Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-11 / 59. szám
Bővül a rendelő Dabas város polgármesteri hivatalának szakiparosai végzik a városi rendelőintézet bővítését. A május elsejére tervezett átadáskor új szakorvosok is helyet kapnak a bővített épületszárnyban (Vimola Károly felvételei) Prégyeni Pál műhelyében (Mnybiitykössel kezdte Prégyeni Pál óvatosan kerülgeti pár hetes kiskutyáit a hangszerkészítő műhelyben, a kis szőrmókoktól alig tudja megmutatni a maga gyártotta citerákat. Nem dolgozik „raktárra”, csak megrendelésre. Legújabb munkája egy nagy, csepp alakú citera a „Tisza 83” kamaraegyüttes számára. Inárcsi műhelye szülötteivel Japánban is találkozhatunk. Tizenhat évesen csinálta az első hangszerét, akácfából. Játszani már tudott, a fogásokat apjától, nagyapjától tanulta el. Abban az időben tévé és rádió híján az emberek sokszínűbb, teljesebb életet éltek, a rokonok, barátok együtt zenéltek, nagy citerabálokat rendeztek. Később az érdeklődése a fúvószenére terelődött. Nagyapja meglepte egy cigánybütykös klarinéttal, azon kezdett el tanulni. — Persze nem sikerült rögtön, mindenféle hangja volt, mint amikor a vadlibák vonulnak! — vallja be nevetve. Addig kísérletezett, próbálkozott, amíg önállóan, mindenféle kottaismeret nélkül megtanult klariné- tozni. Jól jött ez a tudás később, a katonaságnál, mert a zenészeket mindig jobb bánásmódban részesítették a seregnél. Leszerelés után a kaku- csi Kálvin Jánosnál kezdett zenét tanulni. Akkor sajátította el a kottaolvasást, a harmonizálást és a hangszerelést. Erre az időre esik első zenekarának megalakítása. Miközben életét a zenére tette fel, a lehető legprózaibb kenyérkereső foglalkozásokat űzte, előbb tetőfedő volt, majd hegesztő. Naponta öt órát töltött utazással, kora hajnalban kelt, mégsem örült maradéktalanul, amikor a téesz újonnan alakult segédüzemágában állást ajánlottak neki. Munka után ugyanis a Láng Gépgyár zenekarának karmesteréhez, Mogyorósi őrnagyhoz járt továbbképzésre, és ettől a lehetőségtől nem akart elesni. Álmatlan éjszakák és családi viták után az otthon maradás mellett döntött. Régi fúvószenekara is megkereste, hogy segítsen, kapcsolódjon be a munkájukba. Tragikus és sorsdöntő év volt 1973. Éppen karnagyiskolába készült, amikor előbb egy súlyos légúti megbetegedést, majd horganymérgezést kapott. A következmény: többé nem játszhatott fúvós hangszereken. Ekkor tért vissza a citerához. Szinte egy időben kérték fel az inárcsiak és a hernádiak, hogy vezessen citera szakkört az iskolásoknak. Miközben a kicsiket a ci- terázás alapjaira tanította, vállalkozó felnőttekből zenekart alakított, akik a szintén akkor induló inárcsi népdalkört is kísérték. Gyermekszakköreivel rendre nyerte a népzenei fesztiválok első díjait. Egy ilyen alkalommal jegyezte • meg a zsűri: Miért gyári citerákon játszanak ezek a tehetséges gyerekek? — Akkor kerestem meg Buday Sándort, a népművészet mesterét Sándorfal- ván. Tőle vásároltam az első egyedi citerákat. Tudtam róla, hogy másokat nem szívesen avat be szakmai titkaiba, ezért volt számomra meglepő, hogy beinvitált a műhelyébe. Én nem mertem volna kérni. A következő állomás a citerakészítők hőgyészi találkozója, ahol szintén sok tapasztalatot gyűjtött, és bátorságot kapott a megmérettetéshez. Első darabja egy prímcitera. KikíBatyusbál Örkényben Ha valaki nem tudná, a batyusbál olyan rendezvény, ahová mindenki kosárral érkezik, benne a saját sültje-főztje, és a saját itókák. Ilyen bálra invitálnak Örkénybe, melyre március 23-án kerül sor a helyi művelődési központban. A mulatság kezdetét jelző harsona 20 órakor szólal rríeg, pontosabban ekkor kezdi el áldásos tevékenységét ifjú Somogyvári László és bandája. Számolva a „restekkel” DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Maiula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. 9 Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk : Bp. VIII. kér., Somogyi B. u. 6. sz. Pf.: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2399/283 sérletezett egy hasas típust, amit lágy, tömör hangzása miatt mások is szívesen rendelnek tőle. Pedig nehéz elérni, hogy egy citera szépen szóljon, ez nemcsak a húroktól és a formától, hanem a megfelelő faanyagoktól is függ. Általában ötféle fából készül. — A fejnek, a középtőkének és a farnak kemény fából kell lennie, hogy megfogja a szögeket, és a furatok ne tudjanak kitágulni. Én általában diófából és körtéből csinálom. Az oldalát kőrisből, mert az nem túl rideg, mégis szilárd. A citera teteje fenyőfa, az alja rétegelt lemez. Próbáltam az alsó lapot is fenyőfából készíteni, de túl lágynak tűnt. A tetőlapnak csomómentesnek kell lennie és a fa szálainak sűrűségére is fontos odafigyelni. Az érdekesség kedvéért: a citerakészítéshez használt gépek is a mester kreációi. A citerakészíté sen túl, továbbra is tanítja a gyerekeket, pillanatnyilag Inárcson és Ócsán vezet citera szakkört. (pachner) D A kASJ ts/Cmci MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Az Örkényieket érdekli Sok a képviselő? A dabasi fogadónap kapcsán írt észrevételem elérte célját, az Örkényi hasonló rendezvényt már jobb propaganda előzte meg, s így többen is jöttek el, hagy találkozzanak képviselőjükkel, dr. Fodor Istvánnal. Azt persze nehéz megmagyarázni, hogy a megjelentek zöme miért csak a „tisztes” korúak közül került ki, a fiatal és középkorosztály miért nem tanúsít több érdeklődést a közügyok iránt. Mindjárt az elején a fegyvereladási ügy került terítékre. — Miért nem volt egybehangzó a kormánytagok nyilatkozata e kényes témában? — tette fel a kérdést az egyik résztvevő. — Az előzményekről talán annyit — ez az én véleményem — a tranzakciót megelőző jugoszláv belpolitikáról nem volt reális képe a magyar kormánynak, nem mérték fel a polgárháború veszélyét. Kellemetlen következménye a dolognak a szomszédok, köztük a románok reagálása. Valahogy úgy jártunk, mint az a vaddisznó, amelyik kijön a bozótból és önként kínálja magát a vadásznak. Nem is maradlak el a vádaskodás golyói. Ezt a fiaskót ugyanoda kell elkönyvelni, mint Antall József ama kijelentését, miszerint ő 15 millió magyar miniszterelnöke. Mint tudott, ezt a kijelentést már nemcsak a románok sérelmezték. 010 — Ami a visegrádi együttműködési szerződést illeti, ezt már pozitív külpolitikai lépésnek tartom, hozzátéve, talán nem volt szerencsés a visegrádi helymeg az agglegényekkel, a rendezők róluk is gondoskodnak, a büfében virsli, debreceni, szendvics, szeszes és nem szeszes italok várják a megéhült, szomjazó mulatozókat. Asztal- és helyfoglalás, jegyek megvásárlása március 15-ig. Jó tudni, belépni csak az előre megváltott jegyekkel lehet. Ki a hunyó? Kérdezhetnénk cinikusan az 50-es főútvonal és az ócsai mellékút kereszteződésében, merthogy eltűnt az elsőbbségadást jelző tábla. Helyette egy ütött-kopott útburkolati jelzés tanúsítja az alárendelt kereszteződést. Aki pedig ezt nem veszi észre, és nincs helyismerete, hát az a hunyó. Ha élve megússza! (Vimola Károly felvétele) szín megválasztása, és az 1335-ös eseményekre hivatkozni. Ott és akkor a három uralkodó összefogását a Njmgat-ellenesség motiválta. Ez tény, még akkor is, ha annak a paktumnak egyetlen pontja sem valósult meg. Viszont a mai Nyugat felfigyelt, vezető lapok ilyen aspektusból is kommentálták a mostani eseményt. A következő kérdés ösz- szetett volt. Egyrészt az Antall-kormány által felvett kölcsönök nagysága, másrészt a kormány minőségi összetétele, érdekelte a kérdezőt. — Tagadhatatlan, hogy a kölcsönök nagyok, de ez az „örökségből” adódik, amivel az előbbi kormányok som tudtak megbirkózni. Az Antall-kormány sem képes csodákra, a lejtőn való megálláshoz szükség volt újabb pénzekre. — A kormánytagok megválasztása sokak esetében valóban nem volt szerencsés. Egy dolgot tudomásul kell venni: a kalandorok és dilettánsok megjelenése minden rendszerváltozás velejárói. Feltűnnek és rövid időn belül levitézlenek. A hozzá nem értést sokáig nem lehet palástolni. — Miért félházasak a parlamenti ülések, hol ülnek a képviselő urak a mi pénzünkért, ha épp nem a helyükön? — kérdezte egy választó. — Unatkozó arcok. ásítozások vagy személyeskedő, nem Parlamentbe illő szócsaták tanúi vagyunk a képernyő jóvoltából. m — Igaz, nagyon sokan nem odavalóak. Sem a modoruk, sem a képességük nem teszi őket alkalmassá erre a tisztségre. De ne felejtsük el, a választások során a polgár nem az emberre, hanem a pártokra szavazott. A képviselőket a pártok juttatták be a Parlamentbe, s most, esetenként a támogatót is minősíti a pártfogolt. Véleményem szerint túl sokan ülünk a padokban, Magyarországnak nincs szüksége 380 parlamenti képviselőre. Csak mint példát említem, Franciaországban 420 képviselő jut 55 millió lakosra. — Miért jutott a közbiztonság mélypontra, hol van a rendőrség? — A közbiztonság romlása nem csak hazánkra jellemző, a gazdasági helyzet következménye. Az nem jó szándék vagy jogosítvány kérdése, hogy a rendőrség mennyit produkál. A pénz határozza meg. Amíg egy rendőrkapitányságot anyagnormák (is) szabályoznak — például mennyit költhet benzinre — addig ne várjunk csodákat a magyat rendőrtől. A kiemelt nyugdíjak felülvizsgálatáról is hallhatnánk valamit? — Az állampolgári jog- egyenlőség elvét a nyugdíjra vonatkozóan a plecsni- rendszerrel játszották ki. A magas állami és pártfunkcionáriusok kaptak egy-egy kitüntetést, mellyel együtt járt a nyugdíjpótlék is. Hogy ki, miért, mikor és milyen plecsnit kapott, ennek megállapítása sziszifuszi munkát jelentene. Várható, hogy automatikusan mindenkitől megvonják a kitüntetéssel járó előnyöket, s egy utólag benyújtott érdemigazolás alapján döntik el, ki jogosult a kedvezményre. A problémát ott látom, hogy ez az ellenőrzési procedúra több pénzbe fog kerülni, mint az érdemtelenül kapott kiemelt nyugdíjak összege. Itt csupán erkölcsi nyereségről lehet szó: a közvélemény elégtételt kap. A késő esti órákig tartó tartalmas beszélgetésen a helyi önkormányzat ugyancsak képviseltette magát Kovács István személyében, aki külön is megköszönte dr. Fodor István tájékoztatóját. Matula Gy. Oszkár Simlisek alkonya? Vidékről ingázó olvasóink nemegyszer emellek már szót levélben az aluljárókban, a vasút és buszmegállókban simliskedő itt a piros, hol a piros játékosok ellen. Jelezték, hogy a fővárosnak több olyan pontja is van, melyek eredetileg a személyi forgalom megkönnyítése céljából épültek, ám az utóbbi időben az alkalmi árusok jóvoltából ezek a csomópontok — például aluljárók — lefogják, gátolják a haza vagy dolguk után siető tömeget. A fentiekkel kapcsolatban közöljük, hogy a Demszky Gábor főpolgármester által indított tisztogatási akció január és február hónapban a következő mérleggel zárult: A rendőrség az itt a piros, hol a piros játékosok közül 39-et előállított, 49 esetben büntetést szabott ki. Engedély nélkül árusítók ellen 119 feljelentést tettek a közterület-felügyelet munkatársai. Csupán januárban (a februári mérleg még nem teljes) 9332 alkalommal intézkedtek és 2 140 000 forint bírságot róttak ki.
