Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
In »r csőn, Ocsán TÁPI&MENTI K^Cítia Fagykár és metszés Falugyűlés lesz Inárcson, március 4-én, hétfőn, este hatkor a művelődési ház nagytermében. Értékelik a múlt évi feladatok végrehajtását, majd az idei terveket ismertetik. Utóbbi legfontosabb pontja az M5- ös autópályára vezető bekötőút építése, melynek munkálatai április 2-án kezdődnek. Szó lesz még többek között a felső tagozatos általános iskola hitel- törlesztésének befejezéséről, a gázprogram végrehajtásáról és az új tornaterem építéséről. Az ócsai önkormányzat képviselő-testülete ugyancsak hétfőre — délután 5 órára — meghívja a község lakóit a szabadidőközpontban tartandó falugyűlésre. Többek között tájékoztató hangzik el a gázellátás fejlesztéséről; beszámoló a választások óta eltelt időszakról; majd a községpolitikai helyzetet értékelik az 1991. évi költség- vetés tükrében. A lakosság kérdéseit és észrevételeit előzetesen írásban is benyújthatják a - polgármesternek. m ' «• Még hogy nincs, ami olcsóbb! MOFí! ßrSUl Esy hónapja 50 százalékkal ol- r” w csobban vásárolhatnak könyvet az ócsaiak a szabadidőközpontban. A nagy sikerre való tekintettel még egy hónapig meghosszabbítja a kedvezményes akciót az üzemeltető Állami Könyvterjesztő Vállalat. S hogy mik a slágerkönyvek? Krimik, szakács- könyvek és könnyű olvasmányok. Üzlet lett a nyomott betű. (Vimola Károly felvétele) Kínálat kereslet nélkül „A mi önkormányzati testületünk nem abban látja elsődleges feladatát, hogy utcatáblákat cseréljen. Annak is eljön az ideje, ami nem állta ki a történelem ítélőszékét, a megmérettetést, azt nálunk is le fogjuk cserélni. De előbb az olyan problémákat kell rendezni, helyretenni, mely jól-rosz- szul, de beleszól a hétköznapjainkba.” A fentieket Szatmári Benőtől, Bugyi polgármesterétől hallottam egy gyűlésen, ezt követően kérdeztem meg, mik is azok a problémák, melyek pillanatnyilag rendezetlenek a községben. — Például néhány betöltetlen munkakör. Mielőtt felsorolnám, hadd mondjam el, tisztában vagyok a hivatás és foglalkozás fogalmak közti különbséggel, ne vegyék tehát sérelemnek az érdekeltek, ha a kettőt együtt említem. Kezdem az elsővel, a hivatás kategóriába tartozó igazgatói státussal. Lejárt az általános iskola igazgatójának a mandátuma, újat kell kinevezni. A törvények értelmében pályázatot írtunk ki — az önök lapjában is meghirdettük —, de mindeddig nem jelentkezett kívülről senki. Szóval nem törik magukat a tanárak Bugyiba igazgatónak. — A mostani igazgató nem hajlandó egy újabb ciklust vállalni? emeli túl magasra az igénymércét. Ilyen kondíciók közt egy kívülről jöttnek nem sok esélye van, hisz mi nem tudunk teljes mellszélességben kiállni mellette. — Mit tud ígérni Bugyi egy új iskolaigazgatónak? — Szolgálati lakást és tisztességes fizetést. Megegyezés szerint, de a törvények betartásával. A további beszélgetésből az derült ki, hogy noha sokan panaszkodnak a munkanélküliségre, ha munkát kínál valaki, nem álcád rá jelentkező. — Én elismerem, hogy a park és temetőgondnokság vagy a gyepmesterség nem tartozik az elit mesterségek sorába, ám mindegyik tisztes kenyeret biztosíthatna hosszú távon három embernek. Pályázatot írtunk ki — nem sok sikerrel. Pedig jön a tavasz, már most el kellene kezdeni rendbe tenni a parkokat, tereket, a közutak mentét, meg a temetőt, őszintén szólva nem értem, miért vd— szolyognak az emberek az olyan munkától, melyet odahaza mindenki elvégez: a kapálást, kaszálást, lombgyűjtést vagy a gallyazást A település arculata az ön- kormányzatot is minősíti, s ezen belül is elsőnek a polgármestert szólják meg, ha rendetlen a község. A három munkakör feltételei a községháza folyosóján van kifüggesztve, a hirdetmények kissé megfakultak az időtől. Valaki meg is jegyezte: kínálat van, kereslet nincs. Még májusban is itt lesz ez a hirdetés. Ki tudja? Mint hírlik, rövidesen újabb 300 ember kerül a helyi telefongyárból az utcára. Az utcára, melynek rendbetartására nincs jelentkező Bugyiban, (—gyé—) A helyi költségvetés megvitatásának időszakában egyre nyilvánvalóbb a különbség az elmúlt évtizedek tanácsi elosztása és az új testületek mindenre kiterjedő felelőssége között. Jól példázza ezt a farmosi ön- kormányzat eddigi tevékenysége, amelyik megválasztása óta minden, a településen közszolgáltatást végző szervet, intézményt megkeresett valamilyen formában. A farmosiak szerint ugyanis a jó gazda tudni akarja, hogy miből mennyi akad a faluban, az mire elég, ha valamit ki keld szorítani, honnan lehet még elvenni. Farmoson — és a többi településen — a helyi postahivatal épülete ugyan nem az önkormányzaté, ahhoz mégis sok köze van. Nem mindegy, hogy az ott ügyfélként naponta megforduló állampolgárokat milyen körülmények fogadják. Téli viszonyok között több mint óvatos „tipegésre” kényszeríti az oda igyekvőt a hiányzó lépcsőfeljáró, nem túlzottan bizalomgerjesztő az sem, hogy a megviselt belső falakat ötévenként legfeljebb egyszer festik le. Minderről dr. Bencze József polgármester beszélt azon a közmeghallgatásnak nevezett falugyűlésen, ahol az önkormányzat a lakosság elé tárta az idei év költségvetési tervét. Itt sok más mellett kiderült, hogy a posta illetékes vezetőit megkeresték már az ilyen jellegű prózai ügyek orvoslása végett, nem is reménytelen az együttműködési szándék. Egy később sorra kerülő testületi ülésen — másokkal egyetemben — folytatják a tárgyalásokat. Mint ahogy a Pest Megyei Vizes Csatornamű Vállalat Is, amelytől a közelmúltban kértek egy tájékoztatót a községben végzett tevékenységükről. Ezen a képviselők főleg azt firtatták, hogy a 25 forint 60 filléres köbméte- terenkénti lakossági, valamint 33,20-as közüzemi vízdíjért valójában mit végez a vállalat. A vízszolgáltatást — a fenntartási, karbantartási munkákkal — Pályázhat és a tantestület meg is választhatja. Ha így lenne, mi kötelesek vagyunk rábólintani és kinevezni. A törvények értelmében nincs jogosítványunk vétót mondani. — Ha jól értem, ezt sérelmesnek tartja. És szívesebben venne egy kívülről jött új igazgatót. — Igen. Ez a fajta demokrácia egyoldalú. Lehet, hogy jó a tantestületnek, de nem biztos, hogy jó a tanulóknak. Érvényre jut a megszokás, a beidegződés. Nincs ami és aki jobb munkára serkentse a tanárokat. A gyakorlat azt mutatja, a tanárok szívesebben választanak maguk közül olyan kollégát igazgatónak, aki nem „túlbuzgó”, nem DÁjL^>SI TÁPIÓSZECSŐN Farsangi bál Tápiószecsőn az általános isíkola szülői munkaközösInnen is A lombhullató fák — szinte minden gyümölcsfánk az — december végére, január elejére befejezik a pihenő- időszaknak azt a részét, amelyet mélynyugvásnak szoktunk nevezni. Ezután, következik a kényszermyug- vás időszaka, amikor a fa már nem „alszik”, hanem nyugalomban várja a külső körülmények kedvezőre változását, hogy kibonthassa rügyeit, megindul benne a nedvkeningés, felébred. Azok a fák, amelyek a száraz nyár után nem tuddiktálni fognak? tak elegendő tápanyagot felhalmozni, nincs bennük elegendő keményítő, bizony megsínylették a visszatérő telet. Jön a metszés ideje, mit tegyünk a fagykárt szenvedett fákkal? Metsz- szük vagy ne metsszük, ha igen, hogyan? A metszés sebeket ejt a fán, amelynek begyógyítá- sához a fa tápanyagából használ fel' bizonyos részt. A fagykáros fákat hagyjuk békében, sem termőremet- szést, sem koronaalakító metszést ne végezzünk rajtuk, hadd fordítsák amúgy is megcsappant tápanyagtartalékaikat a fagy okozta sebek begyógyítására. A fagykárt szenvedett fák koronájából azért sem tanácsos lemetszeni, mert ezzel az amúgy is gyengén fejlődő lombozat egy részétől is megfosztanánk, pedig erre nagy szüksége lesz a nyáron, mert a levelek készítette tápanyagból épülnek majd1 fel a fagy által elroncsolt szállítószövetek pótlására. Az új szállító- szövetek a fagy által megsanyargatott fákon csak az elmaradhatatlan tisztogatómetszést végezzük el, ami abból áll, hogy az elszáradt, törött gallyakat, vesszőket a fán maradt gyümölcsmúmiákat és a különféle rovarok áttelelő petéivel fertőzött részeket vágjuk le. Széli László A farmosiak elindullak A jó gazda eszével együtt vagy anélkül — kizárólag csak a PVCSV tudja elvégezni, vagy más, esetleg az önkormányzat is. Mert az rendben van, hogy hibaelhárítás céljára például a nagykátai üzem- mérnökség jól kiképzett szakemberekkel ügyeleti, készenléti szolgálatot tart fenn. De szállítási és gépi földmunikaigényt már nem tudnak kielégíteni, erre a tápiógyörgyei üzemegység hivatott. Az ő gondjuk, hogy jó ez, vagy sem. Az viszont már érthetetlen a farmosi „halandók” számára, hogy egy végálláskapcsoló állítólagos hiánya miatt napokig folyik a „vakvilágba” a 200 köbméteres víztorony, mire többszöri jelzés után kijavítják! Az sem teljesen világos: hol hogyan, milyen szempontok figyelembevételével állapítják meg egyáltalán: hol mennyibe kerül egy köbméter víz? A kérdőjelek az egyébként jó szándékú válaszok után is megmaradtak. De ez most már kevés, hiszen zsebre megy a „játék”. Az egyik képviselő kiszámolta, hogy a fizetett vízdíjakkal és a vállalatnak juttatott köbméterenkénti állami támogatással együtt a farmosi vízszolgáltatásért a PVCSV ebben az évben várhatóan 4 millió forint körül „kasszíroz”. „Lehet, hogy ennél olcsóbban, vagy legalább ennyiért mi is megcsinálnánk, ha a közel 22 kilométeres vízhálózat az önkormányzat tulajdonába kerül majd?” Esetleg ösz- szefognának más településekkel, de az sem kizárt, hogy ezen az alapon éppen a már tapasztalatokkal bíró, átszervezett „PVCSV- utódvállalatot” bíznák meg ismét a szolgáltatással, ha kedvező árajánlattal tud élni! Ilyen megközelítésben szóba esett az említett közmeghallgatáson természetesen a többi közszolgáltatást nyújtó szerv is. A szinte már kétségbeejtő „telefonhelyzet" okán a Távközlési Vállalat, a több mint ezer ingázót érintő vasútállomás és környéke miatt a MÁV. A közvilágítás állapota és jobbá tételére irányuló szándókők nem hagyták árnyékban az ÉMÁSZ-t sem. De a lista még velük együtt is hiányos. Hiába, a gyakorlatban hosszú út vezet az ön- kormányzatok jó gazdává válásához,,. Tóth Ferenc 12*^ Mint arról már beszámoltunk, Pest és Gyál közt teljes gőzzel folyik az új nagybani vásáridén építése. Tél ide, tél oda, öntik a betont, emelkednek a falak. Ha igaz a jelzés, az idén már nem a Bos'nyákról diktálják a zöldséges gyümölcsárakat. Majd diktálja Gyál, nem mindegy? — mondják a kevésbé derűlátóak. Reméljük, nem így lesz, az új óriásplaccon más lesz a morál. És olcsóbban jutunk majd zöldséghez. Talán ... (Vimola Károly felvétele) sége ma este 7 óraikor tartja hagyományos farsangi bálját a művelődési házban. Zenét a közkedvelt Ny aki zenekar szolgáltatja.
