Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-23 / 69. szám

ÉBEREN FIGYEL A LAKOSSÁG Az erőszakot profi szinten kei! műveim Nem kell nekik neliézfémes Biztonságot csak az tud adni, aki maga is biztonságban van A környezetszennyezés állandó téma. Szeméthegyek állnak az erdőkben, az utak mentén. Kerékpárral, autó­val, utánfutóval és gyalog hordják a legkülönbözőbb hulladékot az emberek az erdőkbe, a szépen lekaszált te­rületek közepébe. Teszik ezt lelketlenül, ám közben má­sokat megszólva. Mert ha szemetet vagy gyanús anyagot más, netán egy gazdaság vagy üzem pakol le, azt el­ítélik. — mondta Bátovszki pol­gármester. Kerepestarcsán Rapavi József polgármester is meg­kapta a határozatot. Ö úgy véli, nem kompetensek a döntésben, de az átszállítást csak Köjál-jóváhagyás ese­tén engedélyezik. Hogy a bűnözés hazánk­ban már-már elviselhetet­len méreteket öltött, min­den állampolgár a bőrén érzi. A rendőrség átszerve­zése tehát időszerű. A se­gítség ehhez is Nyugatról jön. A hazai bűnüldözési és bűnmegelőzési szerv át­szervezését elvállalta a Team Consult cég, mely­nek központja Svájcban Különösen figyelmet ér­demlő levelet kaptam a minap. A Fővárosi Csator­názási Művek a csepeli iszaplerakójáról felszedésre kerülő szennyezett feltölté­si anyag áthelyezésére kért elvi engedélyt a Pest Me­gyei Köjáltól. A Kerepes- tarcsa és Csömör határá­ban lévő Ilona III-as ka­vicsbányát tervezik azzal feltölteni. A Köjál 6 pontba szedve utasítja el a kérést, ezt a határozatot olvashat­tam, s az érintettek vála­szára voltam kíváncsi. Kipattant a titok Csömörön és Kerepestar­csán, bármennyire is tit­kolják az illetékesek, már hetek óta téma a feltöltés. Egyeseket félelemmel tölt el, hogy újabb ismeretlen anyag kerülhet a térségbe. Mások úgy vélik, az ivóvíz már így is ihatatlan, Csö­mör szennyvíztavon úszik, Kerepestarcsa pedig körbe van rakva a főváros sze­metével. Sokan azt tartják, hogy a monori-erdei föld is a kerepestarcsad térségbe került. A lakosság ingerült. Nem kérnek többet mások mocs­kából, mondogatják. A bá­nyát töltsék fel azok, akik a hasznot kiszedték belőle, de ne veszélyes anyaggal, hogy azért újabb tízezreket szed­jenek be, s közben a falu pusztuljon. Az Ilona III-as kavicsbá­nya a Szilasmenti Termelő- szövetkezet tulajdona. Az övék, de közigazgatásilag Csömör polgármesteri hiva­talához tartozik. Oda tarto­zik, igaz, de Kerepestarcsá- hoz esik közelebb, meg a szállítás is csak a kistar- csai részen keresztül oldha­tó meg. Az ügyben tehát, ha a többi hatóságot ki­hagyjuk, akkor is vannak szereplők szép számmal. Lássuk hát, mit válaszol­tak az illetékesek a ho­gyan is lesz kérdésre. Mik a tervek a Köjál elutasítása után? A Szilasmenti Termelő- szövetkezet ipari elnökhe­lyettese, Megyeri István, amikor telefonon kerestem, először nem is értette, mit akarok. Aztán közölte, ők a terület birtokosai, és ezért őket kereste mag az FCSM illetékese. Mint mondta: amennyiben a szakhatósá­gok megadják az engedé­lyeket, ők hozzájárulnak. A Köjál határozatát a gaz­daság — miért, miért nem, de — nem kapta kézhez, te­hát ők nem olvashatták a szakvéleményt, az elutasítás indoklását. Amikor a dolog anyagi oldaláról érdeklődtem, az elnökhelyettes így vála­szolt: hogy mennyit kapna a gazdaság? Még nem tu­dom, mivel konkrét megál­lapodás nem született. Lás­sa be, mi is az üzletből élünk. Elmondta még Me­4 hírlap gyei István, hogy a ter­melőszövetkezetnek nincs rekultivációs kötelezettsége, elég lenne, ha nagyjából el­egyengetnék a talajt, nem kellene feltölteniük. Ám különben sem ők keresték a feltölteni szándékozó partnert. A szállítandó anyagminőségéről a követ­kezőket mondta el: — Tudomásom szerint az FCSM két és fél milliót költött szakvéleményre. Én úgy tudom, az anyag csak nyomokban tartalmaz ne­hézfémeket, na de, kérde­zem én: az utak mentén nincs annyi? Azt senki nem akarja elszáliíttatnii, az sen­kit nem zavar. Egyébként nem kellene még ezzel fog­lalkozni, gyerekcipőben jár az ügy. Csak a hivatalos engedélyek birtokában kez­dődik meg a szállítás — mondta. . A Határosat tóm atlh ató A csömöri polgármester, Bátovszki György minden­re határozott nemet mond. — Ide nem szállítanak. Mi nem írjuk alá. Pénzt, azt nem ajánlottak, de ne is te­gyék! Nem hiszek, illetve nem hiszünk már senkinek. A monopóliumok még meg­vannak, és a szakvélemé­nyek sem mindig olyanok, amilyeneknek lenniük kel­lene. Ez a Köjáltól kapott határozat is megtámadható, fellebbezhető, egy-két ígé­rettel megváltoztatható. Csömör területére, amíg én vezetem a hivatalt, effajta gyanús anyag nem kerülhet Itt ran a nehézfém Néhány sort érdemes a Köjál által leírtakból össze­foglalni. Például közel van­nak a zártkertek az érin­tett területhez. A feltöltésre Köjál-szempontból az anyag elfogadhatatlan. Hidrogeo­lógiai vélemény szerint a körzetben nincs vízzáró ré­teg. Nem ismert az ivóvíz- kutak védőterülete, s ezért a talajszerkezet ismereté­ben nem járulnak hozzá a lerakáshoz. Ügy vélekedik továbbá az egészségügyi hatóság, az anyag vizsgála­ta nem elég részletes, a szakvéleményt helyenként zavarosnak minősíti. Nem tartja elfogadhatónak a minták átlagértékeit, mert kedvezőtlenebb állapot is kialakulhat. Teljes körű hulladékminősítő vizsgála­tot tart szükségesnek. Már az eddigi adatok is jelzik a nehézfémszennyezést, de műszaki védelmet mégsem terveztek. Nem tudni tehát, mi lesz a csepeli iszappal, hová kerül, milyen határozatok születnek. Az érintettek véleménye nem egységes, bízni csak Csömör határo­zott vezetésében lehet. A lakosság pedig drukkolhat. Döntés nincs. Mindenki szabályosságot, rendet ígér. A bányagödrök pedig üre­sen tátonganak. Felügyele­tük olyan, mint a mese, hol van, hol nincs, de a lakos­ság már figyel! Árvái Magdolna van. Arról, hogy miként fog­tak ehhez a nem kis mun­kához, tartottak sajtótájé­koztatót tegnap a Belügy­minisztérium művelődési házában. Dr. Szabó Győző országos főkapitány a be­vezetőben hangsúlyozta, hogy a tapasztalat, a jó gyakorlat a nyugat-európai országokban megvan. A ha­zai adaptálás szükségessé­gét nem vitatta, ugyanak­kor elmondta, hogy nem szolgai átvételről van szó, a tanácsokat mérlegelik és bizottságok döntenek majd a végrehajtásról. Dr. Bernhard Prestel úr, a Team Consult cégfőnöke elmondta, hogy a munka első fázisának a végéhez közelednek, a felmérést, a hazai rendőrség átvilágítá­sát hamarosan befejezik. Cégük ötven százalékban magángazdaságok átszerve­zésével foglalkozik, más­részt pedig közigazgatási területre, azon belül a rendőrségi munkára szako­sodtak. Az újságírók megtudhat­tak több olyan dolgot, amit eddig is jól tudtak. Példá­ul azt, hogy kevés a rend­őr, rosszak a technikai fel­tételek, nincs pénz, baj van a szervezéssel, és még sorolhatnám. Az átszervezést ötéves időtartamúra tervezik, s a szervezeti és szerkezeti át­alakításnak számtalan ma még zavarosnak tűnő része van. A megismerés idősza­ka. után a TC meghatároz­za a célokat. A célok meg­valósításához pedig kül­földi képzésre is szükség lesz, no meg az itthon dol­gozó rendőrök kvalitásbeli és motivációs váltására. Fontosnak tartotta Prestel Százmifíiós szépség Ebben az évben 100 millió forintot fordíthatnak a gödöllői Grassalkovich-kastély ál­lagának megóvására. Hogy mire lesz elég ez az összeg, az majd a későbbiek során derül ki, hiszen a pénzből kell fizetni a tervezést, a feltárást, valamint a hely­reállításhoz szükséges anyag- és munkabérköltségeket is. Elkészült a főépület hom­lokzatának bevakolása, és a napokban a kivitelező — a kerepestarcsai Általános Épí­tőipari Szövetkezet Részvénytársaság — mesterei összeállították az 1744 és 1750 kö­zött épült barokk kastély két kupolájának tetőszerkezetét. Egyelőre a fedett lovar­dában várják a díszes, az eredetivel hasonmás ácsolatok, hogy majdan felkerüljenek a templom és a színház tetejére (Hancsovszki János felvétele) úr, hogy a rendőrség kap­csolata a lakossággal ja­vuljon. Felmérésük szerint az emberek 48 százaléka elégedett a rendőri munká­val, s ez jóval a nyugati át­lagértékek alatt van. Kiemelte: a rendőrség­nek biztonságot kell te­remtenie, de erre csak az képes, aki maga is bizton­ságban van. Kellene az új, modern törvény, ami egye­bek mellett ezt is megte­remtené. A rendőrség és az erő­szak a bűnözők szemében egy. A tanácsadók úgy vélik, az erőszakra — a védelem érdekében — szükség van, még akkor is, ha ez az egyes ember számára kelle­metlen. Ám az erőszakot profi szinten kell művelni. Az átalakításnál figye­lembe veszik a magyar sa­játosságokat. és a hazai helyzetnek megfelelően alakítgatják. Nagy áttörés persze nem várható, de a belga, osztrák és holland TC-szakemberek és az ORFK, valamint a megyei kapitányságok munkatár­sainak jó együttműködése elengedhetetlen. Vannak rövid, közép- és hosszú távú intézkedések. A fő irányelveket pedig a célok, a stratégiák, a struktúra, az értékek és a magatartá­sok tükrében határozzák majd meg. Szóltak arról is, hogy decentralizáltan kell végezni a munkát. A meg­jelenteknek átadtak egy többoldalas tanulmányt a megvalósításról. Hazánk állampolgárai te­hát még várhatnak az érezhető átszervezésre. Az azonban, hogy megelőzve a kormányzatot, maga a .rendőrség mozdult, már eleve eredményként köny­velhető el. Ez az egy do­log, amiben élen járunk, mert a hollandoknál, a belgáknál a megbízást, az átszervezést megelőzte a parlament vizsgálata. —árvái— Már csak a kamatra futja Csók nélküli zálogosdi fc Azok voltak a szép idők, midőn a fonóban még i járt a zálogosdi, és a lányok ártatlan puszikkal § válthatták ki a keszkenőjüket. Mára az össznépi § „zaci” fogalma gyökeresedett meg és lett egyed- | uralkodóvá. A Pest környéki települések lakói | közül is egyre többen rákényszerülnek, hogy ba- ^ tyuba kössék nélkülözhetetlen ruhadarabjaikat, b ágyneműjüket, lehúzzák ujjúkról az élvékonyo- S dott gyűrűt, kivegyék a szekrényből az örökölt % fülbevalót, mert sürgősen kell a pénz. A BÁV zálogkölcsön­osztályának helyettes veze­tője, Dobrocsi Józsefné be­pillantást enged a kulisszák mögé, hiszen az intéz­mény egyébként diszkrét cég: nem kérdezi, ki hon­nan, miért hozza elzálogo­sítandó értékeit. Ez fel­gyorsítja az átvételt; és kí­méli a várakozók idegzetét. Az évről évre emelkedő forgalom legnagyobb téte­le, több mint kilencven százalék a nemesfémekből adódik, hiszen a karkötők, láncok könnyen nélkülöz­hetők. A műszaki cikkek között a videók, Számító­gépek vezetnek. A vám- rendeletek változásait érzé­keny műszerként méri a BÁV. Volt időszak, amikor úgy néztek ki, mint egy bécsi áruházi raktár. Az úgynevezett „függesz­tett” tételek alatt a bun­dafélék értendők. A drága nerctől a lengyelhonból ho­zott rókabundákig bőséges a választék, s ezt kiegészíti az isztambuli irhás járatok hozadéka. Ma már az olasz bőrholmik is megje­lentek, mutatva a magya­rok legújabb kori kalando­zásainak útirányát. A leglecsúszottabb réteg nem jár se „törökbe”, se „olaszba”, hanem mély só­hajtással benyúl a szek­rénybe, és lepedőbe köti szegényes motyóját. Egy ágynemű-garnitúrára 3-400 forintot adnak ... A zálogház képletesen társadalmi szeizmográf­nak nevezhető. Amikor a közelmúltban megkezdő­dött az OTP-lakástörleszté- sek visszafizetése, egyre többen jelentek meg. Nem csak a szegények számíta­nak pénzre, hanem a kez­dő vállalkozók is, akik öt és hat számjegyű értékben hagyják itt holmijukat. Tavaly meghaladta a négymilliárd forintot az elzálogosított érték. Volt ebben a Rakéta porszívó­tól a sallangos, csengety- tyűs lószerszámig, különle­ges állatbőrökig minden. A Mária Terézia rendeletére létrehozott első zálogház szociális segítő szerepe má­ra teljesen elcsökevényese- dett.. Mind gyakoribb megol­dás az ékszereknél, hogy hat-hét hónap leteltével gazdáik hoszabbítanak, s ilyenkor csak az előlegért járó kamatot kell kifizetni­ük, és új zálogjegyet kap­nak. Minden kezdődik elöl­ről. Általában a fiatalok és a nyugdíjasok élnek ez­zel a lehetőséggel. Egyie jellemzőbb, hogy a kama­tot még kiizzadják, de ki­váltani már nem tudják tárgyaikat. A zálogjegyek általában fél évig érvényesek. Egy hónap a „kíméleti idő”, amíg alkalmat adnak a ki­váltásra. A szőnyegekre, szőrmékre nincs hosszab­bítás, hiszen azok porosod­nak, levegőztetni kell őket. A ki nem váltott té­telek a nyolcadik hónap­ban kerülnek a bizományi bolthálózatba. Becsüsök szabják meg az értéküket, és a készlet összetétele, az eladhatóság is meghatároz­za sorsukat. Eladás után laszámítják az esedékes ka­matokat, a vállalati árrést, és a különbözeiét kapja meg az ügyfél. Baj csak akkor van, ha elveszti, megtalálhatatlanul eldug­ja a zálogcédulát az illető. Erre is gondol a vállalat, amikor öt évet ad az elő- kerítésre. A háború után a negy­vennyolc zálogházból tizen­kettőt meghagytak. Vajon nyitnak-e mostanában újabbakat? Tamasi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom