Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-25 / 47. szám

Törtéi yekre várva A fejlődés akadályai Újlengyel a 70-es évek elejéig kiterjedt tanyavilág­gal rendelkező, mezőgazda­sággal foglalkozó település volt. A tanyákat a téesz fo­kozatosan visszafejlesztette, a tanyasi iskolából pedig vadászház lett. A falu, a körzetesítés jegyében közös, tanácsot kapott Üjhartyán- nal. Ez a folyamat 1991 ja­nuárjától megfordult. Első lépésként Újlengyel megint önálló község lett. Az ön- kormányzati hivatal a volt téeszirodában kapott he­lyet, melynek korszerűsíté­sét még az újhartyáni ön- kormányzat vállalta. Az új­jáalakított épületben be­szélgetünk Klein György jegyzővel. — Mivel a falu lélekszá­mú nem haladja meg az öt­ezret, társadalmi polgár- mesterünk van, Cserna Fe­renc, aki a hernádi téesz anyaggazdálkodási osztály- vezetője. A polgármesteri hivatal főállású dolgozói: egy jegyző, egy gazdasági előadó, egy adóügyi és igazgatási előadó, valamint az adminisztrátor. A mű­szaki ügyintéző és a gazda­sági ellátó szervezet to­vábbra is „közös” Űjhar- tyánnal. — Vannak már kézzel­fogható eredményeik? — Az iskola és az óvoda dolgozói 30 százalékos bér- fejlesztést kaptak. Az egész­ségügyieknek egyelőre csak 20 százalékos emelést tud­tunk adni, ennyire volt le­hetőségünk. — Milyen anyagi forrá­sokkal és bevételekkel ren­delkezik az önkormányzat? Tervezik-e a helyi adó be­vezetését? — Idén nem vezetjük be a helyi adót, tekintettel ar­ra, hogy a lakosság nehéz helyzetben van. Addig meg­maradnak a korábbi adók — az eltörölt boradót kivé­ve. Az átlagnál magasabb állami támogatást kapunk, mert hátrányos helyzetűnek számítunk. Ehhez kapcso­lódnak még különböző nor­matív támogatások. — Van-e munkalehetőség a faluban vagy o környé­kén? Átvállalta a megye Ocsai gondok Az ócsai önkormányzat ágy döntött, hogy a helyi Bolyai János Gimnázium nűködtetését 4 évre áten­gedi a Pest megyei önkor­PHegszüntetve megtartani A hernádi Március 15. Termelőszövetkezet újhar- tyáni szakcsoportja február 7-i tagértekezletén meg­szüntette önmagát. A tagok most eldönthetik, hogy ön­állóan dolgoznak-e tovább, vagy átlépnek a már ko­rábban megalakult AGRO Mezőgazdasági Kisterme­lők Szövetkezetébe. (Ezt a szövetkezetét január elején alakította tíz, a baromfite­lepről kilépett tag.) A belépés módja a tag- felvételi kérelem benyújtá­sa. Kívülállók is jelentkez­hetnek, nekik ezer forint tagdíjat kell fizetniük. A volt szakcsoport tagjai már korábban befizették a tag­díjat. A téesztől való elszaka­dás eddig zökkenőmentesen folyt, de mint mondják, most jön a neheze: az anya­giak rendezése. KW Mozim Ocsa, Műv. ház: Március 1-jén este fél 6- kor: Ürkalózok (szín., mb., aim.—német sci-fi). Március 2-án es’e fél 6-kor: Ameri­kai nindzsa II. (szín. mb. am. kalandfilm). Március 4-én este fél C-kor: A tél foglyai (szín., mb., am., krimi). Március 7-én este fél 6-kor: Delta force kommandó (szí­nes. c'asz kaland.). mányzatnak. E lépés indo­ka egyértelműen anyagi ter­mészetű. Az ócsaiak ugyan tudják állni a 4 éves mű­ködtetés és az 1991-es évi fejlesztés költségeit, de a későbbiekre tervezett beru­házásokat nyár nem. Mind­ezt most átvállalta a me­gyei önkormányzat Az 1991-re ütemezett tetőtér- beépítést és a nyelvi labor kialakítását a megállapo­dás értelmében már ők fe­dezik. — Sokan keresik a ke­nyerüket fóliás gazdálko­dással és állattartással. Van egy varrodája is a falunak, ahol 18-an dolgoznak. Kö­zeli munkalehetőséget je­lent a téesz is, de a falusiak egy része kénytelen ingáz­ni, legtöbben Pestre, illetve Ceglédre járnak. — Úgy tudom, terveik, megfelelő törvények hiá­nyában a legszükségesebb, „házilag” megoldható igé­nyek kielégítésére korláto­zódnak. — Gyógyszertárat nyi­tunk. Ezzel régi, jogos la­kossági igénynek teszünk eleget. Tervezzük az orvosi rendelő felújítását, az óvo­da tatarozását és telefonnal való ellátását. Épül az új napközi épülete is. A gye­rekek részére játszóteret szeretnénk. Az egyik válla­lattól kaptunk mászókának alkalmas csöveket, a lakók pedig már jelentkeztek tár­sadalmi munkára. — Ilyet is régen hallot­tamé — Itt lelkesek az embe­rek. A képviselő-testület is nagyon agilis, látszik raj­tuk, a falu fejlődéséért, a közösségért való aggódás. A lakók segítenek, ahol tud­nak, ősszel például gyönyö­rűen rendbe tették a teme­tő kerítését. — Merre tovább, Üjlen- gyel? — Most épül a négyes és ötös főutat összekötő út. Re­méljük, élénkülni fog a falu látogatottsága, akár úgy, hogy ipari létesítmények számára biztosítunk helyet, akár úgy, hogy kempingtá­bort vagy sportcentrumot létesítünk. Egyelőre azon­ban nem tudunk lépni! Na­gyon várjuk a privatizációs és közszolgálati törvényt, a földtörvényt, hadd ne so­roljam tovább. Az önkor­mányzati munkát erősen hátráltatja ezek hiánya. (pachner) D A ELA-S I MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON Új diktatúra a régi helyett? (I.) Botrány a végeken Illene megsértődnöm, csak nem tudom, kire. A dabasi polgármesterre, a jegyzőre, a képviselőkre, vagy csupán egy kistisztviselőre, aki rendre elmulasztja, hogy időben értesítse a sajtót az olyan események időpontjáról, melyek­nek témája közérdekű, következésképp jó volna közöl­ni. Dabas és mások okulására. Van egy olyan gyanúm, Dabasra szándékosan nem hívnak meg, mint teszik azt máshol. A polgármester nem kedveli a sajtót. Szeren­csére akad egy-ket volontőr, aki számot tart a sajtóra, igényli az írott szó közvéleményformáló szerepét. Ezek felvették és elhozták a dabasi falugyűlés hanganyagát kazettákon, mi több — nehogy eltévelyedjek —, narrátor­ként végigkalauzollak a botrányba fulladt fórum zeg­zugos útjain. Tény — és ezt pont az egyik képviselő hangoztat­ta a mundér becsületét vé­dő beszédében —, Horváth Istvánt a város passzivitá­sa juttatta hatalomra: az őszi választásokról való tá­volmaradás. Horváth Ist­vánt, nem a piabs válasz­totta- polgármesternek, ha­nem a képviselő-testület. Ez világosan kiérződött a falu­gyűlés hangulatából: a vá­ros és első embere közti kapcsolat közel sem felhőt­len (enyhén szólva is po­csék). VÉGES TÜRELEM Kronológiailag próbálom követni az eseményeket, melyeknek színtere a daba­si kultúrház volt, háromszáz ember vidulta-mérgelődte végig a váltakozó hangu­latban zajló 150 percet. Azért; ennyit és nem többet, mert itt ért véget a polgá­rok türelme. A Táj-Szó cí­Próbálkozó vállalkozók Egy esztendeje létesített kft.-t Táborfalván a Vasért szerelőözem ének telephelyén néhány lelkes és tőkeerős szakember. Műanyag-feldolgozásra szakosodtak, de ha­marosan belátták, hogy csak a „több lábon állás” tart­hatja életben őket. Felvállalták a svéd láncfűrészgépek országos szervizelését és megkezdték egy a feketepiacon oly népszerű, szovjetunióbelihez hasonló búvárszivattyú gyártását. Az igaz, hogy néhány száz forinttal drágább, űe megfelel az életbiztonsági követelményeknek. Előre­haladott tárgyalásokat folytatnak egy francia céggel is speciális műanyag tiplik gyártására. A sok bizonytalan­ság mellett, ha a gazdasági szabályozók nem viszik a csőd szélére őket is, még jó néhány falusi munkanélkü­linek biztosíthatnának kenyeret, megélhetést. A svéd Husqvarna motoros láncfűrész szerelőijében nagyüzem a februári hónap (álló képünk). Készülnek a búvárszi­vattyúk (fekvő felvételünk) (Kép és szöveg: Vimola Károly) DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Oy. Oszkár. 6 Munkatárs: Fachaer Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. VIII. kér.. Somo­gyi B. u. 6. sz. PL: 311. ír. sz. 144«. Telefon: 138-2SW/283 mű helyi lap szerkesztőjét ért méltatlan hangú vádas­kodást követően a jelenle­vők 90 százaléka kivonult a teremből. önkéntes narrátoraim sze­rint a polgármesteri bemu­tatkozón érződött a „fésült- ség”, 1990 tavasza óta Hor­váth úr sokat fejlődött. Nem kommunistázott, és nem élt azokkal a szófor­dulatokkal. melyek sok da- basit megbotránkoztattak annak idején. A költségvetéssel kapcso­latos tájékoztatókat lan­gyos érdeklődés kísérte, s az utcanevek változtatásá­val kapcsolatos elmefutta­tásnak is egyetlen „érdek­feszítő” momentuma volt, az előadó nem ért fel a mikrofonig, ágaskodó igye­kezete általános derültsé­get váltott ki a hallgatóság­ból. A MÚLTAT IDÉZTE Az első komoly odafigye­lést Králl Béla képviselő felszólalása vonta magára, kimondta, amit amúgy is mindenki tud és sérelmez: célzatos manipulálás folyik a város egységének meg­osztása körül, az utóbbi időben már csak azt halla­ni: Sári, Dabas, Gyón. Ahe­lyett, hogy csak DABAS- RÓL beszélnének az embe­rek. Králl Béla megidézte a múltat, emlékeztetett azokra a „szép” időkre, amikor a három szomszéd községet soviniszta feszült­ségek terhelték, s alig múlt el bál, vásár vagy körme­net késeléses verekedések nélkül. Bár a szónok nem mond­ta ki, a beavatottak tudták, hogy mire utal: a sári és gyóni képviselők kompro­misszumot kötöttek egy­mással, minek folytán a dabasiak rendre kisebbség­ben maradnak a testületi vitákon. Erre mondják a rossz nyelvek: a polgár- mester kijátssza egymás el­len a falukat, így keveri a lapokat. Králl Béla viszont azt mondta: emberek, ne úgy éljünk, ne úgy nézzünk egymásra, mint varjú a lyukas csontra. Felejtsünk el mindent, túl azon, hogy dabasiak vagyunk. (Szintén a dabasiak képviselőjétől ered a fanyar humorral, frappánsan megfogalmazott szójáték: régi barátaim, az új politikusok, akikkel nem­rég még együtt voltunk a pártban.) LAKAT NÉLKÜL Ha Králl Béla felélénkí­tette, akkor Bálint Zoltán tűzbe hozta a hallgatóságot, innen már olyannyira fel­gyorsulnak az események, hogy alig lehet nyomon kö­vetni. Lévén, hogy a fel­szólaló nem tett lakatot a szájára, és nem tartózkodott a szókimondástól, némileg stilizálva, de a lényeget megőrizve adjuk közre a beszédből kiemelt részeket. — Polgármester úr! Ve­gyen papírt és ceruzát, je­gyezzen! Mert sok lesz a kérdésem. A városban el­terjedt az a hír, miszerint ön azt mondta, a lakótelep Dabas szégyene, szive sze­rint lebuldózereztetné, mert az ott lakók csupán gyere­ket tudnak csinálni, akik­kel csak baja van a város­nak. Azt a mondást is ön­nek tulajdonítják, hogy a la­kótelepieknek vörös megkü­lönböztető jelet kellene vi­selniük a ruhájukon. Miért? Igaz-e, hogy ön megakadá­lyozta, hogy Dabason cross­barközpont épüljön, az il­letékesekkel folytatott ered­ménytelen tárgyalás nyo­mán ez a központ Hernádon épül meg. Igaz-e, hogy ön visszautasította azokat a felajánlásokat, amiket a város gazdasági vállalatai lettek, nevezetesen: a sütő­ipar ingyen pékárut, a tej­ipar térítésmentes tejet és tejtermékeket kínált a gyermekintézményeknek, ön — anélkül, hogy kikér­te volna ezzel kapcsolatban a szülők véleményét — azt mondta, régi kommunista vezetőktől nem kell a kö- nyöradomány. Matula Gy. Oszkár (Folytatjuk) Taxi! Gyalogoljunk? A Volán járatainak ritkítása és áremelései egyre nehezebb helyzetbe hozzák a kis falvakat. Üjlengyelből például 28 forintba kerül egy út, akár Dabasra, akár Pilisre utazunk. A szomszé­dos Üjhartyánba vasárnaponként egyáltalán nincs közlekedés, pedig nagyon sok rokon, barát lakik odaát, akiket éppen vasárnap lehetne meglátogat­ni. Nem mindenkinek van autója, az idősebbek pedig — főleg ilyenkor, télen — már nem szíve­sen ülnek biciklire. Talán akadna vállalkozó egy-két helyi magán­taxi üzemeltetésére...

Next

/
Oldalképek
Tartalom