Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

B U liApVID É K i k^CMu BUDAÖRS 9 ÉRI) 9 SZAZHALOMBATTA 9 PILIS VÖRÖSVAR I BAGV 0 TÖRÖKBÁLINT 0 PlLlSCSABA 0 P\TY 0 ZSAMBÉK. 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ O PEKBÄ7, 0 TÖK BUDAKESZI O I SOLYMÁR 0 TINNYE 0 ÜRÖM BIATOR­TARNüK Lesz-e papnevelő intézet Budajcnöi ? Ingyen is adnának földet Ha egy önkormányzatnak manapság szabad fülúterü- Ifttc van, art igyekszik a lehető legjobb áron l-jrbc ad­ni, netán értékesíteni, vagy inkább apportként vinni a vállalkozásba, hiszen így juthat a település adóberéte- Ifekliej;, így részesülhet a jövedelemből. Akadhatna!: azonban olyan helyzetek, amikor a holnap beszerezhető pénznél — bármily szegények vagyunk is — "fontosabb a holnaputánva gondola' még némi áldozat árán is. Történt ugyanis, hogy Budajenö önkormányzatát ázzál1 a kéréssel kereste meg dr. Várszegi . Asßtrijc katolikus püspök, a Hit­tudományi Akadémia rek­tora; tudna-e a falu építé­si területet biztosítani a lé­tesítendő papnevelő inté­zet számára. — Hívő katolikus tele­pülésen nem szabad egy ilyen megkeresést elutasí­tani, — vélekedik Juhász Ágostonná, Budajenö pol­gármestere. — Én abból in­dultam ki, hogy egy ilyen intézmény szellemiséget hozna a falunkba, amely­nek értéke nem mérhető pénzben. Lehet, hogy me­rész a hasonlat, de a pan­nonhalmi példa lebegett előttem. Ugyanakkor ab­ban is biztos vagyok, hogy ez a szellemi kultúra láto­gatókat csábítana Budaje-. nőre; tehát valahol magú-. val hozná azt a bizonyos láthatatlan jövedelmet, bár hangsúlyozom: nem első­sorban ezért fogadtuk (trommel a püspök úr leve- lét, amit személyes találko­zás is követett. Három te­rület közül választottuk ki azt a hét hektárt a he­gyen, amelynek értékesítő- 'sérül körvonalaiban tár­gyaltunk. A tervek szerint a 400 hallgatót befogadó épületen kívül egy könyv­tár és sportcentrum.is léte-, sülne. Tény, hogy e .beruh*-, zás nem juttatná adóbevé­telekhez a falut, de néhány munkahely- azért - biztosan adódna a helybeliek szá- .mára is . .. Az önkormányzat nehéz helyzetben van: fogadnák az intézményt, hiszen a fa­lu lakói-közül már többen is jelezték, hogy erre a célra ingyen felajánlanák .egykori földjeiket, ha a földtörvény számukra ked­vezően foglal majd állást. Ugyanakkor az önkor­mányzatnak most kell el­készítenie a költségvetését, -most van a határideje a célpályázatok benyújtásá­nál:, ám e kérdések eldön­tésében egyáltalán nem mindegy, hogy ■ a szóban forgó beruházással szá­molnia kell-e a falu veze­tőinek, vagy sem. Ráadá­sul a polgármesteri hiva­talban gyakorta érdeklőd­nek a vállalkozók; lenne-e A térvény még várai magára Kincstári vagy önkormányzati? Játékkaszinók, szórakozó­helyek, üzleti negyed — s ki tudná hirtelen felsorol­ni, mi mindent álmodtak már vállalkozó szelleműek, pénzzel bőven bírók az Öfalu alatt lévő regi kikö­tőbe. A hajógyár tervei is kibontakoztak már ezen a területen — amolyan hazai jacht- és viíorlásnagymű- hellyé. Realisták és fan­taszták tervei csaptak itt össze már két évvel ezelőtt is a tervezett Becs—Buda­pest világkiállítás ürügyén. Nem vitás, hogy Érdnek a területi adottságai miatt jelentős szerepe lehetett volna ebben a konstelláció­ban. Csakhogy az ötlet el­indítása s a mai valóság között óriási a szakadék. Hogy lesz-e világkiállítás vagy sem? Minden bizony- nyal lesz. Jómagam ma ott tartok — vagy csak még? —, hogy a bécsi vá­rosatyák nélkülünk is meg­rendezik. Egy^ dolog van azonban, ami biztos; az önkormány­zati és kincstári vagyon el­különítése nem történt meg. Ki mit birtokol? 'hfärian Mely területek tartoznak csak és kizárólag az önkor­mányzat tulajdonába, me­lyek a kincstáréba, azaz az államéba, azt még jogsza­bály egyértelműen mm rögzítette. Így aztán szerin­tem a koncessziók kiadá­sának egy-egy vitatható területre — így az említett érdire is! — gátja, hogy nincs tisztázva, kié a ren­delkezési, a bérbeadási jog? A törvény hiánya, a joghézag óvatosságra kell hogy intsen mindenkit — nem támadásra! —, mert hiszen, aki szerződött, an­nak a jogkövetkezmények­kel is számolnia kell. Már­pedig a tulajdonos nem ismerete senkit sem men­tesít a bérlővel szemben. Mint ahogy a törvény nem ismerete sem mentesít ben­nünket a felelősség aló!. Úgyhogy a területek bérbe­adását, eladását nem cél­szerű, elsietni, mert kide­rülhet, aki késlekedik, nem tőkétől esik el, hamm te­temes kártalanítás összegét spórolja meg városának, önkormányzatának, adófi­zető polgárainak. Mert amit egy elhamarkodott esztelen lépéssel nyerni le­het a vámon, az könnyen elveszthető a réven! Varga Edit szabad terület ötleteik meg valósításához? Ám amíg nem. születik végleges ál lásíoglalás a papnevelde dolgában, addig a testület senkinek sem akarja -elkö­telezni- magát. Már csak azért- sem, mert az állam­polgárok által felajánlott területek földcserékkel egy tagba hozhatók, akkor vi­szont másutt jutna az ön- kormányzat a vállalkozá­soknak kínálható terüle­tekhez. Ezért kerestük meg tele­fonon dr. Várszegi Asztrik püspök urat, -akitől meg­tudtuk: annak idején a püspöki konferencia elé tárta a központi papnevelő intézet létesítésének gon doiatát, s úgy tűnt, hogy az egyház képes lesz finanszí­rozni e beruházást. — Ma már tudjuk, hogy anyagi nehézségek miatt szándékunktól el kell áll­junk— mondta dr. Vársze­gi Asztrik. — Tudomása van a püs­pök, úrnak arról, hogy Bu- dajenőn néhányan — a születő földtörvény függvé­nyében — ingyen jelajánla­nák visszakapott földjeiket azért, hogy a faluban meg­épülhessen a papnevelő iá­ié,rét? — Nem tudtam róla, de ha ez valóban-így van, ak­kor a hívek nemes szándé­kát örömmel, vesszük, s nem utasíthatjuk el, azaz készek vagyunk a kompro­misszumra, talán még anyagi áldozatok árán is. De hangsúlyozom, pilla­natnyilag feladtuk szándé­kunkat, erről éppen a na­pokban értesítettem levél­ben a polgármester asz- szonyt, megköszönve az ügy érdekében telt fáradozását — mondta dr. Várszegi Asztrik. Fazekas Eszter Ügyf*<■ l>t ~o Igú lat Adózunk A Pest Megyei Adófel- ügyelőség a helyi önkor­mányzatok épületében ügy­félszolgálatot , tart április 20-ig, hogy képviselőik ta­nácsadással segíthessék az adóívek kitöltésében járat­lan állampolgárokat. Hét­fő délelőttönként 8—12-ig Buda jenön, 10—18 óráig Budaörsön és Érden, dél­után 14—18 óráig Budake­szin, illetve Telkiben vár­ják a lakosságot. Szerdán­ként 10—18 óra között Százhalombattán, délután 14—L8 óráig Piliscsabán és Zsámbékon tartanak, foga­dónapot. Csütörtökönként délután 14—18 óra között Pifisvörösv&ron és N'agyr kovácsiban várják az ér­deklődőket az . adófelügye­lőség .szakemberei. * Bevételhez juthat Eixl Pénzt hoz a városnak Nem túlzás, sajnos lény, ha az adós városok vetélke­dőjét megindítanák, Érd előkelő helyet foglalna el a rangsorolásban. Hiszen a nyolcvanas evekben u ,ik vették fel a hiteleket, sú­lyos kamatok fejében. S ahogy nőttek a kamatok — újabb hitelfelvételre ke­rült sor. Szerény számítá­sok szerint is, mire a ta­nácsrendszer leköszönt — kamatokkal együk! —, a kétszázmillió körül járlak. Ila Pest megye városai­ban valaha-, ekkor Érden nagyon meg kell néznie az önkormányzatnak, hol bu­zog "az a nem létező, pénz­forrás. Hiszen ma is erre Her« az emberek timyuftak ef Már úszni sem lehet A hirdetőtáblák plakát- erdejét böngészve úgy tűn­het a felületes szemlélő számára, hogy eltunyultak Százhalombattán a lakók, azért kell - őket ennyiféle tornafoglalkozásra csalo­gatni. Erről szó nincs! Arról vi­szont igen, hogy a már ko­rábban is szép számmal meglévő testedzési lehető­ségek . egyre újabbakkal gyarapodnak. Az máé kevésbé örömhír, hogy gazdasági és karban­tartási okok miatt február 11-tői május 1 -jéig becsukta kapuit az eddig télen is üzemeltetett városi strand. Még akkor is szomorú a tény, ha számszakilag megérthető, hogy mindosz­sze. 35-40-en látogatták ■rendszeresen, olyanok, akik itt úsztál: le a megszokott napi hosszakat. Ha úszni már nincs is hol. mostantól a strand mellett lévő sportcsarnok­ban kondicionálni viszont lehet. Igaz, jelenleg még csak egyetlen nyolc mun­kahelyes erőgép fogadja az izmosodni akarókat, da tervezik a felszerelés bőví­tését. A kis befogadóképes ség miatt a konditerem csak bérlettel vehető igény­be, ami nem túl sok ember számára teszi hozzáférhe­tővé. Hétköznap délig, va­lamint 17 órától, szomba­ton pedig délelőtt látogat­ható. Az óvárosi mozi szintén kiszélesítette profilját: keddi és pénteki napokon Ez aztán a rejtvény mm. Jézus annak idején nem vette észre azt, hagy híveinek egy része már nem az ige miatt követi őt, hanem a sze­mélyiségének varázsa leit kötődésük oka. Ügy tűnik, ez egy olyan csapda, melybe az ember akaratlanul is be- iesátálhat. Az elmúlt év augusztus 28-án. Tökön egy má­sodik világháborús emlékműnél szoboravatással egybe­kötött megcmléke .'st tartottak a helyi MDF szervezé­sében a lakosok. Meghívtál: erre Raffay Ernőt is. aki­nek nevét a frissiben — a főút mentén — fölállított táb­lára is fülpmgalíák. Az ünnepség elmúlt, a tábla ma­radi. És maradt az arra haladók számára a megválaszo­latlan kérdés: Mitől hős Raffay Ernő, és miért kc'J emlé­kezni rá? Azoa pedig már eltűnődni sem érdemes, hogy akikre emlékezünk, azok inkább áldozatok ve*te ÍV? (Virág Márton felvétele) 8 órától 7-ig családi torná­ra hívogat. A Barátság Művelődési Központban a korábbi női torna mellé most önvédel­mi. tanfolyamat is indítot­tak a lányoknak-asszo- nyóknak. Ezen négy hónap alatt, heti 2X2 órában sa­játíthatják el a szükséges fogásokat. Ugyanitt, tartja testedző foglalkozásait a Dinamika sportkör, és hasznos tudnivalók leshe­tek el Jakab Lajos nem­zetközi hírű aranyöves kung-fu-mester tudomá­nyából is. Van tehúl hol leadni a felesleges kilókat, leverőr- ni a felgyülemlett energiá­kat májusig. Amíg újra ki­nyílik az uszoda kapuja. Sz. Gy. a városra s városré­szekre az infrastruktúra hiánya nyomja rá a bélye­gét. Mert a pénzt, a felvett hiteleket nem éppen gáz­vezetékek leiek telesére, csatornázásra költötték. Az e'jöbbit immár évek óta a lakosság magánerőből kény­telen megoldani. Ebben a kialakult-helyzetben, a szű­kös központi támogatás miatt, a város, alapvető ér­deke megragadni azokat a lehetőségekét, melyek pénzt hozna'.:. Érd nyögi főként a ter­hét az MO-s. elkerülő sza­kasz hiányának — .hiszen á forgalom kényszerű-kellet­len ma a városon dübörög át. Viszont minden rossz­ban .van valami jó: az MO-s elterelő szakaszának épí­tése, mely az állami útala­pot 400 millió forint ösz- .szegben terheli önkormány­zati tulajdonban tevő-terű-; letek kisajátítását is. meg­követeli. Ebből á kisajátí­tásból a város pluszbevé­telhez jut. No, nem- négy­százmillióhoz. Pénzt hozó , beruházás a Mérnök utcában induló 120 lakásos lakótelep építése is. Ehhez a város területet biz­tosít.— még Végül néhány érdi is lakáshoz jut — 34 millió forint ellenében. Olyan sók'kicsi, 'sókra megy alapról indulnak, de nemi hagynál: ki egyetlen tehe­tőségét sem. Nem elkótya­vetyélik a vagyont, hanem a költségvetési egyensúlyt biztosítva égy sor újabb be­ruházást indítanak. Vállal­kozva azok teljesítésére, melyre e helyben lakók, az ott é'JÓk igényt tartanak. V. E. Tesire szabott vízmérők Lakásonként „ketyeg” Ma még sok helyütt új­donságként hat a gondolat, hogy egy tömbház lakásai­ban saját tulajdonú, „egyé­ni” mérőóra számlálja a vízfogyasztást. A széles körben elterjedt gyakorlat szerint ugyanis egy épület­nek csak egy vízóra jár, le­gyen az tízemeletes .tömb­épület vagy különálló épít­mény. Következésképp a többlakásos házak az' egyet­len mérőről leolvasott fo­gyasztás után átalánydíjat fizetnek, amelyet azután igyekeznek többé-kevésbé reálisan elosztani a lakások díjtételeinek kiszámítása­kor: például a négyzetmé­ter vagy a benne élő!: szá­ma alapján. Mindezt egy régen el­avul!, 1975-ben kelt MT- rendelet szabályozta így. Az elmúlt év során hozott ugyancsak MT-rendeiet vi­szont már lehetővé teszi, hogy a jövőben úgyneve­zett átmérőket szereljenek az egyes lakásokba is. Du­naújvárosban, ahoi csak­nem egy éve éltek e lehe­tőséggel, úgy tapasztalták, hogy ezek beépítését köve­tően 30-40 százalékos víz- megtakarítás . jelentkezett. Ez a mennyiség bizony nem csekély, ismerve a víz* és csatornadíjak január 14-én bevezetett 131 százalékos tarifaemelését; Az elmondottakat mérle­gelve döntött úgy a százha­lombattai lakásszövetkezet, hogy — Pest megyében el­sőként — vízórákat szerel­tet tömbházainak lakásaiba, amelyeknek a száma meg­haladja a hatszázat. A szö­vetkezet ezekre, a lakások­ra a múlt évben csaknem 2,5 millió forint vízdíjat fize­tett ki. ám a drasztikus ár-; emelések miatt ez az összeg akár meg is háromszoro­zódhatna jövőre. A lakás­szövetkezei a mérőórák be­szerelésére több árajánlatot kért, amelyek közül egy ráckevei szerelővállalaté bizonyult a legkedvezőbb­nek. Ez a vállalkozó köte­lezte magát, hogy a szük­séges munkálatokat az épületekben három hónap alatt elvégzi. A mérőégysé­gek lakásba történő besze­relése talán háromórás munkát igényel, amelyet úgynevezett vízóraszek­rényben végeznek, el, így különösebb felfordulást nem okoz. Az előírásoknak megfelelően, ezzel egyide­jűleg a WC-ket is ellátják Schell, szelepekkel. A szerelési költség vár­hatóan (?) 2000,— forintot tesz majd ki. Tegyük hozzá': ha valami közbe nem jön, tekintve, hogy a szerelési anyagok nem fixárasak. A ‘költség kiegyenlítésére a lakók részletfizetési ked­vezményt kapna):, míg a kiskeresetű családokét in- doko’t esetben a lakásszö­vetkezet átvállalja, A mérők leolvasását, ad­minisztrálását és a díjak beszedését a PVCSV végzi majd. Ha pedig már a vízóra a lakásban ..ketyeg”, minden­ki a saját zsebén mérheti le. hány forintért hűit te nyáron a dinnyéje, vágy mennví csöpögött el a tö- mítétlen csapokon. — szilasi — BUDA ViöSHl nlSSAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. O Munkatársak»Fa­usté I.diAszódi László Antal, virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Ep, vili., Somo­gyi n. u. C. Pí.: 311. Ír. sz.: 1148. Telefon: 138-ÍIC1, 135­40«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom