Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-13 / 61. szám

CSUK SZEDIK R PÉNZT Hasra ütés, mérőóra helyett Bár a víz- és csatornadí­jak felemeléséről intézke­dő miniszteri rendelet már januárban megjelent, a fogyasztók majd csak az első számlák kézhezvétele után érzékelik igazán, hogy még egy pohár víz is mennyi pénzbe kerül. Mi­után a költségvetési támo­gatás megszűnt, hozzá kell szoktatnunk magunkat a gondolathoz, hogy ezeknél a szolgáltatásoknál is a piaci ár a meghatározó. S bár a tetemes számlákkal amúgy is meggyötört pol­gárok érthetően berzen­kednek mindenfajta eme­lés miatt, tetszik, nem tet­szik, o jövőben még a víz­zel is takarékoskodni kell. A spórolásnak persze ma még igazán ott van kézzel fogható eredménye, ahol önálló vízóra van, s fehé- ren-feketén kimutatható, ki mennyit fogyasztott. Ez családi házas településeknél nem gond, annál inkább problémás a bérházaknál, ahol előfordulhat, hogy az egyedül élő idős nyugdíjas­nak is annyit kell fizetnie, mint a szomszédban lakó kétgyerekes házaspárnak. A Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál Bükk László, a szolgáltató- osztály helyettes vezetője is elismeri, hogy Százha­lombattáról, Érdről és Nagykőrösről is megkeres­ték őket olyan fogyasztók, akik jelezték, hogy a laká­sukba szeretnének külön vízmérőt felszereltetni. A rendelet szerint ugyan er­re lehetőség van, de sok a tisztázatlan kérdés. Az. osz- tályVezető-helyettes hang­súlyozta, hogy a vízmérők beszerelése nem az ő fel­adatuk. Szerinte az igény­lők közül sokan azzal sin­csenek tisztában, hogy egy vízóra a felszereléssel együtt 5-6 ezer forintba is kerülhet. Nem beszélve ar­ról, hogy a legtöbb lakás­ban több vizesblokk is fut, s így lenne olyan hely, ahol két hideg és két meleg vi­zes mérőórára is szükség lenne. Bükk László úgy véli, jobb megoldás lenne, ha ezek a lakóközösségek úgynevezett miniönkor­mányzatok módjára mű­ködnének, S' egymás között megegyeznének a vízdíjak felosztásában. Az osztályvezető-helyet­tes elmondta, hogy a meg­emelt összegek — köbmé­terenkénti 25,60 Ft-os víz- és 14,30 forintos csatorna­díj — még mindig nem igazi piaci ár, s csak a leg­szükségesebb fenntartási költségeket fedezi, a külső fejlesztésekre nemigen ma­rad pénz. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében a Fővárosi Számítástechnikai és Díjbeszedő Vállalattal a kapcsolatukat megszakít­ják, s a hozzájuk tartozó településeken mindenhol a PVCSV munkatársai olvas­sák majd le a vízórákat, s szedik be a pénzt. Remél­hetőleg ezzel a reklamációk száma is csökkenni fog. Vácott a Vízművek mű­szaki osztályán dolgozók is szembetalálták magukat a vízmérőórák felszerelésé­nek problémájával. Mint megtudtuk, a Víz-, Csator­namű és Fürdővállalat Or­szágos Szakmai Szövetsége, is foglalkozik a dologgal. Vácon megvárják, milyen álláspontot alakít ki a szakmai szövetségük. Min­denesetre amíg megszüle­tik az állásfoglalás, az ér­deklődő polgároktól jobb híján türelmet és megértést kérnek. H. É. Kevesebb lakás Több üdülő épült A KSH adatai szerint ta­valy alig 43 ezer lakás épült hazánkban, 15 száza­lékkal kevesebb, mint ta­valy. Pest megye bizony az átlag táján maradt, a 4 ezer 200-máll is kevesebb új lakás 14 százalékos csökke­nést jelent, Országosan az állami for­rású lakásépítés 30, a ma­gánerős 13,5 százalékkal csökkent, ez, állami rész­arány így az összes lakás­nak csupán 8 százaléka volt. Pest megyében száznál kevesebb állami lakás ké­szült el, ezeknek is majd a fale (36) Vácott, így a mi portánkon még az országos­tól is messze elmarad az új állami lakások aránya, mely csupán 1-2 százalék kö­zötti. Megyénkben 1987-ben volt a lakásépítési mély­pont, azóta a stagnálás jel­így már luxus a panel Ä számlától melegünk? Aki távfűtéses lakásban lakik, az számíthat arra, hogy néhány hónap múlva alaposan megemelkedik a számlája. A fűtés csak ok­tóber 15-től lesz drágább, a meleg vízért viszont már nyáron többet kell fizetni. Az ok manapság meglehe­tősen megszokott: a távhő­szolgáltatás állami dotáció­ja is megszűnik. Becslések szerint ez akár 150 százalé­kos áremelkedést is ered­ményezhet. Pest megyében 19121 távfűtéses lakást tartanak nyilván, s ezek közül 19 005-ben melegvíz-szol­gáltatás is van. A draszti­kus emelkedés várhatóan sok ezer család költségve­tését borítja fel. Az új helyzetben a Pest megyei távhőszolgáltató üzemek az energiaiéi ügyelettel kar­öltve kívánnak felkészülni a szolgáltatási feltételek alapvető változásaira. A tapasztalatuk az. hogy a díjemelések óta maguk a lakók is szeretnék, ha a fogyasztást mindenki egyé­nileg mérhetné, szabályoz­hatná a melegvíz-felhasz­nálást, hogy aki keveseb­bet használ, annak a szám­lája is alacsonyabb ösz- szagre rúgjon. A fűtési rendszerek kü­lönbözősége, a lakások el­rendezésének sokfélesége miatt ez nem egyszerű mű­szaki feladat, de mint Ta­kács Géza megyei főener­getikustól megtudtuk, a szakemberek már dolgoz­nak azon, hogyan lehetne a problémát megoldani. A távhőszolgáltató üzemek vezetőinek tervei szerint kezdetben egy-egy lakókö­zösségnek, tömbnek lenne egy közös mérőműszere. Ez esetben a lakók közös kép­viselőinek kellene a költsé­gek felosztásáról gondos­kodnia. Becslések szerint egy 100 tagú közösségnek a mérűműszer 100 ezer fo­rintba kerülne. Ez csak hozzávetőleges ár, hiszen az infláció még módosíthat­ja az összeget. Természete­sen a felszerelés is pénzbe kerül, s egyelőre még nem eldöntött, ennek ódiumát ki milyen arányban visel­né. Számítani lehet arra is, hogy a tömbös mérés vitákhoz vezet majd a la­kók között, s ezért a távo­labbi célok között szerepel, hogy kívánságra lakáson­ként is felszerelnek majd mérőórát. Kérdés, hányán tudják majd fizetni ennek az árát. A szakemberek számíta­nak arra. hogy a mérők felszerelése után a lakók is jobban takarékoskodnak, érdekük lesz, hogy az ajtó­kat, ablakokat leszigetel­jék, s ne a meleg víz fo­lyatásával fűtsék a fürdő­szobát H. É.. lemezte a helyzetet. Ám ta­valy még az 1987. éviinél is 70p-zai kevesebb lakás épült magánerőből, aminek vél­hető alva a lakosság megta­karításainak, forrásainak szűkülése s a növekvő ka­matteher. Egyébként az or­szágban több mint 40 ezer lakás készült magánerőből, s ezeknek majd a fele a vá­rosokban. Pest megyében viszont Budaörs, Monor, Dunakeszi, Vác, Gödöllő ki­vételével minden városban kevesebb lakás készült, mínrt. egy évvel korábban. Országosan jellemző a magánkivitelezők térhódítá­sa, a lakások majdnem há­romnegyedét a kisiparosok, illetve a lakosok maguk ké­szítették el, az állami épí­tőipari vállalatok pedig elő­ző esztendei teljesítmé­nyüknek aliig a kétharma­dát nyújtották: 9 ezer 300 lakást emeltek országosan. Van viszont, amiben Pest megye az élen áll, nevezete­sen az üdülők építésében. Akár másutt, itt is tart az enyhén növekvő tendencia. Az országban 2 ezer 600 magánüdülő létesült, másfél százzal több, mint egy évvel korábban, s a háromnegye­dük 20 négyzetméternél na­gyobb aiapferületű, szilárd falazatú. Az üdülők 30 szá­zaléka (788) Pest megyét gyarapítja, itt emelték. Kevesebbet kell fizetni, de késni drága Ha ránk szakad az illeték Manapság hozzászoktunk ahhoz, hogy szinte napon­ta drágul az élet, s min­denért — legyen az élel­miszer, energia- vagy ép­pen közlekedési díj — egy­re többet kell fizetni. Az ellenkezőjére már alig akad példa, s ezért üdítő kivételnek számít, hogy a januárban életbe lépett illetéktörvény ezúttal a lakosságnak kedvez. • A változásnak a Pest Megyei Illetékhivatalban is örülnek, mert a módosítás egyszersmind egyszerűsí­tést is jelent. A változás elsősorban az öröklési, il­letve ajándékozási illeték mértékét befolyásolja. A csökkenés a 35-40 száza­lékot is eléri. A korábbi szabályozás szerint pél­dául egy 3 millió forint feletti hagyaték, illetve ajándék esetén az elvonás a 40-50, illetve 60 száza­lékot is elérte. A rokonsá­gi fok szerint most három csoportot különböztetnek meg — az elsőbe tartozik az egyenesági leszármazott, a másodikba a testvér, nagyszülő, a harmadikba pedig a távolabbi rokonok, illetve idegenek. A fize­tendő illeték pedig sor­rendben öt, nyolc vagy tíz százalék. Progresszivitás nincs, teháit a hagyaték vagy ajándék bármilyen értéket képvisel, a száza­lékok .nem változnak. Fon­tos tudnivaló, hogy az il­leték alapja mindig a tisz­ta érték, a vagyon forgal­mi értékéből le kell von­ni a hagyatékot terhelő tartozást, például az OTP- kölcsönt. Az öröklés és az ajándékozás között itt né­mi különöséig mutatkozik, ugyanis az utóbbi esetén a terhek után még úgyneve­zett vagyonátruházási il­letéket is kell fizetni. Sok állampolgárt érint, hogy a túlélő házastárs — a lakás haszonélvezeti jo­gának megszerzése esetén — illetékmentességet élvez. Kedvező az is, hogy aki lakást örököl, annak csak az illeték összegének felét kell lerónia. Ingó örökség esetén a korábbi százezer helyett csak 300 ezer forint érték után kell illetéket fizetni, s ajándékozásnál is emel­kedett a mentességi határ, százról százötvenezerre. A lakások / adásvételé­nél, illetve átírásánál to­vábbra is érvényben van a kétszázalékos illeték, míg az üdülők, telkek, földök eset ében ez nyolcról öt százalékra csökkent. Az építkezőknek nem árt arra figyelniük, hogy továbbra is érvényben van az a jogszabály, ha lakó­házépítésre vásárol valaki telket, az illetékmentessé­get élvez, amennyiben négy éven belül beépíti a területet. Régebben, ha ezt nem teljesítette, visz- szamenőleg pótolhatta a befizetést. Az állam bácsi ezentúl már nem ilyen jó­szívű, ha nem épiül fel a ház, négy évre visszame­nőleg komoly késedelmi kamatot kell fizetni. Lényeges változás, hogy Már 12 banknál Egzisztenciahitel A Magyar Bankszövet­séghez beérkezett visszajel­zések alapján 12 kereske­delmi bank foglalkozik már most, és még további 5 fog biztosan csatlakozni rövid időn belül az E-hitelek fo­lyósításához. A következő 12 bankhoz fordulhatnak már most az E-hitelt igénybe venni szándékozók: Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt., Iparbank Rt., Postabank Rt., Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt., Duna- bank Rt., Általános Érték- forgalmi Bank Rt., Magyar Senki sem örül a hírnek: ismét emelni fogják a gyógyszerek árát. A me­gyében sok helyütt nem le­het megvásárolni néhány készítményt, mivel azok hosszú hetek, hónapok óta a hiánycikkek listáján sze­repelnek. 9 Mely gyógyszerekből van még hiány? — kérdez­tük Csernok Lászlótól, a Pest Megyei Gyógyszertári Központ osztályvezetőjétől. — Sajnos körülbelül har­mincöt-negyven cikk még mindig nem érkezett meg. Nagy -szükség lenne már például Bilagitra, Limphyl- re, Nitromintra, Pirament- re, valamint Ritalmexre és a Calcium-Sandosten készít­ményekre, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Egyelőre ígérni sem tud­juk, hogy mikor lehet eze­ket megvásárolni a pati­kákban. ® A hírek gyorsan ter­jednek az áremelésről. Mi­korra tervezik? — Információink szerint május 2-től várható az árak emelése, de miután ez a kormány döntésétől függ, nem elképzelhetetlen, hogy csak júniusban kerül erre sor. Véleményem szerint ez utóbbi a valószínűbb. © Milyen mértékű lesz? — Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy néhány cikk ára ugyan csökken, de a gyógyszerek nagy többsé­géért jelentősen többet kell fizetni. Az emelés átlago­san hatvan-hetvenöt száza­lékos lesz. Ez jelentheti azt is, hogy van, ami negyven, és van, ami akár száz- nyolcvan százalékkal drá­gulhat. Hogy mely készít­ménycsoportok ára válto­zik, azt ma még nem lehet tudni. © Egyesek úgy látják, hogy mái- most megindult a felvásárlás. Mi ebből az igazság? — Tény, hogy az úgyne­vezett influenzacikkek vá­• sáriás a megnőtt az utóbbi napokban. A betegek jó­val több vitamint, antibio­a gép járműilleték az élet­kor és a hengerűrtartalom szerint differenciálódik, és az elvonás degresszív, te­hát minél öregebb az autó, annál kevesebbet kell utá­na fizetni. Csökkent az ingatlan- nyilvántartási eljárási il­leték is. Ügyelni kell vi­szont az illetékhátralék-fi­zetés határidejének betar­tására, mivel késedelem esetén a mindenkori jegy­banki alapkamat kétsze­resét — jelenleg 44 száza­lékot — kell leróni. Figyel­ni kell, hogy a szerződé­sek 30 napon belül eljus­sanak a földhivatalaikhoz, mert ennek elmulasztása esetén is várható a kése­delmi kamat. A jogszabály-módosítá­sok után az illeték kiszá­mításánál azt az időpon­tot veszik figyelembe, amely a hivatalos helyek­re eljuttatott okiratokon szerepel. H. É. Hitel Bank Rt., Innofi- nance Rt., Budapest Bank Rt., Mezőbank Rt., Reál­bank Rt., Agrobank Rt. Az öt bank közül, ame­lyeknek nem sikerült már­cius elejére felkészülni a hitelfolyósítás bonyolításá­ra, április 1-jétől kapcso­lódik a folyósításhoz az Országos Takarékpénztár és az Általános Vállalkozá­si Bank Rt., április 2-től a Magyar Takarékszövetke­zeti Bank Rt., május 1-jé­től az Ybl Építőipari Inno­vációs Ba»k Rt. és július 1-jétől az Investbank Rt. Több mint harmincféle hiánycikk Drágul a gyógyszer is tikumot. láz-, és köhögés- csillapítót szednek be. Mi­vel a betegség csak most kezd igazán terjedni, ne­héz szétválasztani a felvá­sárlást a tényleges szük­séglet beszerzésétől. Ha a járvány lezajlott, talán könnyebb lesz ezt megálla­pítani, de erre még néhány hetet várni kell. @ Napjainkban az a jel­lemző, ha valaminek beje­lentik a drágulását, az csak­hamar elfogy az üzletekből. Nem gondolja, hogy az inf­luenza lezajlása után aki csak tudja, beszerzi a szük­séges gyógyszereket, s az igazán rászorulók nem kapják meg azokat? Ter­veznek-e korlátozó intézke­déseket a várható felvá­sárlás elkerülésére? — Nincsen szándékunk­ban bárkit is megakadá­lyozni abban, hogy annyi készítményt vásároljon, amennyit akar, illetve amennyit az orvos felír — fejezte be Csernok László. —r —ó O MONDTA A gő Ritka ember a politi­kusok táborában: ko­molyan veszi az elveit. Beke Kata. A közokta­tásügy volt államtitká­rát az Élet és Irodalom (91/10.) kérdezte, miért mondott le és miről nem mondott le? B. K. korábban (— pártállam) sem tett lakatot a szájá­ra, s mert a Magyar De­mokrata Fórum ország- gyűlési képviselője, most miért tenne? Mondja, mondja tehát a magáét. „Nem pártot, nem kor­mányt szolgálok, hanem hazát.” Ritkán hallani manapság ilyesmit! Amint az sem gyakori, amit B. K. így fogalma­zott meg: „Lemondá­som a gőgről szólt. ...Ha valaki felural­kodott gőgjében újra azt hiszi, hogy egyedül ő tudja, hogy mi kell en­nek a népnek, akkor az a hübrisszel vétke­zik ...” Hübrisz: gőg, mondották volt a régi görögök, oly súlyos vé­teknek tartva, ami ki­vívja az istenek bünte­tését. Volt már éppen elég részünk vétlenül is ura­ink gőgjéért büntetés­ben, azaz aligha óhajt­juk az újabb adagot. S nem óhajtott B. K. sem, mert otthagyta a• címet, rangot, hiszen viselhette volna tovább akkor, amikor „ ... a kormány sorsára hagyta a kultú­rát és az oktatást”? Ag­gályai persze nem csak erre az egyetlen terület­re terjednek ki, hanem sok másra is. Például arról is beszélt, hogy nem kér részt a „ma- gyarabbak vagyunk, mint mások” vetélkedő­ből, annál szívesebben látná, „ ... hogy a ve­zetők nem szakadtak el mindazoktól, akiket képviselnek, sem az MDF-ben, sem a képvi­selő csoportban, sem a kormányban”. Ezt bizonyára szíve­sen látná az állampolgá­rok nagy tábora is, B. K.-val egyetemben, bár kérdés, nem a „gőg” mozgatja-é e vélekedés­ben a polgárt? Mert hi­szen azt hiszi ő is, amit gondol, az is fontos ... Kinek lenne fontos?! KLIENS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom