Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

Betonba zárva Csoda, hogy még életben tartják önmagukat a betontáb­lák közé zárt fák. Ha netán még a víz el is ér a gyökere­ikhez, a levegőben lévő kipufogógázok teszik tönkre a koronáikat (Erdősi Agnes felvétele) Olvasóink fóruma Még érvényben van? Az egyes rangok és cí­mek viselésének megtiltá­sáról rendelkező törvény ma is érvényben van. Ezt a választ kaptam a köz­társaság elnökének hiva­tala egyik főosztályvezető­jétől arra a kérésemre, miszerint anyai családom nemesi előnevének viselé­sét engedélyezzék magam és két fiam részére. Elődeim a XXI. század­tól viselték a harsági elő­nevet, melyért hősiesen harcoltak a magyarhon megvédésében az illírekkel. Nagy árat fizettek ingat­lanban, amikor a trianoni döntés után földönfutók- . ként fogadta be az anya­ország a Harsághyakat, mert nagy magyarként nem akarták letenni a hi­vatali esküt a cseheknek. Szerintem az 1947. IV. számú törvényt a butaság, a gyűlölet fogalmazta meg hazánkban. Még érvényben van?! Nem így a csehszlová­kok! Eperjes város (Harság ma Bárgyieva) megőrizte hemes, illetve nem nemes elöljáróinak névsorát a XIV. századtól — 1944-ig. Köztük elődöm, Harsághy István kétszer is megvá­lasztott főbíró neve is meg­található a városházán. Gondolom, mindent el­vehetnek az emberektől, de erkölcsi örökségüket soha. Azt is gondolom, hogy ma sokkal fontosabb törvények módosításával van elfoglal­va az Országgyűlés, mint hogy a rangok, címek visz- szaállításával foglalkozzon. Ezt az 1947. IV. számú tör­vényt a legegyszerűbb és legrövidebb úton kellene semmisnek tekinteni. Egy ország fennmaradá­sa erkölcsi alapjaitól függ. Szakonyi Dezső Elememé Gödöllő, Tisza u. 6. Segítenek éhesnek, szegénynek A népjóléti bizottság akciói November elején alakult meg Gödöllőn az önkormányzati testület népjóléti bizottsága, amely — mint akkoriban meg is írtuk — imponáló gyorsasággal kezdett munkához. Mi való­sult meg elképzeléseikből, s mivel foglalkoznak jelenleg? — kérdeztük négy hónap elteltével a bizottság vezetőjét. —• Munkaprogramunk igen széles körű, teljesíté­se érdekében két albizott­ságot hoztunk létre — kezd­te Six Edit. — A lakásügyi társadalmi albizottság, amelynek tagjai a képvise­lők által ajánlott társadal­mi aktivisták, a megemelt lakáskamatok szociális tá­mogatását, illetve az abban történő döntést készítik elő. A gyermek- és ifjúságvé­delmi albizottság a megfe­lelő témával foglalkozó szakembereket összefogva konkrét segítési formákat dolgoz ki. A népjóléti bi­zottság jelenlegi legaktuáli­sabb feladata, hogy átvizs­gálja a szociális és nevelé­si segélyre jogosultak körét. 1991-től számítógépes rend­szerben tartjuk nyilván az érintetteket, s mielőtt be­kerülnének az adatbankba, az igazságosság érdekében felül kell vizsgálni minden egyes esetet. — Ingyen tej-kenyér ak­cióval kezdődött november­ben a bizottság tevékenysé­ge. Él még ez? — Igen, ötven embert érint jelenleg. Átmeneti megoldásról van azonban szó, ugyanis a Népjóléti Mi­nisztérium szociális tejje­gyet szándékozik kiadni, úgyhogy annak bevezetése­kor a mi akciónk megszű­nik — nem is győznénk vég nélkül a Segítés Alapít­vány pénzéből. — Szóba került a Segítés Alapítvány. Milyen összeg­gel rendelkezik? — Egyelőre csupán 400 ezer forinttal, amit megkö­szönünk az eddigi adako­zóknak, de továbbra is várjuk a cégek és a lakos­ság támogatását. Csekk sajnos még nincsen, sze­mélyesen a Budapest Bank­nál lehet befizetni a 383- 11589-es számlaszámon „Segítség Alapítvány” név­re. Eddig két, válságban le­vő embernek adott kész­pénzsegélyt az alapítvány kuratóriuma, s fedezte — részben — a tej-kenyér ak­ció és a szeretetkonyha költségeit. A pénz jelentős hányadát kedvezményes kamatozásúra lekötöttük, így inkább a későbbiekben lesz lehetőség nagyobb ösz- szegű támogatásokra. — Szeretetkonyha — megosztó véleményeket ki­váltó ügy... — Nagy dolognak tartom a létrehozását, hiszen a ka­rácsonyi ünnepek idején minden éhes és fázó ember talált ételt és meleget. Ne­künk sem az a célunk, hogy csupán összegyűjtsük itt a kisiklott sorsú embereket, hanem megfelelő segítséget kívánunk nyújtani életvite­lükhöz. A konyha működé­sét egyébként szeretnénk kibővíteni a jövőben oly módon, hogy részben itt oldanánk meg a szociális étkeztetést is. Jelenleg öt­ven fő a Patak étteremben eszik, amely drága, és va­sárnapokon, ünnepeken nem ad ebédet. Amennyi­ben megoldható, hogy a szociális otthon az eddigi­nél több adagot főzzön, ak­kor megfelelő időbeosztás­sal itt étkezhetnének a szóban forgó személyek is. Így nyerne nevéhez méltó igazi értelmet a szeretet­konyha. — Hol tart a hajléktala­nok átmeneti szállásának kialakítása? — Városunkban 10-12 GÖDÖLLŐI xJCirla |\fl indjiárt bocsánatkérés- sei kezdem.. Nagyon kérem, ne haragudjanak a márciusban névnapjukat ünneplő hölgyek, amiért háttérbe szorulnak, de eb­ben a hónapban szólha­tunk-e másokról, mint a jó időket (reméljük) hozó há­rom férfiúról, akikről azt tartja a népi rigmus: — Sándor, József, Benedek, l Zsákkal hoznak meleget. De mielőtt rájuk kerítjük a szót, emlékezzünk meg a nevük napját március 12- én ünneplő Gergelyekről. A tavasznyitó Gergely neve­zetes nap a népi kalendá­riumban: a néphit szerint a márciusi Gergely azt mond­ta a február 24-i jégtörő Mátyásnak, hogy ha olyan bent volna a neve a ka­lendáriumban, mint a Má­tyásé. akkor kifagyasztaná a borjút a tehénből. A Gergely egyébként az ógörög Grégoriosz szárma­zéka. A Gergely-járás — tanulócsalogatás — szoká­sát máig is több mondóka ői'zi: — Nem jó tudatlanul, 1 Felnőni parasztul / E vi­lágra, / Nem juthatunk tisztre, / Ez országban. És most térjünk rá a . naptárban egymást követő férfiakra. Március 18-án köszöntjük a Sándorokat, 19-én a Józsefeket s 21-én azokat, akiket valamilyen ok miatt a Benedek névre kereszteltek. A naptárban szomszédok, jó cimborák a NEVEKNEK MAGYARÁZATJA Nándor, pózáéi, (ßenecleL tavaszt hozó hármak, ám eredetükben igen messzire estek egymástól. Kezdjük hát a görög ere­detű Alexandrosz névvel, amelyből — állítólag — a magyar Sándor született. Az Alexandröszból az olasz nyelvben lett a Sandro be­céző alak, s ez került át a mi nyelvünkbe. Büszkék lehetnek a mai Sándorok a nagy történelmi elődeikre. Nevük több híres ókori ma­kedón uralkodó nevét őrzi, akik között leghíresebb volt a világhódító hadvezér, Nagy Sándor, az időszámí­tásunk előtti negyedik szá­zadban. Nevének állít em­léket a híres egyiptomi ki­kötőváros, Alexandria, amelyet 330 körül ő alapí­tott A József név a Bibliának köszönheti létét. A héber Jóséph (tudjuk, hogy Jé­zus atyja, a názáreti ács­mester is ezt a nevet visel­te) egyes vélemények sze­rint összetett szó: első tag­ja az Isten jelentésű Jahve (Jehova) származéka, má­sodik elem'ének jelentése bizonytalan, valószínűleg azt jelenti: gyarapítson. Egyik legnépszerűbb ne­vünk. 1967-ben — ilyen sta­tisztikát sikerült találnom — hazánkban több mint öt­ezren kapták, míg például a Sándort „csak” három és fél ezer fiú vette fel. A nyarat hozó, vagy leg­alább a felmelegedést ígérő három férfi közül az utol­só a Benedek, aki szintén a görög—római művelődési körbe tartozik, de inkább a római ághoz. A latin Bene- dictus jelentése: áldott. A latin -us végződés elha­gyásával alakult a Bene­dikt, majd ebből a Bene­dek, aminek aztán számta­lan becéző alakja született: Bence, Béni, Benő. De ve­zetéknevek is származtak belőle: Bedő, Beke, Bene, Benkó — mind a Benedek keresztnév származékai. A már említett 1967-es statisztika azt bizonyítja, . hogy bármennyire népes is e név származékcsaládja, nem örvend valami nagy közkedveltségnek maga a keresztnév, mert csak ti­zenhat gyerek kapta meg a keresztségben. 1 A három meleghozó név­nap a tavaszi napéjegyen­lőség idejére esik, amikor megfordul az idő, s így ter­mészetes, hogy idő- és ter­mésjósló szerepük is van, kivált Józsefnek. Ekkor ér­keznek meg a fecskék és a gólyák, s azt tartják, ha piszkos a tollúk, bő termés, ha meg tiszta: szűk eszten­dő lesz. Ha véletlenül meg­dördül az ég, tanácsos az udvarról egy marék földet a kerítésen át a kertbe dobni, hogy sok kapor te­remjen. Ha pedig szivár­vány tűnne fel az égen, benne a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros jó bortermést ígér. T?emeljük, hogy az idén lesz márciusi szivár­vány, s annak igazán kí­vánjuk, hogy legyen széles a sárga sávja, hozzon szá­munkra fehér, foszlós ke­nyeret, de legyen széles a piros mezeje is, hogy tud­junk koccintani a Sándo­rok, Józsefek, Benedekek mellett minden szeretett barátunk, kománk és jó ro­konunk egészségére is, ha elérkezik a névnapja a naptárban. Tercsik Mihály ember szorulna rá vala­miféle átmeneti elhelyezés­re — ennyien alusznak vá­rótermekben, lépcsőházak­ban. A szállás létrehozásá­hoz a Népjóléti Miniszté­rium is adna támogatást. A helyszín még nem eldön­tött. A Dózsa úti kiürített bölcsőde alkalmasnak lát­szik az új funkcióra, jól el­helyezhetők lennének ott a nők is s a férfiak is. De fel­merül, hogy talán célsze­rűbb lenne, ha nem a vá­ros központjában hoznánk létre a szállást. A végére hagytuk a nép­jóléti bizottság egyik leg­nagyobb munkáját: elő­készítették és kidolgozták a megalakítandó szociális segítő szolgálat szakmai programját, amelyet nem­régiben el is fogadott az ön- kormányzati képviselő-tes­tület P. É. ÁRNYOLDAL ' Fizetés nélkül Érdekes statisztikát ol­vashatunk a Gödöllői ÁFÉSZ életéből a részköz­gyűlési beszámolóban. Az eredményesnek mondható munkát beárnyékolták a vagyonvédelem hiányossá­gai. (Sok esetben fogalmaz­hatnánk úgy is, hogy a ké­retlen látogatók sikeres ténykedései.) Tavaly 44 alkalommal szenvedtek el betörést, az ellopott áruk értéke száz­ezer forint híján négymil­lió forint. A huszonnégy betörési kísérlet következ­ménye 240 ezer forintos rongálási kár. Vásárlói lopás miatt 139 esetben kellett szabálysér­tési eljárást indítani. A lel­tárelszámolások 800 ezer forint összegű hiányt álla­pítottak meg. Jártamhan-keltemben Surján is tanulhat A leggyakrabban hallott észrevétel — amelyet egy­szerű polgárok, rangos kép­viselők és polgármesterek egyaránt emlegetnek és fe­szegetnek — a szociális se­gélyezéssel függ össze. Nincs közmeghallgatás, fo­gadóóra, utcai beszélgetés a legkisebb faluban sem, ahol ne zavarta vagy za­varja fel a kedélyeket a kérdés: — ki kap szociális segélyt, ki részesül rend­szeres szociális ellátásban, kinek a gyereke étkezik féláron vagy ingyen a napközi konyháján, és ki­ről gondoskodik házi be­tegápoló. r:::2 cd Polgármesterekkel, jegy­zőkkel, szociális ügyinté­zőkkel beszélgettem erről a kérdésről, de a legtöbben szinte tehetetlenül tárták szét a karjaikat: — Senki­nek nem látunk a kamrá­jába, nem lapozhatunk be­le a ládafiókban őrzött ta­karékkönyvébe, ezért nem is tagadjuk, hogy előfor­dulhatnak tévedések, ami azt jelenti, hogy akad, aki ténylegesen rászorul, de nem kap támogatást, s aki­nek nincs szüksége a szo­ciális segélyre, annak a postás a lakására viszi a juttatást. Mi védhetné meg az ön- kormányzatok kasszáját? A legegyszerűbb az lenne, ha senki nem szorulna se­gélyezésre, ám — sajnos —■ ettől az ideális állapot­tól nem csak távol va­gyunk, de észrevehetően egyre távolodunk. Sokat segíthet a nyilvá­nosság is. A közvélemény bevonása, vagy legalábbis a közvélemény előtti nyi­tott szociálpolitika vissza­tartja a könnyen pénzhez jutni akarókat. Igaz, azt a veszélyt is hordozza, hogy a szegénységüket szégyel- lősen takargatókat elriaszt­ja a segítség igénylésétől. A minap — dr. Becker Pál országgyűlési képviselő hévízgyörki beszámolóján — Homoki Tibor nyugdí­jastól hallottunk egy javas­latot: — A szociális segé­lyezés összegét rá kell ter­helni a segélyezett vagyo­nára vagy a szülők iránti kötelességükről elfeledke­zett gyerekek vagyonára — házára, autójára —, így valóban csak • az kér, aki rászorul. A rászorultnak ezzel biztosított a minden­napi kenyere, a község, a falu nem osztogatja a köz­pénzt, csak kölcsönöz a rá­szorulónak. Ez volna a tisztessége?! — állította Homoki Tibor. Gratuláltam a javaslat- tevő ötletéhez, de Homoki Tibor felvilágosított: — ■ Nem az én találmányom. Valamikör, már a harmin­cas, majd a negyvenes években is ez volt a falu­ban a gyakorlat. Ha nap­jainkban annyi mindent tanulunk és használatra átveszünk a múltból, talán ezt is átvehetnénk. Lehet, hogy Homoki Ti­bornak igaza van? Ügy tűnt, a régi gyakorlattal a képviselő is egyetért, mert megígérte, hogy Ho­moki Tibor javaslatát Sur­ján miniszter úrnak továb­bítja. Fik Folytatódik a Filmkörkép Márciusban négyszer Négy filmet mutatnak Be márciusban a Filmkörkép című sorozat keretében a gödöllői Petőfi művelődési központban. A hétfőnként 19 órakor kezdődő vetítések sorában elsőként — 4-én — a Katzelmacher- című né­met filmet láthatják az ér­deklődők Fassbinder, 11-én pedig a Nazarin című mexikói alkotást Bunuel rendezésében. Harmadik­ként a Kurosawa által ren­dezett Testőr című japán, negyedikként a Gutierrez- Alea rendezte Havannában egyedül círgű kubai film kerül sorra. A világ filmművészetéből körképet adó sorozat ápri­lisban is folytatódik. A be­lépőjegyek ára alkalman­ként 25 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom