Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-27 / 72. szám

I. ÉVFOLTAM, 46. SZÁM 1991. MÁRCIUS 27., SZERDA U DAJ/ I BUDAÖRS 9 ÉRD 8 SZAZHALOMBATTA • PILIS VÖRÖS VAR 8 BUDAKESZI 9 BIATOR- BACiV 9 TÖRÖKBÁLINT 9 PILISCSABA 8 PATV 8 ZSAMBfiK 9 SOLYMÁR 9 TÁRNOK 9 NAGYKOVÁCSI @ BUDA.IENÖ © PERBÁL © TÖK 9 TINNYE 9 ÜRÖM A# elnök urat meg akarják verni? Még egy rt.-botrány ■ A Sasad Rt. ügye után itt a láthatáron a következő rész­vénytársaság-botrány. ezún.al a Duda Környéki AFÉSZ-é. Sehaffcr Árpád, .a szövetkezet éiniik igazgatója közölte: az a benyomása, meg akarjak veriii. Minden bizonnyal azért, mert tervbe vették, ltogy megalakítják a Buda Vidéki Rt.-t az ÁFÉSZ eszközeivel. Nyilván emiatt jelentette ki tanúk előtt Zsámbé- kon egy MDi-aktivista, Csörgő Tibor, hogy „ha beteszi a lá­bát Zsámbékra, agyonüssük”. A dolog előzménye, hogy Schaff er Árpád, kék vér­aláfutásos szemmel és frissen összevarrt fejbőrrel jelent meg a zsámbéki közgyűlésen. De mint el­mondta, Budapesten tá­madták meg, nem is tud- j.a kik és miért hagyták helyben, lehet hogy nem’ függ össze á két ügy, ő a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen tett feljelen­tést. ,,- Zink Imre, Zsámbéik pol­gármestere elképed: — Ugyan miért is fenyeget­nék itt az ÁFÉSZ elnökét? Hisz a közgyűlésen is csak annyi történt, hogy a 83 éves Hajdú János bácsi felszólalt, nem ért egyet a rész vény társaság-alak itas­sa!. Azt javasolta, legyen Zsámbéknak saját AFÉSZ-e, ahogy volt azelőtt.- Többen fejtegették, hogy a tagi vagyonrész el­vész a számukra, hiszen az rt.-ből csak akkor vehető ki; ha a társaság megszű­nik. És véletlenül itt járt akkor Jávor .Károly (MDF) országgyűlési képviselőnk is, . aki szerint az átalaku­lási törvény ugyan elég ahhoz, hogy létrejöjjön az rt., de várni kellene vele, mert az új szövetkezeti törvény esetleg másképp rendelkezik a tagok vagyo­náról, mint a régi ... — Ez minden? — Tény, hogy senki sem pártolta az rt.-elképzelést, a 170 résztvevő közül talán 12 kivételével mindenki a különválás híve. Gyűjtik is hozzá az aláírásokat. Arra, hogy mik is a ki­fogások az rt. ellen, rávi­lágít az a bizonyos aláírás nélküli Zsámbéko-n terjesz­tett levél. Ebből idézünk: „Tisztelt polgárok, tisz­telt ÁFESZ-tayok! Felhív­juk figyelmüket a Duda Környéki ÁFÉSZ vezetői által tervezett vagyon- és hatalomátmentési akció­ra... A községtől elrabol­nák a 40 év alatt felhalmo­zott szövetkezeti vagyont, az önkormányzat elöl azo­kat az épületeket, amelyek a község, a lakosság jogos tulajdonát képezhetnék ... A részvénytársaságban a fő tulajdonosok a helyi veze­tők lennének... A területi igazgatók átvették sóit idős ember részjegyét, erről el­ismervényt nem adtak, majd ezután a nevezettek tagsági viszonyát meg­szüntették ■.. Ahogyan be­lépnek az rt.-be, fele rész­jegyük azonnal elvész ...” A levél láttán kétkedő kérdéseket tettünk fel Sehäffer Árpádnak. — Igaz-e, hogy ha létre­jön a részvénytársaság, akkor „elrabolják" a 40 év alatt összegyűlt szövetke­zeti vagyont? — A részvénytársaság­ban minden a tagságé ma­rad. De tény. hogy semmi nem lesz a községé. Ha va­lahol van 400 tagunk, ak­kor a szövetkezeti vágjon az övék lesz, nem a 3600 lakosé. — S valóban „fő tulaj­donosok’’ lesznek a helyi AFESZ-vezetök? — A vagyon nevesítésé­ről csak a helyi közgyűlé sek dönthetnek, s döntöttek is, ahol már voltak ilye­nek. A vagyonból minden­ki pozíciójától függetlenül, viszont attól függően ré­szesedik, hogy mennyi ide­je tag, mennjú alaprészje- gve van, s hogy a szövet­kezet eredményes idősza­kában tag volt-e az illető. Sokáig lebecsülték, rosszul értékelték, vagy a valósághoz képest meghamisították a külsőségek jelentőségét, mon­danivalóját. A közelmúltban láttuk, hogy a „Rozmaring” feliratot levették a piliscsabai téesziroda homlokzatáról, s a Csaba Mgtsz került a helyére. Ez — mint már meg­írtuk — korántsem csak egyszerű névváltoztatást mutat, hiszen az önálló piliscsabai termelőszövetkezet sok év­tizedes kényszerházasság után 1991. január 1-jótól ismét létezik! tflancsevszki János felvétele) — Állítólag elismervény nélkül vettek át részjegye­ket, pénzeket.. . — A bizonylatok — ezt határozottan állítom — mind rendben vannak, az alaprészjegyekről teljes a nyilvántartás, így ha hiány­zik is valakinek az elis- mervénve, akkor sem ve­szett el a vagyona. A tag­sági viszonya pedig csak annak szűnhetett meg, aki ezt maga kérte. De akkor visszakapta az alaprészjegy értékét. — S tényleg elveszti a fele részjegyértéket, aki belép az rt.-be? — A részjegynek nincs árfolyama, a szövetkezeti törvény szerint is névérté­két éri. Ha valaki most becseréli a 20 ezer forint értékű üzletrészét rész­vényre, akkor semmiképp sem kaphat kevesebbet 20 ezernél. Többet igen, ha jól megy a bolt.- — De engedje meg, hogy most én mondjak még va­lamit: Tudom — mert az egyik polgármester elszól­ta magát a közgyűlésen —, hogy Tök, Zsámbék és Per­bál polgármesterei össze­fogtak, hogy lehetetlenné tegyék területükön a rész­vénytársaság létrehozását. Nem az a íö bajuk az ön- kormányzatoknak, hogy mamutszervezet a miénk, hanem az, hogy nem tud­ják az irányításuk alá von­ni, ahogyan tehetnék egy helyi szövetkezettel. V. G. P. Csiska Zoltán Könyviár, Érd fiel az intézményi tanács dönt Manapság az ember azon kapja magát, többször jár a könyvtárba. Nem is vé­letlenül fordul meg sűrűb­ben a könyvek búiul almá­ban, merthogy nem oly egy­szerű manapság három-négy újdonsággal a hónunk alatt hazatérni. Drága a könyv, nagyon drága. így aztán visszaszokunk a könyvtár­ba. Ez a jelenség követhető nyomon az érdi városi könyvtárban is, mely Csuka Zoltán nevét viseli. Emelkedik látogatóik száma, s a könyvtártagoké is. Az előbbiek a szolgál­tatások miatt, az utóbbiak pedig a betűre éhesen nyitják rá a könyvtárosok­ra az ajtót. Szolgáltatások? Mit is kínálhat a könyvön kívül manapság az érdi könyvtár? A fülért is becsüli* * * A könyv táros nem üzlet­ember, ele'— ha oly tehet­séges a „csapat”, mint az érdi — hamar felismeri, hogy mire van szükségük az embereknek. így aztán a rendelkezésükre álló eszközöket is használják, kihasználják. Talán ama szólásmondás alapján: aki a ritka fillért nem becsüli, a sűrű forintot nem érdem­li. Kz iratmásolás — a másológép dolgoztatása — úgv ötvenezer forintot hoz a könyvtárnak évente. Sok aprómunka, bíbelődés arán, de pénzt hoz. S ki betoppan a gyerekkönyv­tárba, az is láthat csodát. Ebben a pénzszűke világ­ban új berendezésre is futotta. Ki roskadozó pol­cokkal küszködik, az kese­rű szájízzel azt mondhat­ná: megszaladt nekik. Pe­dig a könyvtárosok meg­dolgoztak az új berendezé­sért. Nyelvtanfolyamokat szerveztek — angolt, né­metet — nem kis munká­val, a szabadidő feláldozá­sával is, s végül százhar­mincezer forinthoz jutot­tak. Ebből futotta az új berendezésre. De megtalálható a könyv­tárban — a szolgáltatások címszó alatt — a közhasz­nú információk tára is. Menetrendek, telefonköny­vek, a legfrissebb jogszabá­lyok gyűjteménye, közlö­nyök, a társadalombiztosí­tás hasznos tudnivalói. Ha egy vállalkozó valaminek utána akar nézni, az sem távozik tőlük üres kézzel, csalódottan. Ha meg. az ol­csó turistaszállások, kem­pingek jegyzékét szeretnék megkapni, azt a számító­gépük segítségével az egész országból ' „lehívják ”. Ha meg valaki arra kíváncsi, mit tárgyalt meg eddig, milyen határozatokat ho­zott az önkormányzat tes­tületé, itt azt is elolvashat­ja. Sőt három nappal a soros ülés előtt a vitatott témákról, javaslatokról tá­jékozódhat. Miközben a kölcsönzésben egy pillana­tig sincs fennakadó^! De ha már könyvtárról van szó, az sem mellékes: gyarapodik-e az állomány? Mennyivel gazdagodtak 1990-ban, s az idén mennyi jut új könyvek beszerzésé­re? Ami az elmúlt évet il­leti, az újdonságokból négy­ezer kötet jutott a polcok­ra, az olvasóknak. S az idén jobban állnak. Több >ut az újra Mert az önkormányzat még február 14-én megte­remtette a pénzügyi alapját az újdonságok, a hiányzó könyvek beszerzésének. Öt­százezer forint értékben köthettek szerződést a könyvtárellátóval. Ugyan­akkor százezer forintot fél­retettek a magánkiadók ál­tal megjelentetett érdeke­sebb könyvek beszerzésére. Miközben a szolgáltatá­sok, az állománygyarapítás, a könyvtárlátogatók „kai­Ki a felelés Iván Ágnes haláláért? (II.) Hárem férfi a helyszínen Dr. Tálas Tamás Gyula biatorbágyi körzeti orvos ellen a Buda Környéki Ügyészség rendelt cl nyomozást segít­ségnyújtás elmulasztása bűntettének alapos gyanúja miatt. A feljelentést dr. Jávor András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára tette meg, jóllehet értelemsze­rűen egy ilyen lépés a közvetlen hozzátartozó, vagyis Iván Imréné kompetenciájába tartozik. Azon a tragikus szep­temberi estén, rögtön a baleset megtörténte után három férfi futott elsőnek a helyszínre. Vincze Péter buszsofőr, valamint Pláger György és Topos Tamás etyeki lakosok, ez utóbbiak a TG 04-99-es rendszámú Ladával. A három férfi azonnal átlátta a helyzetet, Topos kocsiba ugrott és el­indult orvost szerezni. El­sőnek dr. Stirbach biator- bágyi doktornál kopogtatott, de az nem volt otthon. In­nen tovább ment dr. Tálas­hoz, aki csaknem két kilo­méterre lakik a baleset színhelyétől. Hosszas ko­pogtatás után dr. Tálasné nyitott ajtót, aki közölte, hogy nem a férje az ügye­letes, hanem dr. I.ipka Sándor, a herceghalmi kör­zeti orvos. Ezt követően a rendelő telefonján felhívta dr. Lipkát,- s amikor az je­lentkezett, a kagylót átadta Toposnak. A fiatalember pontosan bemondta a bal­eset helyét, s nyilván azt is, hogy a baleset milyen sú­lyos. Lipka értesítette a mentőket, majd feleségével együtt kocsiba ült, és azon­nal a helyszínre sietett. Utólagosan megállapítást nyert, hogy a Topossal folytatott beszélgetés után 15 percen beiül már ott van a helyszínen, rögtön utána a mentők is befutnak. Topos, miután végzett a telefonálással, visszatér a baleset helyére, és tájékoz­tatja Vincze Pétert a dol­gokról. A buszsofőr első — és természetes — reakciója a felháborodás. Egy alkal­mi kocsival maga megy Tálas doktorhoz, de öt is az asszony fogadja. A rövid beszélgetés olyan hangnem­ben folyik le. mely végül is meggyőzi Tálasnét, jobb lesz, ha felkölti a férjét. Utólag a nyomozás során azt vallja, Topos szavaiból nem mérte fel, hogy mi­lyen súlyos o baleset, ezért nem szólt a férjének, aki lefekvés előtt nyugtától és fájdalomcsillapítót vett be, mert. fejgörcstől szenve­dett. Ezt tekintetbe véve, valamint azt, hogy az éb­resztés után Tálas doktor kocsiba ült, a helyszínre ment, és segített a mentés­ben, felmentette őt a segít­ségnyújtás elmulasztásának vádja alól. Az olvasóban nyilván felvetődik a kérdés, ez a huzavona mennyiben já­rult hozzá Iván Ágnes ha­lálához. Nos, nem játszott benng szerepek Dr. Csuha András sebész adjunktus, aki a műtétet végezte, utó­lag így nyilatkozott: — Iván Ágnes hajála nem időtényező, a halált a sérü­lések súlyossága okozta. Ha az esemény után öt percen belül müthetem, a műtétet talán kibírja, de az életét akkor sem tudtam volna megmenteni. Hasonló tartalmú dr. Szabó Árpád, az Igazság­ügyi Orvosszakértői Intézet vezetőjének véleménye is: — Iván Ágnes sérülései az orvostudomány mai is­meretei szerint az élettel összeegyeztethetetlenek. Ezért adott esetben az or­vosi beavatkozás nem is le­hetett alkalmas az élet­mentésre, Az. igazság kedvéért mondjuk el azt is, dr. Sza­bó véleményezése a Trau­matológiai Intézet kórraj­zán, a műtéti leleteken és a röntgenfelvételeken alap­szik. Ugyanis Iván Ágnest édesanyja kérésére cs az ál­lami főügyész hozzájárulá­sával — nem boncolták fel. Ez egy olyan momentum, - melybe, nem kizárt, hogy Molnár védője megkapasz­kodik. lauzolása” mellett a kultu­rális munka égjük bázisa Is a Csuka Zoltán Könyv­tár. Rendezvénj'ek sorának adnak otthont, miközben a szervezést is vállalják. S nem is akármilyen rendez­vényekkel készülnek a költészet napjára, április 11-re. Aránytalan különbségek Az elismerés, mely ma­napság elsősorban bérben mérhető, megkeresi vagy elkerüli a könyvtárosokat? Kaptak-e. bért, sikerült-e úgy elosztani, hogy min­denki elégedett legyen, •mármint az elvekkel? A kérdést már Vogronincs Lászlóného?, a könyvtár ve­zetőjéhez intéztem. Mint kiderül, a könj'vtár életében minden sorsdöntő lépést az úgynevezett in­tézményi tanács voksa ha­tároz meg. Ebben a bízo­tt jáis tanácsban mind a hat 'részleg s a szakszer­vezet képviselteti magát. Szakmai ügyek, pályázatok elbírálása — megüresedett álláshelyekre — a bérfej­lesztés elosztása az intéz­ményi tanács dolga, hatásr köre. Huszonnégy százalé­kot megkaptak már abból a harmincból, amit a Par­lament ígért, mégpedig visszamenőleg január else­jétől. A többit még vár­ják . .. Ezen a bérelosztáson fo­galmazódott meg; arányta­lanul nagy a különbség a vezetői fizetés és a szak­alkalmazotti között. Ugyan­akkor a művelődési ház és a könyvtár azonos végzett­ségű dolgozói között is nagy a differencia, a mű­velődési házban dolgozók javára. Hiszen a könyvtá­ros tizenhatezret, míg a művelődési házban tevé­kenykedő kollégája huszon- négyezret kap. Pedig mind­kettőjük egyaránt a kul­túra fáklyája hordozói. • Varga Edit A 3659 90. számú bűneset kivizsgálása lezárult, illetve a Budaörsi Rendőrkapi­tányság vezetője elrendelte a dr. Tálas ellen indított nyomozás megszüntetését. Az indoklásban — a többi között — ez áll: a segítség- nyújtás elmulasztása tiszta mulasztási bűncselekmény, mely kizárólag szándéko­san valósulhat meg. Az el­követő tudatának át kell fognia, hogy más segítség­re szorul. Ez dr. Tálas ece­tében nem történt meg, lé­vén, hogy őt személj'esen, az első riasztáskor nem ér­tesítették. Dr. Tálas Tamásné ellen sem indul eljárás, azzal, hogy telefonált az ügyeletes orvosnak, eleget tett a tör­vény által előírt kötelessé­geinek. Azt semmilyen tör­vény nem szabályozza, hogy mi a kötelessége egy orvosfeleségnek. A paragrafusok értelmé­ben mindenki ártatlan, fel­mentést nyert. Emberileg már kevésbé. Mert egy or­vos feleségének tudnia kell — illene tudni —, hogy közúti balesethez akkor is menni kell, ha történetesen nem ügyeletes az orvos. Matula Gy. Oszkár BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Kszter. 9 Munkatársak: Fe­kete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. 0 Fo­gadónap minden héttőn 14— 17 óráig 'a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili., Somo­gyi B. ii. fi. FL: 311. Ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138- 4067. Más már a cégér

Next

/
Oldalképek
Tartalom