Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

BUDA-VIDÉKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA 0 PILIS VÖRÖSVAR 0 BUDAKESZI 0 BIATOR- BAGV 0 TÖRÖKBVLINT 0 PILISCSABA 0 PATV 0 ZSAlMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 BUDAJENÖ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE Az osztozkodás finisében Ki fizeti a szabadság árát? Minden dolognak meg­van a maga ára, de a leg­drágább mindenkor a sza­badság — mondogalta vagy húsz éve rég elhunyt öreg barátom, mintha sejtette volna, hogy a hetvenes évek dollármilliárdos külföldi hi­teleire alapozott konjunktú­rájáért egyszer meg drágán fizetiinkC). A „Poíemkin- gazdaság" azóta összeom­lott, s kiderült, hogy a fé­nyesre suvickolt statiszti­kák mögött egy hatalmas csődtömeg lapuit már hosz- szú évek óta. A szakembereket persze nem igazán lepte meg ez a fordulat, mint ahogy a Roz­maringból az idén január­ban kivált Csaba Mgtsz el­nökét, Oberle Jánost sem. Ö ma a Rozija nevű faipari kt't.-nek is a vezetője. A hatvanas évek végén ala­kult üzem mindig is nyere­séges volt — korábban még a Rozmaring ipari ágazatán beiül —, de ahogy lenni szokott, a haszon jó részét lefölözték a veszteséges ága­zatok támogatására. A nagy és ezernyi dologgal foglal­kozó ágazatok távvezérléses vezetése ennél a szövetke­zetnél is megbukott, mint a legtöbbb helyen, ahol az Irányítás megalomúniája ér­vényesült. Aztán az elmúlt évben a megrendelők fize­tőképtelensége betette a ka­put az üzem előtt. Az esztendő első öt hó- napjánban mintegy 5 és fél millió forintra nőtt a kint­levőség, s a veszteség 1,7 millióra!!). Aztán július 1- jén megalakult az önálló Rozija Kft., s 3-4 hónap alatt kiderült, hogy ismét nyereségesen lehet gyárta­ni a raklapokat. Pedig az akkori gesztortól, a Rozma­ringtól csak 500 ezer forint készpénzt kaptak az indu­láshoz, s a kft. három veze­tője 200 ezerrel szállt be a vállalkozásba — ez a pénz éppen csak a foglalkozta­tottak bérének kifizetéséire futotta az első hónapban. Az anyagkészletet, az épü­leteket, a gépeket a szövet­kezet vitte be a kft.-be, így a vagyonrésze meghaladta a■ 97 százalékot. Tehát a va­lódi önállósodásról akkor még szó sem lehetett, hi­szen nulláról kellett indul­ni. Végül is takarékosság­gal, a vásárlások csökken­tésével, az alapanyag egy Szolcsán Imre és Balogh József ma még félkezes kala­páccsal üti be a szöget a sablonba rakott deszkába és tiplikbe — hamarosan félautomata szögbelövő gép váltja fel a régi szerszámot (A szerző felvétele) részének értékesítésével , s nem utolsósorban jó mun­kával sikerült elérni az év végéig 700 ezer forintos eredményt, amit a kft. be­fizetett a Rozmaring szám­lájára bérleti díjként. Január 1-jével viszont alapvetően megváltozott a helyzet — mert megalakult az önálló Csaba Mgtsz, s már az új gazdaság adta bérbe az épületeket a kft.- nék. Ma már ott tartanak — mint Oberle János el­mondta —, hogy tárgyalá­sokat folytattak az ameri­kai Stanley Bostitch cég­gel egy nagy teljesítményű szögbelövő gép vásárlásá­ról. Kipróbálásra meg is kapták a gépet múlt de cemberben. Ha ezt az új technikát meg tudják sze­rezni, akár évi 100 ezer rak­lapot is képes lesz legyár tani a Rozifa Kft. S mert jó külföldi piaci lehetősé­gek is adódtak, a kft. dol­gozóinak hosszú távon biz tosnak látszik a megélheté­se. A Csaba Mgtsz is már csak karnyújtásnyira van a tényleges önállósodástól Még tart a téeszvagyon el osztása körüli kemény alku­dozás, hiszen több tíz mii Hős adósságot tudhat ma­gáénak a Rozmaring^ s egy- átalán nem mindegy, hogy a vörösvári, az ürömi, a bo­ros Jenői, a solymári, a nagy­kovácsi és pesthidegkúti önállósodó szövetkezetek illetve kft.-k mennyit lesz­nek kénytelenek állni a végszámlából. Annyi már biztos, hogy a Csaba Mgtsz vagyona, amivel kiszálltak, 33,5 millió forintot ért. A vagyon másik felének ösz- szege — a szövetkezeti ta­gok vagyonjegyének értéke — azonban még csak kör­vonalazódik, mert abból le kell majd vonni az adósság valahány százalékát. A va­gyonnak ez a második fele így is több lehet az előző­nél, ha a még gyesen és betegállományban lévő ta­gok is aláírják az új szö­vetkezetbe való belépési nyilatkozatot. Aszódi László Antal Az ötlet ragyogó, de... Játszótér nélkül! Mindössze egymillió forinttal régi, akut problémát oldhatna meg az érái önkormányzat: a Hivatalnok ut­cai rendelő udvarának rendbehozásával. Az ötleten — az írásos anyagot olvasva — magam is fellelkesültem. Mert jól tudom magam is, a környékbelieket — ahogy Iványi Katalin képviselő a Környezetvédelmi és Közbizíon.sá- gi Bizottság ülésére benyújtott javallatában írja—, évek óta foglalkoztatja, hogy a 2 ezer 800 négyzetméteres te­rület kihasználatlan, gondozatlan, esztétikai szempont­ból elkeserítő képet mutat. Egy egészségügyi intéz­mény udvara! Kerítése, ka­puja elhanyagolt, áz orgó- nasövényt a szomszédok gondozzák, az egyenetlen talajon üggyel-bajjal par­kolhatnak a gépkocsik. Ha esik az eső vagy hull a hó? Az udvar sártengerré vál­tozik. S hogy még elszomo­rítóbb legyen az összkép: két igen ritkán ürített kon­téner is ott díszeleg. A lakosság többször meg­fogalmazta már ama igé­nyét — csakhogy a tanács- rendszerben pusztába kiál­tott szóként hangzott — ezen a területem nyugdíjas- és játszóparkot alakiisanak ki. Ahogy a képviselőnő hangsúlyozta, . s jómagam is tudom; Erden gondozott park nincs. A turista, az idegen ha véletlenül felleli, egyes-egyedül a városi mú­zeum parkjában pihenhet meg. Ila felfedezi. Egyedül­álló látványosságot kínál, hiszen helyi szobrászművé­szek adományaiból alakult ki ott szoborpark. Csakhogy az nem közterület! A javaslat — játszópark, •kerékpározásra alkalmas aszfaltút építése, fából ké­szült gyerekjátékok elhe­lyezése, kék sakkasztal,' né­hány pad és Buchvvald-szék elhelyezése elszórva — egy meghitt, idilli környezetet teremtene. Ahol mindenki jól érezheti magát. A kör­nyékbeliek is megnyugod­nának. Jó érzéssel olvas­tam ezt az emberszerető, környezetbarát, városképi szempontból is megnyugta­tó javaslatot, S vártam, hogy az ön- kormányzati testület áldá­sát adja rá. Majd pillana­tokon belül kiderült — jó az orvos a háznál, főleg az önkormányzati testület tag­jaként! — a rendbehozásra azonnal sort kell keríteni, amikor a rendelőintézetbe, az újba az átköltözés meg­történik. De gyerekjátszó- teret itt nem célszerű léte­síteni. Mért a rendelőbe fer­tőző betegek járnak, várnak majd sorukra a parkban. Felnőttekre nem veszélye­sek, de gyerekek szempont­jából nemcsak kockázatos, hanem beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat ez a közösködés. Úgyhogy ma­radt a képvise’Jő-testület a mihamarabbi renbehoza- t álnál, parkosításnál, de gyerek játszótér nélkül. Varga Edit Borok A kiállított tárgyaka', nemhogy megfogni, d.2 megízlelui is kötelező! Ki­vételes alkalom ez borter­melőknek és borivóknak ahhoz, hogy megvüasják a jó bor ismérveit, készítésé­nek titkát. Március 1-jén 18 órakor a százhalombattai Chib­Eurój»a étteremben kerül megrendezésre az 19-91. évi hagyományos borverseny, amelyre saját készítésű bo­raikkal nevezhetnek a kör­nyékbeli szőlősgazdák. A vetélkedőre fehér, vörös és roze borokkal lehet ne­vezni, amelyeket jól kimo­sott üvegekbe töltve a hely­színen kell benyújtani a bí­rálóknak. Idén első ízben — a pártatlanság okán — a szakmai zsűri mellett társa­dalmi zsűri is helyet foglal majd. A versenyben részt ve­vőktől még egy plusz üve ? bort is kérnek a szervezők, amelyet egymás. között, kóstolgatva fogyaszthatnák el a borosgazdák a feliéi* asztalnál, amíg az ítélet megszületik. Eközben meg­vitathatják saját tapaszta­lataikat, amelyeket a te­lepítésről, szüret elésről, borkészítésről gyűjtöttek. A hasznos tapasztala ívsere mellett a borokkal való is­merkedés remélhetőleg jó hangulatot, a kiosztott díjak pedig egy évre szóló dicső­séget szereznek a részt vevő bortermelőknek. Sz. Gy. Nyílt levél a Parlamenthez Tiltakoznak a törökbálintiak A Független Kisgazda- párt törökbálinti szerveze­te az alábbi nyílt levéllel fordult a Parlamenthez: „Törökbálint külterülete a háború után mintegy 1500 ha. volt. öt húsbol­tunk, 7 élelmiszerboltunk volt, és minden, ami annak idején kis községünket ki­elégítette,' ugyanúgy, mint egy osztrák vagy német fa­lucskában. Az államosítás és tsz-esí- tés mindezt szétrombolta, ^községünk határát leredu­kálta. üzleteinket államosí­totta. Most azt lehet mon­dani. hogy Törökbálint köz­ségnek nincs külterülete, mert az eddigi földtörvény és az abban lefektetett el- birtoklási lehetőségek sze­rint az vagy a budaörsi Sa­sad Tsz tulajdonába, vagy Az egyik legszebb épület Már a tervek láttán is sejteni lehetett — közben valóra vált —, hogy Érd egyik legszebb épülete a Postástsle- pen épülő római katolikus templom lesz. Már elkészüli az épület, ahogy az idő engedi, a tereprendezést is el­végzik, míg belül a szrukiparosok dolgoznak (Hancsovszki János felvétele) Vihar a lelek miatt Kardoséknak fogytán a türelmük — Hat éve ígérgetik, hogy megvehetem az ingat­lant! Nem adta Tokodi, nem adta Szabó, s most az önkormányzat sem. Miért épp ezt a 150 négyszögölt akarják másnak értékesí­teni? Nekem elővásárlási jogom van, amihez ragasz­kodom, hiszen itt élek negyven esztendeje — fa­kadt ki Kardos György, amikor Nagykovácsi képvi- selő-teslülele személyesen is meghallgatta őt. — Min­den tanácsi bérlakást meg­vehettek már a bent lakók, csak az én ügyemet hátrál­tatják. öt esztendeje kap­tam volna hatszázezer fo­rintos szociálpolitikai tá­mogatást, de mit ér az ma már? Legalább kétszázez­ret kihúztak a zsebem­ből ... Üzlethelyiségnek akarják eladni a Kossuth utca 86. alatti telket? Hi­szen én is vállaltam, hogy a ház átépítésével párhuza­mosan létesítek ott egy boltot. A szóban forgó ingatlan Nagykovácsi legforgalma­sabb helyén egy saroktelek, rajta öreg épület. Ebben a házban él Kardos György és csalódja. Az ÁRT sze­rint a telken lévő épület bontásra ítéltetett, ugyan­akkor kívánatos volna ott é<?y új üzlethelyiséget léte­síteni. Ennek azonban pil­lanatnyilag nincs realitása legalábbis a falu pénzé­ből nincs —, mert az ön­kormányzat nem dúskál a forintokban. A képviselők — megért­ve bár Kardosék egyéni gondját — többséggel ar­ra hajlanának, hogy az ér­tékes terület ne kerüljön magántulajdonba, hanem azt közcélra hasznosítsák. (A karbantartásról egyéb­ként évek óla a bérlő gon­doskodott.) Felkínáltak vi­szont egy 220 négyszögöles üres telket a Séta utcában, erre viszont Kardos György mondott nemét azzal, hogy miért várják el tőle azt, hogy a köz érdekében le­mondjon az egyéni törek­véseiről? — Hirdessük meg lakot­tan az ingatlant hasznosí­tásra, akkor Kardos úr is pályázhat — érkezett a ja­vaslat. — De mi történik, ha nem ö lesz a nyertes, ami­re igen reális az esély? — folytatta a gondolatot egy másik képviselő, — Így is, úgy is gondoskodni kell a család elhelyezéséről. Kardos úr hiába ülte vé­gig a testületi- ülést, ügyé­ben második nekifutásra sem született döntés, nem hangzott el mindkét fél számára elfogadható komp­romisszumos javaslat. Csak az egyik képviselő került némiképp szembe Zupán Tibor alpolgármesterrel. Ö ugyanis azért hívta el az ülésre az állampolgárt, hogy maga mondhassa el problémáját„ s végre kicsi karható legyen valamilyen állásfoglalás. Ám az emlí­tett képviselő megkérdője­lezte: fórum-e a testüle: egyedi ügyekben, mondván ezzel másoknak is prece­denst teremtenek. Mert Kardos György ugyebár hátulgombolós kora óta Nagykovácsiban él, s mint ilyen, mindenkit ismer, az­az kimódolhatta, hogy a testület elé kerüljön ügyé­vel. De mit tesz az, aki nemrég költözött a faluba, csak aludni jár haza, s mint ilyen, senkit sem is­mer. Érré az okfejtésre „kap­ta fel a vizet” Zupán Tibor, mondván, az összes megol­datlan ügy mind egyedi, márpedig a polgármesteri hivatal nem vállalhatja föl, hogy önmaga hozzon Ítéletet. Ha a képviselők ezt várják a hivataltól, ak­kor ő inkább lemond — jelentette ki indulatosan. — Tudomásul kell venni — érvelt —, hogy a hivatal személyi állománya, felké­szültsége foghíjas, hogy jegyző nélkül kénytelenek dolgozni, s amíg e hiányos­ságokat nem pótolják, leg­alább addig a testületnek igenis foglalkoznia kell az egyedi ügyekkel is. No és azután szintén,- hiszen azért képviselők. —fe— az államosítás után létre­jött budapesti illetékességű- „Törökbálinti ÁG” kezelé­sébe került. Ellenben gyors felmérés alapján a török­bálinti lakosok részéről ed­dig már van mintegy 300 ha. külterületi .föld vissza- követelési igény, ami vár­hatóan még növelve ami fog. Nagyon várjuk az új földtörvényt , és. addig is az új demokráciánk adta jo­gunknál fogva félelém nél­kül tiltakozunk. Tiltako­zunk a földjeink, házaink, üzleteink háború utáni el­tulajdonítása végett. Tilta­kozunk földjeink más eclra (Vállalkozási aport, Rt. stb.) való kiárusítása miatt. Tiltakozunk a földünkkel kapcsolatos bárminemű va- gyonátmentési kísérlet el­len. Követeljük ősi tulajdo­nainkat, földjeinket, há­zainkat, üzleteinket, és a ré­gi állapot visszaállítását! Mindezek végett kétség­beesésünkben ham árosán önkényes föidvisszafogla- lást fogunk megkísérelni. Nagyon várjuk az új földtörvényt. Szeretnénk a törvényességet betartani, a törvényt tisztelni, de ha a földjeink jelenlegi birtok­lói a helyzetüket kihasznál­ják. és a jelenlegi állapot szerint is tisztességtelen va- gy-onátmeníési kísérletet tesznek, . kénytelenek le­szünk lépni. Addig is nagyon kérjük a Parlamentet, hogy tiltson meg a földekkel kapcsola- . tos mindennemű vagyonát- , mentési kísérletet, hogy le­gyen értelme az. új földtör- . vénynek” — írják nyílt le­velükben a törökbálintiak. Mozi Százhalombatta, művelő­dési ház: március 2Lan és március 3-án este 6 órakor: Elit kommandó (szín. mb. am. akció), március 4-én és március 5-én este 6 órakor: Palimadár (szín, mb. am. kalan dilim). BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Fazekas Eszter. ® Munkatársak: Fe- Kete Ildikó, Aszódi László Antal, virág Márton. © Fo­gadónap minden hétfőn 14— 17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somo­gyi B. u. C. PL: 311. ír. sz.: 1H6. Telefon: 13S-47G1, 13S­4057.

Next

/
Oldalképek
Tartalom