Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-18 / 64. szám

Nyugtató Az emberek egyre idegesebbek. Főleg a be­tegek. A gyógyszerárak várható tetemes emelke­dése nyugtalansággal tölti el őket. De a gyógyszerhiánynak sem örülnek. Pedig Cegléden is többféle gyógyszer „eltűnt”, mint szürke szamár a ködben. C. Sándorné például hiába járta végig a vá­ros négy gyógyszertárát, sehol nem kapott Rudo- telt. Olyan gyógyszert, amely nyugtatóként volt használatos. Ha gyógy­szert nem is, de leg­alább magyarázatot ka­pott az egyik patikában. A Rudotelt korábban.az NDK-ban gyártották. Miután az NDK meg­szűnt, a nyugtató gyár­tásának is befellegzett! Mi lehet a megoldás? Állítólag a Xanax nevű gyógyszer jól helyette­síti, de kevesen ismerik. A másik változat? Legyünk nyugodtak! Érdekvédelmi szervezet Hová tartoznak? A napokban önálló ci­gány érdekvédelmi szerve­zet alakult a törteli község­házán. A belépési nyilatko­zatot tizenegy fő írta alá. A szolnoki székhelyű „Hosszú út” elnevezésű országos fó­rum tagszervezeteként kí­vánnak működni. Burai Jánossal — a helyi csoport vezetőjével — nem régen épült házukban be­szélgettünk terveikről, el­képzeléseikről. Ö egyébként a termelőszövetkezet gép­kocsivezetője, felesége szin­tén ott dolgozik. Három gyermeket nevelnek, akik közül a legkisebb elsős, a két nagyobb pedig hetedi­kes és nyolcadikos. — Rendelkeznek vala­milyen adatokkal a helyi ci­gány lakosságról? — Sajnos nem. Csak be­csülni tudjuk, körülbelül háromszázan élhetünk a községben. Valamikor itt — a Táncsics Mihály utcában — volt a' cigánysor. Az el­múlt évtizedek alatt azon­ban helyileg is szétszóród­tunk. A hagyományos élet­forma felbomlott, a cigány nyelvet sem igen beszélik Olvasónk levele leng hazudtam A közmondások ugyan hosszú idők tapasztalataira épülnek, ám emiatt azok nem alkalmazhatók kivétel nélkül minden esetben. Esetemben sem, mert mint ezen levél is tanúsítja, nem üthetik bottal a nyomo­mat, sőt a Ceglédi Hírlap február 21-i számában meg­jelent „Magyar garancia” című írás névtelen szerző­je — akinek ebben az eset­ben. úgy érzem, illett volna a gyanúsításhoz a nevét is adnia —, nem tudom, mi­lyen alapon állítja, hogy hazudtam. Figyelmébe kell ajánla­nom a Ceglédi Hírlap Í990. október 3-i számában „Sor­ban álló autósok” címmel megjelent, velem készített interjút. Ebben szó szerint a következő olvasható: „Ebben a gyártó hat hó­napos garanciát adott arra, hogy amennyiben ez idő alatt nem következik be a forint jelentősebb leértéke­lése, akkor a mostani ára­kat tartani tudják.” Ez év januárjában azon­ban, mint arról az olvasók a Pest Megyei Hírlap ha­sábjain is értesültek, a Ma­gyar Nemzeti Bank 15 szá­zalékos forintleértékelést hajtott végre. Ezek után a rajtam számon kért garan­ciát sem értem, mert az interjúban világosan meg­fogalmazott feltétel, a fo­rint leértékelése bekövet­kezett, így a gyártó is árat emelt. így egyáltalán nem ér­zem magam hazugnak, an­nál inkább a szenzációhaj­hászás áldozatának. Scheiber Ernő, a Pest Megyei Autófelügyelet műszaki osztályvezetője ★ A glossza szerzőjének is van néhány megjegyzése: 1. Senkinek a nevét nem említette. 2. Az október 3-i interjúnak volt egy felcí­me is: „Rémhírek és rend­számtáblák”. 3. A szöveg­ben szerepelt egy ilyen mondat is: „Tehát szó sincs áremelésről.” 4. Hogy kinek mennyi a „jelentő­sebb leértékelés”, az telje­sen szubjektív megítélés kérdése. '5. Február 4-töl az új rendszámtáblák 650 fo­rint helyett 1040 forintba kerülnek. Nem 15 százalék­kal többe! Minőségi fejlődés Borverseny A napokban a Ceglédi Kaszinóban tartották meg a helybeli kistermelők bor­versenyét. amelyen har­minc minta szerepelt: a tájnak megfelelő hagyo­mányos — vegyes fehér, ezerjó, hárslevelű, kadarka — fajtákon kívül cserszegi fűszeres és bianka is. A zsű­ri elnöke, Simon Ernő, a Kecskeméti Borgazdasági Rt. ceglédi gyáregységének igazgatója értékelésében egyebek mellett elmondot­ta, hogy jól kezelt, tiszta, üde, világos színű. tái;°'e­CEGLEDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. $ Munka­társ: Rozgonyi István. • Postacím: Cegléd, pf. 13. 2701. Telefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22­«353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Kö­zönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csü­törtök, péntek 9-től 12-tg, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. gű borok vetélkedtek. Egy­két kivételtől eltekintve komoly minőségi fejlődést mutattak. A jelenlegi pia­ci igényeknek megfelelnek. Első díjat nyert: Kéldi Gyula (ezerjó), Nándori József (cserszegi fűszeres), id. Raj Ferenc (kadarka). Második helyezést ért el Tóth László (cserszegi fű­szeres), Lázár Tibor (kadar­ka), míg Imregi Ferenc (ezerjó) harmadik lett. A tíz legjobb nedű tulajdono­sait oklevéllel és éremmel jutalmazták. A jelenlevők érdeklőd­ve hallgatták a zsűri elnö­kének érdekes tájékoztató­ját a szőlő- és borvertikum jelenlegi és várható hely­zetéről. A rendezők meg­köszönték a versenyzőknek azt a szívós, kemény, lelkes munkát, amit az évek óta válsággal küszködő ága­zatban végeztek a magyar bor tisztességéért, minősé­géért. Tóth László ma már. Őseink valamikor nyaranta alkalmi munká­kat vállaltak, télen pedig muzsikáltak; nem volt ál­landó munkahelyük. Ezért is szorulnak rá most sokan az idősebbek közül a szo­ciális segélyre. A fiatalok jelentős része ma már dol­gozik, s igyekszik beillesz­kedni. Elég sok a vegyes házasság a magyarok és ci­gányok között. Azt sem ta­gadom, hogy vannak ellen­tétek még a cigány lakos­ságon belül is. Néhány ki­rívó esetből azonban az em­berek nagyon könnyen ál­talánosítanak. — Milyen célokat tűztek maguk elé? — Elsősorban közvetítő szerepet szeretnénk betölte­ni, hisz ijii belülről ismer­jük a helyi cigányság éle­tét. A község vezetésével jó a kapcsolatunk, alakuló ülésünkön a polgármester úr is ott volt. Megpróbá­lunk segíteni abban, hogy a többség életvitele igazod­jon a társadalmi elvárások­hoz. Ennek érdekében főleg az általános iskolás gyer­mekek továbbtanulását sze­retnénk támogatni. Ma még eléggé felemás helyzetben érezzük magunkat. Nem tartozunk igazán sehová. Jó lenne, ha a helyi lakos­ság is mihamarabb befo­gadna, elfogadna bennün­ket. J. F. Szociálpolitika SZDSZ-fórum Március 20-án, szerdán 17.3{P-kor a Kossuth Műve­lődési Központ B épüle­tének 3-as termében az SZDSZ ceglédi csoportja nyilvános fórumot rendez a város szociálpolitikájáról. Csütörtökön Liberális klub Március 21-én, csütörtö­kön 18 órakor a városi könyvtárban a Liberális klub vendége dr. Hack Pé­ter, az ELTE Állam- és Jog- tudományi tanszékének ad­junktusa, SZDSZ-ország- gyűlési képviselő. A rendez­vény nyilvános. XXXV. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1991. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ A múlt nem jöhet vissza többé Több volt a dicső, mint a kudarc Cegléd polgárai kétnapos ünnepléssel emlékeztek március idusára. Csütörtö­kön, 14-én a kellemes nap­sütés népes seregletet csa­logatott a Szabadság térre, a Kossuth-szoborhoz. A Himnusz és egy szavalat után Uaífay Ernő honvé­delmi államtitkár osztotta meg gondolatait a jelenle­vőket. Beszédében egyebek mel­lett szólt arról, hogy az örök március 15-ét soha nem lehet kizárólagosan 1848—1849-hez kötni. Az ember nem aktualizálja, hanem napjainkhoz kap­csolja március idusát. Tör­ténelmünk során a levert szabadságharcok, forradal­mak ellenére — 1514, 1711, 1848—49, 1918 és az 1945 utáni néhány év — több volt a dicső és szép, mint a kudarc. Ha ez nem így lett volna, akkor az egybe­gyűltek nem állnának Ceg­léd főterén. Talán egy szláv vagy román nevű város lenne, idegen ajkú embe­rekkel. Most Magyarországon olyan szabadságjogok van­nak érvényben, amelyek eddig soha. Ha isten is megsegít, és mi is teszünk érte valamit, az elkövet­kező években optimistább helyzet lesz nálunk, mint valaha. Békés átalakulás zajlik — bár sokszor las­san —, de a békén van a hangsúly. Elérkezett törté­nelmünkben az a rendkí­vül furcsa mozzanat, hogy az országot több évtizede megszálló hatalom -katonái nem befelé jönnek, hanem kifelé mennek. S amennyi­ben minden igaz, akkor június 29-én hatalmas vi- rágözönnel elbúcsúztatjuk az utolsó szovjet katonavo­natot. Birkózás, cselgáncs Éremeső A Ceglédi VSE birkózói az elmúlt időszakban — az edzések mellett — több versenyen is képviseltették magukat. Először Tatabá­nyán találkoztak — sza­badfogásban — a diák ,,B” korosztály legjobbjai, ahová a selejtezőkből há­rom ceglédi jutott be. Kö­zülük a 41 kg-os súlycso­portban Bukovics szere­pelt a legjobban, aki 21 induló között az ötödik he­lyen végzett. Következett Szolnokon a Kelet területi bajnokság, kötöttfogásban, diák „A” korcsoportban. A CVSE négy fiatalja közül három végzett dobogós helyen: 30 kg-ban: 2. Fekete Tamás, 38 kg-ban: 2. Kecskés Fe­renc, 45 kg-ban: 2, Lakatos László. A Ceglédi VSE birkózói indultak — öten — Kalo­csán egy országos serdülő kötöttfogású, nemzetközi emlékversenyen is. Itt Kiss József végzett a legelőke­lőbb helyen 47 kg-ban, 18 induló között második lett. A Vasas nemzetközi em­lékversenyén — kötöttfo­gásban, diák „A” korcso­portban — a Vasutas négy sportolóját indíthatta el. A rangos mezőnyben, a színvonalas viadal során Kecskés Ferenc 38 kg-ban ötödik lett. Legutóbb Deb­recenben diák „B” és ser­dülő vegyes korcsoportú, meghívásos versenyen vol­tak ott a ceglédiek. Itt si­került a legtöbb dobogós helyezést — hatot — meg­szerezni. S nem hiányzott az első hely sem. 43 kg- ban: 2. Bukovics Árpád, 50 kg-ban: 1. Turbucz István, 60 kg-ban: 2. Jakab Ist­ván, 94 kg-ban: 2. Filus Tibor, 3. Dávid Attila, +94 kg-ban: 1. Kovács Jó­zsef. CSELGÁNCS Mostanában nincs olyan hét, amikor a Ceglédi VSE cselgáncsozói ne indulná­nak valamilyen versenyen, s nem szereznének ott he­lyezést. így volt ez nemrég — Szegeden —, ahol a ser­dülő országos viadalon Il­lés Beatrix ezüstérmet nyert Az államtitkár a továb­biakban kiemelte, az éli,'óit néhány száz év óta nem volt ilyen kedvező helyzet a magyar nép függetlensége szempontjából. Mi kell va­lamennyiünknek, hogy az optimizmusunk ne törjön meg? Hogy megmaradhas­son annak a történelmi fo­lyamatnak a lehetősége, hogy Magyarországot béké­sen és függetlenségében megőrizhesse, s amennyire lehet, fölépíthesse. Kölcsey Ferenc kifejezésével élve: tulajdon és szabadság. A különböző szabadságjogok napjainkban szinte telje­sen érvényesülnek. A tulaj­donviszonyok még mindig nem rendeződtek. Rendkí­vül lassú a magántulajdon kialakulása. Ezt minden­képpen meg kell gyorsítani, mert rövid időn belül olyan társadalmi feszültségek lesznek, amelyek az egész demokratizálódást veszély­be sodorhatják. Immár a kormánykoalíció pártjai megegyeztek a földkérdés­ben. Kezdetét veszi az, ami a magyar nép számára mindig fontos volt. Végezetül Raffay Ernő rámutatott arra, valószínű­leg többen vannak, akiknek nem tetszik az — neki sem —, ami a Parlamentben történik. De meg kell ért­sük, többpárti parla­ment nélkül elképzel­hetetlen, hogy szabadságjo­gaink érvényesülhessenek, s tulajdonunk legyen. A múlt nem jöhet vissza so­ha. Az államtitkár az egy­begyűlteknek azt kívánta: a magyar nemzet nem kéz a kézben, nem viták nél­kül, de váll a váll mellett tudja építeni az új Magyar- országot, amiről korábban álmodoztunk. Ezt követően a 144-es számú Kossuth-cserkészcsa- pat fogadalomtétele zajlott le. Majd a pártok, állami és gazdasági szervek kép­viselői koszorút helyeztek el a Kossuth-szobornál. Pénteken, 11 órakor a ró­mai katolikus templomban ökumenikus istentisztele­tet tartottak. Ezután 12 órakor a Kossuth-szobor- nál Mácz István polgár- mester mondott beszédet. Szenvedélyesen szólt arról, legyünk boldogok, hogy van ünnepünk, amikor mindig újjászületünk (március 15.), és merünk kiteljesedni (augusztus 20.), és merjük vállalni látszólagos veszte­ségeinket (október 23.). Kossuth, Széchenyi, Petőfi, meghaltak, de halálukat túlélték. Nem halottjaink, hanem nagyjaink vannak. Most nincs ember, aki fel­nőtt hozzájuk. Befejezésül kérte a pol­gároktól, ne azt nézzék, mit kaphatnak Ceglédtől, ha­nem mit tehetnek érte. Örömmel mondta a hírt; március 14-én az utolsó szovjet katona is elhagyta a várost. Az objektumokon magyar zászló lobog. F. F. Isdobált koponyák Aranyvadász sírgyalázók Március 7-én értesítették a rendőrséget, hogy Ceglé­den a Körösi úti újvárosi temetőben eddig ismeretlen tettesek betörtek a ravata­lozóba és feltörték a Gom­bos család kriptáját. A helyszíni szemlét vég­ző Lakatos János rendőr százados, bűnügyi technikus elmondotta, hogy másfél év­tizedes ceglédi munkássága során ilyen bűncselekmény­nyel még nem találkozott. A családi kriptában 33 kopor­sót helyeztek el. Az elsőt még a múlt század közepén. A legutóbbit 1988 áprilisá­ban, amikor ide temették a Kaliforniából hazahozott Gombos Lajos hamvait. A 33 koporsóból 23-at felfeszítettek, több kopo­nyát kiszedtek. Az éjszakai sírgyalázók valószínűleg aranyfogak és ékszerek után kutattak. Az utónyomok szerint üres kézzel távoztak. A Ceglédi Rendőrkapi­tányság kéri a lakosságot, hogy aki a bejelentés napja előtti éjjelen valami gyanús jelet észlelt a környéken, a nyomozás sikere érdekében tegyen bejelentést! (r. i.) Tizenhárom plusz kettő iő szimattal A minap éjjel Császár János főtörzsőrmester és Turesányi Balázs őrmester járőrözőit Abonyban. Egy kerékpározó fiatalemberre figyeltek fel, aki menekülni próbált. Utolérték és előál­lították. A szimatuk nem csalt. Büntetett előéletű, veszedelmes betörőt csíptek fülön. A 13 éves, Abony­ban lakó Vida Zoltán 13 rendbeli betörést és két kerékpárlopást ismert be, de alapos a gyanú, hogy többel még nem dicseke­dett el. A bűnlajstrom változa­tos, csupán az nem, hogy minden bűncselekményt Abonyban követett el. Visz- szajáró lélekként kétszer is volt a Szúnyogh-féle fa­latozóban és a Strand bü­fében. A piactéren betört a kenyérboltba, a rövidáru- butikba, a vegyesboltba, ahonnan még egy kávéfő­zőt is elvitt. A Kenguru pa­vilonjában is járt, és nem kevés áruféleséget lopott el. A rendőrség Vida Zoltán ellen eljárást indított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom