Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

Kávédac Világos, mint a vakablak: tele piaci (értsd: olcsó) ká­véval az utca, a boltok pol­ca. Igazi dömping. Van köz­te jó és silány, kilós és ki­sebb, szemes és őrölt. Nem meglepő tehát, ha a hazai kávéfeldolgozók megingó monopolhelyzetük láttán véd- és dacszövetségbe tö­mörülnek. Ahogyan a mi­napi hírben is áll: Megalakult a Magyar Ká­vészövetség, amely az Élel­miszer-feldolgozók Orszá­gos Szövetségének szakmai szervezete. Az érdekszövet­ség célja, hogy a feldolgo­zásban és a forgalmazás­ban meghatározó szerveze­tek megvédjék üzleti jó hí­rüket, és megakadályozzák a tisztességtelen versenyt. Ami a rosszhír-keltést il­leti, no meg a tisztességte­len verseny egyéb jelensé­geit — ezeket hivatott bí­rák ítélhetik meg (vagy el — mint arra a piacgazdasá­gokban számos példa talál- tatik). Mégse mondanám: hiba, hogy létrejött a Kávészövet­ség. Sőt. örömmel üdvözöl­ném a Benzinszővetséget, Lakásszövetséget, Gyer­mekcipő-szövetséget és a Kenyérszövetséget, vala­mint az összes többit is. Hisz létrejöttükből tud­nám, hogy valahára van verseny a piacon, bő a kí­nálat, s abból talán a vé- konybukszájúak is megle­lik az általuk még kifizet- hetőt. Azután jöhetne a Munka­szövetség, a Nyugdíjszövet­ség, a Reményszövetség, végül talán megszülethetne a Szövetségszövetség is . . . Bár tudj’ isten. Álmodozni tán mégis korai az első fecske láttán ... V. G. P. Otthon vannak Érden, Dunaharasztin, Vácon, Szigethalmon, Gyálon Rejtélyes kínaiak Magyarországon Hónapokkal ezelőtt az tartotta izgalomban a tél orszá­got, hogy súlyos adósságaink kifizetése tejében a kom­munista Kína elől menekülő sok ezer hongkongi települ át Magyarországra. Szó volt arról is, hogy a magyar Kis- Kína esetleg a Csepel-szigetcn lesz. Adósságaink azóta egy cseppet sem csökkentek, egyelőre a hongkongiak — tudvalevőleg ők is kínaiak — szintén otthon maradtak. Más kínaiak azonban, úgy látszik, megérkeztek. Lép- tén-nyomon találkozhatunk velük az érdi, a dunaha- raszti, a váci, a szigethalmi piacon, italt, bugyit árulnak a Corvin Áruház, előtt s a pesti aluljárókban. Hogy kerültek ide, meny­nyien vannak Magyaror­szágon földijeik? — érdek­lődtünk . először a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségén. A sajtóattasé azonban nem tudott felvilágosítással szolgálni. A két ország kö­zött nines vízumkényszer, így ezen a csatornán nem kapnak adatokat. De hogy honfitársai itt vannak, s egyre többen vannak, azt maga is tapasztalta. A Pest Megyei Rendőr- főkapitányságon Lakatos Sándorné őrnagy foglalko­zik a hazánkban a Pest me­gyei településeken megfor­duló külföldiek ügyeivel. A rejtélyes kínaiakról sok in­formációval azonban ő sem tud szolgálni. Igaz, hogy ott vannak szinte minden Pest megyei piacon, a kereske­delem. amit folytatnak nem legális, de egyébként a tör­vényekre kínosan vigyázó emberek. Kevés kivétellel turistaútlevéllel — ideigle­nesen — tartózkodnak ná­lunk, s harminc naponként átlépik az országhatárt, hogy ne kelljen tartózkodá­si engedélyt kérni. Az ideiglenesen Magyar- országon, történetesen Pest megyében tartózkodó kí­naiak szinte kivétel nélkül jól beszélnek magyarul, s az esetleges félreértések el­kerülése érdekében majd Házasságot kötött a Foka és a HolMank Tizenöt százalékos része­sedést szerzett egy svájci cég a Magyar Folyamsza­bályozó és Kavicskotró Vállalatban. A szerződést a napokban írták alá a svájci „Holderbank” konszernnel, amely az egyik legnagyobb építőanyag-világcég. A megállapodás több hó­napos tárgyalássorozat eredményeként jött létre az Állami Vagyonügynök­ség, a Breitenburger Aus- landbeteiligungs GmbH, a „Holderbank” Finanziere Glarus leányvállalatának vezetői között. A „Holder­bank” az első lépcsőben megszavazott 15 százalékos részesedését később több­ségire akarja növelni az rt.-ben. A megállapodás szerint a svájci partner technikai támogatást és know-how-t ad a részvény- társaság korszerűsítéséhez. A január 1-jén alakult Foka Rt. alaptőkéje 2,4 milliárd forint. A társaság elsősorban kavics- és ho­mokkitermeléssel, illetve -értékesítéssel foglalkozik. Jelenleg évente a Foka Rt. 3 millió köbméter kavicsot termel ki és szállít az épí­tőipari vállalatoknak. Emellett időről időre el­végzi a szükséges folyam-' szabályozási munkákat, an­nak érdekében, hogy a Du­nán a hajózás fennakadás nélkül történhessék. igazgató vagyok. Ez azt jelenti, hogy munkám legszebb részében, lapom, a Magyar Hírlap olvasói tá­borának megismerésével, és ha ügyes vagyok, meghódításával fog­lalkozom. Hiszem, hogy amit nap mint nap csinálok, nem fölösleges, hiszen a 'Magyar Hírlap fennállása óta több­ször bizonyította, hogy megújulni képes, tárgyilagos, jólinformáll lap. . Ezzel nem az a szándékom, hogy . szembedícsérjem munkaadó gazdá- .mat — nálunk ez a stílus nem divat. ■Csupán örömömet próbáltam, megfogalmazni, hiszen a Magyar Hírlap hamarosan, talán már febru­ár 25-tőí a legnagyobb magyar na- .pilap lesz, akkora, mint nívós-tár­sai: a Times, a Le Monde, a La Stampa.„ Természetesen ez nemcsak .. büszkeséggel tölt el, hanem mun­magukban: ez a no az Udvhadsereg - kámat is megkönnyíti, hisz egy egy lelkes tagja, aki szabadidejében ilyen ,apot> űgy érzem, sokkal betegeket ápol... Mások talán egy könnyebb lesz megszerettetni az későn érő sakktehetséget vélnek olvasókkal. Egy színvonalas poltti- felfedezni a képen. - kai elemzéseket, igényes képanya­Megpróbáltam azt is elképzelni, got tartalmazó országos lap jól kie- hógy mit gondolnak rólam azok, - gészíti a szőkébb pátria akiknek a fényképről visszanéző " eseményeiről tudósító városi-me- arc közömbös. Természetesen sze­retném, ha ez a vallomás nekik is szólna: de gondolom, ők úgysem olvassák el a cikket. Ezért most Ön­nek, aki velem maradt, elárulom: nem vagyok sem jótékonysági szer­vezet képviselője, sem szépremé- nyő sakktehetség. Sokkal prózaibb. foglalkozás az enyém; marketing • Mielőtt e vallomás megírásába fogtam volna, elképzeltem, vajon mit gondolnak azok. akik megpil­lantják ezt az ismeretlen fényképet. Egyesek, akik szimpatikusnak talál­ják ezt az arcot — remélem lesznek ilyenek — biztosan azt mondják gyei lapokat. És most, e vallomás végén, ágy érzem, sokkal közelebb kerültem ■ Önhöz, illendő tehát, hogy bemutat­kozzam: Józsa EmS mindegyiknél van kínai— magyar szótár is. A rend­őrök egyébként csak ritkán igazo/1 tátják, s csak nagyon nyomós okkal áiíiítják elő őket, mert minden ilyen próbálkozásuk a magyar la­kosság heves ellenkezését váltja ki. Pedig érdemes lenne még most csírájá­ban tisztázni a helyzetet. A csempészáruk piacán ugyanis egyre nagyobbak az ellentétek, sőt mi több, akár háborúság is kitörhet. Cigaretták, a külföldi ita­lok, elektronikus csecsebe­cséit, fehérneműk és órák árusításával a kínaiakon kí­vül magyarok és vietnami­ak is foglalkoznak. Túlnyo­mórészt szervezetten, cso­portosan és engedély nél­kül. Az Országos Rendőr-fő­kapitányság kínai ügyekben illetékes munkatársa, Mu- szil Ferencné százados el­sősorban megerősíteni tud­ta eddigi, nem túl bőséges információinkat. Az itt tar­tózkodó kínaiak többsége valóban turistaútlevéllel tartózkodik nálunk. Nem túl sokan, de vannak olyanok is. akik érvényes munlca- vállalási engedéllyel ren­delkeznek. Attól azonban, hogy elkí- naiasodunk, vagy nyakunkon a sárga veszedelem, egyelő­re nem keli} tartani. Az ORFK adatai szerint tavaly 11621 kínai járt hazánk­ban. Elsősorban ők se ma­gyar rokonságra, inkább a jó üzletre áhítoznak. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság egy másik munka­társa szerint nincs arról tudomásuk, hogy Magyar- országon alakulóban lenné­nek kínai maffiák. Cs. A. Régi ismerősök az új hivatalban Emberközpontú szellemben Dr. Skultéty Sándor cím­zetes államtitkár, Jász- Nagykun, Szolnok, Nógrád és Pest megye köztársasági megbízottja a hét végén sajtótájékoztatón mutatta be hivatalát és közvetlen munkatársait az újságírók­nak. A Köztársasági Meg­bízotti Hivatal mostanra körülbelül 80 százalékban, 110 fővel megalakult, veze­tőjét, dr. Petrik Jánost — a volt Pest Megyei Tanács vb-titkárát — a belügymi­niszter hozzájárulásával ja­nuár 25-én kinevezték. ö egyébként egy személy­ben a Pest megyei hivatal vezetője is, A Köztársasági Megbí­zotti Hivatal dolgozóinak kiválasztása dr. Skultéty Sándor szervezőmunkáját dicséri. Mint elmondta, el­sősorban a volt megyei ta­nácsok dolgozói közül vá­logatta a területi irodák ál­lományát, hiszen a közigaz­gatás olyan szakma, ahol a gyakorlat, a tapasztalat igen sokat számít. A hiva­tal munkatársainak felvé­telekor három fő szempont vezérelte: a feladatok ellá­tásához szakmailag a leg­jobbakat kereste, akik ugyanakkor feddhetetlen előéletűek és humán gon­dolkodású hivatalnokok. Ez a szemlélet fogja mun­kájukat is jellemezni. Még ha elutasító határozatot hoznak is bizonyos ügyek­ben, fontosnak tartják majd, hogy döntésüket nem rideg jogszabályokra hivat­kozva indokolják, hanem az egyszerű állampolgárok­kal is megértessék. Dr. Petrik János hivatal- vezető bemutatkozó beszé­dében elmondta: biztató­nak látja, hogy a helyi ön- kormányzatokkal — külö­nösképpen a jegyzőkkel — igen jó munkakapcsolatot sikerült kialakítaniuk. hét híre Budapesten a Munkavállalói Részvényesi Prog­ram konferenciát tartott a dolgozói részvényekről. 9 Megalakult az Építész Kamara. 9 Szombathely a színhelye a Magyar Vízfestők Társasága első tár­latának. 9 Pécs fogadta az országos belső ellenőr­zési értekezlet résztvevőit. 9 Megkezdte munkáját a hortobágyi alkotótábor. 9 Balatonföldvár adott otthont a gyermekvédelmi felügyelők továbbképző tanfolyamának. 9 A hét híre az is, hogy Győrött bemutatót rendeztek betontörmelékek pormentes megsemmisítéséről. Furcsa anyag. A levegőn és a víz alatt egyaránt megszilárdul, holott koráb­ban lágy volt. Lágy, azaz könnyen formálható, be­dolgozható. Kedveltségé- nek lényeges oka ez. Amint az szintén, hogy szilárdsága kitűnő, nagy tömegben való előállítha- tósága ugyancsak vonzóvá teszi. A szegények márvá­nya ez az anyag. A beton. Ezernyi célra jó. Épüle­tek tartására és falazatá­nak, útalapnak, alagúthéj- nak, kerítésnek, hadászati bunkernak, egészen az örök nyugovóra tértre em­lékeztető fejtábláig. Víz hatására a cementben fizi­kai és kémiai folyamatok indulnak meg... azaz a betonhoz (bár van aszfalt-, műanyagbeton stb. is) el­sőként cement kell. Az ún. portlandcement feltaláló­ja egy Aspdin nevű, hu­szonöt esztendős angol kő­műves volt, aki 1824-ben szabadította rá az emberi­ségre ezt az áldást-átkot. A jelenlegi hazai cement­termelésnek majdnem az egynegyedét a megye ad­ja. Tavaly ennek az áru­nak az előállítása szerény mértékben (egy-másfél százalékkal) emelkedett. Igaz, esztendők óta alatta marad a nyolcvanas évek elején teljesítettnek ez a mennyiség, de hát a hetve­nes évtizedet és a nyolc­vanas évek első felét kell elkönyvelni virágkor­ként ... Akkor az import­tal együtt sem volt annyi ebből az építőanyagból, ami kielégíthette volna az igényeket. Már-már min­den betonból készült, pél­dául azok az állattartó épületek is, amelyekkel mostanában nem tudnak mit kezdeni az üzemek, mert lebontásuk kisebb vagyont követelne. S ugyan furcsán hat leírva a tény, de való: a régi te­metők kiürítésének is sú­lyos gondja a műkő sírke­retek, fejlapok, fedőlapok, szobrok nagy tömegének az elhelyezése. A porzás és a poriás okozta ezernyi gond már jelzi a beton- (és még előbb: a cement-) bajokat, azaz, hogy kitűnő anyag ez mindaddig, míg valami ok miatt feleslegessé nem vá­lik. Akkor ugyanis — és világszerte — nem tudunk vele mit kezdeni... A ce­mentvásárlás csúcsa a megyében 1987-ben volt,. akkor 365 ezer tonna fo­gyott el belőle a kiskeres­kedelmi telepekről. Ezt követően jelentős a visz- szaesés, de nem azért, mert a felhasználás ésszerűbb lett, hanem mert évről év­re kevesebb az építkezés. Rámondhatnánk, legalább kevesebb lesz a kisebb vagy nagyobb betonkolosz- szus, ám ne tegyük. Aki­nek nincs fedél a feje fe­lett, az nem arra gondol, mennyi a baj akkor, ami­kor a betont bontani kell. Sok ezer forintot taka­ríthatna meg egy-egy ma­gánépítkező, mondják a szakemberek, ha tudná, mi is az, amivel dolgozik. A laikus által betonként em­lített-használt anyag ugyanis nem egyvalami. Lehet könnyű- és nehézbe­tont készíteni, nyomószi­lárdság, vagy éppen víz-, sav-, fagyállóság szerint osztályozni, de úgy is, va­jon öntött-, avagy vá­kuumbetonra stb. van szükségünk. S még ezzel sincsen vége a választási­változtatási lehetőségek­nek. A betonacélok, a be­tonból készült falazóblok­kok, panelek, nem kevésbé a különböző adalékanya­gok (homok, kavics, kőzú­zalék, márványőriemén,v stb.) szintén tágítják a célszerű választás körét. A baj az, hogy gyakran nem csak a magánépítkezők nélkülözik a kellő isme­reteket ... A nemzetgaz­daság cement- és betonfel­használásának az egyhar- madát(!) ítélik fölösleges­nek az ezzel foglalkozó szakemberek. Meglepő. de igaz: a la­kosság kétszer akkora mennyiségű cementet hasz­nál fel, mint a teljes épí­tőipar! A tizenhat főbb építménycsoport közül (la­kóházaktól a hidakon, alagutakon át a tárolókig) egy olyan sincsen, amely­nél ne jutna lényeges sze­rep a betonnak. Készülnek tehát napjaink pirami­sai... Egyszer majd hatal­mas üzletág lesz abból, mi­ként semmisíthető meg az, ami tegnap-ma-holnap be­tonként („alkotásként”) magasodik előttünk. Mészáros Ottó Dr. Komáromi István lesz n m » • I A# P //1 • ü ± Pest megye . ; A tavalyi bűnügyi hely­zetről, valamint az ebből adódó feladatokról és a megyei rendőrfőkapitányok kinevezéséről tartottak saj­tótájékoztatót tegnap az Országos Rendőr-főkapi­tányságon. Dr. Kacziba Antal ezre­des, az ORFK bűnügyi fő­osztályának vezetője a tendenciákat elemezve hangsúlyozta, hogy 1988- tól kezdődően robbanássze­rű bűnözési hullám érez­hető Magyarországon. Ezután dr. Szabó Győző országos rendőrfőkapitány szólt a megyei rendőrfő­kapitányok kinevezéséről, az ezzel kapcsolatos pályá­zatok elbírálásáróL Eddig hét megyében tett javasla­tot dr. Szabó Győző a kine­vezésre. Mint ismeretes, az önkormányzatoknak a me­gyei szinten csak vélemé­nyezési, míg a városokban egyetértési jogkörük van. Két helyen, Pest és Nőg- rád megyében alakult úgy a helyzet, hogy az önkor­mányzat más személyre tett javaslatot, de olyan érv nem merült fel a leen­dő vezetővel szemben, hogy velük ne tudnának együtt­működni a megyei közgyű­lések. Pest megye új rendőrfő­kapitánya, dr. Komáromi István, 1955-ben született, 1977 óta rendőr. Pályáját a Borsod-Abaúj Megyei Rendőr-főkapitányságon operatív tisztként kezdte. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem vegyipa­ri automatizálási főiskolá­ját 1980-ban végezte el. Ezt követően 1988-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián egyetemi doktori tudomá­nyos fokozatot szerzett. Eb­ben az éyben áthelyezték a BM tudományszervezési osztályára kiemelt főelőadó­nak. Egy évvel később a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság XXII. kerületi rendőrkapitányság vezető­jévé nevezték ki. A kapi­tányság bűnügyi munkája ezt követően jelentősen ja­vult Ga. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom