Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
I. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK D U hLAJAJ wtop SZEMENUKtl-SZIGEI • CSEPEL-SZ1GET • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZ1GETSZENTMIKLOS • FÚT • GOD Vasárnap minden kiderül Göd előttem, Göd utánam? A közmeghallgatásnak nevezett gödi falufórumon először egy idős úr állt fel, és így szólt emelt hangon: — Beszéltünk itt már sok mindenről — mondta —, de végül is azért jöttünk ide, hogy a szétválásról tárgyaljunk. Én türelmes ember vagyok — csattan fel. — Vártam eddig, de most már erre a kérdésre kell rátérnünk. Az ilyen gyűléseken ugyan még keverednek a dolgok. Elmegy az idő apró-cseprő témák megbeszélésével, amiket fogadóórán vagy személyes képviselői kapcsolatok alapján is el lehetne intézni. Ide a fő kérdések tartoznának. Akad még, akinek beszéd közben kell megrángatni a kabátját, mert harmadszor is magához veszi a szót, s képtelen rövidre■ fogni a móndókáját. Az viszont biztos, hogy a választók aktívak, kritikusak, mások pedig az önkormányzatot veszik védelmükbe. A számtalan közérdekű téma közül a tudósító most leginkább a válásról mondott véleményekre figyel itt a göd-felsői tornateremben. Az érdeklődésnek csak addig a fokáig, amíg a tanulság miatt ez a helybelieken kívül másokra is tartozik. A húsz évvel ezelőtt egyesített, ma szervesen együttformálódó és egybeépült Felső- és Alsógöd, azaz Göd e részén ma hatezer 490 állandó lakos él. A legutóbbi felmérések szerint ebből a létszámból 765 a 14 éven aluli iskolás. Kétezer-hétszáztizenöt az inaktív, azaz a munkaviszonyban már vagy a még nem lévő személy. Ez csaknem a fele Alsógöd lakosságának, akikkel szemben az a vád, hogy mindig több támogatást kaptak. A szétválást kezdeményező bizottság érveit lapunkban már ismertettük. Szerintük itt kevesebb a közintézmény, rosszabb az úthálózat, elsorvadt az ifjúsági, a sport- és a kulturális élet. Ezen az új önkormányzat sem tud változtatni, nem ad hiteles jövőképet. Mint az a gyűlésen Is látható, a közvélemény megosztott. Van, aki éppen arra a szép iskolára hivatkozik, ahol tanácskoznak, és az elmúlt évtizedekben épült. Egy fiatalembert másokkal együtt névtelenül kell említenünk. Göd sajátja az is, hogy hiába kérdezzük a mellettünk ülőket. Kevesen ismerik egymást név szerint. A beszélő mondvacsinált ellenzéknek minősíti a kezdeményezőket, akiknek, mint ő mondja, a javaslatukat elfogadva „padlóra kerülnénk”. Göd előttem, Göd utánam — folytatja szójátékkal a felszólaló —, mind a két körzetben egyforma a színvonal és a bajok eredete. Az üdülőövezeteket fejlesztették, a káderdűlőket. Ö ugyan aláírta a népszavazásról szóló beadványt, de csak azért, mert bízik abban, hogy van itt annyi értelmes ember, aki elutasítja ezt az indítványt. Másnak ugyanakkor az szalad ki a száján, hogy attól fél: mégis behülyítik a népet! Erre aztán egy másvalaki hangja csattan fel, hogy ilyet ne mondjon. A nép nem hülye! Mire az előbb felszólaló észbe kap, elnézést kér, mert tényleg nem így gondolta. A szóváltás végül konfliktus helyett élénk derűben oldódott. Lovászi Lajos polgár- mester egy megbízott, 3 tagú bizottságnak a törvények ismeretében készített javaslatát ismertette. Az 1970-es közigazgatási állapotokhoz való visszatérés miatt két önkormányzatot kellene választani, két hivatalt felállítani. Meg kell majd osztani a vagyont, ami fele-fele arányban lehetséges, bár vitatható a Népfőiskolák Baráti társaság Sok a panasz. Korszerűtlenek a körülmények, kedvezőtlenek a feltételek, nem elég színes, nem elég gazdag a program. Mondja az egyik tábor a fóti Vörösmarty Művelődési Házról, amiben nem kevés az olyan igazság, amit az intézmény vezetői is elfogadnak. Sőt, a feltételekre ők maguk panaszkodnak a legtöbbet, láthatóan, jogos _ kifogásként. Ugyanakkor vannak érveik. A többi között ennek számít egy statisztikai adat is. Az elmúlt évben a politikai rendezvényeket nem számítva, 17 ezer vendég fordult meg a házban. A népművelők, társak, most abban a szervezkedésben, amiről örömmel adnak tájékoztatást. A ház, annak művészeti csoportjai, a Hangya Szövetkezet és a Gazdakör, valamint helyi értelmiségiek részvételével megalakult a Népfőiskolák Baráti Társasága. A Gazdakörben legközelebb' egy holland vetőmag-forgalmazó tart majd előadást. Több helybeli agrár szakember referátumát hallgatta már meg a közönség. Dédelgetnek egy olyan gondolatot is, hogy jólenne a népfőiskolák magyarországi központját kialakítani. Méghozzá Foton, ahol a század első felében annyi progresszív kezdeményezés született. Például a Faluszínpad- mozgalom, melynek most élesztették fel a hagyományait, vagy a Hangya szövetkezeteké, melyről szintén azt tartják a község öregei, hogy itt alakult meg először. K. T. I. Göd-alsó területén lévő strandfürdő, s oda tartozik a köztemető, amit nem lehetne megosztani. A népszavazás félmilliós költségei a kezdeményezők hivatalát terhelnék*. Bolyóczky János, a válni akarók szóvivője cáfolta, hogy a március 24-i népszavazás javukra kedvező eredménye után ne lehetne használni a közös intézményeket, hogy ez teljes elzárkózást jelentene. Felsorolta a lehetséges anyagi forrásokat, köztük esetleg svédországi támogatást helyezve kilátásba. Taps itt és amott, kinek- kinek a véleménye szerint. Másnap este Alsógödön is közmeghallgatás volt. Itt kevesebben hozták szóba a szakítást. Volt, aki azért kívánta ezt, mert Göd-fel- sőt — szerinte — jobban fejlesztették. A próval szemben itt több volt a kontra. Végül a legtöbben azzal értettek egyet, amit a polgármester mondott: vasárnap kiderül, vajon széles körű lakossági kezdeményezés volt-e ez a mostani. Hivatalos eredmény a jövő hét közepére várható. Kovács T. István Például a közvilágítás Fejőstehén-e az önkormányzat? — Szigetújfalu utcáit 291 darab izzó világítja meg — mondja Varga József polgármester. — No nem magam számoltam meg. Utánanéztünk a jegyző úrral, amikor azt vizsgáltuk, miként lehetne a falu költség- vetéséből lefaragni. Csaknem kétmillió forint összegű villanyszámlát fizetünk évente az Elmünek. Akkor is ennyi a taksa, ha hetekig nincs egy-egy utcában közvilágítás, vagy amikor napokig nem cserélnek ki néhány kiégett izzót, vagy ha napokra égve felejtik. — Soha nem is mérték a közvilágítás fogyasztását? — De, valamikor húsz évvel ezelőtt még voltak mérőórák, azután ezeket leszerelték és kitalálták az átalányt. A polgármester szerint ez, a közvilágítás költsége csak egy abból a tucatnyi kiadásból, amelyeket úgyszólván ellenőrizetlenül fizet ki az önkormányzat. Hiszen ki tudja még csak hozzávetőleges pontossággal is megállapítani, hány wattot fogyaszt el egy esztendőben ténylegesen a szigetújfalui közvilágítási hálózat? — Ha mérni nem is lehet, de energiatakarékosabbra cserélni az izzókat igen. Hiszen valóságos kampány indult néhány évvel ezelőtt az energiatakarékos közvilágítás elterjesztése érdekében. — Erre magunk is gondoltunk — veszi át a szót dr. Lakatos István jegyző. — Megkerestük az áram- szolgáltató vállalatot. Hajlottak is a hálózat világító- testjeinek cseréjére. Számításokat végeztünk arra vonatkozóan, hogy megérné-e kisebb „étvágyúra” cserélni a régi, 80-100 wattos égőket. Bizony megérné, csakhogy van egy bökkenő. Az új izzók árán és a kicserélés költségén kívül ki kellene fizetnünk a régieket is. — Ügy érti, hogy a leszerelendő égőket is az önkormányzatnak kellene kifizetnie? De hát miért? — A válasz igen kézenfekvő, és az áramszolgáltató oldaláról logikus is — mondja Varga József. — Arról van szó, hogy az Elmü szerint a nálunk található égők jók, használhatók. A leszerelésük nekik kárt jelentene, hiszen lehet, hogy még évekig minden gond nélkül pislákolnának az újfalui utcák fölött. A megoldás szerintük az, hogy fizessük ki a leszerelendő izzók amortizálódott értékét. Nos, ettől kezdve a dolog teljesen komolytalan, hiszen gyakorlatilag ráfizetünk. Hiába cseréljük energiatakarékos világítótestekre a régieket, ha még egyszer ki kell fizetnünk azokat. — Véleményük szerint mi lenne a megoldás? — Két részre kell bontani a választ — mondja a polgármester. — A közvilágítás energia- takarékossá tételével nincs mit kezdenünk mindaddig amíg ennek költségeit kétszeresen fizettetik meg velünk. A másik fele a kérdésnek a számlázás. Amikor a településenkénti fogyasztásmérést felváltotta a közvilágítás fizetésénél az átalány, akkor még egészen más világ volt. Nem létezett energiaválság a tanácsok költségvetési támogatásának rendszere is más, mondhatnám, hogy nagyvonalúbb volt. Amit egy állami vállalat kiszámlázott, az afféle szentírás volt. Kinek jutott volna eszébe elszámoltatni egy komoly szolgáltatócéget? Ennek a világnak, azt hiszem, most már vége kell hogy legyen. Vegyük példaKészülődés a főszezonra Hol kezdődik a kultúra? Ez a kérdés volt az egyik vezérgondolata a nemrég megrendezett városi fórumnak. Többen adtak hangot nézetüknek azzal a válasz- szál, hogy annak tükre elsősorban a környezet. Szentendrén több feladatot is el kell látniuk a művelődés szakembereinek. Gondoskodniuk kell például érdekes és tartalmas, a várost, az országot reálisan bemutató programokról. Ennek előfeltétele az épületek, az utcák rendszeres kozmetikája, melyet szünet nélkül folytatnak. Az idegenforgalmi főszezon előtt mégis izgulhatnak egy kicsit a helybeliek, hogy vajon az építők elkészülnek-e időben. Mint képeinken látható, dolgoznak a nak a BKV-t! Egyenesen Demszky úr kereste meg levélben azokat a polgár- mestereket, akiknek a településre kék busz vagy a HÉV kijár — mondja Varga József. — Hogy fizessünk a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, amiért beszállítja lakóinkat a fővárosi munkahelyükre. De belenézhetünk-e a BKV gazdálkodásába? Vagy mondjuk a Volánéba? Pedig úgy gondolom, tárgyalni is egészen másként lehetne ezeknek az információknak a birtokában. A közvilágítás tehát csak egy példa arra, hogy talán vannak még tartalékok az önkormányzatok költségvetésében. Mert példa szép számmal akad, hogy az idei pénzügyi terv készítése előtt a testületek, illetve az önkormányzati bizottságok nem vették készpénznek azokat az összegeket, amelyeket egyes intézmények működtetésére azelőtt szemrebbenés nélkül beterveztek. Sok helyen nulladik csoportokat hoztak létre az óvodákban, mert a jó szemű — és főként más szem< léletű — önkormányzati tagok észrevették, hogy az oviban negyedannyiba kerül egy gyerkőc, mint a bölcsődében. Volt, ahol az általános iskolai státusok számiát vizsgálták felül, máshol a takarítónők számát. Ennek a folyamatnak szinte egyenes folytatása, hogy az önkormányzatok nem állnak meg, a „háztáji” takarékoskodási lehetőségeknél, hanem távolabb is néznek. Móza Katalin Fő téren, építkeznek a mellékutcákban, s ma még rendezetlen képet mutat néhol a Bükkös patak környéke. Reméljük, mire a vendégek megérkeznek eltűnnek o betoncsövek, a zajos kompresszorok. (Haracsovszki János felvételei) Téren és teremben Szentendrei muzsikusok A szentendrei tavaszi napok keretében március 21- én este 8 órakor a Trió Stendal koncertjét hallgathatja meg a közönség a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár Színháztermében. A Vujicsics Tihamér Állami Zeneiskola fúvószenekara közreműködésével március 23—24-én, 11 órakor, 31-én, délelőtt 10 órakor a Fő téren hangzik fel a térzene. Március 30-án, este 8 órakor a Vujicsics együttes hangversenyezik a Városháza dísztermében. Március 31-én este fél nyolckor a várdombi templomban húsvéti hangversenyt rendeznek Kovács György trombitaművész és a Gabrieli együttes közreműködésével. Dunakeszi Orvosi ügyelet Dunakeszin, március 25- től az alábbi orvosok tartanak ügyel etet: Éjszakai: 25. Hétfő: dr. Varga Imre, 26. Kedd: dr. Tornyai András, 27. szerda: dr. Zalay Bálint, 28. csütörtök: dr. Tornyai András, 29. péntek: dr. Gujdi Judit, 30. szombat: dr. Imreh Mária Magdolna. 31. vasárnap: dr. Imreh Mária Magdolna. Nappali: 25. Hétfő: dr. Fűzi József, 26. kedd: dr. Sárossy Tibor, 27. szerda: dr. Gógucz Attila, 28. csütörtök: dr. Tordasi Éva, 29. péntek: dr. Németh Ágnes. dunatAj hírlap Vezető munkatárs: Móza Katalin. 8 Munkatársak: Vasvári Éva és Kovács T. István. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili., Somogyi Béla u 6. Pf.: 311. Ír. sz.: 1446. Telefon: 130-4-61, 138-166*.
