Pest Megyei Hírlap, 1991. március (35. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

Irak elrendelte a fegyverszünetet A háborús bűnösöket keresik A szövetségesek mindenütt urai a helyzetnek Az iraki haderők számá­ra csütörtökön elrendelték a fegyverszünetet — jelen­tette helyi idő szerint 11.00 órakor (magyar idő szerint 9.00 órakor) a bagdadi rá­dió.. Egy katonai szóvivőt idézve, a hivatalos bagda­di rádió közölte: miután az Egyesült Államok bejelen­tette, hogy a koalíció fel­függeszti a hadművelete­ket, „kiadták a parancsot, hogy az iraki haderők ne nyissanak többé tüzet”. „örülünk a katonai cse­lekmények beszüntetésé­nek, hiszen ez megkíméli fiainkat és más emberi lé­nyeket a vérontástól” — fűzte hozzá a szóvivő. A szóvivő egyébként hangsúlyozta: „az iraki erők súlyos veszteségeket okoztak, és soha nem feled­hető leckét adtak az ellen­ségnek a szerda esti har­cokban Bászra tartomány­ban és más vidékeken.” „Ezért döntött úgy (az amerikai elnök), hogy fel­függeszti a hadművelete­ket” — állította a szóvivő. A tűzszünet bejelentése utáni órák csendesek vol­tak, nem történtek harci cselekmények a korábbi hadműveletek színhelyein, azonban a szövetséges csa­patok továbbra is éberek, mivel az iraki katonai hír­közlés megrongálódása kö­vetkeztében elképzelhető, hogy nem jutott el a Bag­dadban közzétett tűzszüneti parancs minden iraki egy­séghez. A villámháború a szö­vetségesek részéről 126 ha­lálos áldozatot követelt, az iraki áldozatok száma vi­szont ennél nagyságren­dekkel több. Egyes becslé­sek szerint több mint 100 000 iraki katona vesz­tette életét. Pontos adatok azonban egyelőre nem is­mertek, mivel a szövetsé­ges csapatok parancsnokai — csakúgy, mint Bagdad — nem közöltek erre vonat­kozó adatokat. Az iraki hadsereg 42 hadosztályából mintegy 10 000-20 000 katona ma­radt, két nagyobb csoportra szakadva. A szövetséges csapatok nem akadályoz­zák, hogy a vert iraki had­sereg maradványai északi irányban távozzanak, azon­ban egyelőre kevesen tá­voznak. Bagdadban sokan az ut­cára vonulva ünnepelték a Nem járt sikerrel az a csehszlovák kísérlet, hogy a hét végén Prágában talál­kozzanak egymással a KGST-tagországok állandó képviselői, és megvitassák a KGST felszámolásával és a tagországok jövőbeni gazdasági együttműködésé­vel kapcsolatos kérdéseket. A korábbi tervek szerint ezen a héten Budapesten kellett volna összeülniük a KGST-államok magas szin­tű képviselőinek, hogy ki­mondják a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának felszámolását, az egyes or­szágok között kialakult né­zeteltérések miatt azon­ban a budapesti találkozót elhalasztották. Vladimir Dlouhy cseh­szlovák gazdasági minisz­ter — aki egyben hazájá­nak állandó képviselője a KGST-ben — a halasztás hírére azt indítványozta, hogy a hét végén, esetleg a jövő héten találkozzanak egymással Prágában a tag­államok állandó KGST­tűzszünet hírét, a BBC sze­rint több ezer levegőbe le­adott lövés hallatszott. A kuvaiti kormány kérte az arab szövetségeseket, hogy egyelőre ne vonják vissza csapataikat az or­szágból a biztonság szava­tolása érdekében. Kuvait azt is kérte, hogy az arab csapatok segítsenek az ak­nazárak felszámolásában. Egyiptom máris bejelen­tette, hogy kész teljesíteni a kuvaiti kérést. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után csü­törtökön Franciaország is újra megnyitotta kuvaiti nagykövetségét. 42 iraki hadosztályt meg­semmisítettek, harcképte­lenné tettek, illetve megfu­Irreálisnak tartja az uk­rán kormányfő a donyecki bányászoknak azt a követe­lését, hogy 100-150 száza­lékkal növeljék az ágazat­ban dolgozók bérét — kö­zölte az Ukrinform Ukrán Hírügynökség. Több mint 500 ezer bá­nyász pénteken 24 órás sztrájkba lép bérkövetelé­sének alátámasztására, tíz napot adnak az ukrán kor­mánynak, hogy teljesítse. Ha nem emelné bérüket, akkor meghatározatlan idejű sztrájkba kezdenének — közölte a sztrájkbizott­ság vezetője. Vitold Fokin kormányfő — aki maga is bányász volt képviselői. Csütörtökön azonban Prágában hivata­losan közzétették: egyes tagállamok kormányainak álláspontja egyelőre nem teljesen világos a jövőbe­ni együttműködés módjait és formáit illetően, ezért — ilyen rövid határidővel — a prágai eszmecserét nem sikerült megszervezni. tamítottak, közölte csü­törtöki rijádi tájékoztató­ján a szövetségesek ameri­kai szóvivője. Richard Neal tábornok elmondotta, hogy az ira­kiaknak mindössze egy hadosztályra való, szétfor­gácsolt ereje maradt, de azok is menekülnek. Az amerikai szóvivő megerősítette, hogy a szö­vetségesek törekednek a háborús bűnösök kiszűrésé­re a visszavonuló iraki ala­kulatokból, a kuvaiti ellen­állástól kapott adatok alap­ján letartóztatják a gyanú­sítottakat. Azokat, akik már elmenekültek, a jö­vendő békeszerződés kere­tében vonják majd felelős­ségre — mondotta. •— a köztársasági televí­zióban szerdán este arra emlékeztetett, hogy január 26-án a köztársasági veze­tés és a bányászképviselők között megállapodás jött létre arról, hogy növelik a szén felvásárlási árát a ko­rábbi tonnánkénti 22 ru­belről, 90,93 rubelre. Ennek révén pedig lehetőség te­remtődött arra, hogy min­den föld alatt dolgozó bá­nyász havonta 100 rubelt vagy még többet keressen — mondta Fokin. A tár­gyalások alapján a kor­mányzat arról is döntött, hogy az ágazat támogatá­sára 12 milliárd rubelt kü­lönítenek el, és 1 milliárd rubelt fordítanak tőkebe­fektetésre a költségvetés­ből — hangsúlyozta. Fokin azzal vádolta a bá­nyászok képviselőit, hogy részükről egyetlen kötele­zettségvállalás sem hang­zott el, holott a kormány­nak vannak törvényes kö­vetelései a bányászokkal szemben. Véleménye szerint a bá­nyászsztrájk végzetes kö­vetkezményekkel járhat: két nap alatt leállnának a kokszolóüzemek, és két hét múlva a hőerőművek. Szén nélkül maradnak az isko­lák és a koriak. I Külföldi események egy mondotban A szovjet külügyminiszter csütörtöki- sajtóértekezletén úgy vélekedett: a szovjet—amerikai viszonyban valóban vannak törékeny elemek, így például azok a szubjektív tényezők, amelyek időnként teret kapnak a kétoldalú kapcsolatokban. A John Major brit miniszterelnök tá­mogatásáról biztosította Magyarország kérelmét, hogy társult viszonyra lépjen az Európai Közösséggel — ez áll Nagy-Britannia budapesti nagykövetségének csütörtöki sajtóközleményében. A Tegnap reggel közölték, hogy Iz­raelben megszűnt a vészhelyzet, a továbbiakban nem szükséges gázálarcot hordani, leszedhetők a fóliatakarók az ablakokról, az ajtókról. A A dél-koreai rendőrség csütörtökön kora hajnalban hét szöuli és vidéki egyete­men razziázott: több ezer gyújtószerkezetet és más „til­takozó” fegyvert foglalt le, hogy megakadályozza a kor­mányellenes diáktüntetéseket A Európai kőrútjának második állomásán, Varsóban folytatott megbeszéléseket tegnap Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Leállnak a hőerőművek is Ukrajnai hányásisztrájk KGST-űlés elnapolva Ás álláspontok nem világosak 2 *&LMan ANÉLKÜL IS ELÉG A BAJ Legalább a nem Imii tartanunk Félelmetes hírek kaptak lábra az egész világot fenyegető kolerajárványról, a Kuvaitban elhara­pódzó tífuszról, a napokban pedig több lapban is fotó jelent meg egy leprás romániai asszonyról. Igazán nem csoda, hogy zaklatott társadalmunk­ban jó táptalajra találtak az ijesztő hírek, s egy­re többen mondogatják, már csak a kolera, a tí­fusz meg a lepra hiányzik nekünk. Szentgáliné dr. Csorián Erzsébet, az Országos Köz­egészségügyi és Járvány­ügyi Intézet munkatársa szerint egyáltalán nem kell pusztító járványoktól tar­tanunk. Romániában évek óta van ugyan egy leprate­lep, de itt nem új betege­ket kezelnek, hanem olya­nokat, akik r égés-régen kapták meg a kórt. Ami az esetleges tífuszt illeti, ter­mészetesen háborús hely­zetben, rossz higiénés vi­szonyok között felütheti a fejét ilyen járvány, a szö­vetségesek azonban ren­delkeznek minden olyan eszközzel, gyógyszerrel és felszereléssel, hogy csírá­jában elfojtsák a betegség tovaterjedését. Attól sem kell tartanunk, hogy eset­leg a hazatérő magyar or­voscsoport hurcolja be a kórokozót, hiszen őket is, mint a többi huzamosabb ideig veszélyes egészségügyi zónában tartózkodó ma­gyart, hazatértükkor min­denre kiterjedő egészség- ügyi vizsgálatnak vetik alá. A hazai hatóságok rend­szeresen kapnak friss in­formációkat a perui kole­rajárványról. A legutóbbi szerint a dél-amerikai or­szágban eddig 20 ezer 500-an betegedtek meg, 120 a halálesetek száma. Jó néhány ország a perui élel­miszerekre haladéktalanul el is rendelt behozatali ti­lalmat. Nálunk ilyesmire a Köjál, illetve a nemzetközi gazdasági kapcsolatok mi­nisztériumától nyert érte­sülésünk szerint eddig nem került sor, alighanem azért, mert gyakorlatilag nincs ilyen jellegű áruforgalom, jóformán csak állati takar­mányt importálunk ebből az országból. Egyéb külön­leges egészségügyi rendsza­bályt sem vezettek be. Így például a Limából az eset­leg hazatérő diplomatákat se dugják karanténba. Fokozott elővigyázatos­ságra nincs is szükség. A kolerabacilus ugyanis már régen nem az igazi, már nem tud világméretű ka­tasztrófát okozni, mint ahogy tette a 18—19. század­ban, amikor hatszor söpört végig a világon, és százez­rek életét oltotta ki. Hetedszerre, a hatvanas évek végén tgy legyengült baci kelt újra életre, de ez európai emberre alig veszélyes. Ugyanis gyenge az istenadta. Lappangási ideje 5 nap, rosszul viseli az időjárás-változást és a hőmérséklet-ingadozást. Nem is beszélve az európai higiéniai viszonyokról, me­lyek közepette végképp nem érzi otthon magát. Amerika messze van, an­nál közelebb a Szovjetunió, melynek ázsiai köztársasá­gaiban az elmúlt eszten­dőkben jó néhány — eltit­kolt — veszélyes járvány tört ki. Manapság sokat hallani arról, hogy útleve­let kapnak a szovjet állam­polgárok, s akár naponta tízezrével érkezhetnek ha­zánkba. Nem kell-e attól félnünk, hogy ők hurcol­nak be hozzánk valami­féle nyavalyát? A szakember szerint a magyar közegészségügyi hatóságok felkészültek ar­ra, hogy szükség esetén — egészségügyi szempontból — megszűrjék a hazánkba beutazókat. Ilyesmire ma is sor kerül olyan embe­rek esetében, akik járvány- veszélyes országokból ér­keznek hozzánk. Sok min­den mástól talán igen, de tömeges járványoktól, tí­fusztól, pestistől, kolerától, leprától a magyar lakosság­nak egyelőre nem kell tar­tania. — cs — Megoldódik a Pefém-ügy Szédiigeten Mégis jön az osztrák Tegnapi számunkban — A külföldi sem balek cím­mel — cikk jelent meg ar­ról, hogy milyen kötélhú­zás folyik földügyletben a sződligeti önkormányzat és a Pest Megyei Fémipari Vállalat helyi gyára között. Megírtuk, ha nem jön lét­re megegyezés, az osztrák partner megunhatja a hu­zavonát, s kútba eshet a privatizáció. Ez azt is je­lentené — írtuk —, hogy az ott dolgozók az utcára ke­rülnek. A cikk megjelenése után Oberkamp Péter — aki a leendő vegyes vállalat igaz­gatója lenne — ismét je­lentkezett szerkesztősé­günkben, de ezúttal már jó hírrel. Elmondta, megszü­letett a várva várt megálla­podás a Pefém és a sződli­geti polgármesteri hivatal között. A föld kezelői joga visszakerül a Pefém tulaj­donába, s így nincs akadá­lya, hogy egy tiszta föld- tulajdoni lapot kiállíthas­sanak. A leendő igazgató úgy nyilatkozott, most már csak az Állami Vagyon­ügynökség és a Cégbíróság jóváhagyása szükséges ah­hoz, hogy a cég megala­kulhasson. H. C. Meddig állnak még a Piroskák? Most készül a diagnózis Mint arról lapunkban beszámoltunk: idén január elsejétől húsz — Hernyó­nak vagy Piroskának ne­vezett — motorvonatot kel­lett kivonni a forgalomból, mert bebizonyosodott, hogy életveszélyesek. Akkor az illetékesek azt a tájékozta­tást adták, hogy némelyi­ken komoly műszaki hibá­kat találtak, ezért döntöt­tek úgy, hogy tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá va­lamennyit. A szakértők most vizsgálják, mi okozta a kardántengely-töréseket. Juhász Gyulától, a MÁV gépészeti főosztályának ve­zetőjétől arra kerestünk választ, hogy meddig tart még az állásra ítélt motor­vonatok ellenőrzése, s meg­találták-e már a hibák okait. — A vizsgálat még javá­ban tart — kezdte tájékoz­tatóját a főosztályvezető —, a törések okát még nem si­került kideríteni. A szak­emberek, szerelők épp a napokban cserélnek ki né­hány tengelyt. Arra a kér­désre, hogy meddig állnak még a motorvonatok, nem tudok konkrét választ adni. Az biztos, hogy valameny- nyinek a hajtásmechaniz­musát átfésülik. Valószínű­nek tartom, több apró al­katrész egyidejű hibája okozza a bajt, de nem el­képzelhetetlen, hogy ki- sebb-nagyobb szerkezeti módosításokra lesz szük­ség. — Eddig hány motorvo­natot ellenőriztek? — A húszból már hat szerelvényt átvizsgáltak a Ganz-Hulset szakemberei, kettőn folyamatosak a mé­rések. a többire pedig ezek után kerítenek sort. Azután látjuk meg, meddig kell még várni, hogy újra szál­líthassák az utasokat pél­dául a váci vonalon. Előre­láthatóan március végén forgalomba állítjuk a sze­relvényeket. A bejárók szerencsére türelmesek. Mondják: nem ártana egy alapos, mindenre és nemcsak a műszaki állapotra kiterjedő vizsgálat. Szerintük ugyanis ezek a vonatok kényelmet­lenek, nem igazán váltak be a gyakorlatban, szükség lenne néhány módosításra. Panaszkodnak: rosszul zá­ródik az ajtó, könnyen le­csavarható a nyitókarja, el­lopják, az ablakot pedig nehéz lehúzni, s néha egy­általán nem lehet hallani a kalauz kulturált, csendes tájékoztatóját arról: éppen melyik állomásra fut be a vonat, ami különösen az éjszakai órákban kellemet­len. M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom