Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-04 / 53. szám
SZÉN TEN DREI-SZIGET • ■CSEPEL-SZIGET MIKLÓS I ) DUNAKESZI FÚT • GOD RÁCKEVE • SZIGETSZENTJó hátteret ad a sziget A fiatalok is követik Pócsmegyer helyhatósági választásán nem játszottak nagy szerepet a pártok. A polgárok nem a szavak, hanem a tettek embereit keresték a megfelelő posztokra, így kapta meg az 500 választó közül 370-nek a szavazatát Bertalan Béláné, aki a cselekvést megelőző gondolkodástól sem idegenkedik. Népszerűségének alapja az az életpálya, amely nyitott könyv az egész falu számára. Öt, a volt vb-titkárt választották meg polgármesternek. Az első hónapok a legnehezebbek. Jegyzőt még nem sikerült szerezni a kis szigeti falucskába. A 652 lakosra nem kaphat főállású státust a polgár- mester. Így aztán jövedelemnek csak a tiszteletdíja marad, meg a szerény 1000 forintocska az Agrya Szövetségtől. Ez is pályázat eredménye. Egy dolgozatsorozatot kell elkészíteni. Az önkormányzat kialakulásáig vezető utat, az előtte álló feladatokat úgy írja meg Bertalanná, hogy az összefüggések megértése végett az egész falu történetét feltárja. KÖZAKARAT SZÉRIÁT A közösséget vezető ki- választottak testületét jónak, erősnek mondja. Mégis számtalan dilemmája van az új, tökéletesebbnek óhajtott közigazgatással kapcsolatban. Éppen a demokrácia érvényesítése miatt. A falut képviselők testületé — az a hét ember — nem biztos, hogy a véleményével és szavazatával a közakarat szerint tud dönteni. A falugyűlés túl nagy fórum, nem lehet konkrétan megragadni a lényeget. Szóval, kellene valami közbeeső homálybogozó bizottság, közli élénk derűvel. Volna, s így Bertalan Bé- lánénak bőven van mit bogozgatnia. őt irigyelhetjük azért, amitől láthatóan boldog. Szokványos kifejezéssel mondva, próféta a saját falujában, ©tt, ahol kislány korában látták, amikor az eperültetvények fölött hajlongott, hol szinte az élete minden pillanatát végigkísérhették, megítélhették, akár számon is kérhették tőle az emberek. NYÁRI STRESSZIIA TÁSOK! Készül a költségvetés, amely csaknem 10 millió forint lesz. Ehhez helyi adókat csak a végső esetben vetnek ki, ha már nagyon szorít a cipő. Ha például a hárommillió forint személyi jövedelemadó után járó összeg még kevésnek bizonyul, ha az alapellátáson másként nem sikerül segíteni. Az különben elég a falunak. A boltok csak nyaranta zsúfoltak. A su- rányi Duna-parton üdülő fővárosi emberek ilyenkor behozzák a nyugodt helybeliek közé a maguk vibráló, ideges hangulatát. Kellene, lehetne szolgáltatóházat építeni, a szolgáltatásokat javítani. — Hogy védik ki a várható munkanélküliséget? A munkavállalók olyan dráguló feltételeit, mint például a közlekedési költség? Nem könnyű válaszolni a riporter kérdéseire. Csak a lehetőségeket tudja latolgatni a felelős vezető. Az idősebbek szamócatermeléssel, kertészkedésööntésre várnak Pályázat vezetékes vízre Sok éves kísérlet után Dunavarsányban az idén talán körvonalazódik a község egyik legégetőbb problémájának a megoldása; kiépülhet a vezetékes vízhálózat. Nem most kezdik a munkálatokat, egy 300 és egy 150 méter mélységű kutat már kifúrtak, elkészült a hálózat kiépítésének tervdokumentációja, megalakult — az érdekelt három település, Dunavar- sány, Délegyháza és Majos- háza részvételével — a vízműtársulat, s tárgyaltak a kivitelezőkkel, a PVCSV- vel és a KÖVIZIG-gel is. Most már csak a TÁKISZ- hoz beadott pályázatra várják a választ, illetve annak elnyerését követően a szükséges anyagi hozzájárulást. Az összköltség — a három településre számítva — mintegy 200 millió forint, a pályázat révén ennek 30 százalékát folyósítanák számukra, illetve 20 százalékkal a vízügyi alap támogatná a munkálatokat. Az ön- kormányzatoknak összesen 30 millió forintot kellene e célra kigazdálkodniuk, s a lakosságtól 70 millió hozzájárulást várnak. A pályázat eredményére áprilisban lehet számítani. Az érdekelt települések nagyon bíznak a kedvező válaszban, lévén a vízhálózat kiépítése, több községet is érintve, térségi feladat. A rendkívül fossz minőségű, nitrátos víz nemcsak hogy ihatatlan, de még öntözésre is alkalmatlan. Mindezek alapján, ha esetleg nemleges válasz érkezne a pályázatra, úgy akkor sem halogathatnák tovább a tervek kivitelezését: ez esetben önerőből elkezdenék a munkákat — jóllehet, így nagyon elhúzódna a végleges megoldás ideje. a példát sei egészítik ki a jövedelmüket. A példát követik a fiatalok. A helyi szokásokban benne rejlik a jövő fő- foglalkozásainak esetleges csírája. Persze akkor, ha az országban lesz valóságos és rugalmas piac, reális érdekfeltárás, s megtérül a mezőgazdaságban dolgozók fáradozása. A fiatalok azután sem tétlenkednek, amikor már a napi műszakból hazahozza őket a komp. Állatot tartanak, van, aki kisgépekkel műveli a háztájit. El- hihetem — mondja a falu vezetője —, nem élnek itt rosszul az emberek. Még a Duna túloldalára áttelepült családtagoknak is jó anyagi hátteret ad a sziget, ahol a szülők megtermelik nekik a konyháravalót. Ám ettől, a naponta dolgozni járóknak nem alvófalu Pócsmegyer. Alvásra jut itt a legkevesebb idő. HALLATLAN ERŐFESZÍTÉS Az. elmúlt évtizedekben megszokott életszínvonalért, a megélhetésért hallatlan erőfeszítéseket kell tenni. Önkizsákmányolás, haj- szoltság jellemző erre az életformára. Megértem, hogy ezt az erőfeszítést a polgármester a nyilvánosság tudomására akarja hozni. A krónikás kötelessége, hogy közvetítse. Kovács T. István Ritka eset az építőiparban Telepük a biztonság szigete Teherautók fordulnak ki a telepről. Munkások indulnak műszak végén az autóbusz-megállóhoz. Kiegyensúlyozottnak látszik mindegyikük, de azért beszédtéma közöttük a szomszéd vállalat esete. A házgyáriaké, ahol 230 munkatárs kapta meg a felmondólevelét. Még a vállalat profilja is hasonló, csak a helyzetük más. Épp a zónahatáron vagyunk. Innen pár méterre már Budapest közigazgatási területén gurul az autóbusz. A 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat dunakeszi telepének Szűcs Lajos a vezetője. Tőle érdeklődtünk, milyen a rendelésállományuk, mik a kilátásaik erre az esztendőre? Két fő részlegünk működik itJt — közölte Szűcs Lajos. — Egyik a készbetongyártás, a másik a vasbeton-előregyártó üzemünk. Ez utóbbi ipari épületekhez készít gerendákat, pilléreket, falpanel- és födémelemeket. Vállalunk betonacél- megmunkálást, amely méretre vágást, hajlítási jelent. összesen 120 ember végzi itt a dolgát, amiből 110-en fizikai dolgozók. — A kész beton iránti igény évenként alakuló számai beszédesek lehetnek. Többet vagy kevesebbet rendel a lakosság,i. esetleg ugyanannyit, mint a korábbi években? — Erre azért nehéz' válaszolni, mert az évi 20-30 ezer köbméternyi keverésből magánemberek mindig csak 6-7 ezret vásároltak. Valószínű azért, mert még mindig olcsóbb, ha a helyszínre viszik a kavicsot és kalákában megkeverik a betont. Az egyéb termékek pedig közületi rendelésre készülnek. Ez manapság verseny- tárgyalásokon nyert megrendelések alapján történik. Ám még így is előfordul, hogy . velünk szemben más nyeri azt, de mivel itt a kapacitás, utána nálunk Művész tanárra emlékezve pi 16Ä.43*: »sMto^Zít Bene Géza: Csobánkai táj Kilencven éve született, és három évtizede halt meg Bene Géza festőművész. Mint annyi alkotó, ő is erősen kötődött Szentendréhez. Számos képét ihlette meg e vidék. Munkásságának első esztendőire az útkeresés volt a jellemző. A harmincas években viszont már otthonosan mozgott a modern művészeti irányzatokban is, a kubiz- mus sajátos képépítészete felé haladt. A fordulat évében, 1949- ben visszavonult, mert nem volt hajlandó a kor erőltetett — a művész szellemiségétől, alkotó egyéniségétől idegen — szocreál követelményei szerint dolgozni. Tanári állást vállalt, s Zuglóban, a Telepes utcai általános iskola rajzszakos pedagógusaként tanította a kisdiákokat. Halk szavú művészember volt, de a belőle áradó szeretet, a végtelen türelem azon pedagógusok sorába emelte, akiknek emlékét megőrzik a tanítványok. Ám nemcsak ők, hanem a tanártársak is. Immár hagyománnyá vált, hogy az iskola falán elhelyezett emléktáblát az évfordulón megkoszorúzzák. Az ünnepségre március 1-jén került sor. V. A. végezteti , el a munkát. Egyébként az Esztergomban épülő Suzuki autógyár épületelemeinek egy jelentős részét mi készítjük, s áprilisban már szállítani kell a helyszínre. Majdnem biztosak már a vállalatnál abban is, hogy a budaörsi Budapark bevásárlóközpont szerkezeti elemeit is a dunakesziek szállítják. A beruházók német szakembere a napokban érkezik a telepre, hogy megnézze a terveiket, referenciamunkákat. Ezenkívül még akad annyi rendelés, amitől biztosak lehetnek abban a dunakeszi üzem dolgozói, amiben sok - helyen oly bizonytalanok az emberek. Lesz munkájuk, egzisztenciájuk. — A kérdés az, hogy milyen színvonalú. — Az átlaghoz képest nem keresnek rosszul a szaktársak — közli a telepvezető. — A szakmunkások órabére eléri a 75 forintot, amihez még tíz százalék munkahelyi pótlék járul. Erre jön a teljesítmény utáni prémium. — Hogy keresnek a segédmunkások? — A legalacsonyabb órabért a kezdők kapják. Ez negyvenöt forint. Ha az illető jól dolgozik, akkor az első két hét után javítunk a fizetésén. Ha viszont nem bizonyít, akikor megköszönjük a munkát, és megválunk egymástól. Sajnos az utóbbi időben ez már ritkán fordul elő, mert nem nagyon veszünk fel új embereket. — Ezek szerint önök biztonságban érezhetik magukat? Elvégre van megrendelésük. Amint a válaszokból kiderül, a versenytárgyalásokon jók a pozícióik, — így is mondhatnánk, de azért tegyük hozzá, hogy ebben a mai reménytelen és munkátlan időszakban ezt senki sem állíthatja túl magabiztosan. A riporter mégis örül, hogy valami jó hírt közölhet egy válságban levő, paradox helyzetű iparág egy vállalati telepéről. Mert, ha csak egy évre is láthatnak előre, ez most a biztonság szigetének látszik. Az ágazatnak viszont kevés a munkája, a felnövő nemzedéknek meg nincs lakása. Ha nem építenek, néhány év múlva még drasztikusabb lesz a hiány, s egyre több áz otthontalan, az albérlő családok száma. A vasgyűrűből nehéz, lesz kitörni, de erről nem az építők tehetnek. K. T. I. Szigelszentmárlon ban Falugyűlés Szigetszentmúrton önkormányzati képviselő-testülete február 5-én (hétfőn) este 18 órakor falugyűlést és közmeghallgatást tart a helyi Jókai Mór Művelődési Házban. Túlságosan Póros(ka) Érdemtelen érdemek? A szigetszentmiklósi ön- kormányzati testület '■! a Szalmás Piroska utca nevének megváltoztatása mellett szavazott a közelmúltban. Az állítólag lakossági indítványra született döntés különösebb visszhangot nem váltott ki a 24 ezer lakosú Csepel-szigeti kisvárosban. Ugyanis az a három család, amelyik ezentúl a Dalos utcában éli majd életét, még semmit sem tud lakhelyének név- változtatásáról, aki meg tud, az Szalmás Piroska megítélésével állhat hadilábon. Mára elhárult az utolsó akadály a helyi rendszer- váltás útjából. Ha végképp lekerülnek a házak faláról a Szalmás Piroska nevével jelzett táblák, büszkék lehetnek magukra a városatyák. Az egy kakas és két tyúklépés hosszúságú utca névváltoztatása szöget ütött a fejembe. Az egykori homokdombok helyén kialakult utcának ugyanis sokáig nem volt önálló neve. Névtelenségét őrizte a Csokonai utca és a helyi vízmű találkozásánál, míg 1980 táján a tőszomszédságában fölépült egy új lakótelep. Ekkor jutott eszébe a város vezetőinek, hogy elnevezzék az emeletes házak közé szorult utcácskát. Mivel a mezei növények és állatok kézikönyvében már nem találtak a pipacson, a szegfűn, a kankalinon, a fúrjon, az őzön és a fácánon kívül új névadót, valaki gondolt egy bátrat: megkérdezhetnék a hely- történeti múzeumot. Máról holnapra mitől vált méltatlanná Szalmás Piroska Szigefcszentmikló- son? Nyilván csak tettetem tudatlanságomat: tudom. Névadója volt egy ifjúmunkáskórusnak a harmincas-negyvenes években. Igaz, akiket eddig sikerült, a névváltoztatás szorgalmazói közül szóra bírnom, azoknak édes mindegy, hogy honnét ismerik Szalmás Piroska nevét. Szocialista volt? Valami kommunista kórus? Annál rosszabb. Biztosan a Rá- kosi-időkben vagy a Kádár-érában szerzett magának érdemtelen érdemeket. A megkérdezettek az egykori kórusról és névadójáról semmit sem hallottak. A falumúzeum igazgatójának véleményére se hagyatkoztak, aki régi újságcikkekben és megsárgult fényképeken fedezte fel a pestszenterzsébeti Csiliben fellépő munkásdalárdát. Vérpiros kottafej — ez volt hófehér blúzukon, így emlékeztek rájuk a miklósiak. Fényképek őrzik a Kéktó utcai hétvégi kirándulásokat és fürdőzéseket a közeli Oláh-strandon. Szalmás Piroska élete része volt a város háború előtti kulturális történetének. Kár, hogy az 1941-ben elhunyt zongoratanárnő tisztelete csak kevesek szívügye. Bezzeg a Dalos utca ... mennyivel koalíciósabb csengésű. Belefér a katolikus legényegylet és a református dalárda valamennyi helyi emléke — míg az utca egykori névadója a város vezetőinek túlságosan Piros (ka). Bálint Tóth János DUNATAí HÍRLAP Vezető munkatárs: 31óza Katalin. & Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 3-11. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761» 138-4667.
