Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-13 / 37. szám
BUD^imÉKí tzPcírta BUDAÖRS • EBI» • szAziialombatta • pilisvörösvAr • BUDAKESZI • hagy • Törökbálint © piliscsaba e paty • zsambék • bolymar • O NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TÖK • TINNVE A Alapítvány és rágalom Erden Ki hámozza a szelet? A kérdésre adandó válasz egy szójátékon alapul; a Szélhámos hámozza a szelet. Az, aki például fedezetlen csekkel operál, sohasem létezett, be nem jegyzett alapítványokra gyűjt. S mindez onnan jut eszembe, hogy a közért indított, jó szándékú kezdeményezésében, a kórházi alapítvány ügyében Érden Minár Jenőt újabb vád érte. A minősítés: az egész szélhámosság, nincs is ilyen alapítvány, asszonyom, uram, nehogy már kidobja a pénzét az ablakon ... Súlyos szavak. Ha mellé teszem, a Pest Megyei Bíróság 1990. május 30-án je- cyerte be — magánkezdeményezésre! — az alapítványok sorába az Érden épülő vöröskeresztes kórházat. Az alapítványra befolyó összegek kezelésére pedig a Magyar Hitelbank Széchenyi István Igazgatóságának érdi kirendeltsége hivatott. így ránézvést egyszerű a képlet. Annak, ki nem tudja, hogy az alapítvány tető alá hozását canossajárás előzte meg. Mert a kezdeményező, a nyugdíjasként Érden letelepült Minár Jenő a Hiingarocamion sofőrje volt, Anno még 1990-et mutatta a naptár, amikor ötletével „házalni kezdett”. Az csak természetes, hogy az akkori tanács és vezetésé fantasztának, hogy finoman fogalmazzak, a valóságtól elrugaszkodott megszállottnak tartotta. Mert a „Kinek kell itt kórház?” című írásra, mely akkor, 1990. február 28-án a tanács és az alapítvány tagjainak rögös útjáról számolt be — nem akármilyen dörgedelmes választ közöltünk március 14-én. Az már csak ráadás volt, hogy az Érdi Kaszinó című helyi lap júniusi száma „Kórház kórház hátán” címet viselő interjújában a tanácselnök azt nyilatkozta : „van olyan képviselő- jelöltünk is, aki programjában megígéri kórház építését. Régen azt mondtuk, ez politikai kérdés, ma is, a választások időszakában, még inkább azzá válik. Röviden szólva, aki támogatja, netán felelőtlenül megígéri, az jó ember. Aki szembenéz a realitásokkal: szeretné, de tudja, hogy ma nem lehet építeni, a »Tett halála az okoskodás« című újságcikk szerint — ez a Pest Megyei Hírlap akkori Érdi oldalán jelent meg, szerk. — Pató Pál-osan gondolkodik.” S hogy ezek után mi történt? Hihetetlen, de igaz! Az érdi tanács vezetői akkor szembenéztek a realitásokkal, a korábban kivitelezhetetlennek minősített ötletet tanácsülésen szentesítették. Nem véve tudomásul a Minár Jenő által kezdeményezett alapítványt -7- újabbat hoztak létre. Ja, kérem, a választások időszakában a pénz éppúgy nem játszott szerepet, mint azok a mára már beválthatatlan csekknek minősülő' ígéretek ... Viszont, ami már akkor is tény volt, a Minár-féie alapítvány ügyiratszáma A/5. 1990. a bíróságon, az induló vagyona pedig az alapítványnak akkor 620 ezer forint volt. Hogy minek kell Érdnek kórház? Tessék elképzelni, míg valaki Érdről mentővel a fővároson, a zsúfolt Rákóczi és Thököly úton át megérkezik Kerepestarcsá- ra. Szívós szervezete van annak .. . Mint ahogy szívós kitartás lakozik'Minár Jenőben is. Hiszen ellenszélben, ellengőzbsn az alapítvány még él, létezik. Pedig ... Hallgassuk csak Minár Jenőt; — A patikából, a pékségből eltűnnek az áltaVizsgáznak a gépkocsik Évente mintegy 12 ezer gépkocsi fordul meg a Magyar Autóklub százhalombattai műszaki állomásán. A különböző szolgáltatások mellett az állomás ellátja a város és a környező településeken levő gépkocsik hatósági műszaki vizsgáját is. Képünkön Garai Ferenc egy Barkas típusú mikrobusz fékhatását méri (llancsovszki János felvétele) Iám leadott csekkek. Mert egy úri ember (ha az ilyen annak nevezhető) jár utánam. Terjesztvén; az alapítvány egy szélhámosság Nehogy már valaki ilyesmire kidobja a pénzéi! Rágalmazván engem, meg az MHBT Széchenyi István Igazgatósága érdi kirendeltségét. Mert hiába a bírósági bejegyzés, a bank által kezelt számla, névtelenül rágalmazni lehet. S amilyen hiszékenyek az emberek, nem néznek utána: valóban van-e bankszámlánk? S azon már mekkora összeget kezelnek? Sztuchlik Rezső, a Magyar Vöröskereszt főiitkára által legutóbb saját zsebből adományozott összeg sze-' repel-e a számlán? Ügy látszik, mifelénk még ma sem azt nézik, hogy aki áz ötletet adta, szolgálja-e a közjót, a köz hasznára vame, hanem azt, hogy honnan jött? Csak a volt vezetőknek, a vezetettek- nek nem lehet életrevaló ötlete? .., Kérdések sora. Melyekre egyetlen válasz adódik, s nem tőlem származik: „nem az a fontos, honnan jöttél, hanem az, hová tartasz.” Varga Edit Nem találják a bűnöst A cég mégis létezi? Eszem ágában sincs lebecsülni az Irak által beígért terrorizmus veszélyét. Még kevésbé Szád dum Husszein vegyi fegyverekkel való fenyegetőzését. Mégis azt mondom, hogy ha bombáktól kell tartanunk, azok nem biztos, hogy a Közel- Keletről származnak. Ha a saját portárikon alaposan körülnézünk, lehet, hogy találunk évek- kel, évtizedekkel ezelőtt időzített magyar „vegyi bombákat”. Pilisborosjenő egynémely polgára is körülnézett nemrég a faluban, s megtalálták a maguk „ke- tyegőjét”. Igaz, ez nem tiktakkol, de minden jel arra mutat, hogy csaknem olyan veszélyes lehet, mint az iraki diktátor megálmodott csodafegyverei. Nem is tétovázott sokáig a borosjenői önkormányzat, segítséget kértek a Környezetgazdálkodási Intézettől. Ugyan még csak a kölcsönös ismerkedésnél tartanak, s a képviselők fontolgatják, hogy megéri-e nekik az évi 40 ezer forintos tagdíj. Vagyis még nem tudják, hogy mit kapnak cserébe a község pénzéért. Én azt mondom, nem fogják megbánni, ha kifizetik ezt az összeget, mért tudom, hogy ennek a klubnak egyaránt tagjai a potenciális körhyezetszenny e- zők és a környezetvédelmi felszereléseket, vagy technológiákat gyártó, illetve terjesztő cégek. Azonban arra is kíváncsi voltam, hogy mit mond, mit tud a pilisborosjenői környezetszennyezésről (amelyet állítólag egy vegyi üzem okoz) Selmeczi László polgármester. Hát kérem, semmit sem tud! Pedig gondoltam, hogy Február közepétől Tanfolyamok Az Érdi Művelődési Központ (Alsó u. 9.) február közepén tanfolyamokat indít. Angol—német kezdőknek és haladóknak, felnőtteknek 6900 forint, iskolás gyerekeknek 4000 forint. Szabás-varrás kezdő és haladó fokon a Burda szabásmintáival, 50 óra 4000 forint, varrógépet is biztosítanak. Szemfelszedés 5 tagú csoportok részére 4000 forint. Ikonfestészet, elméleti és gyakorlati tudnivalók: 4 hónapra 2000 forint. . Illemtan- és társastáncórák általános iskolás jelentkezőknek 4 hónapra 1500 forint. A meghirdetett tanfolyamokra folyamatosan lehet jelentkezni. As érdi tt ti t á btt ss-pultßa udvariul* tn rtf a I olt ulti iá rsa sh fis pálfjázaiffit hirdet közös képviselői feladatok ellátására Feltétel: fenntartási területen szerzett gyakorlat, érdi vagy Érd környéki lakás. Arpályázat tartalmazza a pályázó — eddigi munkahelyeinek megnevezését — szakmai önéletrajzát — bérigényét. A pályázatot február 28-áig lehel t<ev>yájs3m . a következő címre: Volánbusz-pályaudvar, Érd, Kálvin tér 5. 2030. Telefon: (26)-45-551. Felvilágosítást ad Máté István. mint volt tanácselnöknek s helybeli lakosnak nagy helyismerete lehet. Ennek ellenére nem neheztelek rá, mert lehet, hogy az én információim voltak pontatlanok, Ugyanis a település több pontján észlelték az emberek a galvanizáláshoz használt jbaijór- vegyiiletek és savak növényzetpusztító, földet fa- kító nyomát és szagát. Végül is Szegedi Róbert, alpolgármestert ajánlotta megkérdezni, akit budapesti lakásán sikerült telefonon elérnem. =2 Szegedi úr- beszélt egy olyan pilisborosjenői kisüzemről, ahol iparművészeti cikkeket, háztartási eszközöket bevonatolnak, fosz- fátoznak, rezeznek, krómoznak. Ezt a parányi, bódészerű üzemecskét — ha jól értettem — az önkormányzatnak sikerült elbontatnia a közelmúltban. Ennek ellenére úgy tűnik — még az alpolgármesternek is —, hogy a cég mégis létezik valahol, mert. a falu határában hol itt, hol ott bukkannak újabb savmarta foltokra. Hogy végül is ki viszi oda a veszélyes hulladékot, s egyáltalán „ki” ez a falu levegőjét, flóráját mérgező cég, nem sikerült kideríteniük, t Nos,' nem akarok kötöz- ködni, de nehezen hiszem el, hogy egy galvanizáló- üzemnek nincs írásos nyoma a polgármesteri hivatalban, azaz-a volt tanácsházán. Ilyen helyen ugyanis sokéves iratokat szoktak megőrizni, archiválni. Ha másnak már nem, legalább a működési engedélynek vagy telephelyi engedélynek meg kell(ene) lennie valahol, ha mégsem, akkor az adócsoport vezetője biztosan tudna felvilágosítást adni a képviselőknek. Persze ha egy illegális telephelyről van szó, akkor megértem a helyi vezetők tanácstalanságát — bár akkor is csak akad néhány idősebb polgár, akik emlékeznek a cég nevére’"! ?). Ezek után talán érthető, ha szívből drukkolok a borosjenői önkormányzatnak, hogy a tervezett átfogó környezetvédelmi ellenőrzéseket megtartsák. E szándékukat nem Utolsósorban az motiválja, hogy a tapasztalatok szerint egynémely vállalkozó nem azt csinálja, amire az iparigazolványát arinak idején megkapta. Tehát csak helyeselni tudom, ha a komplex környezetvédelmi vizsgálat kiterjed majd a levegő, a Víz, a talaj károsodásának, illetve a zajártalom szintjének a mérésére. Tudom, hogy a Környezetgazdálkodási Intézetnél hasznos tanácsokat, ajánlásokat kapnak majd az önkormányzati képviselők és a szakapparátus dolgozói. Azonban az alapos helyismeretet ez a külső segítség aligha fogja pótolni... Aszódi László Antal Utánajártunk. Illegális táblaerdő Jó bornak is kell a cégér — tartja a mondás, amelynek igazságán felbuzdulva panzió, étterem, szerviz és különféle üzlet tulajdonosok hirdetik szolgáltatásaikat út menti reklámtáblákon. Igen ám, csakhogy e feliratok közül jó néhány engedély nélkül kerül a közterületre, nemegyszer már ott levő KRESZ-táblák tartóoszlopaira, villany póznákra erősítve. Netán arra a helyre, ahonnan zavarja mondjuk az útkereszteződés beláthatóságát. Ezért aztán előfordulhat, hogy a vállalkozó „poste restante” kapja meg a tábláját, s még a zsebébe is kell nyúljon. Adott településen belül a helyi önkormányzati hivatal jogosult engedélyt adni a hirdetőtáblák kihelyezésére. természetesen közterület-felhasználási díj ellenében. De a vállalkozók nem mind keresik fel az en- gedéiyezőt, akinek ez esetben joga van bírságot kiszabni, s a táblát — ameny- nyibén elhelyezése illegális —, eltávolíttatni. De melyik önkormányzatnak van mostanság ereje, ideje erre? Ezért aztán notion- nő az illegális táblaerdő. A törvénytisztelő állampolgárt azért meglepetések is érik. Mert ha például a panziós veszi a fáradságot, s elmegy az .engedélyért, máris kiderül: nem teheti oda a reklámját, ahová szeretné, s nem mindig pusztán forgalombiztonsági okókból. Az üzleti tisztesség alapján ugyanis a település határához legköze- ’ebb lévő fogadót szabad csak reklámozni, majd szép sorjában a többit. De ki az a botor vállalkozó, aki ne akarná macához csalogatni a fáradt utazót? Példaként citálhatnánk jó néhány Buda vidéki települést, ahol táblaerdőn át vezet az út. Látni reklámot az Elmü oszlopaira, a BKV vagy a Volán-megálló jelzőire erősítve, gyakrabban közvetlenül az útpadka mellett vagy útkereszteződésben, ami mind-mind szabálytalan, állapította meg a felsorolást hallva Thomka Péter, a Budapesti Közúti Igazgatóság forgalomszabályozási osztályvezető-helyettese. Ha a szakembereink ilyen esetekkel találkoznak, eltávolítják a reklámtáblákat, hiszen a forgalom biztonságát zavaró feliratokról van szó. S így tesznek az Elektromos Művek és az autóközlekedési vállalatok emberei is. A közúti igazgatóság részéről rendben van a dolog, ha a felirat nem zavarja a forgalmat. Mert az már az önkormányzat ügye, hogy az engedély nélküli reklámok fölött szemet hunynak-e, vagy sem. Jó tudni viszont, hogy a kék színű, panziót, éttermet, autószervizt hirdető KRESZ-táblákat a Budapesti Közúti Igazgatóságnál lehet beszerezni. Az áruk kétségtelenül borsos: darabonként 6500 forintba kerülnek, s további kétezer az oszlop és a rögzítés díja. De kihelyezésükkel legalább nincs gond, mert azt a szakemberek az érvényben lévő szabályok alapján irányítják. Ráadásul ezek a KRESZ-táblák nem is tűnnek el.., —íe— BUBA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. & Munkatársak: Fekete Ildikó, Aszódi László Antal, Virág Márton. 6> Fogadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili., Somogyi B u. 6. Pf.: 311. Ir. *z.: 14«. telefon: U8-47S1, 13B- 4W>7.
