Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-05 / 30. szám
TÁPIÖMFNTI MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Két tűz között Mitől város Nagykáta? Ez a miénk! Tápiómente Vastaps a színházban, a koncertteremben. A közönség ütemesen kiáltozza: Vissza! Vissza! Vissza! Felemelő érzés. Erőt és kitartást ad a művésznek, a pódiumon lévő szereplőnek. Ritkán van benne részünk, talán éppen ezért emlékszünk vissza olyan szívesen arra az estére, arra a napra. így vagyok most én is. Jó negyedszázaddal ezelőtt hozott a sorsom Nagykátára. Megismertem és megszerettem e vidék nyári vakító fényeit, szidtam csomós őszi ködeit, szánkóztam a Cseh-dombon, sétáltam lányaimmal a Tápió partján. J ártottam a számat a leendő városért, a szellemi műhelyekért. Jól-rosszul tettem a dolgomat az iskolában, a tanácson. Verseket írtam, szép reményeim voltak. Akkor keresett meg Deregán Gábor, a Pest Megyei Hírlap mellékleteként megjelenő Tápiómente szerkesztője: be akar mutatni a lapban. S alig telt el néhány nap, már olvashattam is rólam írt cikkét, mely — ma sem felejtem el — így kezdődött: .Alacsony, szőke fiatalember .. Sok víz lefolyt azóta a Tápión. Szívfájdalmunkra megszűnt a melléklet, pedig magunkénak vallattuk, örömmel olvastuk. És most ismét: TÁPIÓMENTE. A megújuló közéleti érzékenység jeleként. Hiszen az olvasók egyre inkább magukra akarnak ismerni: a település iránt érkezett felelősség hozta létre, a változásba vetett hit, a bontakozó kezdeményezőkészség a térség helyi lapjait Nagykátán, Farmoson, Tápiószelén és a többi községben. A miénk ez a táj. Miénk 1991 pesszimizmusa, a telefongyár és az éremszerelő kétséges jövője, az új üzletek és vállalkozások ígéretes kezdete is. Miénk az újra felismert szükségszerűség: a beosztás kényszere, miénk a bejárók kialvatlansága, miénk a törlesztőkamat, miénk a kell, hogy jobb legyen optimizmusa. Erről és sok másról kíván szólni a Tápiómente. Írjanak bele, olvassák! Legyenek előfizetői és terjesztői! Féltő aggodalommal és sok szeretettel ajánlom jóakaratukba. Szegedi Pál Sokasodnak az újonnan megválasztott önkormányzatok gondjai. Bodrogi Györgynét, a nagykátai polgármestert idézve: exlex, azaz törvényen és költségvetésen kívüli állapot jött létre, és ebben a helyzetben szinte döntés- képtelenné válnak az ön- kormányzatok. „Mitől vagyunk város? — teszi fel a kérdést a polgármester asz- szony —, ha nem vagyunk képesek a normatív támogatás alapján biztosítani lakosainknak az alapellátást? A mi dilemmánk a többi Pest megyei városra is jellemző." Nem egységes Miről is van szó valójában? Az önkormányzatoknak ezekben a napokban kell a jövőjüket meghatározó gazdasági és pénzügyi kérdésekben döntéseket hozni. Így például a városi rendelőintézet, az oktatás, vagy a szociális ellátás finanszírozásának kérdéseiben. Ám a jelen pillanatban — a már ismert késedelmes kormányzati és költségvetési döntések miatt — az önkormányzatok a jó döntés meghozatalához igen kevés információval rendelkeznek. Félő, hogy túl a pénzügyi nehézségeken — például a városi rendelőintézetben nem tudják biztosítani az alapellátáshoz szükséges anyagiakat — a tulajdonjog kérdésében is „megváltoztathatatlan” döntéseket kényszerülnek hozni. Mert miről is szól az ön- kormányzat tisztségviselői közötti vita? Ha például normatív támogatás hiányában most lemondanak egy-egy intézmény tulajdonjogáról, azt véglegesen teszik, vagy csak a „hét szűk esztendőre”? Vajon, ha — néhány esztendő múlva — a kisvárosokban is fellendül a piacgazdaság, lesz-e módjuk a most elkótyavetyélt intézményeket visszakapni? Az ön- kormányzatok legnagyobb dilemmája, hogy a mostani döntéseik következményeit nem tudják felmérni. De még ennél is nagyobb gond az, hogy miből gazdálkod- ják ki azt a pénzt, amit a kormányzat és a költségvetés „elspórol” tőlük. Nézzünk egy példát: hogyan is néz ki az önkormányzat problémája egy oktatási intézmény gazdálkodásának tükrében. A nagykátai Damjanich János Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola úgynevezett fejkvóta alapján gazdálkodik. Ez azonban nem egységes: más a gimnáziumi tanulók, más a szakközépiskolások és megint más a kollégisták, vagy a levelezőtagozati hallgatók támogatása. — Most az a mi nagy gondunk — mondja Pová- zson Sándor, a gimnázium igazgatója —, hogy a költségvetés által biztosított normatív támogatás nem fedezi az oktatási intézmény működéséhez szükséges pénzt. Nekünk a működésünkhöz közel negyvenkétmillió forint szükséges. Ezzel szemben a normatív támogatás mindössze 33,5 millió. Valaki fizet — Nem fiktív és extra igényekről van szó — folytatja a töprengést Pová- zson Sándor. — A lehető legtakarékosabban terveztünk. Alig marad a tervezett előirányzatból a szűkén pedagógiai célokat szolgáló eszközökre, vagy azok pótlására. A közel negyvenkét millió forintba nem is tudtuk betervezni a várható inflációt, hiszen a költségvetés 1990-es árakon készült. A hiányzó hat és fél milliót vagy a helyi, vagy a megyei önkormányzatnak kell fedeznie. — A gimnázium, a szak- középiskola, a kollégium anyagi gondjainak megoldása nem tartozik a helyi önkormányzat kötelező feladatai közé — egészíti ki az igazgató mondandóját a nagykátai polgármester asszony. — Mi mégis a magunkénak szeretnénk érezni. Ennek elsősorban az az oka, hogy Nagykáta A szecsői baráti kör vezetősége ez úton is meghívja a község lakosságát a február 5-én, 17 órakor kezdődő megbeszélésre, mely a polgárőrség megalakulását tárgyalja. akkor lesz igazán város, ha több szolgáltatást tud nyújtani, mint a környező falvak. És ez az „új” város ezáltal szellemi kisugárzást is ki tud fejteni. Másrészt ezekhez az intézményekhez a nagykátaiak érzelmileg is kötődnek. Mint köztudott, az elmúlt években bővült a gimnázium és a szakmunkásképző is. — Az önkormányzat úgy érzi, hogy most a megszerzett értékek kicsúszhatnak a kezükből? Sarcolás nélkül — Az a dilemma, hogy a nagykátai önkormányzat vagy eltartja a gimnáziumot maga, vagy lemond róla, és mindenestül átadja a megyének. Ebben az esetben a helyi költségvetés „megkönnyebbül”, megszabadul egy „tehertételtől”, de Nagykáta elveszti városi létének egyik fontos tényezőjét. A pénzhiány azonban olyan mértékű, hogy nemcsak a gimnázium megtartása kétséges, hanem a város alapellátásához tartozó szükségleteinek Jdelégítése is veszélyben van. Nagykáta nem áll egyedül ezzel a problémával. Szerte a megyében felforrósodott viták folynak, mert úgy tűnik, a kormányzat nem vizsgálta döntéseinek társadalmi hatását, amikor a pénzügyi hiány pótlását a helyi adók bevezetésével vélte megoldani. A két tűz közé került önkormányzatok véleménye szerint a lakosságról már nem lehet több bőrt lenyúzni. Az ilyen „nyúzós” döntések mindegyike politikai veszélyeket rejt magában. Márpedig az önkormányzatok nem a rombolás, hanem az építés ügyére esküdtek fel. Sarcolás nélkül szeretnék szolgálni választóikat. Deák Attila A rendezők kérik mindazokat a férfiakat, akiket egészségi vagy más okok nem gátolnak, hogy jelenjenek meg és lépjenek be a polgárőrségbe. A megbeszélésre a községi könyvtárban kerül sor. i Polgárőrség alakul Az alapító emlékére Ismét várják őket 1980 októberében a tá- piószecsői iskolában összejött mintegy tizenöt pedagógus; ezúttal nem tantestületi értekezletre, hanem énekelni. Szathmári József, az iskola fiatal énektanára kezdeményezésére — saját szórakoztatására — kezdett ez a baráti társaság a klasszikus kórusmuzsikával ismerkedni. A cél nem fellépő kórus alakítása, hanem a hétfő esték kellemes eltöltése volt. Szinte észreveíienüi egyre tágabb körből jöttek a meghívások. Eleinte iskolai karácsonyi ünnepségen, majd községi rendezvé8 "“Jio^fiflP nyen, járási pedagőgusna- pon, végül országos kórus- találkozókon is felléptek. Akkoriban nem volt tanácsos dicsekedni vele, hogy lakóhelyüktől távolabb (Jászberény, Budapest, Jászdózsa) több templomi hangversenyen is közreműködtek. A legjelentősebb siker az 1984-ben megszerzett arany minősítés. Talán országosan is egyedülálló, hogy falun pe- agóguskórus működik. Minden pedagógus-kórustalálkozón feltűnést keltett, hogy a budapesti, kecskeméti, szolnoki, ceglédi énekkarok közt szerepelt egy, amely az alig ismert kis településről, Tá- piószecsőről jött. Ami még feltűnő lehetett, hogy még egyforma fellépőruhájuk sem volt. A másik különlegesség ugyanis, hogy a társaság teljesen önfenntartó volt, támogatójuk nem akadt, igaz, nem is igényelték. Fellépésre saját kocsikkal mentek, kottáját mindenki maga vette. (1990-re már a tápiószecsői önkormányzat biztosított szerény támogatást.) Néhány éve, 1987-ben nagy csapás érte a kórust: fiatalon elhunyt Szathmári József, aki alapította és összetartotta a zenekedvelő baráti társaságot. A tagok azonban addigra már annyira „be voltak oltva”, hogy — talán az alapító emlékére is — folytatták a munkát. Előbb Molnárfi Katalin zene- akadémista, jelenleg pedig Peste Attiláné tápiósági énektanár irányításával működik — időközben felvéve a Szathmári József- kórus nevet — tovább. Legutóbb sikeres karácsonyi hangversenyt adtak a helyi iskolai énekkarral közösen, a tápiósági templomban. A sikert jelzi, hogy húsvétra ismét várják őket. Mészáros István Fókusz Munkanélküliség Farmoson? 19 Mit tudnak tenni a várhatóan növekvő számú munkanélküliek megsegítése érdekében ' Farmoson? — kérdeztük dr. Bencze József farmosi polgármestert. — A várhatóan növekvő munkanélküliség „kezelésére” társulási szerződést tartunk fenn a munkaerő-szolgálati irodával, és állásbörzét, egyéb jogi felvilágosító munkát szervezünk. ■ Ha egy több évtizeden át becsületesen dolgozó ember önhibáján kívül válik munkanélkülivé, bizony gátlásos lesz ... — A polgármesteri hivatal Farmoson mindenki előtt nyitva áll. Szomorú tény, hogy naponta hár- man-négyen megfordulnak olyanok, akik hirtelen munkanélküliekké váltak. Mi szorgalmazzuk a segélyezésüket, az átképzési támogatóst, természetesen a fennálló jogszabályok alapján és a jogi feltételek esetében. ■ Mi az, amivel még segíteni tudnak a rászorulókon? — Közhasznú munka beindításával is enyhíteni kívánjuk a gondokat. Természetesen kevés embernek Hölgyeim, A Damjanich Művelődési Ház Színházbarát Köre újabb közös színházlátogatásra készül. Ez alkalommal — február 24-én, vasárnap a Hölgyeim, elég volt! című három felvonósos zenés bohózatot kívánják megtekinteni a Vidám Színtudunk közhasznú munkát adni, de az a néhány ember, aki ehhez hozzájut, örül neki. Mindinkább szeretnénk a munkahelyteremtő vállalkozásokat liberális adópolitikával támogatni. Ebben az esetben nem is a támogatással van baj, hanem a vállalkozókkal... Várjuk őket! Kezdeményezzük a foglalkoztatási és egyéb alapok pályázatát. Számítunk öntevékeny együttműködésre is. Ügy gondolom, hogy a szűk lehetőségeken belül mindent meg kell tenni azért, hogy az önhibájukon kívül munkanélkülivé váltak ne kerüljenek a létminimum alá. D. A. Csütörtökön Nyugati ruha A Debreceni Kötöttárugyár cikkeiből termelői áron — valamint nyugati kilósruhákat — február 7-én, csütörtökön 9—15 óráig vásárolhatnak a nagykátai művelődési központban. elég volt! pad művészeinek előadásában. A száznál több előadást megért bohózatban olyan rangos színészek lépnek fel, mint Csata Zsuzsa és Csákányi László. A részt venni kívánók jelentkezését a művelődési házban várják. öregfiűk a teremben Csapatát sújtotta Asztaliteniszben és sakkban már elkezdődött a tavaszi bajnokság. Íme az eredmények: Asztalitenisz megyei bajnokság, férfi felnőtt: Tápiószele—Aszód 1C-4 Sakk megyei férfibajnokság B csoport: Vác—Nagykáta SE 6-1 ★ Labdarúgásban is fellendült az élet, február első napjaiban szinte már valamennyi csapatunk előkészületi mérkőzést játszik. A sort a nagykátaiak nyitották. Már január 26-án Jászapátiban játszottak, február 2-án pedig Budapesten a Vasas SC juniorcsapata volt az edzőtárs. Tápiószelén — csütörtök- péntek esténként — közeledik az öregfiúk terembaj hokságá- nak a befejezése. Néhány forduló még van hátra. Sűrűsödnek az izgalmak, azonban még így sem menthető a 24-i fordulóban szereplő tápiószeesől csapat kapusának súlyos szabálytalansága. Saját csapatát sújtva (3-1-es vezetésnél) kiállításra jutott, majd emiatt megütötte a játékvezetőt, aki így a mérkőzést lefújta. A fegyelmi bizottság ítélete valószínűleg egyértelmű lesz: a két pont Tápióbicske csapatát illeti, és a kapus eltiltása is teljesen megérdemelt lesz. M. T. A Szecsői Tükörben olvastuk lépnpzé költségvetés A magyar nép negyven évig az egypártrendszerű kormány rossz költségvetésének a szenvedő alanya volt. A jelenlegi többpártrendszerű, koalíciós kormány , mostani költségvetése sem különb az előbbinél, hovatovább koldusbotra kényszeríti a magyar népet. Több millió nyugdíjas 20-30-40 éves becsületes munka után koldulni kénytelen az önkormányzatoknál, ha meg akar élni. Ugyanakkor a koalíciós kormány tagjai jólétben élnek! Kérdem én, milyen jogon változtatja meg a kormány az OTP és az általam kötött lakásépítési kölcsönszerződést?! Én 3,5 százalékos kamattal kötöttem meg a szerződést, és az ehhez kapcsolódó feltételeket fogadtam el. Ennek a kötelezettségnek alávetettem magamat, még akkor, amikor aktív dolgozó voltam, számolva azzal, hogy a részletfizetés átmegy a nyugdíjas éveimre is. De arra nem kötöttem senkivel, még a kormánnyal sem szerződést, hogy a nyugdíjamat ők osszák be, hogy a saját nyugodt, kényelmes megélhetésüket biztosító összeget tőlünk, nyugdíjasoktól kasszírozzák be. Szerintem az ilyen és ehhez hasonló törvények jogtip- rók! Bodor Ferenc TAPIOMENTI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 0 Munkatárs: . Deák Attila. Q Fogadónap minden héttőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. Vili. kér. Somogyi b. u. 6. sz. PL: 311. ír. sz.: 144«. Telelőn: 138- 2399/2*3.
