Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
Döntöttek a költségvetésről Előbb megfelelő utakat Marad? Megy? Február 19-én a kókai önkormányzat az ez évi költségvetés tervezetét az előző két tanácskozás után — módosításokkal — a képviselő-testület elé szavazásra bocsátotta. A hallgatóság hiányolta a pénzügyi bizottság munkáját, mely bár létezik, nem jód működik. Remélik, hogy az ide-oda áthelyezendő forintok útját figyelemmel kíséri majd. Többen az utaik építésére tetteik ismét javaslatot. A fejlesztésre felhasználható közel 12 millióból 3 milliót szavaztak meg, a 1,5 millió helyett. Ez természetesen magába foglalja a meglévő utak állagának megóvását, a hibák kijavítását. A tornacsarnok beruházását halasztani kell. A terv elkészítésére a 300-500 ezer forintot soknak tartották, szerényebb megoldást indítványoztak. A mai gazdasági helyzetben egy elhúzódó beruházást nem szabad elkezdeni. A művelődési ház igazgatója elemezte a kiadásait, és a tervezett bevétel irreális nagyságát. Megemlítette a környékbeli kultúrházak nagyobb lehetőségeit a helyivel szemben. Védte a mundér becsületét, ami valószínűleg beszennyeződhetett a megjegyzések hallatán. A várható munkanélküliség „fogadására” és a vállalkozók támogatására majdnem 9 millió forintot fordítanak. A nyugdíjasklub, a sportkör és a faluvédő egylet részére megszavazták a tervezett támogatást. Az egyik képviselő szemétégető építésére tett javaslatot, ami. környezet- óvó és jövedelmet hozó létesítmény lenne. Ötletnek kitűnő, bár nagy beruházást igényelne. (—samu—) MEGJELENIK MINDEN KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON Palotás, bor, rétes Feledve az éveket Szükséges a helyi egyeztetés Feladták a leckét Palotás volt a nyitótánc, majd jelmezesek vonultak el a báli közönség előtt nagy tetszés közben. Furcsa módon döntött a zsűri, mert mindenki első díjat kapott: az aratópár, Déryné, Surda, Piroska és a farkas. Rabár Ferenc és Kupa Mihály — és a többiek. Saját készítésű fasírozott volt a vacsora, no meg az otthonról hozott pogácsa, hurka, rétes és házi bor. A talpaié valót a Molnár—Ná- day duó szolgáltatta. A nagykátai művelődési központ nyugdíjasbálján JámKOKAN Visszatérő betörők Zsuzsanna-nap előtt Február 18-án a kókai Felsőhegyen tizenöt présház ajtaját rongálták meg, tizenkettőbe sikerült behatolni. Az eset „pikantériája”, hogy tavaly február 17-én ugyanezt művelték az ismeretlen tettesek „Visszatérő betörők Zsu- zsanna-nap előtt?” — kérdezték a présházak gazdái. A betörők mindent felforgattak, heverőket hasogattak fel, értéktárgyakat, pénzt kereshettek. Az egyik présházban duhajkodás nyomait találták. Szinte frázis a közbiztonság romlásáról beszélni, pedig muszáj. És nem csak beszélni, hanem tenni is kellene már végre valamit! <—s—) ló tudni Félfogadási rend A Nagykátai Rendőrkapitányságon panaszfelvétel, bejelentés bármikor. Külföldi állampolgár bejelentkezése munkaidőben az útlevél-ügyintézőknél, munkaidőn túl a kapitányság ügyeletén, ügyfélfogadás: Hétfő 8-tól 12 óráig Kedd 13-tól 13 óráig Szerda 8-tól 12 óráig Csütörtök 8-tól 12 óráig 13-tól IS óráig Péntek 8-tól 12 óráig bor Péter (71 éves) így emlékezett: — Alig bírom kivárni az összejöveteleket, bálokat. Éveim számát nem érzem ilyenkor. Jó a hangulat. Bezzeg az én fiatalkoromban csendőr vigyázta a bálokat. A szomszéd faluba sem volt tanácsos átmenni, mert gyakran előkerült a bicska. Sajnos most nem táncolhatok, mert a csúszós úton elestem. Nagy Menyhértné pár hónapja vette át a klub vezetését : — Nagyon szeretek a közösségért dolgozni. Amire nem volt alkalmam fiatalon a három gyerek mellett, azt most megvalósíthatom. Sok velem egykorú jár ide, tőlük mindig tanácsot kérek. Számíthatok Konc János- néra, Simon Józsefnéra, Gallai Tiboméra, Molnár Gábornéra, Árvái Imrénére, de a többiek is készségesek. Eddig évente 30 000 forint támogatást kaptunk. Bízom abban, hogy a képviselő- testület most is átérzi gondjainkat, hiszen legtöbbünk kisnyugdíjas. — eszpé — A járások 1984-ben történt eltörlése után a helyi tanácsok aláás fölérendeltsége megszűnt, egyenjogú partnerként folytatták a munkát. Természetesen a kapcsolatuk egymással nem szűnt meg. hiszen a hagyományokon túl összekötötte őket a földrajzi közelség, az egymásrautaltság. Sok olyan feladat volt, amely külön-külön meghaladta az egyes települések erejét, de összefogva meg tudták oldani őket. De vajon van-e jövője a térségi együttműködésnek? Lehet, hogy a jövőben elszabadul a pokol és a legkisebb település is csak az előnyöket akarja élvezni, és nem törődik az egész térség gondjával? — A járások megszűnése után a térség tanácsai megállapodtak abban, hogy a lakosság számarányának megfelelően évi meghatározott összeget utalnak a pénzalapba — foglalja ösz- sze a múltat Madai Zsig- mond, a nagykátai polgármesteri hivatal pénzügyi vezetője. — Az így összegyűlt alapból lehetett kamatmentes kölcsönt kérni, ha a település nagyob beruházásba kezdett. A kamatmentesség mellett nagy előny volt, hogy így a beruházás befejezését is előbbre lehetett hozni, ami a gyorsan emelkedő árak mellett szintén nem elhanyagolható szempont. Tény, hogy öt év alatt közel húsz millió forint kölcsönhöz jutottak a községek. Farmoson óvoda bővítésére. Kőkán, Szcntmártonkálán, Tápióbics- kén iskola bővítésére, építésére, Pándon lakásfelújításra, Tápiószelén útépítésre, Tápió- szecsőn tornacsarnok építésére vettek fel hitelt, előnyös feltételekkel. — Ettől az esztendőtől kezdve a költségvetési szabályozás viszont jelentősen megváltozott. Hogyan tudnak a jövőben együttműködni a térség községei? — Az új szabályozás szinte ránk kényszeríti az együttműködést — mondja Farmoson dr. Bencze József polgármester. — Közösen tartjuk fenn például a nagykátai tűzoltóbázist, amelynek költségeihez még a térség gazdasáigi egységei is hozzájárulnak. Csak így lehetett megvalósítani, hogy kilenc kiképzett szakember megfelelő technikával a nap minden szakában bevethetően lássa el az egész térség tűzvédelmét. — 1990 előtt Nagykáta a költségvetésben megkapta az intézmények működtetéséhez szükséges fedezetet — veszi vissza a szót Madai Zsigmond —, most viszont minőién település azonos elosztási elveik alapján jutott pénzügyi forrásokhoz. Ennek lényege, hogy a lakosság létszámának arányában történt a pénzek kiosztása. Volt viszont néhány olyan feladat, amelyre pluszjuttatás járt. Így különpénzt kaptunk a szociális otthoni férőhelyek és a középiskolások után. Ez rendben is lenne, mivel az állam így ismerte el, hogy Nagykáta — mint általában a városok —, olyan többletkiadásokat kénytelen vállalni, amit a többi községeknek nem kell. így például Nagykáta tartja fenn a többi település számára a szakmunkásképzőt, a gimnáziumot, a szociális otthonokat. A probléma ott jelentkezik, hogy van néhány olyan intézmény, amely szintén nemcsak nagykátai érdekeket szolgál, mégsem kapnak rá külőntá- ipogatást. Ilyen a zeneiskola, amely Nagykátán kívül még négy községben végzi a zeneoktatást. Nem járható út, hogy a város pénzén tanuljanak zenélni más települések gyermekei is. Nagykáta tovább már nem tudja a többi tizenkét település költségeit is vállalni. De vajon hogyan vélekedik minderről Karai István, Szent- mártonkáta polgármestere? — Az önkormányzati törvény alapján — mondja Karai István — sürgősen meg k-ell vitatnunk a középfokú oktatás térségi összefüggéseit, pénzügyi kihatásait. A térség községeinek tehetőséget kell adni arra, hogy az ott lakó gyerekek ni aga sf okú iskolai képzésben részesüljenek. Véleményem szerint az oktatás irányítását magára vállaló várost mindenképpen támogatnunk kell. De van más példa is a térségi együttműködésre. A közelmúltban mintegy kétmillió forint előteremtésével, összeadásával tanulmánytervet készítettek a községek a környék vezetékes gázellátására. Ez ugyan még esak terv, de legalább rendelkezni fognak azzal a lehetőséggel, hogy adott esetben gyorsan lépni tudnak a megvalósításban. — Hangsúlyozni szeretném — jelenti ki a farmosi polgármester —, hogy az önkormányzati törvény lehetővé teszi továbbra is a térségi együttműködést. Az persze természetes, hogy a helyi testületek fogják vizsgálat tárgyává tenni a megállapodásokat. A korábbi évtizedek bizalmatlan beidegződéseivel szemben, most a lakosságunk úgy tekint az önkormányzatra, mint ami az ő érdekükben működik. Tehát mindenképpen szükséges a helyi, a szűkebb érdekek konszenzusa is. Az a jövőben sem várható el azonban Farmostól, hogy önállóan megoldja például a gyerekek nyári táborozását. Így továbbra is szükségünk van a közös mátrafüredi gyermektáborra. — Az sem várható el — mondja Karai István —, hogy Szentmiártonkáta egykét tanárral önálló zeneiskolát, létesítsen. De itt van például a munkanélküliség kérdése és ezzel összefüggésben a vállalkozások felkarolása. Naponta szűnnek meg a pesti munkalehetőségek, jönnek haza munka- könyvvel a zsebükben az évtizedekig Pestre járó dolgozók. A településnek igen nagy lecke, hogy hogyan gondoskodik a polgárairól. Elszigetelten, egymásra való támaszkodás nélkül semmit sem tudunk megoldani, még a telei ónk érdest sem. Természetesen, amelyik ön- kormányzat nem akarja a továbbiakban ezt a fajta együttműködést, annak joga van felmondani azt. Persze nem úgy — vallja a többség —, hogy a jó zsíros falatokat kiharapja, aztán a nehézségekből nem vállal semmit. Deák Attila A nagykátai közmeghallgatáson is vitát váltott ki a városközpontban található szovjet hősi emlékmű sorsa. Marad vagy megy? — tette fel a kérdést az egyik polgár. Az önkormányzat még — tudomásunk szerint — nem foglalt állást szoborügyben. Am, mint az a felvételen is látható, a vélemények megoszlanak ...’ Kár, hogy a vélemény- nyilvánítás ilyen vandál módon történt (Deák Attila felvétele) Tápióbicskén Önkormányzati testületi ülés Tápióbicske község kép- viselő-testületg ma délután 14 órakor tárgyalja meg a település 1991. évi költség- vetési tervezetét a helyi polgármesteri hivatal tanácskozótermében. Az ülés nyilvános. GYEREKEKNEK] Kötődés a faluhoz Szentmártomkátán megalakult a Községtörtéaveti Ifjúsági Kör általános iskolai tanulók részére. Célja a faluhoz való kötődés erősítése. A foglalkozások hétfő délután vannak a könyvtárban. Minden gyereket szeretettel várnak. A LÉPCSŐ Fölvezet a teraszra, bevezet a házba vagy az üzletbe. Föllépdelsz rajta a győzelmi emelvényre. Óvatosan próbálod: korhadt-e, csúszós-e, töredezett-e. Készülhet fából, betonból, vasból. Jobb helyeken díszítik és korláttal látják el. A mi lépcsőnket még nem koptatta láb. Alig pár hetes. Megcsinálták szakszerűen, ahogy elő van írva. Letakarták, hogy a fagy ne tegyen kárt benne. Aztán szemet szúrt. Vizsgálták jobbról és balról. Beadványok születtek ellene. Megadta hát magát a romboló szerszámoknak, A vasalás alig engedett, fogta egymást a beton és a vas. De most is az ember győzött. Rossz helyre került a mi lépcsőnk. Át kellett alakítani. Nagykátán, a város egyik forgalmas pontján. — eszpé — tapiömenti hírlap Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. @ Munkatárs: Deák Attila. ® Fogadónap minden csütörtökön 10—1? óra között Nagykátán a művelődési központban. 9^1 > Megszaporodtak télvíz idején az autók a nagykátai vasútállomás környékén. Felmentek a benzinárak, aki csak tehe- 1 ti, leteszi a kocsiját, és vonattal megy akár a szomszéd faluba is. Az állomáshoz közeli utcákban pedig szépen, egymás mellett sorakoznak a személygépkocsik. A nagykátai közmeghallgatáson — mint ahogy azt a Tápiómenti js /"elírta — elhangzott, hogy érdemes lenne parkolódíjat szedni, különösen a csütörtöki piaci napokon, és az növelhetné az önkormányzat bevételét is. Felvételünk egy csütörtöki napon készült: érdemes ennyi személygépkocsiért egy parkolóőrt szerződtetni? Lehet, hogy többe kerülne a leves, mint a hús? (Deák Attila felvétele)
