Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-21 / 67. szám
I. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK TÁP1ÓMENTI x^CMa MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON i lesz veled, szegény település? Ez egy mókuskerék ■ ■ - IO Pillanatkép egy állomáson^ amit valamikor ilíll ■ le sem volt szabad fényképezni. (Ki tudja, ■ Ujvil IIVI * mii*» ■ miért?!) Bizonyára ezért is gondolták az illetékesek: biztos, ami biztos, csak egyetlen egy fát ültetnek, de azt pontosan az állomás felirata alá. Szegény fa (csak ki ne vágják!) feleseperedett, és most eltakarja az épületen feltüntetett helységnevet. De hát elég nagy az állomás, lenne még hely hová felbiggyeszteni néhány betűt... Különösen, ha mostanában minden vonat Európába megy... (Deák Attila felvétele) Szentlőrinckátán is félnek A faluvédők összefognak Tóalmás Elköltöztek A tóalmási önkormányzat értesíti a község polSzaporodnak a kistelepülések önkormányzatainak a gondjai, ingerült a lakosság, félnek a helyi adókról. Sokan felteszik a kérdést: a kormányzat szűklátókörű, vagy elkapkodott döntést hozott, amikor minden terhet az önkormányzatokra ruházott, viszont a bevételeket megnyirbálta. TÁMOGATÁS A Tápiómenti Hírlap is beszámolt már arról, hogy a térség több településén elégedetlen a lakosság a helyi közbiztonsággal. Lakossági kezdeményezésre sorra alakulnak meg a faluvédő egyletek. Most Szentlőrinckátáról kaptunk hírt Boroznaki István olvasónktól, hogy a korábban megalakult és jól működő önszerveződés léte veszélybe került. Szentlőrinckátán a faluvédő egyletnek mintegy negyven önkéntes tagja Zombori Máté elnök irányításával igen hathatós intézkedéseket foganatosított az elmúlt esztendőben, így például éjszakánként három-négy fős csoportokban ügyeletet tartottak, saját gépkocsijukkal járőröz- tek és több esetben akadályoztak meg betöréseket is. Az elmúlt esztendőben a faluvédő egylet bejegyzésre került a cégbíróságon, így jogi személlyé vált. Az egylet tagjai azonban úgy érzik, a mai napig egy sor jogszabály nem, vagy tévesen értelmezi munkálkodásukat. Pedig ők csak a bűnmegelőzést, a lakosság védelmét, a környezetvédelmet tűzték ki célul. Az alig kettőezer lakosú községnek mindössze egy körzeti megbízottja van, akit bizony sokszor napokra, hetekre elvezényelnek a faluból. Az egyetlen segélykérő telefon is csak elvétve működik, így a lakosság többnyire csak önmagára, azaz a faluvédő egyletre támaszkodhat. Annak ellenére, hogy a rendőrséggel jó a kapcsolatuk, tanácsokat is kapnak, mégsem tisztázott a helyzetük. Az önkormányzattól kaptak harmincezer forint támogatást, ami természetesen csak minimális összeg, azonban most ezt is visz- sza akarják kérni a képviselők. Ugyanis ezt az ösz- szeget a képviselők nem szavazták meg, pedig ők ugyancsak a településen laknak. A faluvédő egyletnek az is gondja, hogy a jogszabályok nem csak a jogaikat és kötelezettségeiket, hanem a lehetőségeiket sem tisztázták. Elmondták, hogy amíg a bűnözők bandákba tömörülve, felfegyverkezve randalíroznak, fenyegetőznek, vagy fosztogatnak, addig a faluvédő egylet járőrei sem gumibottal, sem gázspray- vel nem rendelkezhetnek. Jogosan merül fel a kérdés bennük: ha spray- vel védekeznek, akkor az minősülhet jogtalan védekező támadásnak is? A szentlőrinckátaiak mindenesetre szeretnék a harmincezer forintos támogatást továbbra is megkapni. — D. A. — Együtt vacogtak Ez már a negyedik tél volt, amelyen a tanárok és a tanulók együtt vacogtak a kókai általános iskolában. Mint hallottuk, 10—13—15 fokos hőmérsékletnél nem lehetett jobban felfűteni a tantermeket. A fűtőtestek tagszáma kevés, a kazán kis teljesítményű a felfű- tendő légköbméter függTAFIÖMENTI hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. # Munkatárs: Deák Attila. 0 Fogadónap minden csütörtökön 10—12 óra között Nagykátán a művelődési központban* 8 »»«gffifjqp vényében. Ráadásul rosz- szul záródnak az ajtók, ablakok. A kivitelezés szavatossága valószínűleg lejárt, de eddig erélyesen mért nem reklamáltak? Történtek javítások, amelyek eredménye nem hathatós, jelentéktelen. Falugyűléseken többen kérték a bűnösök megnevezését és megbüntetését. Vagy talán idegenek, nem helybeliek voltak azok a lelketlen műszakiak, akik gyerekeinek nem kellett padokban ülve szenvedni a hidegtől? Végre itt a tavasz. Reméljük, kijavítják a hibákat. Az önkormányzat költségvetésében szerepel az erre fordítandó összeg. Samu B. Gábor gárait, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, a képviselő-testület üléseinek éves munkaterve, az ülések jegyzőkönyvei a községházán és a könyvtárban a nyitvatartási idő alatt megtekinthetők. Egyben tájékoztatják a lakosságot, hogy a ga- mesz a községháza udvarán levő, volt vízműtársulati irodába, a vízműtársulati iroda pedig a PVCSV-strand melletti üzemviteli épületébe költözött. — A megyei bevételek egy részét sokkal inkább beszedhetnék az önkormányzatok is — mondja a farmosi polgármester, dr. Bencze József. — Például a vagyonátruházási illeték ma a megyei önkormányzatot illeti, holott az a kistelepüléseken képződik, ha ingatlant értékesítenek. Senki nem vitatja, hiszen törvény van rá, hogy hány százalék illetéket kell fizetni, de az önkormányzat sokkal inkább érdekeltebb lehetne abban, hogy a piaci értéken állapítsa meg az ingatlanok árát — természetesen, ha mi kapnánk A nevelés ára A borostás, kialvatlan szemű, szakadtnak tetsző, ápolatlan negyvenes férfi a vasúti presszó irányába tart. Vonatra, buszra várakozhat, esetleg egyikre sem. Tíz, tizenkét éves fiúgyerek kullog néhány lépéssel mögötte. A férfi a lépcsőfeljáró előtt lassít, félfordulattal hátranéz, s mond valamit az ácsorgó kölyöknek. Az tanácstalanul megtorpan, zavartalanul forgatja fejét. Mintha keresne valamit, valakit. Elfoglaltságot, érdekességet, amit lehet nézegetni, körbejárni. Mindegy, csak teljen az idő! Hogy az apja melyik vonattal, busszal utazik: ki tudja még? A férfi — mielőtt a kilincsre tenné kezét — a lépcsőn megáll, megfordul, tétován keresi fia még mindig körbe-körbe pásztázó tekintetét. Amikor elkapja, magához inti. A gyerek felcsillanó szemmel nyomban apja mellett terem. Az pedig — kotorászva a kabátzsebben — elővesz két darab százast, és egy papírötvenest. Mindketten nézik a pénzt. A fiú sóvárogva, apja gondterhelten. Számolhat magában? Esetleg nem tud dönteni, mitévő legyen? Hisz a gyereket mégsem viheti a kocsmába! Hogy nézne az ki?l Neki is volt gyerekszobája — naná, hogy volt — eny- nyire ő is jártas a pedagógiában! Különben pedig mi köze egy ekkora kölyöknek ahhoz, menynyit iszik az apja! Ráadásul szilvára kőbányait, kétszer. Amennyire futja a pénzből. Neki már csak így jó. A fiának viszont még korai... a látvány is. De ácsorogjon addig kint a hidegben szegény? Mi mást csinálhatna itt? A túloldalon járdára nyíló büfé, trafik. A férfi felfedezi. Feszült arcvonásai szemlátomást kisimulnak. Ott a megoldás! Az ötvenest kiemeli a százasok közül. Nézi, forgatja, a lendület megint megtört. Sokba kerül ez a gyerek! Ennyit mégis illik áldozni: legalább egy csomag cukrot kapjon érte. — No! Ne lófrálj itt, vegyél inkább valamit! — s nyújtja a pénzt. Most már nyugodtan nyitja az ajtót. Ezt megoldotta. Ihat, ahogy már megszokta. S mint kötelességtudó apa, még a gyerekre is gondolt. Nevelte. Jól megfizette az árát... meg ezt az illetéket. A szűkös anyagi helyzetben ez is lehetne bevételi forrás — Most viszont megkapják a személyi jövedelem- adó egy részét... — Látni kell azt is, hogy 1991-től a személyi jövedelemadó sem úgy jelenik meg nálunk, mint korábban. Hiszen az 1989. évi személyi jövedelemadó ötven százalékát kapjuk meg 1991- ben. Ez igazságos is, de valahol torzít is. Igazságos akkor, amikor például Százhalombatta huszonháromezer forint egy főre jutó jövedelemadót fizet. Nyilvánvaló, ez a település jól jár a személyi jövedelemadó ilyen mértékű visszatérítésével. De vannak olyan települések, ahol a legfiatalabb állampolgár hatvankét éves, tehát ott nem képződik személyi jövedelemadó. Az ilyen településeknek valamilyen támogatást kellene adni... Mindez előrevetíti annak az árnyékát, hogy az a település, amelyik addig gazdag volt, az még gazdagabb issz, amelyik szegény volt, az még szegényebb lesz... Ha már eddig nem volt egyformán biztosítva a fejlődés, akkor most jó lenne esélyegyenlőséget biztosítani — vallják a farmosiak. Tehát ahol alacsonyabb jövedelmű emberek laknak, ott kevesebb adót kellene beszedni. Ahol kevés az ipar. ahol kevés a vállalkozó, ott kevés lesz az iparűzési adó is .. . Ahol viszont már mindezek megvannak, ott a település bizton számíthat arra, hogy tovább fog erősödni, gyarapodni. Sajnos az ilyen igazságtalanságok bőszítik ^ lakosságot. MORZSÁNYI ADÓ — Mi igyekeztünk Farmoson mindezt fölmérve megnyugtatni a lakosságot — folytatja dr. Bencze József. — 1991-ben nem vetünk ki magánszemelyekre semmiképpen helyi adót. A kilencvenévi lakossági adókat szedjük be, kivéve azt, amit a törvény hatályon kívül helyezett. — Mennyi bevételre számíthat így a farmosi ön- kormányzat? — Közel nyolcszáz-, nyolcszázötvenezer forint lakossági adóra számíthatunk, ami a mi ez évi költségvetésünk bevételi oldalának csak a másfél százalékát teszi ki. Ez éppen csak hogy elegendő arra, hogy a közvilágítás éves díját kifizessük belőle. — Tehát a fenti példával is jól érzékelhető, hogy az a lakossági adó, amit Farmoson be akarunk szedni, az morzsányi a költségvetésükben. Az a kis fejlesztési lehetőség, ami járdára, útra, vízelvezetésre és egyebekre rendelkezésünkre állhat 1991-ben, azt úgy szeretnék felhasználni, hogy az az utca kapja meg, amelyik a legtöbb lakossági önerőt is mellé teszi. Vagyis érdekeltté akarják tenni a lakosságot: akik mellé tesznek még három-négyezer forintot, kapnak egy makadám- utat. Mert hiába is fizet a polgár több adót, na nem látja, hogy visszakapna valamit — akár egy közvilágítási lámpát, akár egy járdát — azt látja, hogy nem törődnek vele és nincs megelégedve. ELKAPKODTÁK Az is tény, hogy az ön- kormányzat támogatási rendszerében mindez felemásan érvényesül. Ma például egy óvodás gyerekre tizenötezer forintot kap az önkormányzat, de az óvoda működését, fenntartását felszámítva a gyerek ötvenezer forintba kerül. Jó, ha ötezret be tudnak szedni a szülőktől és harmincezret hozzá kell tenni egyéb forrásokból. — Ezért szorít minket a kormányzat a helyi adók kivetésében — folytatja a töprengést a farmosi polgármester. — Sokan felteszik a kérdést: a kormányzat ezt szűklátókörűségből találta ki, vagy nagyon elkapkodta volna? Azt hogy elkapkodta volna, nem tudom, mert-én már az elmúlt év derekán láttam a helyi adókról szóló törvénytervezetet. Nekem inkább az a furcsa, hogy amikor az áremelés, az infláció, a munkanélküliség és még annyi más a lakosságot terheli, akkor a kormányzat az önkormányzatokat hozza lehetetlen helyzetbe. „Ha meg akarsz élni, akkor még vedd satuba, présbe a polgárt!” — alapon nem hiszem, hogy működhetünk. — Ha az önkormányzat sarcol, rögtön népszerűtlenné válik, ha pedig nem, akkor ellehetetlenül. Nem tudja biztosítani az alapellátást és hosszabb távon esetleg másképp válik népszerűtlenné ... Ez véleményem szerint egy mókuskerék, amibe belekényszerítették az önkormányzatokat. Amíg nincs tisztázva a tulajdoni helyzet, az önkormányzati vagyon, addig az életképességünk- erőteljesen megkérdőjelezhető. Deák Attila Vásárok T ápiógyörgyén Tápiógyörgye községben az első félévben kétszer lesz országos állat- és kirakodóvásár: április negyedik vasárnapján (április 28-án) és június negyedik vasárnapján (június 23-án).
