Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
Sajátos színt kapott A szemek is ingere f Hogyan lehet egy két és fél évszázados épület belsője olyan, mintha ma épült volna? Egyszerű a válasz: munkával. Néhány hetes tatarozás, belső átépítés után ismét kinyitott Gödöllőn a Pálma cukrászda. Az üzlet tulajdonosa, az épületrész bérlője, ifjabb Tamás Rezső nem először fektetett pénzt a műemlék jellegű egykori lakóházba. A legutolsó gazda a t’á- rosgazdálkodási ' vállalat volt itt. Olajat raktározott és egyéb dolgokat, gondolhatjuk, milyen körülményeket teremtve. Az épületet már el akarták túrni a föld felszínéről, amikor néhány évvel ezelőtt bölcsebben döntött a tanács: pályázatot írtak ki elegáns cukrászdára. A mai bérlő két -másik pályázóval szemben nyert. Ifjabb Tamás Rezső állandóan ' próbálta szépíteni a cukrászdát, és most talán az általa elképzelt színvonalúra emelte. A falról eltávolíttatta a tapétát, és a cukrászda viinden — egyébként egymásba nyíló — terme sajátos színt kapott. Belsőépítésszel terveztetett, e munka jogvédett. A mennyezetet stukkók díszítik, a falakon gödöllői művészek alkotásait helyezi el a művészet- pártoló fiatalember, akinek cukrászdája évek óta otthont, ad egy-egy alkalommal a rádió Ki nyer ma? című műsorának is. Jelenleg Fuszenecker Ferenc sajátos technikával készített fotóit láthatják a vendégek, melyekből. vásárolni is lehet. Hogy a szomszédság is lehet jó, arra szintén példa a Pálma. Az 1750 körül emelt ház másik felében régiségbolt üzemel. A cukrászda egyik vitrinjében ezen üzlet értékes készletéből láthatunk pár darabot. Képünk a pultnál készült, melynek álmennyezete csupa tükör lett a felújítás után. B. G. <3 O DQLLOI kJcúíu XVIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Nem gyógyszertár, patika Magánerőből közérdekért Aszódon, a Hatvani út és a Kartal felé vezető út kereszteződésénél levő saroképület földszinti ■ helyiségei többféle szolgáltatásnak adtak már helyet. Hasznosságukat tekintve — úgy véljük — egy sem ért fel a mostanival. Szent István néven ugyanis magánpatika nyílt nemrégiben. Mivel kíváncsiak voltunk a tulajdonosok elképzeléseire, felkerestük őket. Kérdéseinkre készségesen válaszoltak a gyógyszerészek: dr. Tclessy István és a felesége, I'óris Kornélia. Már a beszélgetésünk elején leszögezték: nem a meggazdagodás vágya, hanem családi tradíció és hivatásuk szeretete késztette őket arra, hogy magánpatikát nyissanak. Aszódon ug3'anis már több évtizede működik egy másik, állami tulajdonban levő gyógyszertár is. Mindketten végigjárták a gyógyszerészi szakma sok lehetséges területét és beosztását, így jól ismerik annak buktatóit, erényeit. — A patika név választása is tudatos volt nálunk — fűzte hozzá a gyógyszerésznő. — A magyar ember szóhasználatában elkülönül a patika és a gyógyszertár kifejezés. Az utóbbi szó egyféle automatizmust, tárolást, raktárát sugall. A patika évszázadokon át mást, ennél sokkal többet jelentett. — Az egyetemen tanulmányaink során megtanuljuk a betegségek jellemzőit, lefolyását, sőt elsősorban azok terápiáját, és a kezelésre szolgáló gyógyszerek minden részletét — vette át a szót a gyógyszerész űr —, de az állami gyógyszertárakban legtöbbször nincs idő a beteg tisztességes, minden részletre kiterjedő tájékoztatására és tanácsadásra. Mivel mi a betegekért vagyunk, erre különösen oda fogunk figyelni. Szakképesítésünk révén gyakorlati tanáccsal is ellátjuk a hozzánk betérőket, hisz gyógySzerhatás- tani tanulmányainkon túl például a növénytani, gyógynövény- és drogismereti oktatás során elsajátított tudás ma igencsak hasznosnak bizonyul. Szóba került az is, hogy a hely kiválasztása szinte a véletlenen múlott. Szerencse, hogy a patikaalapítási szándék találkozott a város lakóinak több évtizedes elképzelésével, hogy — mint az az államosítás előtt is volt — legyen egy másik gyógyszertár is Aszódon. A házaspár nyomatékosan hangsúlyozta: a polgármesteri hivatal az első elgondolástól lelkesen támogatta a szándékukat, melyet magánerőből valósítottak meg. Essen szó a választékról A mi említésre méltó az ember életében, az rendszerint a véletlenek egybeesésének köszönhető. Ilyen helyzetbe kerültünk néhányan, akik részt vettünk a városi múzeum és a Volánbusz gödöllői utazási irodája által szervezett bécsi műemléki kiránduláson, • majd két nappal később Gödöllőn láthattuk dr. Habsburg Ottót. Ettől többet azért, hogy gondolataink szabadon szárnyal- hassank múlt, jelen és jövő között, nem is kaphattunk volna. Egészen biztos, ' hogy a 73 év után Gödöllőt -felkereső európai politikus régebben járt Bécsben, a kapucinusok kriptájában, .mint mi. Számunkra még nagyon friss, feldolgozatlan az az élmény, melyet száznál több szarkofág látványa nyújtott. (Itt pihen 1989 óta Zita királyné is, dr. Habsburg Ottó édesanyja.) Közvetlen közelébe - kerültünk azoknak az embereknek a földi maradványaihoz, akik egy, a második évezredet szinte teljesen átfogó dinasztiának a tagjaiként nemzetek, emberek tízmillióinak a sorsát határozták meg kisebb-nagyobb vagy teljes súllyal. Koronások nyugszanak korona nélkül, és a kalapos király, II. József, aki nem koronáztatta meg magát magyar királlyá. Már utazásunk közben figyelmünkbe ajánlotta idegenvezetőnk, Kiss Éva tanárnő — aki körünkben éppúgy nem volt idegen, mint Bécsben —, hogy nézzük meg: Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc közös szarkofágjához képest — akkora, mint egy Két látogatás után Bűntelcn bűnhődők tank —, milyen egyszerű fiuk, József koporsója. A császári kriptában minden halott egyforma. A kapucinusok hagyományosan a bűnös lelket bocsátják be kapujukon a temetési szertartás keretében, nem pedig a címeket viselőket. I. Ferenc József koporsóját is (.megtekintheti bárki. Amíg élt, megválogatta, kit enged be kihallgatásaira. Mondják, nem szerette a gépírást, a császári lakosztályban kiállított audiencia- listát is kézzel írták a számára. A történészek fáradhatatlan munkabírású, de fantáziátlan uralkodónak tartják. Hiszünk is nekik, de Bécs azért Becs marad, s több hatalmas középületen látjuk a feliratot, épült 1. Ferenc József császár idejében. A Habsburgok történetében Európa története is benne foglaltatik, és az osztrák főváros szívét ma is a család öröksége dobogtatja. Dr. Habsburg Ottó kor- társunk, a kontinens elismert politikusa. Az a típus, akire olyan szívesen mondják a közéleti személyiségek, hogy européer, európai műveltségű, képzettségű és gondolkodású, széles látókörű ember. A magyarok szívét pedig szokatlan módon melengeti, amikor ügy szólítja meg a kíváncsiakat a Grassalkovich- kastély erkélyéről, hogy: Kedves honfitársaim! Ö egyszerre európai es magyar. Azt hiszem, mi, tízmil- lióan is magyarok és európaiak szeretnénk lenni, akkor is, ha tudjuk, családunk neve nem marad fenn örökké, s befolyásunk is csekély a történelem alakulásában. Korlátáink ismeretében mégis legalább egy dolgot meg kell követelnünk a világtól: az értékek tiszteletét. A kicsiktől a legnagyobbakig. Sokatmondó a különbség I. Ferenc József két dolgozószobája között. A Hofburgban ma is olyan, mint amilyen életében. A Grassalkovich-kastélybeli pedig? A Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt, aki akarja, megtekintheti csoportos látogatás keretében. Volt, aki arra számított, hogy az utolsó magyar király fia elsírja magát a látványon. Dr. Habsburg Ottó valószínűleg jól tudta, mi vár rá. Ugye milyen udvariasan kerülgetem a minősítést? Az 1975-ben megjelent Gödöllő című könyvben ézt olvashatjuk barokk kincsünkről: 1958-ban az egykori Grassalkovich-kastély- ban nyert elhelyezést a Fővárosi Tanács Gödöllői Szociális Otthona. Az a kastély, amely többnyire Gödöllő fejlődésének volt akadálya, ma azzal teszi jóvá fényűző múltját, hogy öregeket és betegeket gondoznak benne." A bécsi Mária Terézia téren 1881-ben fejeződött be a Művészettörténeti Múzeum építése (A szerző felvétele) Igen! A leváltott rendszerben megbüntették az épületet, kiegyenlítette a „történelmi számlát” a szociális otthon, a szovjet hadsereg és az egyéb kezelők. A gödöllői nép, mint kollektív bűnös bűnhődött az itt pihenő császárért és királyért, illetve a kormányzóért, Pedig a kastély is, a városlakók is bűntelenek voltak. Végsősoron az egész nemzet kárpótlásra szorulna. Most köztársaság van, mint Ausztriában, és de jó lenne, ha olyan marajit volna a kastély, mint a Hofburg. Olyan lesz? Gödöllő jövője nem kis mértékben ettől függ. Balázs Gusztáv is!-Minden olyan gyógyszer, gyógytermék, gyóg'ytea, gyógyászati segédeszköz, babaápolási cikk s állat- gyógyászati alapkészítmény megtalálható itt, ami bármely más, állami gyógyszertárban is engedélyezett. Fontos tudni: mindenfajta orvosi vény beváltható náluk, s a térítási díjak is azonosak az államiéval. A szabadáras termékek pedig a közvetlen beszerzési csatornák révén pár forinttal még olcsóbbak is, mint a boltokban. Ami nincs, de kellene, azt a legrövidebb időn belül igyekeznek beszerezni. A Szent István patika hétfőtől péntekig reggel nyolctól este hat óráig tart nyitva. Eltérve azonban a Szabadság téri gyógyszertártól, reggel nyolctól déli tizenkét, óráig szombaton is fogadják a betérőket. K. I. Cs. Feszii vá 