Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-18 / 64. szám
I. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1991. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ 'Za bilimé, szívesen megyek OCSÚT A BÚZÁBAN? Minden devalválódik, miért pont a művészet volna kivétel. Mondom ezt azért, mert több panasz is érkezett hozzám az utóbbi időben: haknizó vendégművészek •— tisztelet a kivételnek — nem mindig tudásuk javát nyújtják a vidéki színpadokon, a tiszta szem közé jut bőven ocsú is. Pedig a vidék tisztességesen megfizeti a helyébe utazó művészt, ennek igazolásául íme egy példa. , Nemrég a Vidám Színpadon megnéztem egy háromórás bohózatot 200 forintért, majd ugyancsak a közelmúltban 160 forintot fizettem vidéken, egyórás hakniműsorért. Nem tagadom, azért eredtem a haknizók nyomába, hogy bizonyságot szerezzek, kik. mit nyújtanak a vidéki publikum pénzéért. Bugyi, művelődési ház. Fele is tréfa címmel vidám, zenés műsor, előadja Schütz Ha és Balázs Péter, zongorán közreműködik Gyarmati István. Schütz Iiát és Balázs Pétert nem kell bemutatni, az egyik érdemes, a másik Jászai-díjas művész. A komoly zene kedvelőinek Gyarmati István neve sem ismeretlen, az Országos Filharmónia zongoraművésze. Hogy mit keres mégis egy könnyebb hangvételű műsorban? Egyszerű: ő Schütz Ha. férje, ezért vállalta a kis társaság menedzselését is. Á két előadóművész ebben a kis műsorban is meg. csillaníatja sokoldalúságát, táncolnak, énekelnek, kettesben és szólóban is jól érvényre juttatják kacagtató, derűt fakasztó képességüket. A bugyi közönség nem érezte magát becsapva, Ila „ennivaló" volt, Péter „elragadó”. Műsor után az öltözőnek előléptetett irodában beszélgettünk, előbb Schütz Ilá- val, majd Gyarmati Istvánnal. — Én mindenüvé szívesen, örömmel megyek, ahová hívnak, és a legtermészetesebb, hogy egy vidéki színpadon is önmagamat nyújtom. Arról sem feledkezhetek meg, hogy a Madách Színház tagja vagyok, a színházammal szembeni megbecsülés is igényességet diktál. Gondolom, Balázs Péter ugyanezen a véleményen van, a vígszínházi státus legalább annyira kötelez. (Balázs művész úr közben öltözött, s az ajtó mögül helyeselt.) — A prózai művészek nem engedhetik meg maguknak a giccset, ez amolyan hitelrontás volna önmagukkal szemben — mondta Gyarmati István. — Ez a kis műsor hat éve fut. Voltunk már vele az ország legtávolabbi sarkában és bemutattuk rangos pesti színpadokon is. Az igazság az, manapság a művészek mind kevesebbet találkoznak élőben a közönséggel, többnyire és legtöbbjüket csak a tv-ből ismerik. A haknizás — még itt-ott csalódást is okoz — olyan lehetőség, ahol a közönség emberközelben köszöntheti a kedvenceit. Ezzel valóban nem szabad úgy visszaélni, hogy ocsút lopjunk a búzába. Bugyiban Schütz Ha és Balázs Péter nem okozott csalódást, sőt újabb híveket, tisztelőket szereztek. (— matula —) A képviselő reflexiója Jobbító szándékkal Mielőtt hozzáfogtam volna az íráshoz, eszembe jutott a régi mondás: „Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”. Ügy tűnik, hogy kőből van bőven. Horváth István polgár- mester úr levelében — melyet a Pest Megyei Hírlap a „Polgármester levele” cím alatt közölt 1991. március 6-án —, ismét meggyőzött arról, hogy a polgármester úr továbbra is tartja magát elveihez, mely értelmében kétfajta ember létezik: aki őt és elveit támogatja, és a többi, aki leginkább kommunista bolsimaradvány stb., de biztosan nem kor- rp'-4- írását olvasva úgy tűnik. hogy a sajtóról is hasonló a véleménye. M. Gy. O. íMatula Gy. Oszkár) úr reális képet adott a daba- si falugyűlésről, hiszen írását hangfelvétel alapján készítette, ami — gondolom — bármikor ellenőrizhető. Hasonlóképpen megfelel a valóságnak, ami 1991. március 1-jén „Napóleon nyomdokában” írt cikkben jelent meg. Gondolom, nem véletlen, hogy Bugyi községben összehívott polgár- mesterek az eset után — „finoman fogalmazva” — megdorgálták Horváth urat. (Mindez az ott készült jegyzőkönyvből ellenőrizhető). Igen nagy megtiszteltetés számomra, hogy írásában favorizáltnak vagyok titulálva, bár el kell mondanom, hogy — hozzászólásomat értékelve — nem én, hanem az igazi favorit Szeltner képviselőtársam volt, aki okosan érvelt és magyarázott a polgári demokráciáról, vagy még inkább Bálint Zoltán, aki megpróbált tiszta vizet önteni a pohárba. Válaszadásra természetesen a polgár- mester úrnak megvolt a lehetősége. Aki ott volt az 1991. 02. 13-i falugyűlésen, azt tudja, hogyan sikerült a válaszadás. Kivonult közel 300 ember! Vajon vont-e le megfelelő következtetéseket mindebből a polgármester úr? Lehet-e ennvi kommunista egy helyen, ahol rendszerváltás történt? Levelében azt írja: „A favorizált Králl Béla magányos ebben a testületben, ezért ő a leggyakoribb hiányzó.” Való igaz, hogy többször nem tudtam részt venni testületi üléseken, de mint a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet mező- gazdasági igazgatója, munkakörömből adódóan, bizony még késő este is dolgoznom kell, eleget téve munkahelyi kötelezettségeimnek. Közel 20 éve vagyok gazdasági vezető, és ez idő alatt szerzett tapasztalataim alapján bennem kétségeket ébreszt a polgármester úr tárgyalási stílusa, gazdasági, szociális szemlélete, egyáltalán a politizálása. Mindezeket már akkor is elmondtam Horváth úrnak, amikor országgyűlési képviselő óhajtott lenni, és egy vasárnap délután hangszó- ros kocsival biztatta a népet a kommunisták és a zöldbárók eltakarítására. A minősíthetetlen stílust leszámítva, érthetetlen volt számomra, hogv pont ő gyalázza az úgynevezett MEGJELENIK MINDEN HE 1 EUN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMDawN Nemzetiszinü szalag a szabadság fáján Népesebb közönségre számítottak A dabasi körzet városai is ragyogó időre ébredtek március 15-én. Egyetlen bárányfelhő sem állta útját a napsugaraknak, melyek már reggel hatkor ott csillogtak az újhartyáni fúvós- zenekar hangszerein. Egy óra múlva az újlengyelieket is zenés ébresztő keltette. A házakon vörös kíséret nélkül lobogtak a nemeti- színű zászlók, - de a lelkesedés mintha sok helyütt alábbhagyott volna. Ha szabad ünnepelnünk, akkor már nem olyan izgalmas a dolog? A - szervezők — kevés kivétellel —, népesebb ünneplő közönségre számítottak. Néhány helyen előző délután rendezték meg az ünnepségeket, mint Újlengyelben is. Itt a negyven- nyolcas emléktábla megkoszorúzása után Máté Sándor, a Történelmi Emlékbizottság elnöke tartott rövid megemlékezést, majd a kultúrházban folytatódott a program. Cserna Ferenc polgármester mondott ünnepi beszédet, majd a diákok emlékműsora következett. A nyugdíjasklub ebből az alkalomból kézimunka kiállítást is rendezett. Űjhartyánban, a zenés ébresztőtől frissen, délelőtt 9-kor gyülekeztek az ünneplő felnőttek és gyerekek a helyi iskolánál, majd a fellobogózott főutcán vonultak a Hősök teréig, ahol megkoszorúzták az emlékzöldbárókat, akinek az apósa termelőszövetkezeti elnök, és köztiszteletben álló ember volt Dabason! Polgármesterré választása után sem változott politizálásának stílusa lényegesen, bár már vannak biztató jelek. Ügy tudom, garázdaság, rágalmazás, hamis vád, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt négy feljelentés van folyamatban a polgármester úr ellen, ami úgy gondolom, hogy figyelemreméltó, és talán érdemes volna levonnia a következtetéseket. Ismerve a város polgárainak véleményét, egyáltalán nem érzem magam magányosnak, egyre több képviselőtársam ismeri fel, hogy a polgármester úr soviniszta elemektől sem mentes politizálása milyen károkat okozhat a városnak, és személy szerint képviselőtársaimnak. Időben kellene felmérni ezeket a dolgokat, mert előbb vagy utóbb ismét fel lehet vagy kell tenni a kérdést, hogy tulajdonképpen ki a magányos? Jobbító szándékkal írtam le soraimat. Félre kell tenni a személyes előítéleteket, a politikai nézetkülönbségeket, mert Dabas város érdeke ezt kívánja. Mindezt magamra nézve is kötelező érvényűnek tartom. Králl Béla képviselő művet és nemzetiszínű gyertyát gyújtottak a hősök tiszteletére. Innen a kul- túrházba mentek, ahol a fiatalok nagy sikerű megemlékezést tartottak rock stílusban. Inárcson és Kakucson az általános iskolákban tartották az ünnepi műsorokat, de a korábbi gyakorlattól eltérően, az egész falu részére. Kakucson este 6-kor a Vadkacsa étteremben folytatódott a műsor, melynek kettős célja volt: március 15. megünneplésén túl gyűjtést rendeztek, a 30—50 forintos belépőjegyek árát a tornaterem építésére utalják át. Inárcson nemcsak a tanulóifjúság, hanem „öregdiákok” — ma egyetemisták, főiskolások — is felléptek az iskolai rendezvényen. Másnap, március 16-án — de szintén 15-e jegyében — népzenei találkozót tartottak a művelődési házban. Ócsán együtt ünnepelt a község lakossága. 4-500 ember gyűlt össze reggel 9-kor a régi kultúrház előtt, ahol a kisiskolások toborzója után irodalmi összeállítás következett, végül a polgármester mondott köszöntőt. Sportversenyekkel és a műemlék templomról készült fotókiállítás megnyitójával zárult a 15-i program. Dabason sokkal kevesebA mezőgazdasági nagyüzemek a rendszerváltás kapcsán új helyzetbe kerültek, így az Örkényi termelőszövetkezet is. Már a tavalyi esztendőben elindult a fennmaradáshoz szükséges út keresése. Először a vegyi üzem és a szállítási egység alakult kít.-vé. Ezt követte az összes ipari ágazat vállalkozásba adása. A növénytermesztés a tehenészettel közösen alakult át önelszámolási egységgé. A két ágazat sok dologban egymásra utalt, így jött létre a frigy. A növénytermesztést a kedvezőtlen időjáráson kívül súlyosan érinti az energiaválság, a vegyi termékek — műtrágya, növényvédő szerek — magas ára és az alacsony gabonáiéi- vásárlási ár. Az összes tevékenység közül a legválságosabb helyzetű a tehenészet. A tejből túltermelés van, ezért a tejipar csak alacsony áron veszi át a tejet és az eddiginél kevesebb mennyiségben. Pedig a mi tehenészetünkben már évek óta igen jó minőségű tejet termelnek: Dl százalék fölötti az I. osztályú, illetve extra minőségű. Januárban az új szigorúbb minősítés szerint is végig csak extra tejet termeltünk. ben jelentek meg délelőtt 10 órakor a Kossuth-ház- nál, mint a megelőző két évben. Hiányolták a plakátokat, s mint kiderült, sokan csak a „Táj-szó”-ból értesültek az ünneplés időpontjáról és helyszínéről. A Himnusz után Török György, a zeneiskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket és ismertette az útvonalat, amelyet két éve jártak be először. A menetet a Tilinkó együttes vezette, mögöttük háromtagú zenekar húzta a talpaláva- lót. Első állomásuk a református' templom volt, ahol elénekelték a székely himnuszt, nemzetiszín szalagot kötöttek a tavaly ültetett „szabadság fájára”, majd Török György, az MDF dabasi szervezetének alapítványáról szólt. Innen tovább vonultak a Táncsics Mihály Gimnáziumhoz. Űjabb beszéd és szavalat után a Tilinkó együttes magyar verbunkot adott elő. Dél felé járt az idő, mire az ünneplők a Kossuth Lajos Általános Iskola elé értek, hogy meghallgassák Koczor Tamás gyónj evangélikus lelkész ünnepi beszédét, és megkoszorúzzák Kossuth Lajos szobrát. Végül a Tolcsvay megzenésítette „Talpra magyar” lelkes szavai búcsúztatták a hazaindulókat. A tehenészetet szeretnénk nyereségessé tenni. Ezt hagyományosan két módon lehet elérni. Vagy csökkenteni a termelési költséget, vagy növelni az átvételi árat. Az utóbbi a túltermelés miatt nem járható út, viszont az önköltségi ár csökkenését az állandóan emelkedő takarmány-, energia-, gyógyszerár teszi lehetetlenné. Más utakat kell tehát keresni. Egyrészt az alacsony tejhozamú egyedeket (5500 li- ter/év) kiselejtezzük, ez a kormány elképzeléseivel is egybevág. (10 ezer forinttal dotálják egy tehén kivágását.) Másrészt szeretnénk közvetlen kapcsolatba kerülni a fogyasztókkal, a kannás tejértékesítés útján. Így a vásárló is jól jár, mert jobb minőségű, olcsóbb tejhez juthat E módszer kidolgozása most folyik. dr. Szabó Imre állatorvos DABASI HIRDAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. Q Munkatárs: Pacbner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili. kér., Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. az. 14«. Telefon: 138-3399/283 P. E. Szót kér a szakember Hiába extra, ha sok
