Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
Ö MONDTA Időjós A Népszabadság csütörtöki számában pártokról, politikusokról folytatott közvéleménykutatás eredményeit publikálta. A népszerűségi listáról kérdezte a rádió 168 óra műsora a nyolc érintett személy véleményét a szombati adásban. Ahogy az természetes, ki így, ki úgy reagált az eredményekre, attól függően, milyen helyet foglal el a rangsorban személye és/vagy pártja. Ott volt a megkérdezettek között dr. Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójának a vezetője is. Amint mások, ő szintén ódzkodott a kedvezőtlen eredmény elfogadásától. Semmi baj! A szubjektivitás ugyan nem erény, ám tagadhatatlanul bárkinek joga van rá. Mondott azonban valami olyasmit is az MDF Pest megyei területi listájáról az országgyűlési terembe bejutott képviselő, ami ugyan magabiztosan hangzott, ám a jóslatok körébe tartozik. Azt mondta, „három év múlva lesznek a következő választások”, azaz addig ráérnek töprengeni... Ez az időjóslás az, ami elgondolkoztatott bennünket. Ez a „három év múlva lesznek” bátor jóslat, mert hiszen több alkotmányos lehetőség is van arra, hogy választások akkor legyenek, amikor a választópolgárok meghatározott létszámú tábora azt akarja. Ezért elkerülhetetlen a kérdés: vajon nem az a baj, nem azért süly- lyedt mélypontra a népszerűségi mutató, mert ott magabiztos (a demokrácia intézményeinek kezelésében) a Demokrata Fórum, ahol visszafogottnak kellene lennie, s ott visszafogott (a kapott bizalom minél célszerűbb és hatásosabb hasznosításában), ahol magabiztosságot kellene tanúsítania? KLIENS EzrsdesMl talán mégsem lesz sarki rendőr Jön a kapitány, megy a kapitány Szombati számunkban adtuk hírül, hogy Szabó Győző országos rendőrfőkapitány a Pest Megyei Főkapitányság élére dr. Komáromi Istvánt nevezte ki, annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat az eddigi főkapitányt, dr. Németh Ferencet támogatta. Körkérdésünk az ügy kapcsán az önkormányzat vezetőjének, a volt és a leendő főkapitányoknak szólt. — Kinevezése március 1- jétől szól. Járt már valaha a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon? — kérdeztük dr. Komáromi Istvánt. — Másfél évig a Belügyminisztériumban dolgoztam, ekkor hozzám tartozott Pest megye. Ebben a megyében voltam katona, és egyik szülőm is Pest megyei. A főkapitányságon pedig szinte mindenkit személyesen is ismerek, még a kapust is. Amióta azonban a pályázatomat beadtam, nem jártam ott. — Kinevezése előtt volt viszont a Pest megyei ön- kormányzat közgyűlésén. Dr. Szabó Győző végleges döntése előtt ugyanis a megyei önkormányzatok véleményét is kikérte, ám a Pest megyeiek dr. Németh Ferenc mellett foglaltak állást. Akkor hogyan érezte magát? — Annak ellenére, hogy így döntöttek, úgy érzem, tisztességesen fogadtak. Meggyőződésem, hogy amit elmondtam, azzal egyetértettek. Sem szakmailag, sem emberileg nem volt ellenem kifogásuk, sőt bemutatkozásom után megtapsoltak. (Dr. Komáromi István terveiről, elképzeléseiről lapunk egyik következő számában részletes interjút közlünk.) ★ Egyenruhásokból nehéz kihúzni bármiféle magán- véleményt, ha ugyanarról följebbvalójuk parancsban intézkedett. Pest megye rendőrfőkapitányát, dr. Németh Ferenc ezredest az országos parancsnok menesztette. Hogy mi lesz Németh Ferenc további sorsa, s mi a véleménye a dologról, a vele való beszélgetés után is talány maradt. — Még hivatalában van, főkapitány úr? — Hajjaj. Ma még parancsnoki értekezletet is tartottam. — Mikor kell mennie? — Nem tudom. Szerintem elsején lenne esedékes, de még nem szóltak. Nem szennyez az oltás után Kanadában már több mint egy évtizede, hogy tűzoltásnál alkalmazzák a NAF környezetkímélő oltóanyagot. A halon helyettesítésére használatos brómmentes bio- degradaszer bemérését tegnap végezték el, szakemberek jelenlétében a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának szigethalmi tűzkísérleti telepén. Az ABC fokozatú tüzek oltására alkalmas anyag magyarországi forgalmazója, az IUSTO Tempore Kft. jelen lévő magyar és olasz vezetői minden bizonnyal sikerként könyvelhették cl, hogy jól vizsgázott a NAF oltóanyag, mind a szilárd anyagok, mind pedig a benzin eloltásában (Hancsovszki János felvétele) — És hol dolgozik tovább? — Lehet, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon. — Milyen területen? — Nem tudom. — És honnan fogja megtudni? — Parancsot kapok majd, hogy hol és mi a dolgom ezentúl. — Érhetik önt anyagi hátrányok a döntés miatt? — Igen. Bármi elképzelhető. — Az is, hogy sarki rendőrnek osszák be? — Ezt nem hinném, de minden a parancsnoktól, illetve a parancstól függ. — Így megy ez maguknál? — Saj ..., igen. — Azt akarta mondani, hogy sajnos? — Nem, nem akartam azt mondani. — Mi a véleménye arról, hogy az önkormányzat javaslatával ellentétben nem önt nevezte ki Szabó Győző? — Erről nem nyilatkozom. — Ön hogyan lett annak idején főkapitány a megyében? — 1987. november 1-jé- től vagyok ebben a tisztségben, engem az akkori belügyminiszter, Horváth István nevezett ki. Mit szól a kinevezéshez a megyei önkormányzati közgyűlés elnöke, dr. In- ezédy János? — A Pest Megyei Hírlapot olvasva értesültem a döntésről, arról, hogy az országos rendőrfőkapitány úr figyelmen kívül hagyta a megyei közgyűlés véleményét. Mit mondjak ... Ez van ... — Csak így tudomásul veszik a döntést? — Mi mást tehetnénk? Hiszen csak a városoknak adott a törvény egyetértési jogot, a megyéknek csak véleményt szabadott mondaniuk. — Az akaratuk ellenére kinevezett főkapitánnyal hogyan tudnak majd együtt dolgozni? — Nem Komáromi doktor személye, hanem az ellen volt kifogása a közgyűlésnek, hogy dr. Szabó Győző figyelmen kívül hagyta az illetékes bizottság állásfoglalását. Az új főkapitánnyal is kiválóan együtt tudunk majd működni, hanem van itt még valami... — S mi lenne az? — Fegyveres testületről lévén szó, magam a megyei főkapitányok kinevezésének bármiféle módját elfogadhatónak tartom, akár még azt is, hogy bizottságok, önkormányzatok, közgyűlések megkérdezése nélkül nevezzék ki a testület embereit a vezető posztokra. Nem értem viszont, hogy ha a megye közgyűlésének véleményét lehet negligálni, akkor a városi kapitányok esetében miért szükséges a helyi önkormányzat egyetértése — vagy fordítva. S egyáltalán mi szükség volt az egész pályázatra, véleményezésre, minek kellett ez az egész procedúra.., Jakubovits—Szegő— Vasvári HATÁROZAT EGY ÚJABB HIVATALRÓL —■— 5=5say , Következnek a kiemelt nyugdíjak Az Országgyűlés 148 szavazattal, 27 ellenszavazattal és 49 tartózkodással elfogadta a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört megállapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők nevéhen Szabad György házelnök köszöntötte a 80 éves Vörös Vincét, a Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökét. A T. Ház egyetértett azzal a kormányjavaslattal, hogy sürgősséggel tárgyalják meg a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló előterjesztést. Az elfogadott napirend szerint az ülésszakon többek között a kárpótlási törvényjavaslattal, az egyes (kiemelt) nyugdíjak felülvizsgálatával, a december 18-i zárt ülés határozatának nyilvánosságra hozatalával foglalkozik, sor kerül kérdésekre és interpellációkra is. A Szocialista Párt parlamenti sajtótájékoztatóján bejelentette, 1957 és 1991 között 1100-an kaptak (az MSZMP javaslatára) kiemelt nyugdíjat. Tiltakoztak az ellen, hogy az MSZP-t az állami támogatás megvonásával fenyegették meg MDF-es képviselők, hiszen ez törvényellenes diszkrimináció lenne. Bejelentették azt is, hogy az adatszolgáltatásra eddig senki sem kérte a Szocialista Pártot, másrészt az erre vonatkozó pontos dokumentumokat a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnál lehet megtalálni. Tej- és húsakció Gödöllőn Verseny és árak A gödöllői önkormányzat kedvezményes tejakciót szervezett: hétfőtől a városi piacon reggelente megjelenik egy csomádi tehéntartó gazda, 500 literes lajt- kocsival, s literenként 18 forintért méri a frissen fejt tejet. Mindenki jól jár: a gazdának megszűntek az értékesítési bizonytalanságai, és a bolti árnál olcsóbban mért tejen szerény haszna is van, a háziasszonyok pedig mérsékelt áron vásárolhatják az alapvető élelmiszert. Gémesi György polgármester később tejautomaták elhelyezését tervezi a város több pontján. Húsakciót is szerveznek. A Kiskőrösi Állami Gazdasággal kötött megállapodás alapján előjegyzést vesznek fel hasított félsertésre, s amikor a százas rendelés összegyűlik — általában havonta egyszer —, a piacra befut a gazdaság hűtőkamionja, s kilónként 104 forintos áron adják tovább a megrendelőnek a húst. OKOS ÉPÍTÉSZ NEM KÖL Vályognál is gyengébb vasbeton Az alföldi települések ősi építőanyaga a sár. A vert falú, vagy vályogból rakott ház számos előnye — olcsóság, jó hőszigetelés — mellett okkal szokás hátrányaként emlegetni, hogy nem elég időtálló. Való igaz, egy ilyen épület legfeljebb 2-3 generációt tud kiszolgálni. Nálánál talán csak a magyar vidék ma már legalább ennyire jellemző házépítő anyaga gyengébb: a panel, a vasbeton. Csupán Pest megyében ezerszámra épültek az elmúlt 20-30 esztendőben házgyári elemekből lakások. Kezdetben szinte veszekedtek egymással a városok, hogy kaphassanak a pesti, dunakeszi, kecskeméti elemekből. Ami ugyan a hiedelmekkel ellentétben például a téglaháznál semmivel sem volt olcsóbb, szépnek egyáltalán nem mondható, kétségtelenül uniformizálta a lakótelepeket és az embereket. Ezzel szemben valóban gyorsan készül, s akkor azt gondolták, hogy ez a modern és korszerű. Igaz, ami igaz, a panelház huszadik századi találmány, Dániából származik a Larsen-Wilsen cég ötlötte ki. Módszere azonban nem L igazán otthon, még csak nem is a gazdag Nyugaton, hanem a szocialista tábor országaiban aratott nagy sikert. Kínától Csehszlovákiáig, a Szovjetuniótól Kubáig milliószámra épültek meg a panelházak, miközben őshazájában, Dániában leállították az utolsó házgyárat is. Randaságán kívül a panel a fejlett világban azért ért dicstelen véget, mert a szakemberek rájöttek, az előre gyártott elemekből összeszerelt házak egyáltalán nem időtállóak. Hogy is lennének azok, amikor ezeket a pokoli tornyokat nem a mész, a homok, a cement, hanem csak a hegesztés és a saját súlyuk tartja össze. Megbízhatóan csak ideig-órúig. Aszerint például, hogy télen vagy nyáron épültek, s mennyire voltak precízek a szerelők, tisztességesen karbantartották-e az épületeket, egyes források szerint 30, más információk alapján 50-80 évig. Lélektani rejtély, hogy miközben már mindenki tudta, hogy a házgyári lakások nem időtállóak, Nyugaton átalakították a házgyárakat, átálltak másféle építőanyagra, nálunk továbbfejlesztették a panelgyártó ipart. Gonoszkodás, rosszindulat szándéka nélkül óhatatlanul arra gondol az ember, hogy akik e gyors, de gyatra, mondhatnánk életveszélyes módszer mellett kardoskodtak, nem számítottak rá, hogy a „népi demokrácia” megél még egy fél évszázadot. E tekintetben nekik lett igazuk. A több százezer házgyári lakás nehéz örökség, időzített bomba. Akkor is, ha az önkormányzatok, a kormány, a vezető szerepre törekvő politikai pártok egyelőre nem döbbentek rá, hogy hamarosan bontani kell az országot. Ha nem is az egészet, de legalábbis a panelből felhúzott lakótelepeket, ahol ma legalább 2 és fél millióan élnek. Érdemes megjegyezni: ha csökkentett iramban is, néhány házgyár, például a dunakeszi ma is termel. Pest megyében szinte minden nagyobb városban van házgyári elemekből fölhúzott lakótelep. Sziget- szentmiklóson 840, Dunakeszin legalább 2 ezer, Gödöllőn 400 ilyen lakás épült. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy sokáig nálunk a panelt egyáltalán nem favorizálták. Több kisebb lakásépítő cég mellett a Pest Megyei Állami Építőipari Vállalat is elsősorban az úgynevezett csúszó- zsalus technológiára rendezkedett be. Ezek a házak pedig igazán erősek. Francia feltalálóik földrengés- veszélyes helyeken is nagy előszeretettel alkalmazzák, de kísérletek szerint jól viselik még a neutronbombatámadást is. Ember, állat elpusztul, a bútor kirepül az ablakon, de a ház egyébként sértetlenül a helyén marad. Nem így a panel, melyre nézve nemcsak a bomba, de egy kisebbfajta gázrobbanás is veszélyes. De mint mondottuk, nem ez a fő bűne, hanem az, hogy a korrózió miatt a szerkezet életveszélyes lesz. Ráadásul a panelépületek bontása hihetetlenül nehéz és költséges dolog, s nem kerül kevesebbe, mint egy új ház felépítése. Pest megyében és Budapesten a hatvanas évek végén építettek először házgyári vasbeton elemekből panelházat. Azok, akik akkor költöztek be, még legalább tíz-húsz évig nyugodtan alhatnak. Csak akkor kell kiköltözniük, akkor veszítik el fejük fölül a tetőt, lesznek földönfutóvá, hajléktalanná. Ketyeg az időzített házgyári bomba. Amikor robban, majd mindenki kutatja a felelősöket. Lakótelepen mindenesetre ne keressék. Okos építészek, az ország sorsáért felelős egykori és mai politikusok nem élnek panelházban. Csulák András >^rlap
