Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-02 / 52. szám

Tavaszi magvak Kiskertekbe, farmergazdaságokba szánják azt a negy­venmillió tasak vetőmagot, melyet a Vetámaglcrmeltctő és Értékesítő Vállalat hoz forgalomba. Elsősorban hol­land cs német alapanyagot dolgoznak fel, ezzel is ga­rantálják a termékek kiváló minősegét. RENDŐRÖK VÉDTE KÖZGYŰLÉS Tsz helyeit Sasad Rt. Március elsején reggel impozáns keretek között tartotta a Sasad Mgtsz a ' 40. jubileumi közgyűlését. Már röggel fél kilenckor tömegesen érkeztek a Bu­dapest Kongresszusi Köz­pontba a szövetkezeti ta­gok, vendégek. A széles jár­dán szórólapot osztogattak, melyben a közgyűlésre igyekvőket arról kérdezték, tudják-e, milyen jogokat él­veznek — s veszítenek el — majd, ha a tsz részvénytár­sasággá alakul. A bejárattal szemben tüntetők népes csoportja táblákat tartott, a ^feliratok szerint hajdani földjüket követelték vissza a települések. Velük szem­ben rendőrök álltak, egyéb rendbontás (akkor még) nem történt. Bukvai József általános elnökhelyettes fölolvasta Göncz Árpád és Antall Jó­zsef levelét, azután fölhív­ta a rendőrség figyelmét arra: elképzelhető, provo­kációra, rendzavarásra szá­míthatnak, ne hagyják, hi­szen a jövőjükről van szó. Ezután dr. Mihalik Lász­ló. a Sasad Mgtsz elnöke méltatta a szövetkezet el­múlt negyven évének ered­ményeit. Majd elmondta, a gazdásági és politikai kö­rülmények miatt a legkor­szerűbbnek ítélt társulási MÉBEGDRÁGR KEGYELET Amikor megszólal a lélekharang Wines olyan család, amelynek ne pihennének szerettei végső nyughelyü­kön, a temetőkben. A gyász, a végső búcsú sok­szor egy életen át el nem múló fájdalmat jelent. So­kak számára talán kegye­letsértőnek tűnik, de a fáj­dalom pillanataiban is gon­dolni keik arra, hogy a szertartás költségei is mind magasabbak. A Pest Megyei Kegyeleti Szolgáltató Vállalatnak az irodái az egész térséget be­hálózzák. A volt járási székhelyeken — kilenc te­lepülésen — van kirendelt­ségük, ezenkívül hatvanhat kisebb helységben fogadják még az ügyfeleket. A vállalat főkönyvelője, Szilágyi Janosné elmondta, hogy a kellékek áraiban csak a termelői változást érvényesítik, egyelőre erre pluszhasznot nem tesznek rá. Január elsejétől meg­drágult viszont a ham- vásztás is, ugyanis a kre­matóriumok állami támo­gatása megszűnt. A Pest megyeiek a budapesti, a debreceni és a szegedi hám vas z tokkal is felvették a kapcsolatot. A fővárosi ajánlat tűnt a legkedve­zőbbnek, meg így a szállí­tási költségek sem olyan tetemesek. A főkönyvelőnő elmondta, hogy a kétezer forintos hamvasztási díjra egy szolid árrést — 500 fo­rintot — tesznek rá. A megrendelőnek számolnia kell azzal is, hogy a díszes urna, a szállítási díjak to­vább srófolják a tarifát. December 31-ig a megyei tanács kompenzálta a szál­lítási költségeket, az önkor­mányzatnak azonban erre már nincs pénze. A fő­könyvelőnő információi szerint a helyi önkormány­zatok is adhatnak négyezer forint temetési hozzájáru­lást az állampolgároknak, ha van miből. Aki a hagyományos te­metést választja, az anyagi lehetőségeinek mérlegelésé­vel választhat a kellékek között. Koporsók például — faminőségtől és kidolgo­zástól függően — ezer és húszezer forint között kap­hatók. A lakosság elszegé­nyedését jelzi, hogy már egyre többen választják a legolcsóbb fajtát. Talán furcsán hangzik, de a divat itt is dominál, az igénye­sebb megrendelők (vagy pénzesebbek?) manapság a magas építésű, nyugati mintára készült koporsókat keresik. Vidéken még ma is jellemző, hogy senki nem akar lemaradni a szom­szédja mögött, s akinek a pénztárcája megengedi, in­kább igyekszik túllicitálni a másikat. Szilágyiné szerint- a központba beérkező számlák is mutatják, hogy- egy-egy település mennyi­re módos. A gazdag falvak — mint például Dunaha- raszti — lakói a díszesebb szemf edők, koporsópámák, matracok és fejfák megvé­telét is megengedhetik maguknak. Az infláció hatására ter­mészetesen nemcsak a kel­lékek, hanem a sírhelyek óra is változott, s a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelez­te, hogy április elsejétől emeli a fa árát. A Pest. Megyei Kegyeleti Szolgálta­tó Vállalat csak a szent-- endrei és a dunakeszi te­metőt üzemelteti, a többi helyen ez az önkormány­zatok feladata. Sírhelyeik árát 2-300 forinttal emel­ték, s húsz százalékkal, megdrágult a. ravatalozói szolgáltatások díja is. Kegyelet ide vagy oda, a vállalatnak is nyereségesen kell működnie. A íőköny­velőnőtől megtudtuk, hogy a gazdaságosság érdekében a közeljövőben valószínű­leg csökkentik az ügyviteli létszámukat. A szakemberek vélemé­nye szerint egyébként ak­kor számíthatunk majd költségcsökkentésre, ha az állami monopóliumok meg­szűnnek, s a privatizáció e téren is mind nagyobb tért hódít. Ha a főváros­ban nem is, de Pest me­gyében már erre is van példa. Néhány hónappal ezelőtt Budakeszin meg­kezdte működését Jávorka József temetkezési vállal­kozó, aki a halpttszállítás- tól a koporsó beszerzéséig, a temetés megrendezéséig mindent vállal. H. É. formára szeretnének áttér­ni. A továbbiakban hang­súlyozta, ha a közgyűlés megszavazza, s részvény- társasági' formában dol­goznak. tövább, a vezetőség' igyekszik-a munkahelyeket megőrizni. A szövetkezeti tulajdon megszűntéért cse­rébe 10 ezer forintos rész­jegyeket kapnak a tagok. A következőkben a tsz elnöke alaptalannak minő­sítette az érintett települé­sek polgármestereinek az átalakulást ellenző vélemé­nyét. Megjegyezte: a szö­vetkezet felajánlotta a te­lepüléseknek, hogy a meg­alapítandó ft. jövedelmé­ből őket is részesítik, dé a polgármesterek ellene mondtak az ötletnek. Az érdekelt testületek képvi­selői ennél sokkal többet szeretnének kapni. A Sasad elnöke ezt kö­vetően felolvasta dr. Ger- gácz Elemér földművelés­ügyi miniszter azon levelét, melybén kiféjti, az FM a leendő vállalkozást nem tá­mogatja. A tagság ennek ellenére megszavazta. döntsenek az átalakulásról, ■ hiába próbált ez ellen két­szer is felszólalni a körzet országgyűlési képviselője, Jávor Károly. Megzavarta az előre eltervezett progra­mot, hogy akadt olyan fel­szólaló, aki nem a rész­vénytársaságról, hanem a — szerinte — jogtalanul ta- gosított földjéről akart be­szélni. Gyorsan kivették a kezéből a mikrofont. Következett tehát a tit­kos szavazás. Eredménye: a Sasad Mgtsz 3024 tagjából a közgyűlésen 2274-en je­lentek meg, 2192-en vok­soltak, a 145 ellenvélemény figyelembevételével 2047~en úgy döntötek, ezentúl részvénytársasági formá­ban dolgoznak tovább. Ezek után már hiába mondta Jávor Károly or­szággyűlési képviselő: két­ségei vannak a szavazás demokratikus voltát illető­en, s hogy miért nem vár­tak az átalakulással a tu­lajdonviszonyok rendezé­séig, a döntés visszavonha­tatlan marad. A képviselő szerint a tsz-vezetás eleve manipulációval igyekezett magát biztosítani, például az elmúlt héten csaknem 500 alkalmazottat vett fel tagjainak sorába, a köz­gyűlésen megjelenő nyug­díjasoknak pedig 500 forin­tos költségtérítést osztottak ki azzal az indokkal: az aznap nem dolgozó aktív tagok is megkapják a napi bérükét A szavazás ered-, menye szerint nincs többé Sasad tsz, . megalakult a Sasad Szövetkezeti Rész­vénytársaság. Fekete Ildikó A HÉT HÍRE • • TEJfBEJFIIRDO Vitaülést rendezett Budapesten a Zöld Liga Alaperőmű vagy környezetvédelem címmel. O Mis­kolcon Kondor Béla-emlékkiállítás nyílt meg. © Gyöngyösön Biokert Egyesület alakult a kisterme­lők összefogására. © Átadták az Egészséges Ma­gyarországért pályázat díjait a nyerteseknek. © Sarkad fogadta a XXI. dél-alföldi amatőr film- és videoszemle résztvevőit. © A hét híre az is, hogy Agárd volt a színhelye a kisgazdaságoknak szánt mini tejüzemi gépek bemutatójának. Erzéneny téma manap­ság a tej, legyen szó akár a termeléséről, forgalmazá­sáról, akár a fogyasztásá­ról. Valamennyi érintett panaszkodik. A termelő, a kereskedő, a fogyasztó. Van új a nap alatt? Nincsen. Amikor az országban má­sodikként 1902-ben Nagy- kátán megalakult a tej­szövetkezet, a legfőbb moz­gatórugónak az elégedet­lenség bizonyult. A gazdák fáradozásukkal arányban nem állónak” tartották a tejfelvásárló (nagy)keres- kedők adta árat, a vevők viszont sokallták azt, amit a (kis)kereskedő kért az egy-két liter táplálékért. A megyében évszázadok óta — Buda és Pest, majd az egyesített fű város ha­talmas piacot kínált — nagy szerepe van a (ma úgy mondják) tejhasznosí­tású tehéntartásnak, s vele párhuzamosan a tejterme­lésnek és tejfeldolgozásnak. A múlt század második fe­lében országos híre volt például báró Schossberger Zsigmond túrái, a Halász család alsódabasi tehené­szetének. A tej közönséges áru ugyan, ám nagyobb tö­megben már szigorú egész­ségügyi feltételek közepet-. te szabad csak tárolni, fel­dolgozni, értékesíteni. Ami­ből az következik, hogy bár saját használatra, a közvetlen környék lakói­nak történő értékesítésre sok gazda tartott tejelő te­henet (amire persze a föld nélküli parasztoknak és a cselédeknek nem volt mód­juk), a nagy mennyiségű gyűjtés, feldolgozás már külön szervezeteket köve­telt. Valamikor a tejföl-, tú­ró-, vaj- és sajtkészítés elő­deitől tanult tudománya volt a parasztasszoriynak, ám igencsak nagy baj ütne be akkor, ha a inai, évi 200 millió liter körüli megyei tejtermelést a házaknál és házi módszerekkel kellene feldolgozni. Ahogyan az élet sok más dolgában, itt is az ésszerű munkameg­oszlás kínálja a megoldást, azaz a kisr és a nagyüzem logikus együttműködése. A megyében kifejt tehéntej­nek a negyven százaléka fogy el a kiskereskedelem­ben. tehát a nagyobb rész a fővárosnak, illetve fel­dolgozásra jut. Az egy főre vetített fogyasztás a me­gyében annyi, mintha min­den negyedik napon ki-ki bekebelezne egyliternyit ebből az értékes italból- étélből, ám ez persze az át­lag. A valóságban elsősor­ban a gyermekek a nagy tejivók, valamint az idősek, A tej emelkedő ára dön­tőén azokat hozza hátrá­nyos helyzetbe, akiknek csekélyek az érdekérvénye­sítési lehetőségeik. Babonák, hiedelmek se­rege kapcsolódik a tejhez, a tehénhez. A boszorká­nyok leginkább a tejet vá­lasztották a megrontás tár­gyaként, bar igaz, a népi hitvilág számon tart olyan boszorkányokat is, akik a kétágasból, de ha megszo­rultak, akár a kötényükből is tudtak tejet fejni... Ma is találkozhatni olyan idős emberekkel, akik semmi pénzért nem aprítanák kés­sel a tejbe a kenyeret, mert akkor jönne a rontás: ki- hasadozha a tehén tőgye A hiedelmek rendkívüli gazdagsága utal rá, milyen nagy fontosságot tulajdoní­tottak eleink a tejnek mint tápláléknak, s mint más dolgokra átváltható áru­nak. A tejpénz a kialakult szokás szerint az asszonyok jövedelme volt, kivéve a juhtejet, s az abból készült túrót, sajtot. Ma a megyé­ben a tej négyötödét a nagyüzemekben fejik ki, azaz pénzügyi előírások szerint zajlik az adok-ve- szek, már amikor... Ta­valy ugyanis csökkent a tejértékesítés, az idén ja­nuárban pedig volt, ahol a korábbi felére esett vissza a forgalom ... BSiCS eleink szerint, ha megittad a tejet, idd meg a savóját is. Manapság en­nek az ideje járja, csak ép­pen nem tudni, kinek ju- tott/jut a tej, s kinek a savó ... Az át nem vett tejben fürdő gazdák aligha érzik magukat tejbe-vaj- ba fürösztöttnek, annál inkább — a fogyasztóhoz hasonlatosan — "befürdők- nek.,. S ha senki nem elégedett, ha senki néni ta­lálja meg a számítását, ak­kor ott valamilyen alapve­tő baj van az érdekek egyeztetésével, kereslet és kínálat érvényesülésével. Lehet, hogy a tejesfazék mellett macska iit őrséget?! Mészáros Ottó Fogyóban a nemzet, s a sorsáért aggódók közül so­kan az abortuszt okolják az alacsony születésszá­mért. Nem is minden ok nélkül. Dr. Fajtha Ferenc, a Pest megyei Semmelweis- kórház osztályvezető főor­vosa, a szülészek, nőgyó­gyászok megyei szakmai vezetőjének adatai szerint egy a megye lakosságának felére vonatkozó siatisztilza szerint itt a Rókusbán, Vá­cott, Cegléden, Kerepestar- csán, Szentendrén az el­múlt évben 4705 abortuszt végeztünk. Ijesztő ez a szám. Ebből a kiskorúak­nál végzett műtétek száma 53Ü, ami meghaladja a 10 százalékot. © Köztudott, hogy . az orvosok nem szeretik ezt a fájta műtétet. Vannak-e a magye területén olyan or­vosok, akik — lelkiismereti okból — megtagadják az abortusz elvégzését? — Nincsenek és nem is Több az abortusz, mint a szülés lehetnek. Nálunk ez mun­kaköri kötelesség. © Mit tenne ön. főorvos úr, ha egyik beosztottja kö­zölné, holnaptól nem vállal ilyen műtétet? ■ — Azt tanácsolnám ne­ki, keressen más munkahe­lyet, például dolgozzon olyan intézetben, ahol csak nőgyógyászati eseteket lát' nak el. Vagy javasolnám o szakrendelőt, de ha az ille­tő etikai kérdésként keze­li a dolgot, és olyanok az elvei, ezt nem vállalhatja, hiszen ott már az előkészí­tésben részt kellene ven­nie. © Mely veszélyekre hív­ják fel a nők figyelmét egy-egy beavatkozás előtt? Mit tanácsolnak a fiatal, 13. életevüket be nem töltött lányoknak? — A szülészek azért nem szeretik ezt a műtétet, mert nagyon veszélyes. Sokan úgy jönnék, mintha csak egy pohár vizet kérnének. A köztudatban még ma is egyszerű beavatkozásnak látják. A legnagyobb ve­szély a méhszáj és a méh- üreg károsodásából adód­hat. © Hogyan kerülnek ide a fiatalkorúak? Milyen ok­mányokra van szükségük? — Általában a szülő hoz­za és neki kell a jegyző­könyvet is aláírni. Törvény írja elő, hogy kiskorút csak szülő vagy. gyám je­lenlétében vizsgálhatunk. ® A fogamzásgátló tab­letták felírásánál úgy tu­dom, 18 év az alsó korha­tár. Van azonban érvény­ben egy olyan rendelet is, hogy az a kiskorú, aki már túl van az első abortuszán, kap effajta receptet. Miért ez a kivétel? — Furcsa, de azt tekinti a tudomány érett nőnek, aki már fogamzóképes. Te­hát az a 18 év alatti, aki már terhes volt, stabil hor­monrendszerrel rendelke­zik, azért írható fel fogam­zásgátló tabletta. De ha a fiatalok korán kezdik szed­ni, sok zavart okozhat a hormonrendszerükben. Dr. Fajtha Ferenc véle­ménye a ma sokfelé terje­dő magzatvédő egyesüle­tekről az, hogy átestünk a ló túlsó oldalára. Nem tartja helyénvalónak az olyan plakátokat, amelyek azt hirdetik: a megter­mékenyítéssel egy időben jutunk emberi jogainkhoz. Ennek ellenére ő ia abor­tuszellenes. Árvaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom