Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-20 / 66. szám
A fúvósok egyesületénél Talán mégsem jutnak csődbe Az abonyi Fúvószenekari Egyesület 1987-ben alakult. Ez akkor a maga nemében egyedülálló volt. A feljövőben levő fúvós- és vonószenekarnak valamint a majorettesoportnak megfelelő pénzügyi hátteret akartak teremteni, s ehhez az egyesület kínálta a legmegfelelőbb formát. Bevételi forrásaikat egyfelől a zenekar szerepléséből származó ellenszolgáltatás, valamint a különböző gazdasági egységek, szervezetek támogatása képezte. Támogatóik közé tartoztak egyebek között a környékbeli tanácsok, a tápiószeesői honvédség, a Szolnoki Cukorgyár, a Malév, sőt újabban külföldi segítség is érkezett. Például az Európai Fúvós Szövetségtől, a Párizsi Magyar Intézettől. Így tudták fenntartani magukat, hiszen egy-egy kiadás jelentős volt. A tavalyi franciaországi út például 300 ezer, az azt megelőző évben lebonyolított spanyol út pedig 800 ezer forintot emésztett fél. A bevételekből kellett fedezni a különböző zenekarok, együttesek helyi szereplését és az egyesület működési költségeit. Mint az egyesület minap megtartott éves közgyűlésén Varga Györgynek, az egyesület titkárának tájékoztatójából kiderült 'az idei költségvetésük szerényebb lesz. Sőt, a támogatók lemorzsolódása miatt nagyon nehéz előre tervezni. Emiatt kellett lemondani az idén esedékes norvégiai szereplést. Több környékbeli önkormányzat visszalépett a támogatástól. Mindezek ellenére, úgy tűnik, nem jutnak a csőd szélére. Az anyagi hátteret egyfelől alapítványokból, másfelől különböző gazdasági és egyéb szervezetek támogatásából teremtik elő. Az előzetes számítások szerint ebben az esztendőben két külföldi útra vállalkozhatnak, két közeli országba. Először Németországba, Alenbe utaznak. Itt jubileumi ünnepségen lépnek fel. Ezután ausztriai meghívásnak tesznek eleget, de ezúttal a fúvósok itthon maradnak. A szomszéd országban a vonószenekar, a helyi zenei általános iskola kórusa, valamint azok a gyerekek lépnek fel szólistaként, akik a hazai országos versenyeken győztesek lettek. Itthon, Abonyban május elején lesz nagyobb lélegzetű zenei esemény. A Szolnoki Szimfonikusok társaságában fellép a Római Akadémia oboatanára és egy volt helyi növendék, Vajda Aliz, aki most Debrecenben tanul. Az elmaradt Varsányi-estet pótolni szeretnék, valamint most folynak a tárgyalások egy amerikai kórus abonyi szerepléséről. Az egyesület fúvószenekarának tavaly két rádiófelvétele volt, és mindkét zenekar (a vonós is) fellépett a Zeneakadémia nagytermében. Az idén mindkét együttesnek lesz rádiófelvétele. Gy. F. Valakinek nem tetszett Kegyeletsértés A város egyik legismertebb és legelismertebb kereskedője Cegléden Keszthelyi Sándor, aki a városháza épületében ruházati és lakberendezési boltot vezet. A belvárosi bolt küllemére sokat ad. így történt március 15-e előtt is. A kirakatok elegánsak és a nemzeti ünnephez méltóak Ajánlat A lapok apróhirdetési rovatában olykor meghökkentő ajánlatok olvashatók. A Kistermelők főapja legutóbbi számában hárman hirdettek Ceglédről és környékéről: díszbaromfit, nyulat, csibét, galambot, kosbárányt. Egy meghökkentőt viszont Al- bertirsán adtak fel: „Hároméves, motorhibás Trabant Combit, szama- ras kordéra cserélek”. Hát, kérem, ennyire csökkent a Trabant ázsiója! Bár az üzleti ajánlat mögött józan közgazdasági megfontolás is rejtőzhet. Elvégre a szamár igénytelen ugyan, de csak kiegyensúlyozott takarmányozás esetén, 4-5 éves korban éri el a teljes fejlettségét, és megfelelő tartás, használat mellett 25-30 évig is elél. Tehát: a szamár tartósabb, mir.t a Trabant. Emellett nem elhanyagolható szempont, hogy magyar szálastakarmányai „működik”, míg a Trabant a kőolajból párolt benzinnél nem adja alább. (r.) voltak. A nemzetiszínű zászlók mellett még az árukészletet is úgy válogatták össze, hogy piros- fehér-zöld összképet mutasson. Az igyekezet valakinek nem tetszett. Ugyanis a tisztára mosott kirakatokat valamelyik éjjel bepiszkították és leköpdösték. Nyomai még hétfő reggel is jól láthatók voltak. A kegyeletsértők kilétét homály fedi. Az észjárásukat is! . (r.) C E G! FD I XX?V. ÉVFOLYAM, 66. SZÄM 1991. MÁRCIUS 20., SZERDA Elkerülhetetlen az átalakulás Megunta az ingázást Március elsejétől a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat élére a negyvenhat éves Juhász József személyében — okleveles villamosmérnök, rendszerszervezői végzettséggel is rendelkezik — új igazgató került. Felesége a gamesz élelmezés vezető-helyettese. Két fia van. Az egyik műszaki egyetemista, a másik középiskolai tanuló. A cég vezetőjével kinevezése alkalmából beszélgettünk. — Mi inspirálta arra, hogy egy többnyire bírált vállalat igazgatói székét megpályázza? — A magyarázat igen egyszerű. Éveken át bejáróként próbáltam boldogulni, mert nem találtam a városban a végzettségemnek megfelelő munkát. Az utóbbi öt év is budapesti ingázással járt. Elsősorban számítástechnikai területen tevékenykedtem vezetőként. Ez alighanem előnyös lehet ebben a munkámban is. Először szinte fel sem mértem, hogy mit vállalok. Olyannyira a hazatérés gondolata volt számomra az elsődleges. Természetesen a pályázat benyújtása előtt tájékozódtam. így kialakult bennem némi kép arról, hogy a költségvetési üzemek sorsa igencsak bizonytalan. S elkerülhetetlen valamiféle átalakulás. Mivel vállalat- szervezéssel^ -átalakítással, -menedzseléssel eddig is foglalkoztam, úgy éreztem, a városgazdálkodásnál kamatoztathatom a tapasztalataimat. — Mennyire stabil ez a szék? — A kinevezésem meghatározatlan időre szól. Bízom abban, az átalakulás meghozza azt a szervezeti formát, ahol én nem biztos, hogy igazgatóként, de más beosztásban is megtalálom itt a helyem. — A munkáját függetlenül végezheti, vagy van beleszólása az önkormányzatnak is? SS! Íiiií — Az egykori alapító, a városi tanács némi szakmai felügyeletet gyakorolt, ám a részletes gazdálkodásba nem szólt bele. Ügy ítélem meg, hogy az önkormányzat — mint jogutód szintén respektálja az önállóságot. A képviselő-testülettől már eddig is komoly támogatást kaptam. A gazdasági bizottság foglalkozott a vállalatot érintő több témával. Gondjainkat ezután is eléjük tárjuk. Azért, hogy a lakosságot érintő esetler ges kényszerű döntések meghozatalánál számunkra is optimális határozat születhessen. — Bár rövid idő telt el, mi az, amit mielőbb változtatni akar? — Ez a vállalat tulajdonképpen nem volt rákényszerítve arra, hogy szigorúan gazdálkodjon és vállalkozzon. A jövőben kénytelen lesz ilyen lépéseket tenni, hogy megállja a helyét. Mint azt már megtudtam, jelentős kintlevőségeink vannak lakossági tartozásokból. Azt nem tehetjük meg, hogy szolgáltatásokat megszüntetünk. De törekszünk arra, hogy behajtsuk a járandóságunkat. Éspedig — bármennyire kellemetlen — fizetési meghagyásokkal és végrehajtási határozatokkal. — A szolgáltatásaik köre és színvonala miként alakul? — A kommunális tevékenységre — szemétszállítás, közterületek tisztán tartása — mindenképpen Élénkült a kereslet szükség van. Az állami bérlakások kezelését, karbantartását — a legégetőbbeket — a lakbérekből befolyt összegekből fedezzük. A fűtés, víz, elektromos energia szolgáltatása továbbra is a mi teendőnk. A jelentkező többletkülönbségek szerényebb hányadát kívánjuk áthárítani a lakosságra. Fontosnak tartjuk a kábeltelevízió továbbfejlesztését: a műholdadások vételéhez szükséges vonal kiépítését éppúgy, mint a rendszeres helybeli adások sugárzásához nélkülözhetetlen stúdió megvalósítását. Szeretnénk, ha az anyagi forrásaink lehetővé tennék, hogy ne szakadjon meg az eddigi ígéretes lendület. — Lesz-e létszámcsökkentés? — Nem gondolok öncélú létszámcsökkentésre. Az ész- szerűsítés viszont, azt hiszem, elkerülhetetlen. Bizonyos helyeken elképzelhető átcsoportosítás, esetleg a hatékonyság növelése miatt minőségi csere is. Egy-egy új vállalkozással lehetőséget kívánok teremteni a munkatársaimnak. — Az első egy-két hónapban mit szeretne elérni? — Először is, hogy a kintlevőségek miatt ne romoljon az anyagi helyzetünk. Átvizsgáljuk az egyéb tevékenységeinket is, mert nem engedhetjük meg, hogy ezek közül bármit veszteségesen végezzünk. F. F, Egyre (öbben A városháza épületéből a Pesti út 7. alá a családsegítő központnak is helyet adó egykori szakmunkás- képző épületébe költözött a Pest Megyei Munkaügyi Központ ceglédi kirendeltsége. Munkát kínálók kisebb, s munkát keresők egyre népesebb csoportja között közvetítenek az intézmény dolgozói, és intézik a munkanélküliek segélyezését is. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Elmarad A Liberális klub március 21-re, csütörtökre a könyvtárban meghirdetett rendezvénye dr. Hack Péter más irányú elfoglaltsága miatt elmarad. Takarító horgászok A ceglédi horgászegyesület tagjai nem csak halfogással foglalkoznak, igyekeznek az öt tó környékét is rendben tartani. Ennek jegyében környezetvédelmi napot rendeznek március 30-án, szombaton reggel hét órától. Fákat ültetnek, gazt égetnek, szemetet gyűjtenek, vagyis tavaszi nagytakarítást végeznek. Minden természetbarát ceglédi segítségét elfogadják! Cegléden a Penomah és az Opál Vállalat közös húsáruházában hetek óta jelentős, kilogrammonként 30-10-50 forint engedménnyel árulják a húsfélék, felvágottak, töltelékáruk egy részét. A korábbi időszak lanyha keresletét érezhetően megélénkítette a kedvezményes vásár (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Április 17-ig Kötelező eboltás A Földművelésügyi Minisztérium rendelete előírja, hogy kötelezően beoltandó minden három hónaposnál idősebb eb. Az ebeket pórázon és szájkosárral kell az oltásra elővezetni. A védőoltás a csoportos oltási helyeken ingyenes. A szakhatóság kéri, hogy az előző évi oltási bizonyítványt a gazdák vigyék magukkal. Az emberre is veszélyes betegség ellen a kutyák számára elrendelt Oltás elmulasztása pénzbüntetéssel jár, és az ebet megölik. A kötelező eboltás Cegléden hétfőn kezdődött. Alábbiakban ismertetjük a további menetrendet. Március 20.: Körösi út— Kernács tanya (7-től 9 óráig). Március 21.: József Attila, út—Beloiannisz út sarok (7—9). Március 22.: Vásártér (14—16). Március 25.: Csengeri út—Akácos út sarok (14—16). Március 26.: Örkényi út, Herczeg-tanya (14—16). Március 27.: Kovács Istvánné-tanya, Pesti Út 226. (14—16). Március 23.: Törteti út, Hartyányi- tanya (7—9), Jászberényi út, Búzakalász Tsz-központ (14—16). Április 3.: Kovácstanya a vasútnál, Budai út 256. (7—9). Április 4.: Vásártér (14—16). Április 8.: Nagykátai út, Samu I. őrház (7—8). CÄT cifrakerti központ (3—9). Április 9.: Ugyer, Bobori-tanya (14— 16). Április 10.: Állatkórház (7—9). Április 11.: Kecskéscsárda (14—16). Április 12.: József Attila út—Beloiannisz út sarok (7—9). Április 13.: pótoltás az Állatkórházban (7—9). Április 17.: pótoltás a Vásártéren. CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • munkatárs: Rozgonyi István. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 270a. Telefax és telefon: (2fl) 11-400. « Telex: 228353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (2») 10-703. «syjg Pírján 5