Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-04 / 29. szám

Stialföfitli események — egy mondóiban Amennyiben Szlovénia kilép a jugoszláv államszövet­ségből, Horvátország is ugyanezt teszi, jelentette ki a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő Franjo Tudj- man horvát elnök. A Békeszerződést, közös főparancs­nokságot és húsz évre szóló kölcsönös - segítségnyújtási megállapodást ajánlott lrak Iránnak közvetlenül az öbölháború kirobbanása után — a Der Spiegel szerint. A II. János Pál pápa a békéért imádkozott a televíziós ka­merák előtt, és újabb felhívást intézett az öbölháború befejezésére a felelős döntéshozókhoz. A Achille Occhetto főtitkár zárszavával vasárnap befejezéséhez ér­kezett az Olasz Kommunista Párt huszadik, egyben utolsó kongresszusa, mely lezárta a nagy múltú párt tör­ténetét, s kimondta az átalakulást. A Jugoszlávia, Ma­gyarország és Csehszlovákia első ízben adott átrepülési engedélyt a német Bundeswehr számára, hogy az emlí­tett országok légi folyosóin Törökországból áthaladjon egy, a keletnémet hadseregtől örökölt TU—134-es gépen öt katona. A Egyelőre föl nem fedett céllal vasárnap Bagdadba érkezett Ramsey Clark volt amerikai igazság- ügyminiszter — közölték iraki források. A Stipe Mesic jugoszláv szövetségi alelnök vasárnap leszögezte: az ál­lamelnökség tagjai egyenjogúak, s az elnökinek nincs joga önálló döntéseket hoznia. A Aggodalomra ad okot, hogy a szovjet kormányon belül vitatják az európai ha­gyományos haderő csökkentéséről kötött egyezmény végrehajtását — jelentette ki az amerikai védelmi mi­niszter, Richard Cheney. A Nagyon jónak minősítette a katonai együttműködést Magyarország és Románia kö­zött Für Lajos honvédelmi miniszter Budapesten adott interjújában, amelynek első részét tegnap sugározta a román rádió. A „Békét Izraelnek” jelszóval szolidaritá­si tüntetés volt vasárnap Varsóban. A gyilkos árnyékarcvonal Szaddamújabb titkos fegyvere A beteg biztosítás új formára várva Reklámmosoly borsos áron Irak újabb „arcvonal” nyitására törekszik. Leg­alábbis ezt jósolják az iz­raeli katonai szakértők. Szerintük Irak nem éri be az egyetlen kuvaiti arcvonallal, ahol „tisztes­séges harcokat folytathat”, hanem egy újabb eszközt is igénybe vesz: o terrort, és nem a frontországok, hanem a különböző európai célpontok ellen. Az arab sajtó már jó Ideje arról cikkezik, hogy Irak terrorcselekmények sorozatával az európai kontinensre is kiterjeszti a háborút. Irányítójuk va­lószínűleg Szaddam fél­testvére, Bbarzan al-Tak- riti, Irak genfi nagykövete lesz. Terrorlegényei főként palesztin származásúak. A terrorszervezetek leg­nagyobbika, az Arafat ve­zette El-Fatah és a hozzá tartozó, úgynevezett Tizen- hetes különítmény. Ez a csapat már most is támad­ja Izraelt, igaz, egyelőre csak Libanoniból. A másik szervezet Abu Abbaszé, aki ugyan Bagdadban van, de emberei Európa különböző országaiban várnak pa­rancsaira. Ennél is veszé­lyesebb az Abu Nidal ve­zette szervezet, amely re­pülőgép-robbantásokra spe­cializálta magát. Szaddam Kettős „adókereszt" Érdekes makettet véle­ményez e napokban Nyit- ra város lakossága. A vá­rosi főépítészi hivatal ter­vei szerint az 588 méter magas Zobor-hegy csúcsá­ra monumentális kettős ke­resztet kellene építeni. A szlovák államiság is­mét hivatalossá lett cí­merjele a tervezők szerint jól jelképezhetné a város történelmi múltját, s a je­lenkori hazafiasság szim­bólumaként tölthetné be műszaki rendeltetését. A Zobor halmainak legma- gasabbikára elképzelt ket­tős kereszt ugyanis valójá­ban URH-adótorony len­ne. 2 Husszein tudja, hogy a hatalmas koalícióval nem képes megbirkózni, egye­bek között ezért folyamo­dik a terrorhoz, „titkos” fegyveréhez. TÁRSASUTAZÁS CSERNOBILIJA Üj szolgáltatást kínál ügyfeleinek az ukrán Ki- jevturiszt Utazási Iroda: a vállalkozó kedvű hazai és külföldi turistáikat körbe­vezetik az 1986-os cserno­bili katasztrófa helyszínén. A Kijevturiszt ajánlatáról a Komszoraolszlcaja Prav­da számolt be szombati számában. A résztvevők az utazás kezdetén és annak végén ellenőrző jellegű orvosi su- gárszkitszűrésen esnek át. Az esetleg szükségessé vá­ló kiegészítő radiológiai ke­zelést a csernobili társas- utazás résztvevői számára ingyenesen biztosítják — írja a Komszomolszkaja Pravda. A társasutazás résztve­vőit elviszik a halott vá­rosba, Csernobiliba, majd a Kopácsiban lévő radio- aktívhulladék-Ierakó hely­hez és a felrobbant reak­tor köré épített, úgyneve­zett szarkofághoz. Rigai lö völdözés Tűzpárbaj Vasárnapra virradóira is­meretlen fegyveresek tüzet nyitottak a lettországi-Kü­lönleges Rendőri Alakulat (OMON) személyautójára. A mintegy tízperces tűz- párbajban senki nem se­besült meg. Az OMON fekete Volgája nem sokkal éjfél után in­dult el a rendőri egység Riga melletti bázisáról a lett főváros irányába. Az ismeretlen fegyveresek egy vasúti átjárónál vették tűz alá az autót. Az uta­sok életét a lett belügymi­nisztérium közlése sze­rint az út mellett húzódó kisebb töltés mentette meg. A ■ tettesek az autóra grá­nátot dobtak, és az kiégett. Az új társadalombiztosí­tási rendszer életbe lépését várják az állampolgárok, de az egészségügyi dolgo­zók is. Abban reményked­nek, hogy a magyar beteg- ellátás ezzel a kis vérátöm­lesztéssel feléled, és mü- ködőképesebb lesz. Több biztosítótársaság között egészséges verseny alakulhatna ki, a szakem­berek új jogszabályokon törik a fejüket, s külföldi példákat vizsgálnak, ame­lyek a hazai betegellátásra átszabhatók. Közben vi­szont naponta találjuk szembe magunkat beteg­ként, hozzátartozóként az egyre rosszabbul működő kórházakkal, orvosi rende­lőkkel. © Dr. Bőgi Imrétől, a Magyarországi Magán Fog­orvosok Szövetségének el­nökétől kértünk választ arra. hogy milyen változ­tatásokat szeretnének elér­ni a fogászok a betegbizto­sításban? — Szakmai érdekvédel­mi testületet hoztunk létre, és célunk többek között az, hogy az egészségügyi kor­mányzathoz továbbítsuk a magán fogorvosok jövőbe­ni elképzeléseit. Megfelelő szinten képviseljük érde­keit és elősegítjük az új társadalombiztosítási rend­szer mielőbbi megszületé­sét, amely sok szempontból zökkenőmentesebbé tenné a munkát. A megállapított tarifa szerint a beteg kifi­zetné a kezelés költségét, vagy annak egy részét, s azt a társadalombiztosítás visszatérítené. — A fogászatban hasz­nált nélkülözhetetlen esz­közök és az alapanyagok szinte kizárólag csak im­portból szerezhetők be. Ez azt is jelenti, hogy lénye­gesen magasabb áron ju­tunk hozzá azokhoz, mint a hazai termékekhez. Be­szerzésük évről évre drá­gul. A fogorvosok saját költségükön veszik meg ezeket az anyagokat. Az út Moszkváig percek­nek tűnt. Ott aztán a már 24 órája várakozó hazai IBUSZ-csoport látványa újabb izgalmakat okozott. Eltűnt csomagok, borostás, éhező és kialvatlan honfi­társak, aggódó, sok pénzt befizetett és átvert embe­rek. örültem és dicsértem Gusztáv nevű kísérőm eszét, hogy csak kézitáská­val indultunk el, mert erre­® Mi lesz azokkal, akik nem tudják megfizetni a kezelési költségeket? — Természetesen meg­maradna a fogászaton be­lül is egy alapellátás, amely minden ember számára el­érhető kell, hogy legyen. A kispénzű nyugdíjasokra és az alacsony keresetű embe­rekre is gondolni kell. Akik viszont szívesen megfizet­nék a magasabb szintű egészségügyi szolgáltatáso­kat, azok számára is bizto­sítani kell a lehetőséget. © Pillanatnyilag az egészségügyi alapellátás Angliából érkezett hoz­zánk a CD Gardner veze­tési tanácsadó cég tréning- je, amelyen negyven kö­zépszintű vezető vesz részt Magyarország minden ré­széből. A tizenhat hetesre tervezett foglalkozásokon banki menedzsmentisme­retekre tanítják meg a hallgatókat. Olyan speciális ismereteket szereznek, amelyeket eddig hazai ve­zetőképzőkön nem sajátít­hattak el a gyakorlati fel­készülés hiánya miatt. A Gardner-féle tréning sűrítve tartalmazza nem­csak a pénzügyi irányítási folyamat szakmai módsze­reit, hanem egyúttal lélek'- tani. személyzeti, valamint munkatársi kapcsolatte­remtési ismereteket is nyújt, amelyeket gyakorlati foglalkozásokon próbálnak ki. A negyven résztvevőből az egyetlen Pest megyei, Meggyes József, az OTP felé csak az marad meg, amit az ember a kezében fog. Az esti indulásig ismer­kedtünk Moszkva Sereme- tyevói repülőterével, a nyo­morral, az utazók kiszolgál­tatottságával. A hatalmas IL—86-os előállt. Megkez­dődött a tülekedés, míg vé­gül a 350 utas elfoglalta he­lyét. Indulás, 26 óra repülés állt előttünk. Több tranzit­mellett megjelentek a lu­xus szintű magán klinikák, melyeket csak egy szűk ré­teg tud igénybe venni. Mi várható? — Mi a tömegeket érin­tő, nem luxus kategóriába tartozó társadalombiztosí­tási rendszer bevezetését szorgalmazzuk. Reméljük, hogy a Népjóléti Miniszté­rium szakemberei hamaro­san kidolgozzák azt a be­tegbiztosítási rendszert, amelyik mindenki számára elfogadható. Pest Megyei Igazgatóságán nak helyettes vezetője el­mondta, hogy a Gardner- módszert majdan a bonyo­lult üzleti megbeszélése­ken, a személyzeti problé­mák mind gördülékenyebb megoldásában tudja majd hasznosítani, ha idén má­jusban véget ér a tanfo­lyam. Különösen tetszett neki a munkahelyi szak­mai kiscsoportok ésszerű kiépítésére adott néhány hasznos módszer. A tréning befejezte után négy hónappal, szeptem­berben vizsgáznak a részt­vevők, és ha sikeresen, szakközgazdászinak és szaküzemgazdászinak meg­felelő, bankismeretekről szóló diplomát kapnak. Bár önmagában ez a diploma csak papír, reméljük, a hozzá megszerzett korsze­rű, új pénzügyi ismeretek is segítik a hazai pénzélet fölpezsdítését. állomás — Taskent, majd a pakisztáni főváros Karachi, az indiai Kalkutta — után végre fáradtan és a hatórás időeltolódás miatt kábán megérkeztünk Hanoiba, Vietnam fővárosának repü­lőterére. Délután van. Meleg a le­vegő, szinte süt, és nagy a páratartalom, majd megful­ladunk. A közlekedés a negyven kilométerre levő városba, számunkra isme­retlen. A magyar csoport megkönyörül rajtunk. Az értük küldött ajtó és ablak nélküli buszra felengednek, potyautasok vagyunk. Az út rettenetes, zötyögünk, és az inkább bódéra emlékez­tető, összeszegecselt busz úgy tűnik, mindjárt szét­esik. Az út mentén nagy tábla rizsföldek láthatók. Néhol palántáznak, másutt aratnak, s vannak táblák, ahol a növény most zöldell a legszebben. Egy kormánypárti hírlapíró keservei A táncosnő szüzessége és a Kalasnyikovok címmel e sorok szerzője január 31-én egy, a magyar kormányt messzemenően a védelmébe vevő, sőt mi több, támo­gató írást tett közzé a Pest Megyei Hírlapban. Talán mondani se kell, ilyen szellemű publikáció megjelente­tése manapság egyáltalán nem népszerű cselekedet. Aki erre a tettre vetemedik, számíthat rá, hogy egy kissé furcsán néznek majd rá á kollégái. Ismerősei elülnek mellőle az ebédlőben, vagy ha az utcán talál­koznának, átmennek a másik oldalra. Barátai esetleg lemondják a vacsorameghívásokat. De mindez nem szá­mít, ha az igazságról van szó. Az embereket persze meg lehet érteni, ök földhözra­gadt módon csak azt látják, hogy napról napra növe­kednek az árak, hogy munkában és becsületben meg­őszült szaktársaik veszítik el állásukat, hogy ugyanúgy, mint eddig, az tud igazán tollasodul, aki lop, csal és hazudik. Sajnos az átlagemberek még nem veszik ész­re, hogy a sötét alagút végén már dereng a fény. Hogy dereng, vagy nem dereng, erről most ne is In­dítsunk vitát. Mert lehet, hogy ez a kabinet nem a lehetséges kormányok legjobbika, de azért nem is hü­lyék gyülekezete — mondta szakértő ismerősöm, aki alaposan ismeri a magyarországi fegyverexpori minden csínját-bínját. Nem vagyunk ártatlan szűz lányok —- mondta ő —, de az azért ellentmond a józan észnek, hogy mi innen Magyarországról jugoszláv szakadár szervezeteket támogatnánk fegyverrel. Ekkora hibát még egy törzsi állapotokból éppen csak kikászálódott, fejlődőnek nevezett, de valójában minden tekintetben fejletlen ország 'kormánya se követne el. Hát ez volt az az érvelés, ami megzavarta a szerzőt. Szakértő barátom halálosan komolyan gondolta, hogy ez egy Európa felé igyekvő kormány. S ha ilyen, ak­kor nein fog olyan gyermeteg baklövést elkövetni, hogy beleavatkozzon a szomszédos belviszályba. Igaz, korábban alaposan megdorgálták a Szovjetuniót, ami­től egyből elapadt a Barátság vezeték. Szó ami szó, az is kissé meglepő, hogy mi itten félig-meddíg a Varsói Szerződésben vagyunk szövetségesek, amikor már be­lépünk a NATO-ba. Azután attól is sokan nem kapnak levegőt, hogy minek kell nekünk tengelyt akasztani az arabokkal, amikor azok — mint tudjuk — nagyon rob- bantgatós egy nemzetség. Egyszerű ember ne ártsa magát bele a nagypoliti­kába. Biztosan mindennek megvan a maga oka. Ahhoz azonban nem kell diplomatának lenni, hogy tudja az ember: jobb, ha saját szomszédjába nem küld fegy­vert. így gondolta e sorok szerzője, mint a későbbiekből kiderül, bizony elég naiv magyar állampolgár. Be 'kell vallani, hogy tévedett, ami a logikát és a kormányt illeti. Azóta ugyanis megjelent egy közlemény, ami­ben nagyjából a következőket teszik közzé: Magyarország rendszeresen — októberben is —- szál­lított fegyvereket Jugoszláviába. A szállítmány —■ a kormány szerint — nem tekinthető jelentősnek. A kül­kereskedelmi ügylet szokványosnak mondható. Magyar- ország polgárháborús öveze'tbe egyébként nem szállít fegyvereket. Ha ezt valaki másképpen próbálná beál­lítani, az a kapcsolatok megromlásához vezethetne. Ma­gyarország Jugoszlávia belügyeibe nem kíván beavat­kozni, a fegyverszállítási ügyben vizsgálatot indít. A 'kormány közleményéhez sokféle megjegyzést le­hetne hozzáfűzni. Egyebek mellett azt, hogy Magyar- országon még a kisdedek közül is sokan tudják, hogy Jugoszláviában polgárháborús a helyzet. Azt is, hogy ha a szomszédunkba bárkinek fegyvert küldünk, akad­hat, aki azt hiszi, hogy beavatkozunk a belügyeikbe. A hírlapíró tehát ezennel helyreigazítja önmagát. Megfogadja, hogy soha többet nem lesz magabiztos a kormány diplomáciai képességeit illetően, nem avat­kozik az okosok dolgába. S mindezen túl e sorok szer­zője sóhaji; is egyet, s elmondja magának: Istenem, de nehéz nálunk kormánypárti újságírónak lenni. Csulák András Távol-keleti barangolások (1.) Szakadt emberek és sült kutyák A Távol-Keletre menni? őrültség. Ilyen útra csak csoportosan szabad utazni. Normális ember másodmagával nem indul el, csak ha megszállott utazó. Óva intettek ismerősök és családtagok: ve­szély veszély hátán, terror, betegségek, fertőzések, egzotikus állatok, nyomtalan eltűnések, mondogat­ták. Mégis elindultunk. A félelem csak a repülőgép­ben tört rám. Éreztem, már nincs visszaút, végig kell csinálni az egy hónapot. Űticél Vietnam, on­nan Thaiföld, majd ismét Vietnam. Akkor még nem is sejtettem, átruccanunk Laoszba is. S. I. C€s?d?űd@r úer ffréningio He§yv@nen a profiképzésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom