Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

-------------------------------------- is»!, makciu Ára: 8,CO forint ^ _ xxxv. évf< CÍfírJa 1991. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK XXXV. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM . DE KZF®G BQCSÉmT&T _________ A z ezredes szerint fantáziáit a zsurnaliszta Mint olvasóink előtt is­meretes, a piliscsabai szov­jet laktanyánál lövések szaggatták a földet munka­társunk, Aszódi László An­tal közelében. Erről írt ő maga lapunk keddi 2. ol- daláp. Szerdai számunkban arról tájékoztattuk az olva­sót, hogy Bíró József vezér­őrnagy. a Magyar—Szovjet Katonai Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnö­ke az ügy kivizsgálását kérte szovjet partnerétől. Próbáltunk információ­kat. szerezni a Szovjetunió budapesti nagykövetségé­től, és a szovjet déli had­seregcsoport parancsnok­ságától már tegnapelőtt, sajnos sikertelenül. Végül kérésünkre a vizsgálatot folytató Viktor Koreskov ezredes juttatta el szer­kesztőségünkhöz állás­pontját. „Tiszteit Főszerkesztő Űr! A szovjet déli hadseregcso­port parancsnoksága figyel­mesen tanulmányozta az Bírálják a hatalom arroganciáját A szocialisták is programmal készülnek Hiába fűződtek jogos re­mények és illúziók a politi­kai és gazdasági változá­sokhoz, az országgyűlési választások óta eltelt égy esztendő a várakozások többségét nem igazolta — vonta meg az elmúlt egy év mérlegét Horn Gyula, az MSZP elnöke szerdai saj­tótájékoztatóján. A belpolitikai helyzetet Horn Gyula szóban külö­nösebben nem értékelte, mert a tájékoztatás sajátos módját választva háttér­anyagot osztottak ki az új­ságíróknak, amely „velős” megfogalmazásokat tartal­mazott. Eszerint: a kor­mány kitartóan törekszik arra, hogy az alkotmányos, az intézményi és a szemé­lyi feltételek alakításával meghatározó szerepet biz­tosítson magának a köz- társasági elnökkel, a Par­lamenttel és az önkormány­zatokkal szemben. A par­lamenti munka eredmé­nyességét a törvényelőké­szítő munka súlyos fogya­tékosságai akadályozzák; a tervezetek szakmai előké­szítése nemegyszer igen alacsony színvonalú, s a koalíción bélül sincsenek egyeztetve. Az érdemi mun­kát akadályozzák a kor­mánykoalíció egyes kép­viselőinek szűk pártpoliti­kai érdekeket szolgáló és tudatosan indulatokat szí­tó kirohanásai. Az írásos tájékoztatóban kinyilvánították abbéli vé­leményüket, hogy az MDF— SZDSZ paktum gyakorla­tilag lehetetlenné teszi a kormány átalakításának parlamentben! kikénysze­rítését. Ez már csak azért is sajnálatos, mert az el­múlt hónapok során a kor­mány több tagja is bizo­nyítottá alkalmatlanságát. A politikai életet egyéb­iránt . áthatja a kormány­zat hatalmi arroganciája, ez a magatartás azonban sokkal inkább megosztja, mintsem megbékíti a tár­sadalmat Az MSZP elismeri, hogy a kormány súlyos helyze­tet örökölt, ezért érthető elhatárolódása a múlttól. Ugyanakkor az elmúlt év­tizedek differenciálatlan megítélése, az alapvetően hibás rendszer keretei kö­zött létrejött értékek taga­dása a társadalom jelentős részének igazságérzetét sér­ti. A Justitia-terv sokak­ban kelt félelmet, ugyan­akkor eltereli a figyelmet az ország valóságos prob­lémáiról, a kormány tehe­tetlenségéről, miközben szélsőséges indulatoknak ad táptalajt. Horn Gyula a sajtótájé­koztatón meghirdette az MSZP rövid távú válságke­zelő programját, amellyel az infláció elleni küzdel­met, a tulajdonviszonyok rendezését, és a szociális biztonság megteremtését tűzi ki zászlajára. Elkép­zeléseik április 15-én lát­nak napvilágot. önök tudósítójának cikkét — Szovjet sortűz a pilis- csabai erdőben —• amely a március 19-i számban je­lent meg. A déli hadsereg­csoport parancsnoksága döntésének megfelelőén a szakemberek egy csoportja vizsgálatot folytatott a cikkben említett helyszí­nen. Következtetésük egy­értelműen igazolja, hogy az újságíró által lent eset lehetősége gyakorlatilag teljesen Ifizárt. A gyakorló­tér, ahol március 16-án tervszerű lövészet volt, föl van szerelve védőkerítés­sel. A domborzati viszo­nyok, a lövésiét megadott magassága és iránya, vala­mint a golyófogó rendsze­rek teljességgel kizárják, hogy a lövedékek elhagy­ják a gyakorlóteret. Más biztonsági intézkedések is vannak a környezetben élük védelmére a lövészetek idején. Egyidejűleg őrzik is a löteret. Ennek fennállása óta egyetlen, a leírt esethez hasonló sem fordult elő. A déli hadseregcsoport parancsnoksága úgy véli; az említett cikk az újság­író fantáziájának szülötte, s célja, hogy beárnyékolja a szovjet csapatok Magyar- országról való kivonulásá­nak június végéig tartó folyamatát és hogy meg­zavarja a helybéli lakosság és a szovjet katonák kö­zötti jó viszonyt. A cikk szerzője nyíltan írt arról a szándékáról, amely öt a szovjet egységek körleteinek térségébe vezé­relte. Nem titkolja, hogy igyekezett a katonai telep­ről kijuttatott gyanús tár­gyakat találni, megközelít­ve a védőárkot. önkéntele­nül felmerül a gondolat, hogy a kompromittáló anyagok keresésében siker­telenül járt az újságíró, ezért folyamodott ahhoz az (Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpád itthon Királyi vendég volt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke szerdán hazaérkezett Belgiumból, ahol — Václav Havel cseh­szlovák államfő, Doina Cornea, a román demokra­tikus ellenzék vezető sze­mélyisége, Bronislaw Gere­mek, a lengyel átalakulás egyik vezéregyénisége és Alekszej Jablokov, a Greenpeace szovjet szerve­zetének elnöke társaságá­ban — a brüsszeli egyetem díszdoktorává avatták. Göncz Árpád a Ferihe­gyi repülőtéren az újság­íróknak elmondta: bár nem hivatalos látogatáson járt Brüsszelben, lényegében ki­rályi vendégként töltött el ott feleségével együtt né­hány napot. Göncz Árpádot és feleségét ebéden látta vendégül a királyi pár. A köztársasági elnök meleg szavakkal emlékezett meg erről a bensőséges beszél getésről és a királyi pár ról. A köztársasági elnök nyomatékosan hangsúlyoz­ta: nem folytatott hivatalos tárgyalásokat, nem kötött megállapodásokat, nem ho­zott milliárdokat. Viszont sikerült fontos barátokat szerezni Magyarországnak, s segítséget nyújtani a kap csolatok kiépítéséhez. Idén több mint 600 millió jön Fizetni kell, ha kapni akarnak Magyarország február végén már felvette a Nem­zetközi Valutaalappal kö­tött hároméves megállapo­dás alapján hazánknak szánt másfél milliárd dollá­ros hitelkeret első nagyobb részletét, mintegy 226 mil­lió dollárt a nemzetközi pénzintézettől. A megálla­podás szerint az erre az év­re esedékes, mintegy 680 millió dollár fennmaradó részéből a második negyed­évben újabb 226 milliót, majd kétszer 113 millió dol­lárt annak függvényében vehet fel hazánk az év vé­géig, hogy a magyar gazda­ság mutatói hogyan ala­kulnak az idén. Ennek át­tekintésére először várha­tóan június elején érkezik szakértői delegáció a Nem­zetközi Valutaalaptól Bu­dapestre, majd negyedéven­ként vizsgálja meg az IMF hazánk aktuális gazdasági mérlegét — nyilatkozta az MTI-nek a Magyar Nem­zeti Bank elnökhelyettese. Czirják Sándor hangsú­lyozta, hogy a hároméves megállapodás mind minő­ségében, mind nagyság­rendjében eltér az IMF-fel előzőleg kötött készenléti hitelmegállapodástól, amelynek értelmében ta­valy egész évben mindössze 200 millió dollárt kapott hazánk. Czirják Sándor hangsú­lyozta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal, illetve más nemzetközi pénzintézetek­kel kötött megállapodá­sunkra, a nemzetközi pénz­piacon való fellépésünkre igen kedvezőtlenül hatva, ha hazánk bármiféle kísér­letet tenne adósságainak át­ütemezésére. Választott katonai népi ülnökként tett bírói esküt négy tábornok szerdán dél­után a Budapesti Katonai Bíróság elnöke előtt. Ezzel elhárult a büntetőeljárási akadálya annak, hogy ápri­lis 9-én megkezdődjön a bí­rósági tárgyalás Pallagí Ferenc nyugállományú ve­zérőrnagynak, volt belügy­miniszter-helyettesnek és dr. Horváth József nyug­állományú vezérőrnagynak, a megszüntetett BM III/III. Csoportfőnöksége vezetőjé­nek bűnügyében — jelen­tette be dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke az esküt követő tá­jékoztatón. A bíróság több mint ti* tanú kihallgatását tervezi. Ennek alapján tanúként idézi a tárgyalásra többek között: Németh Miklós voit miniszterelnököt és Bogye János nyugállomá­nyú rendőr altábornagyot. A bíróság ugyanakkor mel­lőzi Végvári Józsefnek, a * Dunagate-ügy főszéreplőjé- nek tanúkénti kihallgatá­sát. A Pallagi—Horváth bűn­ügyben háromtagú tanács 'jár el, ennek összetétele: dr. Hildenbrand Róbert, a tanács elnöke, a most es­küt tett ülnökök közül dr, Birkás János és Szabó Já­nos vezérőrnagyok. Dr. Hildenbrand Róbert bejelentette: mint a Buda­pesti Katonai Bíróság elnö­ke, jogkörében eljárva a katonai ügyészség indítvá­nyával szemben nyílt tár­gyalás tartását rendelte el, miután feloldotta az ügyet a szigorúan titkos minősí­tés alól. Ez azonban nem jelenti azt — hangsúlyozta —, hogy a bűnügy minden dokumentuma és mozzana­ta a nyilvánosság elé tár­ható. Figyelemmel a titok- védelmi szabályokra, vár­ható, hogy a bíróság szük­ség szerint kizárja a nyil­vánosságot a tárgyalás egy-egy részéről. A tervek szerint a bíróság határoza­tát három hét után, heten­ként három tárgyalási nap tartása után hirdeti ki nyilvános ülésen. Nem csöndes már Csali-puszta Felszikkadt a határban a talaj, megkezdődtek a mezőgazdasági munkák. A Bugyi köz­ségi Tessedik Sámuel Xemielőszövetkezet Csali-puszta menti területeit szántják (Yimoia Károly felvétele) az ár aim úszva FEHÉR H Könnyű annak új állást találni, akinek három szakmája van .. . ! Annak idején riportot írtam ró­la, mert fehér hollónak számított a két, majd az újabb, azaz a harmadik szakmunkás-bizonyítvá­nyával. Milyen jól jött most ez a három ismeret­birodalom ! A gyár felszámolta azt az üzemet, ahol ő is dolgozott. Semmi baj! Mások az utcára kerül­tek, ő azonban átment egy másik üzembe, mert ott éppen kellett egy olyan ember, akinek az a szak­mája, mint néki a harmadik szakképzettsége ... A megyében évtizede még a hét százalékot sem érte el azoknak a szakmunkásoknak az aránya az összes szakmunkáson belül, akiknek kettős kép­zettségük volt. Szólt ugyan a harangszó, jó len­ne, hasznos lenne... Magam is írtam róla gyak­ran, csak éppen az eredmény volt szerény. Egé­szen addig, míg a legutóbbi két-három esztendő­ben a legnyitottabb szemmel járók rá nem jöttek: baj lesz. Egyszeriben, a jól érzékelt gazdasági vál­tozások hatására, megugrott a kettős, hármas szakképzettséget szerzettek szerzők száma! Az a korábban említett hét százalék meg kétsze­reződött, s ma a szakmunkásoknak a tizenöt szá­zaléka. birtokosa két-három mesterségnek. Amit a szép szó nem tudott elérni annak idején, azt elérte a gazdasági kényszer. De: elérte-e? Avagy a gyors észjárásúnk ébredtek fel, de mások nem? A ta­pasztalatok erre az utóbbira mutatnak. Egy ki­sebb csoport valóban gyorsan kapcsolt, a döntő rész azonban még mindig nem ismerte fel, hogy a foglalkozás-, a szakmaváltás most már termé­szetes és álla ndó eleme jesz_ a gazdaság működésé­nek. Már nem fehér a holló... de még nem fe­kete, <M)

Next

/
Oldalképek
Tartalom