Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-13 / 61. szám
6csa és Alsdnémedi gázt kap Négy hónap mérlege Még állóhely sem maradt az ócsai szabadidőközpont előadótermében a legutóbbi falugyűlésen, sokan rekedtek kívül. Jobb híján hang- erősítőt kértek, hogy az előtérben is hallják a felszólalásokat. Az előre összegyűjtött kérdésekre dr. Búza Attila polgármester válaszolt. E kérdések jelentős része a közműfejlesztést célozta, első helyen említve a gázellátás fejlesztését, melynek esetleges kivitelezője, az Innoterv Kisszövetkezet, ’89-es árakkal vállalta a munkát. Az öt kilométeres új fővezeték lefektetésével Ócsával együtt az alsó- némediek gázellátása is megoldódik. Az Innoterv árajánlata szerint áfával együtt 19 millió forintba kerülne. Ebből 6 millió 625 ezer forint Öcs a költsége — 3000 méteren, 250 csatlakozással — a jelenlegi jelentkezőkkel számolva. Az önerős költség 52 ezer forint, és 13 ezer forint áfa. (A később csatlakozóknak is ennyit kell majd fizetniük.) A bekötésre vállalkozók gáztársulást hozhatnak létre, és visszaigényelhetik az áfa összegét. Több felszólaló javasolt nyílt versenytárgyalást a gázvezeték bővítésére, mások arra voltak kíváncsiak, hogy az Innoterv a telekhatáron belülre vagy^ csak a kerítésig vezeti-e a jjázt? — A telekhatáron belül egy méterre vezetjük ki a csövet a földből, egy gömbcsappal lezárva, ledugózva — tájékoztatta az érdeklődőket a kisszövetkezet munkatársa. A napirend második pontja a választások óta eltelt időszak tapasztalatainak rövid összefoglalása volt. Dr. Búza Attila felidézte az elmúlt néhány hónapban elért eredményeket és hibákat, melyeknek egy része a sajtóban is megjelent. (Itt kell megjegyeznünk, utalva az egyik felszólaló kifogásaira, hogy nem a polgármester kereste meg a Pest Megyei Hírlapot, hanem mi kértünk tőle tájékoztatót.) Az ócsai önkormányzat ugyanolyan problémákkal küzd, mint sok száz, hozzá hasonló település. A község gazdasági problémái és az ott élők anyagi gondjai igen nehéz feladat elé állítják az újdonsült vezetőket. A gondok felsorolása mellett azonban volt egy olyan bejelentés is, melyet nagy taps fogadott: dr. Búza Attila ígéretet tett, hogy 1991- ben nem vetnek ki helyi adókat. A költségvetés „bevétel” rovatából nem sok tételt tudott felsorolni. Ezek köA művelődési központban Díszpolgáravatás Rendhagyó ünnepség színhelye lesz az Öcsai Művelődési Központ, vasárnap, -március 17-én .15 órakor. Posztumusz díszpolgárrá avatják dr. Békési (Panyik) Andor néhai református lelkészt. Az ünnepség keretén belül köszöntőt mond dr. Hegedűs Lóránt református püspök. A nagy Kálvin-ku- tató életét és munkásságát dr. Kozma Elek mérnök tanár méltatja. A díszpolgári oklevelet dr. Búza Attila, Ócsa polgármestere nyújtja át az európai hírű, nagytiszteletű professzor özvegyének. zül volt, ami jelentősen csökkent tavaly óta, nevezetesen a magánszemélyek személyi jövedelemadójának befizetéséből adódó összeg. Az önkormányzatok az 1989.(!) évi adók 50 százalékát kapják vissza — a korábbi 100 százalékkal szemben. A kiadások sora korántsem ilyen rövid. A hozzájuk tartozó intézmények működtetésén túl, rájuk hárul például az önkéntes tűzoltók bér- és dologi kiadásainak fedezete, a szociálpolitika kiadásai, az ön- szerveződő csoportok, egyletek támogatása, a révfülöpi — volt — úttörőtábor működtetése, a szennyvízelvezetés megoldása, a fogorvosi rendelő, és a mellette levő szolgálati lakás tata rozása. Az alakuló faluvédő egyesület számára Ócsa, Alsónémedi, Gyál és Felső pakony körzetében zárt láncú hírközlési rendszert építenek ki, hogy gyorsabban el tudják érni a gyáli rendőrséget. A Dabason található munkaügyi irodával kapcsolatban felvetődött, hogy a továbbiakban Ócsán is működjön egy hasonló, bár itt egyelőre nincs sok munkalehetőség. A munkanélküliség visszaszorítása érdekében az önkormányzati hivatal elsősorban olyan cégeket és vállalkozókat fogad szívesen, akik új munkahelyeket tudnak teremteni. Rendkívül sokan várnak telefonra. Ezen a téren azonban furcsa dolgok történtek az utóbbi időben. Két éve, január végén még 133 vonal bevezetésére lett volna lehetőség, de ez meghiúsult, később pedig egyszerűen eltűntek a vonalak. Hogy hová lettek, senki sem tudja. A falugyűlésen elhangzott, de megválaszolatlan kérdésekre 30 napon belül írásban válaszol a polgár mesteri hivatal. Pachncr Edit I. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1991. MÁRCIUS 13., SZERDA DA^>SI Otília MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Példaértékű együttműködés Pártérdekek felett Inárcs község polgármestere, dr. Krenkó József a fenti címekben foglaltak szerint jellemezte az öt hónapja megválasztott önkormányzat munkáját és alakuló kapcsolatait a legutóbbi településgyülésen. A zsúfolásig megtelt klubkönyvtárban kö-_ zel 300 polgár hallgatta három órán át feszTHt figyelemmel a beszámolót, a nyomában kialakult párbeszédet, melyhez különféle javaslatokkal ts észrevételekkel 18 polgár járult hozzá. Kendőzetlenül, de a kölcsönös bizalom jegyében kerültek terítékre az egyes embertk ós csoportok akut problémái. A múlt korántsem kényeztette el azokat, akik az utóbbi száz évben Inárcsot választották Lakóhelyül, de — miként az ellenkező példák mutatják — ennek is lehetnek előnyei! Megkésve bár, de az elmúlt negyedszázad alatt az itt gyökeret vert 3500 ember afféle mini társadalommá szerveződött, melynek tagjai az identitástudat és a közös sorshelyzet után végre az együttműködésben rejlő* lehetőségeiket is felismerték! Ez a magyarázata annak, hogy a kemény választási küzdelem után pártállástól függetlenül a polgárok és képviselők figyelme egyaránt a demokratikus ön- kormányzat új Lehetőségeinek kiaknázására, egy hatékonyabb fejlesztési politika útjára indítására irányult. RENDEZETT 0R0KSEG A koncepció középpontjában a kényszerű takarékosság mellett is a lakosság stabil, kiegyensúlyozott alapellátása, a vállalkozások ösztönzése, a rászorulók támogatása, végül a Utolsó szakaszába érkezett az inárcsi—kakucsi határvita. A kakucsiak minden elképzelhető fórumon jártak céljuk elérése érdekében, legutóbb a köztársasági megbízottat is felkeresték. — Patthelyzetbe kerültünk, helyi népszavazást kell kiírnunk — mondja az inárcsi polgármester. — Kié a kérdéses terület? — Inárcsé. A közigazgatási határ annak idején a Csikosi út volt végig, de mivel inárcsi területen épült egy-két kakucsi ház, 1946- ban a két falu elöljárói megegyeztek, hogy a főúttól a százholdas szőlő felé eső rész — egészen odáig, ahol most az új iskola áll — legyen Kakucsé. A túloldal viszont továbbra is inárcsi terület maradt. Az 1947-es térképészeti felmérés szentesítette ezeket a határokat. — Az elszakadást kezdeményező háztulajdonosok miért éppen ide, a határra építkeztek? — Amikor egyesült a két falu, a közös tanács ide tervezte a centrumot. Ennek A szomszéd kertje zöldebb? Mindenképpen határszél D AB A Sí HÍRLAP Vehető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. # Munkatárs: Pachncr Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. Vili, kér.. Somogyi B. u. s. sz. Pf.: 311. ír. S2. 1446. Telefon: 138-2309/283 jegyében, épült az új iskola is. — Akkor tehát kérdéses volt a határ? — Nem. Az építkezők nagyon jól tudták, hogy inárcsi területen laknak. — ön szerint miért akarnak most Kakucshoz tartozni? — A választási ígéretekhez tartozott a kakucsi területek fejlesztése, ennek érdekében kellett megnyer** ni a vitás utcasor lakóit. Felhozott érveiket — például, hogy a kakucsi templom vagy az alsó tagozatos iskola közelebb van — pontról pontra meg tudjuk cáfolni. Amiben nem tudunk versenyezni, az a gáz bevezetésének ára. Mi kifizettük az új iskola hiteleit, áprilisban kezdjük meg az autópályára vezető út építését — amit a kakucsiak is használni fognak. — Ezért nem tudjuk a gázprogramot is finanszírozni. Nálunk megközelítőleg 40 ezer forintba fog kerülni a bekötés. A kakucsi önkormányzat kizárólag a gázbevezetés támogatására fordítja tartalékait. Ígéreteik szerint a lakóknak csak 30 ezer forintot kell fizetniük a költségektől függetlenül, a többi kiadást az önkormányzat állja. — Ki viselte a felső tagozatos iskola költségeit? — Szétválásig a közös tanács — állami támogatással. Szétválás után mi, mert a kakucsi önkormányzat nem vállalta tovább a hitelek rá eső részének törlesztését. — Az iskola inárcsi területen épült. Járhatnak ide egyáltalán kakucsi gyerekek? — Természetesen. Járnak is. Az oktatási törvény lehetőséget ad a szabad iskolaválasztásra — így a polgármester. *— Ha nem került volna sor a két falu összevonására, nem ide építettük volna az iskolát, és nem itt parcelláztunk volna —, teszi hozzá a jegyzőnő, aki egyébként kakucsi, tehát nem vádolható lokálpatriotizmussal —, hanem Inárcs belterületén. Akkor most nem lenne vita. A térképen, amit bizonyságul elém tesznek, nyolc- van-egynéhány telket számolunk a problémát okozó területen, ebből csak 24 beépített. — Az érdekeltek „csak” a lakott területek átcsatolását kérhetik, nem? — Itt a másik nagy probléma — sóhajt a polgár- mester. — Elvileg arra van joguk. Ha viszont a beépített telkeket átcsatolnák, megszűnne a természetes határ, melynek szükségességét jogszabály írja elő. Lehet, hogy a többi telekre is igényt tartanak, ebben az esetben azonban minden telektuiajd-onost be kell vonni a szavazásba. — Amennyiben sor kerülne az átcsatolásra, önök kártérítési igénnyel léphetnének föl. — Mi nem akarunk se cserét, se kártérítést. Azt szeretnénk, ha ez az ügy lekerülne a napirendről, a kérdéses terület továbbra is Inárcsé maradna, az ott lakók pedig annak a falunak a szolgáltatásait vennék igénybe, amelyik nekik megfelelőbb. — Miért nem akartak korábban beszélni erről a témáról? — Nem szerettük volna tovább mérgesíteni az amúgy is feszült helyzetet, nemrég azonban tudomásunkra jutott, hogy a Kakucshoz kívánkozókat erősen befolyásolták. A jegyzőnő találóan jellemzi a problémát: — Azért, mert a telek vége a szomszédhoz esik közelebb, még nincs joga magához csatolni! Pachner Edit megkezdett nagyberuházások folytatása áll. Ezek jórészét — a tanácsrendszer lehetőségeit szinte teljesen kimerítve — még a régi vezetés indította útjára, mely rendezett ügyeket és gazdálkodást adott át utódainak. Bennük pedig volt annyi erő, erkölcsi tartás, hogy — noha a 11-ből csak 3 régi tanácstag maradt meg — ezt konvencióktól mentesen a lakosság előtt is elismerjék. JO TÁJÉKOZTAT AST Mint e hírlapban már olvashattuk, júniusban fogják átadni a forgalomnak az autópálya-csatlakozót, s a lakosság 70 százalékának egyetértése alapján kezdetét veszi a gázhálózat gerincvezetékének kiépítése, melyre talán már az ősszel ráköthetők lesznek a köz- intézmények, s az első lakossági fogyasztók. Ezután, 1992-től kerül napirendre az elavult úthálózat korszerűsítése, a telefonhálózat bővítése, az új temető nyitása, s a választási ciklus végéig a tornaterem felépítése. Nem kis feladat hárul hát a testületre és az apparátusra. Ebben az évben 51 millió forintos költségvetésből gazdálkodhatnak, melynek harmada származik helyi adókból és saját bevételekből. Ebből kell fenntartani az intézményeket, de ebből kell biztosítani a jogosultak és egyre több rászoruló segélyezését, melynek rendszere az idén a szociális étkeztetés megszervezésével már nyolcféle támogatásból áll. Igazságos elosztásuk — mint itt is bebizonyosodott — a közhangulat és a kölcsönös bizalom egyik fokmérője. A legjobb előkészítés, és a legigazságosabb törekvések ellenére is, eny- nyi igény esetén előfordulhatnak jogos sérelmek, ezért is helyeznek súlyt az ilyen döntések körültekintő előkészítésére. Ennek egyik útja a jó tájékoztatás, ugyanis az információk birtoklása nemcsak a döntések tárgyilagos megítélésének, hanem az érdekek integrálásának és érvényesítésének is alapfeltétele. Ezt szolgálná a Táj-Szó eímű regionális lap évi két-három inárcsi külön- száma, valamint annak a javaslatnak az elfogadása, mely épp ezen a fórumon hangzott el. Eszerint a jövőben nemcsak az önkormányzati ülések idejéről és témáiról tájékoztatják a lakosságot, hanem kellő időben hozzáférhetővé teszik az előterjesztéseket (pl. a segélyt kérők vagy támogatásban részesítettek körét) is, hogy az üléseken megjelenő állampolgárok érdemben nyilváníthassanak véleményt, és gyakoroljanak ellenőrzést választott képviselőik felett. Végül szó esett a község fórumán arról is, hogy a kakucsi határ mentén épülő Fő út és Napsugár út hovatartozását mielőbb népszavazással kelj lezárni. Ahhoz, hogy az ott lakók helyesen dönthessenek, tájékoztatásra van szükség a fejlesztés reális alternatíváiról, hogy „a jog, az emberi szabadság és a jó közérzet” érdekében az ott élő lakosság a számára legkedvezőbb megoldást választhassa. VAN KÉMÉNY A kicsinyes, demagóg és provinciális szemléletmódot fel kell váltsa a tárgyilagos elemzés, hiszen — mint a gázprogramon láttuk — a szoros szomszédságból adódó egymásra utaltság eleve jó együttműködést kíván, melynek hiányát minden fél megszenvedheti. A településgyűlés megmutatta: a gondok itt sem kisebbek, mint másutt, sőt! De megvilágította azt is, hogy ahol a közügyeket szakszerűen kezelik, a hivatalt szolgálatnak, az embert pedig alattvaló helyett állampolgárnak tekintik, nos ott a nehéz helyzetben is van remény a kibontakozásra. Czagányi László Labdarúgás Tavasz a pályái! A hét végén megkezdődik a megyei első osztályú és körzeti labdarúgó-bajnokság. A szurkolók nagyon kiéheztek már a focira, ezzel magyarázható, hogy sokan látogatják az előkészületi mérkőzéseket is. A csapatok a kupamegmérettetések mellett sorra játszották az előkészületi meccseket is. A megyei I. osztályban játszó Pilis 4-1- re nyert Újlengyelben, Bugyi pedig 3-1-re Kakucson, míg Hernád 2-0-ra kikapott Örkénytől. Ez utóbbinál a gólokat Deli és Fidler lőtte. Újlengyel, Kakucs és Örkény a megyei másodosztályban játszik. A körzeti bajnokságban játszó Dabasi ÉKÜ visszavágott az Üjhartyánban elszenvedett 0-3-ért, most ők verték 2-0-ra a megye másodosztályú éllovasát. Az igazsághoz tartozik az is, hogy az újhairtyáni csapat ez alkalommal többnyire tartalékosokkal lépett a fűre. A gólokat Gomola és Andristyák lőtte a hálóba. Tunner Pál
