Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-09 / 58. szám

Dr. Tárgyán József Nagykőrösön Új honfoglalást! Ünnepélyes külsőségek között, a pártzászlókkal ékesített szín­házteremben, az előadói pulpitusra helyezett Biblia mellett, a „bort, búzát, békességet” jelmondat alatt tartotta meg ta­vaszi nagygyűlését a Kisgazdapárt nagykőrösi szervezete. Az ünnepség szónoka dr. Torgyán József, az FKgP parlamenti frakciójának vezetője volt. Beszédét sokszor szakította félbe taps. A szónok elöljáróban ki­jelentette: — Minden bajunk oka, eredője, hogy nem történt meg a rendszerváltás. Mert az még nem az, hogy van köztársasági elnökünk, vannak minisztereink, po­litikai államtitkáraink. A rendszerváltás akkor kez­dődne, ha a nép szem­pontjából fontos közép- és alsó szintű vezetői pozí­cióról leváltanák a volt állampárt embereit. Enél- kül rendszerváltásról be­szélni nem lehet. Feltétle­nül szükséges a volt veze­tők — a felelősök — bíró­ság elé állítása, elítélése, vagyonuk elkobzása. Egész egyszerűen nem értem, hogy Magyarországon egyesek miért ragaszkod­nak olyan görcsösen ahhoz a hatalomhoz? — tette fel a kérdést a képviselő. A kérdésre válaszolt is: — Az új rendszer számos olyan intézkedést hozott, amely egyértelműen hi­básnak bizonyult, illető­leg a régi rendszer kon­zerválását eredményezte. Hiba volt az önkormány­zati választások megren­dezése az adott feltételek mellett. A kézenfekvő megoldás az lett volna, hogy a hatalomra került volt ellenzéki pártok kö­zött, a választási eredmé­nyek alapján, felosztják a rendelkezésre álló helye­ket, kinevezték volna a tanácselnököket, a helyet­teseiket, a főosztályvezető­ket. S amikor azok össze­válogatták saját munkatár­saikat, akkor lehetett vol­na kiírni a választásokat — mondta a frakcióvezető. Ennek ellenére biztosí­totta a hallgatóságot: ne féljenek a visszarendező­déstől, hiszen hamarosan az utolsó szovjet szurony is kivonásra kerül. Dr. Torgyán József ezt köve­tően részletesen szólt párt­ja álláspontjáról, hogyan képzelik el a tulajdonvi­szonyok rendezését. — önök nagyon jól tud­ják, mi mindig azt mond­tuk, ha hatalomra kerü­lünk, nyomban vissza fog­juk állítani a tulajdonjog szentségét. Mert a tulaj­donért a magyar ember mindent megtesz. A 150 éves török uralom után, amikor az ezt követő évti­zedek nem tudták meghoz­ni a földtulajdon repriva­tizációját, akkor tört ki a Hákóczi-féle szabadság- harc. Nem a szabadságért, kérem, félreértés ne es­sék, a földért! Jogállam A dyslexia gyógyítható! Elviselni a másságot Sok gyermek van, aki nehezen tanul meg olvasni, bár szellemi képességei elérik, vagy éppen meghaladják az átlagot. Értelmes gyermek fejlődését gyakran zavarja meg — akár véglegesen meg is töri —, hogy az olvasás- és íráskészség fejlődésének zavara (dyslexia, illetve dysgraphia) iránt az iskolai oktatás nem elég türelmes és a gyermek nem kapja meg azt a külön segítséget, amelyre szüksége van. A II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola alsó tagoza­tos nevelői háromnapos to­vábbképzésen vettek részt Budapesten, ahol megis­merték a dyalexiás tünete­ket, a gondozás metodiká­ját, a segédanyagok haszná­latának célszerű formáit. Dávid Istvánná pedagógus is részt vett ezen a tanfo­lyamon több 'kollégájával. — Milyen sajátosságok jellemzik a sérült gyerme­keket? — Szűk szókinccsel feje­zik ki magukat, gyenge a verbális emlékezetük, nem szeretik a verseket, a me­séket. Ehhez párosulhat rej­tett balkezesség, makacs irány téveszt és, motoros ügyetlenség, rossz ritmusér­zék, szórt figyelem. Maga­tartási jellemző lehet a túl­zott elzárkózás vagy a szél­sőséges, túlmozgékony ma­gatartás. Ezek halmozott előfordulását nem árt fi­gyelmeztető jelzésként fel­fogni. — Mi a dyslexia oka? Mit mondtak erről a szak­, cmberak? — A dyslexia öröklött adottságok vagy korai sé­rülések következtében fel­lépő időleges fejlődési prob­léma. Ma m-ár a beszéd- és mozgásfejlődés rendellenes­ségeiből korán felismerhe­tő, így még az olvasástanu­lás megkezdése előtt spe­ciális képességfejlesztéssel eredményesen korrigálható. — Mi a kidolgozott terá­pia lényege? — Elsősorban a korai felismerés a fontos. A terá­pia két nagy egységre tago­lódik: az első a képességfej­lesztés, ezt követi a betű- és olvasástanítás speciális mó­don. Mindez természetesen oldott keretek közt és játé­kosan folyik. Fontos elv a munkában, hogy olyan szintről indítjuk a fejlesz­tést, amelyet a gyermek még jól teljesít, így azon­nal sikerélményben része­sül. — Mit vár a most meg­szerzett tudástól? — Elsőseink mindig nagy várakozással fognak hozzá az olvasás-írás " túdásának megszerzéséhez. A nehéz­séggel küszködő gyermekek speciális metodikával ered­ményesen segíthetek, s ez­zel hátrányos helyzetük megszüntethető. E képzés kapcsán modellt láttunk ar­ra, hogy humorérzékkel, türelemmel, szakmai kom­petenciával, empátiával, gyermekszeretettel a „más-, ságot” is tudjuk kezelni. A rászoruló gyermekeket is kudarcok helyett eredmény­nyel tudjuk segíteni az ol­vasás-írás elsajátításának nem könnyű feladatában. Sz. J. NAGYKŐRÖSI csak a tulajdonon alapul­hat, a kisgazdák most is ezen az állásponton van­nak — mondta a szónok, majd folytatta: .— Amikor a nép egy ré­sze az éhezés küszöbén van, akkor már nem a jogról van szó. Azt nem lehet megengedni, hogy egy nép éhezzen, mert az már nem jogállam, hanem az egy jogtipró állam. Már­pedig a kormánynak nem lehet igaza a kormánnyal szemben — magam is a nép mellé állok — jelen­tette ki. Dr. Torgyán elmondta ázt is, hogy számára el­fogadhatatlan, amit a fia­talokkal csinálnak. (Kon­cepcióját elsőként Nagy­körösön, az országos szombati sajtótájékoztatót megelőzve ismertette a nyilvánosság előtt.) — Minden minisztert, frakcióvezetőt, bankelnö­köt, nagyvállalatot, vegyes vállalatot, felkérek a lakás­építésre. Külföldön ver­senytárgyalásokat kell ki­írni, és lehetőséget kell adni magyarországi beru­házásokra. Tényleges la­kásépítésekkel kell a mos­tani helyzeten változtatni. Ez a fiatalok lakáshelyze­tét megoldaná. És ha nem lesz hozzá elég pénz, ak­kor, higgyék cl nekem, hogy én majd előterem­tem! Ha más nem, felál­lók a Parlamentben, és meghirdetem, aki magyar ember, álljon mellém. S ki fogunk állni a körút sarkára, s kitesszük a ka­lapunkat, hogy tessék be­letenni a jegygyűrűket, a fülbevalókat, a nyaklánco­kat, úgy, mint Kossuth ide­jén, ' mint a Rákóczi-sza- badságharc alatt. A szónok kifejtette: ah­hoz, hogy a kisgazdák programja megvalósulhas­son, növelni kell erejü­ket. El kell érni, hogy a tömegtámogatást látva a Parlamentben üljenek át a kisgazdákhoz a. megválasz­tott képviselők. Ez az egyetlen kivezető út — tet­te hozzá, majd megfogal­mazta : — Nem az a vezető, aki együtt zokog a néppel, ha­nem az, aki segít rajta. Üj honfoglalás kell tehát, sze­rencsétlen szent hazánk felvirágoztatására. Hon­fitársaim! Nagykőrösiek! Magyarok! Fel, a győzele­mért! — fejezte be szó­noklatát dr. Torgyán Jó­zsef, akit a tömeg perce­kig zúgó tapssal ünnepelt. (Az elhangzott kérdésekre és válaszokra később visz- szatérünk.) Ballai Ottó Emlékműterv A nagykőrösi városszépítő egyesület régi terve a meg­valósuláshoz közeledik. Csikay Márta már elkészítette a tervezett II. világháborús emlékmű szoborcsoportját: felvételünk e makettről készült Az iskola polgárai A kis elsősök boldog iz­galommal várták, hogy is­kolánk polgárának mond­hassák magukat. Nemhiá­ba készültek, mert az Arany-nap délutánján tel­jesült is a kívánságuk. Tapssal és iskoladallal fo­gadtuk — amelyet előző hónapban tanultunk '— a hosszú láncban, kézen fog­va érkező kicsiket. Zene szólt, gitár pengett, ének zengett. A diákönkormányzat ve­zetői, a szülők sokasága előtt csillogó szemű első osztályosok mondták el a saját nevüket és a foga­dalmat: „...őrzöm azt a szeretetet, amely csalá­domhoz, iskolámhoz fűz. Építem azt a közösséget, ahova tartozom, ahol szá­mítanak rám”. Mi, a munkacsoport-ve­zetők, feltűztük az iskola­nyakkendőre az ajándé­kunkat: az Arany-jelvényt. Volt öröm! 'Gratuláltunk nekik, hogy e naptól kezd- vé ők is iskolánk polgárai lettek. Ezután a szülők meg­vendégelték iskolánk új polgárait. Volt ott min­denféle jó: sütemény, tor­ta, kakaó, na meg dínom- dánom, táncika, móka, vi­dámság, Nemcsak a kicsi­nyek számára volt ez a nap emlékezetes, én is szép élménnyel gazdagod­tam. Horvát Nikoletta Vendégek Haaksbergen bői Szakmai segítség A hollandiai Haaksbergen városával Nagykőrös már az önkormányzati választások után vette fel a kapcsolatot, s ezt a németalföldiek február 27-én szintén megsza­vazták: így testvérvárosként tisztelhetik egymást. Ugyan­akkor egy kapcsolat akkor ér valamit, ha valamiféle ha­szonnal is jár: ismerkedéssel, barátkozással, szakmai se­gítséggel, gazdasági fejlesztések lehetőségeivel. A hollandok küldöttsége a héten városunkban járt, megismerkedett a városhá­zával, a hivatal működésé­vel, majd részt vettek a tiszteletükre összehívott ün­nepi képviselő-testületi ülé­sen. Ezen — általában for­maságoktól mentesen — a bizottságok vezetői vázolták feladataikból a megoldásra váró problémákat. Kiss János polgármester rövid bevezetőjében hang­súlyozta: az eltöltött há­rom nap máris munkával telt, megalapozta a későbbi egészen konkrét együttmű­ködést. A delegáció ígéretet tett arra, hogy ősztől körö­si városházi szakembereket fogadnak, s megpróbálják átadni tapasztalataikat, ho­gyan lehet azok segítségével átalakítani az itteni hivata­li munkát. Sengers úr, a haaksbergeni tanács információs hivata­lának munkatársa először is megelégedéssel szólt ar­ról, hogy a térségben leját­szódott változások miatt egyre többen érzik fontos­nak: segíteni kell az itt élőknek , abban,„hogy élni tudjanak a demokráciával. Megfogalmazta: a nagykő­rösi program lényegében tényfeltáró út. Goosen Leusink asszony, a haaksbergeni városháza jogásza megerősítette: őket Egy óra múlva itt vagyok Nyugodt lehet a gazdi, csak velem együtt vihetik el a csomagját (Erdősi Ágnes felvétele) a teljes kép érdekli. Sőt, annyi dinamikát tapasztal­tak, hogy sokszor el is bi­zonytalanodtak: miben tud­nak ők még segíteni? Ugyanakkor tisztán látják, hogy a magyar szakemberek meg szeretnék ismerni a holland munkamódszere­ket. Ezért látnak neki —• alighogy hazaérnek — egy olyan stúdium megszerve­zésének, ami éppen ezt a célt kívánja nyújtani. Dr. Karay Kornélia jegy­ző elmondta, a delegáció munkájának komolyságára jellemző, hogy érkezésük előtt telexen rengeteg kér­dést intéztek a nagykőrösi hivatalhoz. Ittlétük alatt a konkrét ügyintézési folya­matokat is végigvizsgálták, minden érdekelte őket. Nem érdektelen tudni, hogy a 23 ezres város­ban 19 tagú választott testület és mintegy 150 fős szakapparátus végzi a közszolgálati munkát. A polgármester mellett még három olyan, képviselő is dolgozik, akiknek munká­ját huszonegy szakember segíti. Ezt .követően dr. Toros László, Czira Sándor, dr. Kulin Sándor, dr. Bozlék Mihály,'Deák György, Kar­sai Istvánná, Gulyás Lajos, Papp József, Bárta István, Tóth István és Kustár Ta­más számoltak be bizottsá­gaik munkájáról, természe­tesen pártjaik nevében, po­litikai elemzéssel kísérve ezt. A szépszámú érdeklő­dő közönség így három pártról, illetve pártszövet­ségről is megtudhatta, hogy az önkormányzati választá­sok győztesei, és azt is, hogy a politikai rendszerváltás is legfeljebb folyamatban van, a gazdaságival egye­temben.' A tanácskozás állófoga­dással ért véget. B. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom