Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-23 / 69. szám
ÉBEREN FIGYEL A LAKOSSÁG Az erőszakot profi szinten kei! műveim Nem kell nekik neliézfémes Biztonságot csak az tud adni, aki maga is biztonságban van A környezetszennyezés állandó téma. Szeméthegyek állnak az erdőkben, az utak mentén. Kerékpárral, autóval, utánfutóval és gyalog hordják a legkülönbözőbb hulladékot az emberek az erdőkbe, a szépen lekaszált területek közepébe. Teszik ezt lelketlenül, ám közben másokat megszólva. Mert ha szemetet vagy gyanús anyagot más, netán egy gazdaság vagy üzem pakol le, azt elítélik. — mondta Bátovszki polgármester. Kerepestarcsán Rapavi József polgármester is megkapta a határozatot. Ö úgy véli, nem kompetensek a döntésben, de az átszállítást csak Köjál-jóváhagyás esetén engedélyezik. Hogy a bűnözés hazánkban már-már elviselhetetlen méreteket öltött, minden állampolgár a bőrén érzi. A rendőrség átszervezése tehát időszerű. A segítség ehhez is Nyugatról jön. A hazai bűnüldözési és bűnmegelőzési szerv átszervezését elvállalta a Team Consult cég, melynek központja Svájcban Különösen figyelmet érdemlő levelet kaptam a minap. A Fővárosi Csatornázási Művek a csepeli iszaplerakójáról felszedésre kerülő szennyezett feltöltési anyag áthelyezésére kért elvi engedélyt a Pest Megyei Köjáltól. A Kerepes- tarcsa és Csömör határában lévő Ilona III-as kavicsbányát tervezik azzal feltölteni. A Köjál 6 pontba szedve utasítja el a kérést, ezt a határozatot olvashattam, s az érintettek válaszára voltam kíváncsi. Kipattant a titok Csömörön és Kerepestarcsán, bármennyire is titkolják az illetékesek, már hetek óta téma a feltöltés. Egyeseket félelemmel tölt el, hogy újabb ismeretlen anyag kerülhet a térségbe. Mások úgy vélik, az ivóvíz már így is ihatatlan, Csömör szennyvíztavon úszik, Kerepestarcsa pedig körbe van rakva a főváros szemetével. Sokan azt tartják, hogy a monori-erdei föld is a kerepestarcsad térségbe került. A lakosság ingerült. Nem kérnek többet mások mocskából, mondogatják. A bányát töltsék fel azok, akik a hasznot kiszedték belőle, de ne veszélyes anyaggal, hogy azért újabb tízezreket szedjenek be, s közben a falu pusztuljon. Az Ilona III-as kavicsbánya a Szilasmenti Termelő- szövetkezet tulajdona. Az övék, de közigazgatásilag Csömör polgármesteri hivatalához tartozik. Oda tartozik, igaz, de Kerepestarcsá- hoz esik közelebb, meg a szállítás is csak a kistar- csai részen keresztül oldható meg. Az ügyben tehát, ha a többi hatóságot kihagyjuk, akkor is vannak szereplők szép számmal. Lássuk hát, mit válaszoltak az illetékesek a hogyan is lesz kérdésre. Mik a tervek a Köjál elutasítása után? A Szilasmenti Termelő- szövetkezet ipari elnökhelyettese, Megyeri István, amikor telefonon kerestem, először nem is értette, mit akarok. Aztán közölte, ők a terület birtokosai, és ezért őket kereste mag az FCSM illetékese. Mint mondta: amennyiben a szakhatóságok megadják az engedélyeket, ők hozzájárulnak. A Köjál határozatát a gazdaság — miért, miért nem, de — nem kapta kézhez, tehát ők nem olvashatták a szakvéleményt, az elutasítás indoklását. Amikor a dolog anyagi oldaláról érdeklődtem, az elnökhelyettes így válaszolt: hogy mennyit kapna a gazdaság? Még nem tudom, mivel konkrét megállapodás nem született. Lássa be, mi is az üzletből élünk. Elmondta még Me4 hírlap gyei István, hogy a termelőszövetkezetnek nincs rekultivációs kötelezettsége, elég lenne, ha nagyjából elegyengetnék a talajt, nem kellene feltölteniük. Ám különben sem ők keresték a feltölteni szándékozó partnert. A szállítandó anyagminőségéről a következőket mondta el: — Tudomásom szerint az FCSM két és fél milliót költött szakvéleményre. Én úgy tudom, az anyag csak nyomokban tartalmaz nehézfémeket, na de, kérdezem én: az utak mentén nincs annyi? Azt senki nem akarja elszáliíttatnii, az senkit nem zavar. Egyébként nem kellene még ezzel foglalkozni, gyerekcipőben jár az ügy. Csak a hivatalos engedélyek birtokában kezdődik meg a szállítás — mondta. . A Határosat tóm atlh ató A csömöri polgármester, Bátovszki György mindenre határozott nemet mond. — Ide nem szállítanak. Mi nem írjuk alá. Pénzt, azt nem ajánlottak, de ne is tegyék! Nem hiszek, illetve nem hiszünk már senkinek. A monopóliumok még megvannak, és a szakvélemények sem mindig olyanok, amilyeneknek lenniük kellene. Ez a Köjáltól kapott határozat is megtámadható, fellebbezhető, egy-két ígérettel megváltoztatható. Csömör területére, amíg én vezetem a hivatalt, effajta gyanús anyag nem kerülhet Itt ran a nehézfém Néhány sort érdemes a Köjál által leírtakból összefoglalni. Például közel vannak a zártkertek az érintett területhez. A feltöltésre Köjál-szempontból az anyag elfogadhatatlan. Hidrogeológiai vélemény szerint a körzetben nincs vízzáró réteg. Nem ismert az ivóvíz- kutak védőterülete, s ezért a talajszerkezet ismeretében nem járulnak hozzá a lerakáshoz. Ügy vélekedik továbbá az egészségügyi hatóság, az anyag vizsgálata nem elég részletes, a szakvéleményt helyenként zavarosnak minősíti. Nem tartja elfogadhatónak a minták átlagértékeit, mert kedvezőtlenebb állapot is kialakulhat. Teljes körű hulladékminősítő vizsgálatot tart szükségesnek. Már az eddigi adatok is jelzik a nehézfémszennyezést, de műszaki védelmet mégsem terveztek. Nem tudni tehát, mi lesz a csepeli iszappal, hová kerül, milyen határozatok születnek. Az érintettek véleménye nem egységes, bízni csak Csömör határozott vezetésében lehet. A lakosság pedig drukkolhat. Döntés nincs. Mindenki szabályosságot, rendet ígér. A bányagödrök pedig üresen tátonganak. Felügyeletük olyan, mint a mese, hol van, hol nincs, de a lakosság már figyel! Árvái Magdolna van. Arról, hogy miként fogtak ehhez a nem kis munkához, tartottak sajtótájékoztatót tegnap a Belügyminisztérium művelődési házában. Dr. Szabó Győző országos főkapitány a bevezetőben hangsúlyozta, hogy a tapasztalat, a jó gyakorlat a nyugat-európai országokban megvan. A hazai adaptálás szükségességét nem vitatta, ugyanakkor elmondta, hogy nem szolgai átvételről van szó, a tanácsokat mérlegelik és bizottságok döntenek majd a végrehajtásról. Dr. Bernhard Prestel úr, a Team Consult cégfőnöke elmondta, hogy a munka első fázisának a végéhez közelednek, a felmérést, a hazai rendőrség átvilágítását hamarosan befejezik. Cégük ötven százalékban magángazdaságok átszervezésével foglalkozik, másrészt pedig közigazgatási területre, azon belül a rendőrségi munkára szakosodtak. Az újságírók megtudhattak több olyan dolgot, amit eddig is jól tudtak. Például azt, hogy kevés a rendőr, rosszak a technikai feltételek, nincs pénz, baj van a szervezéssel, és még sorolhatnám. Az átszervezést ötéves időtartamúra tervezik, s a szervezeti és szerkezeti átalakításnak számtalan ma még zavarosnak tűnő része van. A megismerés időszaka. után a TC meghatározza a célokat. A célok megvalósításához pedig külföldi képzésre is szükség lesz, no meg az itthon dolgozó rendőrök kvalitásbeli és motivációs váltására. Fontosnak tartotta Prestel Százmifíiós szépség Ebben az évben 100 millió forintot fordíthatnak a gödöllői Grassalkovich-kastély állagának megóvására. Hogy mire lesz elég ez az összeg, az majd a későbbiek során derül ki, hiszen a pénzből kell fizetni a tervezést, a feltárást, valamint a helyreállításhoz szükséges anyag- és munkabérköltségeket is. Elkészült a főépület homlokzatának bevakolása, és a napokban a kivitelező — a kerepestarcsai Általános Építőipari Szövetkezet Részvénytársaság — mesterei összeállították az 1744 és 1750 között épült barokk kastély két kupolájának tetőszerkezetét. Egyelőre a fedett lovardában várják a díszes, az eredetivel hasonmás ácsolatok, hogy majdan felkerüljenek a templom és a színház tetejére (Hancsovszki János felvétele) úr, hogy a rendőrség kapcsolata a lakossággal javuljon. Felmérésük szerint az emberek 48 százaléka elégedett a rendőri munkával, s ez jóval a nyugati átlagértékek alatt van. Kiemelte: a rendőrségnek biztonságot kell teremtenie, de erre csak az képes, aki maga is biztonságban van. Kellene az új, modern törvény, ami egyebek mellett ezt is megteremtené. A rendőrség és az erőszak a bűnözők szemében egy. A tanácsadók úgy vélik, az erőszakra — a védelem érdekében — szükség van, még akkor is, ha ez az egyes ember számára kellemetlen. Ám az erőszakot profi szinten kell művelni. Az átalakításnál figyelembe veszik a magyar sajátosságokat. és a hazai helyzetnek megfelelően alakítgatják. Nagy áttörés persze nem várható, de a belga, osztrák és holland TC-szakemberek és az ORFK, valamint a megyei kapitányságok munkatársainak jó együttműködése elengedhetetlen. Vannak rövid, közép- és hosszú távú intézkedések. A fő irányelveket pedig a célok, a stratégiák, a struktúra, az értékek és a magatartások tükrében határozzák majd meg. Szóltak arról is, hogy decentralizáltan kell végezni a munkát. A megjelenteknek átadtak egy többoldalas tanulmányt a megvalósításról. Hazánk állampolgárai tehát még várhatnak az érezhető átszervezésre. Az azonban, hogy megelőzve a kormányzatot, maga a .rendőrség mozdult, már eleve eredményként könyvelhető el. Ez az egy dolog, amiben élen járunk, mert a hollandoknál, a belgáknál a megbízást, az átszervezést megelőzte a parlament vizsgálata. —árvái— Már csak a kamatra futja Csók nélküli zálogosdi fc Azok voltak a szép idők, midőn a fonóban még i járt a zálogosdi, és a lányok ártatlan puszikkal § válthatták ki a keszkenőjüket. Mára az össznépi § „zaci” fogalma gyökeresedett meg és lett egyed- | uralkodóvá. A Pest környéki települések lakói | közül is egyre többen rákényszerülnek, hogy ba- ^ tyuba kössék nélkülözhetetlen ruhadarabjaikat, b ágyneműjüket, lehúzzák ujjúkról az élvékonyo- S dott gyűrűt, kivegyék a szekrényből az örökölt % fülbevalót, mert sürgősen kell a pénz. A BÁV zálogkölcsönosztályának helyettes vezetője, Dobrocsi Józsefné bepillantást enged a kulisszák mögé, hiszen az intézmény egyébként diszkrét cég: nem kérdezi, ki honnan, miért hozza elzálogosítandó értékeit. Ez felgyorsítja az átvételt; és kíméli a várakozók idegzetét. Az évről évre emelkedő forgalom legnagyobb tétele, több mint kilencven százalék a nemesfémekből adódik, hiszen a karkötők, láncok könnyen nélkülözhetők. A műszaki cikkek között a videók, Számítógépek vezetnek. A vám- rendeletek változásait érzékeny műszerként méri a BÁV. Volt időszak, amikor úgy néztek ki, mint egy bécsi áruházi raktár. Az úgynevezett „függesztett” tételek alatt a bundafélék értendők. A drága nerctől a lengyelhonból hozott rókabundákig bőséges a választék, s ezt kiegészíti az isztambuli irhás járatok hozadéka. Ma már az olasz bőrholmik is megjelentek, mutatva a magyarok legújabb kori kalandozásainak útirányát. A leglecsúszottabb réteg nem jár se „törökbe”, se „olaszba”, hanem mély sóhajtással benyúl a szekrénybe, és lepedőbe köti szegényes motyóját. Egy ágynemű-garnitúrára 3-400 forintot adnak ... A zálogház képletesen társadalmi szeizmográfnak nevezhető. Amikor a közelmúltban megkezdődött az OTP-lakástörleszté- sek visszafizetése, egyre többen jelentek meg. Nem csak a szegények számítanak pénzre, hanem a kezdő vállalkozók is, akik öt és hat számjegyű értékben hagyják itt holmijukat. Tavaly meghaladta a négymilliárd forintot az elzálogosított érték. Volt ebben a Rakéta porszívótól a sallangos, csengety- tyűs lószerszámig, különleges állatbőrökig minden. A Mária Terézia rendeletére létrehozott első zálogház szociális segítő szerepe mára teljesen elcsökevényese- dett.. Mind gyakoribb megoldás az ékszereknél, hogy hat-hét hónap leteltével gazdáik hoszabbítanak, s ilyenkor csak az előlegért járó kamatot kell kifizetniük, és új zálogjegyet kapnak. Minden kezdődik elölről. Általában a fiatalok és a nyugdíjasok élnek ezzel a lehetőséggel. Egyie jellemzőbb, hogy a kamatot még kiizzadják, de kiváltani már nem tudják tárgyaikat. A zálogjegyek általában fél évig érvényesek. Egy hónap a „kíméleti idő”, amíg alkalmat adnak a kiváltásra. A szőnyegekre, szőrmékre nincs hosszabbítás, hiszen azok porosodnak, levegőztetni kell őket. A ki nem váltott tételek a nyolcadik hónapban kerülnek a bizományi bolthálózatba. Becsüsök szabják meg az értéküket, és a készlet összetétele, az eladhatóság is meghatározza sorsukat. Eladás után laszámítják az esedékes kamatokat, a vállalati árrést, és a különbözeiét kapja meg az ügyfél. Baj csak akkor van, ha elveszti, megtalálhatatlanul eldugja a zálogcédulát az illető. Erre is gondol a vállalat, amikor öt évet ad az elő- kerítésre. A háború után a negyvennyolc zálogházból tizenkettőt meghagytak. Vajon nyitnak-e mostanában újabbakat? Tamasi Tamás
