nem gazdagságot óhajtanak elérni a vál­lalkozással. A bizonytalanság a hamari haszonra ösztönöz, a tisztes ipar áldásos hatására még vár­ni kell, azaz esetünkben a lédigekre, az ejzolt csemegékre, s az újabb finomságokra áhítozók legtöbbször cukrászüzemek termékeit fogyasztják, s legritkábban cukrászdákban. Ez utóbbiakból Ugyanis mindössze harminc van a megyében. Kellene több? Bizonyára. Tisztaság, csend, fiíst- és alkoholmentesség... Avagy a lédiggcl együtt ezeket is elfújta a divat a múltba? (M) Tessék mondani, jó ez nekünk? ^ Reklámozzák immár a sajtóban: olcsóbb is lehet ^ a bérlet. Már akkor, ha drágább a jegy. A reklám ^ címe: Közvélemény kutatás, budapestiek, gondol­ni kodjunk együtt! S az ötletgazdáktól, az MDF fővárosi önkormány­zati képviselő-csoportjától egy invitus, hogy sajtótájé­koztatót tartanak a BKV tarifaemeléséről, a zónás bérletrendszerről. A koncepció egyik szülő­jét, Árva László közgaz­dászt, fővárosi közgyűlési MDF-kép viselőt faggattuk arról: @ Mégis, jó-e nekünk, Pest megyeieknek, ingá­zóknak ez a zónarend- szer? Egyáltalán, milyen elvekből indultak ki, amikor előálltak a ja­vaslattal? — Elsősorban abból, hogy arányban kell állnia a té­rítésnek a' felhasznált szol­gáltatással. Magyarán: aki többet utazik, fizessen töb­bet. Külföldön, a fejlett or­szágokban is ezt az elvet érvényesítik. Párizsban pél­dául van zónarendszer és az autóbuszokon a régi magyarországihoz hasonló szakaszrendszer is. Wa­shingtonban a metrón is „szakaszolnak". A másik szempontunk az volt: ha már úgyis a fővárosi költ­ségvetés által támogatandó ügyről van szó (jobb a vá­rosnak a tömegközlekedés- fejlesztése, mint az autó­közlekedésé) akkor ne azokra jusson nagy teher, akik az adóval és az egyéb fővárosi bevételekkel már amúgy is hozzájárultak a közlekedési kiadásokhoz. Inkább fizessenek többet Budapest alkalmi vendégei, például a külföldiek. Ezért javasoltuk a jegyár emelé­sét és a bérletár csökkenté­sét, a maihoz képest. © És az ingázók, a Pest megyéből rendsze­resen munkába járók is „vendégek” lennének? — Dehogy. Számításunk szerint a város bármelyik részéből legföljebb három zóna érintésével elérhető bármely másik része. Ám aki csak a lakóhelye köze­lébe utazik rendszereién, miért fizetne ugyanannyit, mint aki távolabbra jár? S a Pesten dolgozókat vál­tozatlanul megilletné ugyanaz a , bérletkedvez­mény, ami eddig, függetle­nül lakóhelyüktől. Azaz ők sem járnának rosszabbul, ha Pest környékéről jönnek naponta. Sőt, ha például csak Vác környékéről Új­pestre utaznak, s ott legföl­jebb a zónán belül vesz­nek igénybe budapesti vil­lamost, buszt, még kevesebb is lenne a bérletük ára. Aminek egy részét termé­szetesen továbbra is meg­téríthetné a munkáltató­juk. Kétségtelen viszont, hogy a budapesti járatokat lehetne ésszerűsíteni, ahe­lyett, hogy a BKV hol az önkormányzatok, hol az utazók bukszájára vetne szemet... O így tehát az jár jól, aki a lakóhelyén dolgo­zik? Hiszen a reklám­ban látható térkép alap­ján elképzelhető az is, hogy valaki egy zónán belül három-négy átszál­lással jut lakásáról a munkahelyére. Más meg egyetlen metróvonal vógigutazásával... — Ez igaz. A koncepció a zónarendszerrel (ami még csak alap a további gon­dolkodáshoz, vitához, s messze nem azonos a sza­kaszrendszerrel) azt szeret­Kiút a csődből! címmel szombaton hirdeti meg ön­álló, átfogó gazdasági, poli­tikai programját Torgyán József, a Független Kisgaz­dapárt parlamenti frakció­jának vezetője, a kisgaz­dák budapesti szervezeté­nek elnöke. A kisgazdavezető olyan, pártjával még nem egyezte­tett, komplex koncepciót terjeszt majd hívei elé, amely magában foglalja — a főbb címszavakat kira­gadva — az államadósság menedzselésének receptjét, a világkiállítás megrende­né elérni, hogy az emberek törekedjenek a munkahe­lyükhöz közel lakni. Itt, Magyarországon még cse­kély a mobilitás, (no meg lakásban nem dúskálunk, s nő a munkanélküliség, ezek miatt kicsi a valószínűsége az iménti cél teljesülésének. A szerk.) De tény, hogy az átlag-amerikai polgár ötévente költözködik. Kör­nyezetvédelmi szempon­tunk is van: talán az ol­csóbb bérlet rábírja az autósokat, hogy a tömeg- közlekedést vegyék igény­be, s ha nem feltétlenül in­dokolt, ne a saját kocsiju­kon járjanak. zésével kapcsolatos elkép­zeléseket, a gazdálkodók sorbaállásának megszün­tetésére vonatkozó javasla­tokat, az importliberalizá­cióval kapcsolatos nézete­ket, a bérkérdések megol­dását, a fiatalok lakáshoz juttatásának módozatait, a környezet megóvásával kapcsolatos teendőket. Emellett Torgyán József vázolja azt is, mi a teendő, ha a jelenlegi kormány esetleg nem tudná folytatni eddig követett politikájá­nak irányvonalát. Bár rész­letek ismertetése elől a teg­Csak Berlinben mintegy 300 lakást és házat bérel a KGB, ezeknek többsége a vagyonügynökség birtoká­ban van. Ezenkívül a szov­jetek az egykori NDK va­lamennyi (14) megyeszék­helyén is rendelkeznek bér­leményekkel. A bérleti szerződések alapját egy az állambiztonsági miniszté­rium és a KGB között lét­rejött 1982-es szerződés ké­pezi. Ebben a német fél kö­telezte magát arra, hogy házalhat és lakásokat bocsát a szovjet partner rendelke­zésére. A vagyonügynökség a Stasi-hagyaték egyéb in­gatlanjaival együtt a bérbe adott lakásokat és házakat is átvette. Habár annak idején már a de Maiziere- kormány alatt is megvolt a szándék a bérleti viszony felmondására, ezt az akko­ri keletnémet belügymi­nisztériumban tevékenyke­dő Stasi-emberek szabotál­ták, és végül meghiúsítot­ták — állítja az Extra Ma­gazin. napi sajtótájékoztatón Tor­gyán József egyelőre elzár­kózott, annyit azért elárult: a kilábalás érdekében szük­ségessé vált a politikai csa­tározások lehűtése; s eb­ben a helyzetben felvetődik egy szélesebb körű együtt­működés megalapozásának igénye. Ez azonban nem je­lentené az úgynevezett nemzeti nagykoalíció lét­rehozását. A párt budapesti szerve­zetének elnöki minőségében Torgyán József hangoztat­ta: a kisgazdák számára csak a teljes reprivatizáció fogadható el. fizet klip Szigetcsép A tervek szerint az idén szeptemberre egészséges ivóvízhez jut Szigetcsép község. Ki hitte volna, hogy itt, a Csepel-szigcten, a főváros határához közel, a két és fél ezer lakosú községben 19-12 méter mélységű kutakból nyerik az ivóvizet? Kétszer, először 1981-ben, majd három évvel később sem sikerült vízműtársuiatat létrehoz­niuk. Tavaly végre megalakult, és nyomban nekiláttak, és el is készítették az ivóvíz- hálózatot. Jelenleg a generálkivitelező, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság alvállalkozójának szakemberei a hidroglóbust szerelik össze (Hancsovszki János felvétele) V. G. P. Torgyán

Next

/
Oldalképek
Tartalom