Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-22 / 45. szám
Genscher mint aims tér cukrász Édességkedvelők tárlata Az édességet kedvelők bn zonyára örömmel veszik, hogy Magyarországon első alkalommal — március 16 —18. között — megrendezik az Ikba ’91-et, a cukrászati, sütőipari és fagylaltkészítési szakvásárt. A kiállítást a Durma MSI — a Messe Stuttgart International külföldi vásárokért felelős leányvállalata — rendezi, együttműködve a württembergi Bäko-Zent- raléval, a Hungexpóval és a magyar cukrász- és pék- iparosokkal. A szervezők a tegnapi sajtótájékoztatót stílszerű környezetben — Pataki János érdi cukrászmester elegáns üzletében — tartatták. A BNV területén megrendezendő vásáron több mint száz cég — köztük magyarok is — mutatkozik be. Az ígéretek szerint látható lesz itt minden, mi szem-szájnak ingere: apró- és tejszínes sütemények, pralinék, gyümölcsfagylal- tok, francia baquett és svájci briós. A szakembereknek természetesen nemcsak gasztronómiai élvezeteket kínálnak, hanem ötleteket is; milyen gépeket, berendezéseket, alapanyagokat, aromákat, sütőszereket és csomagolóeszközöket használhatnak fel. A pékek és cukrászok gyakorlati sütési bemutatókat tartanak. Az érdeklődők például tippeket kaphatnak a tej- és gyümöicsfagyüalit készítéséhez, s hogy búzalisztből milyen aprósütemények — császárzsemle, mákos fonott kalács, wachaui kalács, sósrúd — készíthetők. A kiállítást először, de nem utoljára rendezik meg. Mint megtudtuk, öt évre szóló szerződést kötöttek a vásári helyre. A szakemberek szerint a kialakuló piacgazdaságba bekapcsolódó magyar cukrászoknak és pékeknek fontos lehet a szomszédos országok technológiai és nyersanyagkínálatának áttekintése. Az Ikba ’91-et az információk szerint Hans-Diet- rich Genscher német külügyminiszter nyitja meg, aki maga is tiszteletbeli cukrász, s nagyon szereti az édességeket. H. É. Végre itt van E-hitel Megjelent a kormány rendelete az egzisztencia hitel és részletfizetési kedvezmény igénybevételéről. Az állami vagyon privatizálását segítő egzisztencia hitelt Magyarországon „valutabelföldinek’ számító személyek vehetik igénybe állami vagyontárgyak, illetve állami tulajdonban levő üzletrészek megvásárlására. A rendelet értelmében a hitel törlesztése az államadósságot csökkenti. Az önkormányzati tulajdonrész esetében a vásárló nem hitelt kap, hanem részletfizetési kedvezményt, mégpedig a hitellel azonos feltételekkel. A vásárolni szándékozóknak rendelkezniük kell bizonyos saját résszel is. Ennek nagysága a hitelösszegtől függ, így 5 millió forintos kölcsönig csak 2 százalék. Ezenfelül 10 millióig a saját rész már 15 százalék, s az 50 millióig terjedő sávban pedig 25 százalék. A törlesztési idő az igényelt összegtől függően 6— 8, illetve 10 év, egy vagy két év türelmi idővel. A türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni, a törlesztőrészleteket nem. Az Állami Vagyonügynökség a sajtóban hirdeti meg a privatizálásra szánt állami vagyonra a pályázatot. Mennyire mérgezett SzázhnkmMtián a levegő? Halak mint biomonitorok Az elmúlt hetekben, hónapokban szenvedélyes hangú újságcikkek, rádióműsorok szóltak arról, mennyire rossz Százhalombatta és környékének levegője, milyen káros anyagokat bocsát ki a város két nagyüzeme, a DKV és a DHV. A sajtó jelzései, valamint a lakossági bejelentések nyomán Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter felkereste a minap a Dunai Kőolajipari Vállalatot. A látogatáson részt vett a város két országgyűlési képviselője, dr. Kovács László és dr. Szűcs István, valamint Kolozár György, a DHV vezérigazgató-helyettese, Tőig István, a Temperált Vizű Halszaporító Gazdaság igazgatója, valamint Ercsi és Százhalombatta polgár- mesterei. A vendégek megtekintették a DKV kulcsüzemeit, a kracholót, a hidrogénfluo- ridos alkilezőt, azt a gyáregységet, ahol az ólommentes benzint gyártják, s a Dunamont polisztirolgyártó üzemét, ahol a próba járatások folynak. A részt vevő polgármesterek elmondták, érzékelhető: a DKV sokat tesz azért, hogy a veszélyeket minimumra csökkentsék, ám a felbolydult lakosság lecsendesítésére ez nem elég. Dr. Rátosi Ernő, a DKV vezérigazgatója ismertette a környezetvédelmet szolgáló beruházásaikat, s elmondta, hogy a benzin- és gázolajban a kén- és ólom- tartalom radikálisan csökkent. Ezekre a beruházásokra nem kaptak állami támogatást, holott a vállalat 1980 óta 10 milliárd forintot fizetett be a költség- vetés kasszájába. A környezetvédelmet szolgáló fejlesztésekre ezért kénytelenek hitelt felvenni, pedig ezek létrejötte nemcsak a DKV, hanem az ország érdeke is. Elmondta azt is, hogy a feldolgozandó nyersolaj szerkezete megváltozott — több az arab olaj —, s ennek nyomán a hőerőműben elégetendő fűtőanyag nehézfém- és kéntartalma jelentősen csökkent. A DHV kéményeiből kibocsátott füstben is kevesebb a káros anyag. Kolozár György, a DHV vezérigazgató-helyettese ígéretet tett arra, ha a nyáron üzembe helyezik a 140 megawattos gázturbinájukat, akkor a legszennye- zőbb kéményüket kivonhatják a forgalomból. A környezetvédelem érdekében elektrofiltert és porleválasztót is be kellene szerezniük, de a beruházás 20 milliárd forintba kerülne, amire megintcsak nincs pénze sem az erőműnek, sem az államnak. A halgazdaság igazgatója, Tőig István kifejtette, hogy a hal a legjobb biomonitor, amely kitűnően érzékeli a levegő- és vízszennyezettséget. A haltenyészetük virul, jelezve, hogy mégsem annyira rossz a helyzet, mint azt egyesek állítják — mondta az igazgató, aki egyben biológus is. Állítását megerősítendő azt is hozzátette, a DKV és a város között lévő védőerdőben is vidáman élnek a fülemülék. Keresztes K. Sándor miniszter a látogatás végén elmondta, hogy a helyzet jobb, mint remélte. A meglévő kedvezőtlen hatások kiküszöbölése nemcsak helyi feladat, ebben a minisztériumnak is segítséget kell adnia, s az önkormányzatoknak is vannak még ez ügyben kihasználatlan lehetőségeik. Hozzátette, a DKV környezetvédelmi pályázatát — világbanki hitel elnyerésére — ha az megfelelő színvonalú lesz, a minisztérium is támogatni fogja. H. É. Egyetemisták hangja a Parlamentben Először vegyük fel a kabátot Van valami kedves jópofaság abban, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem titokzatos hangzású egyetemi ideiglenes diáktanácsának két képviselője egy honatyára bízza levelét, azzal a céllal, hogy olvassa fel a harmincegy néhány sort az ország házában. S mivel Zsiros Géza ezt megtette a múlt héten, az újságíró már indult is az egyetemi városba. Az akció persze másra, többre is utal. A ritka kivételekként közéletet is tanuló hallgatók nyitott szemmel járják az országot. Dicsérendő, ha nem elégednek meg következtetéseik csendes levonásával. Zsiros Géza Békés megyéből került a Parlamentbe. Durkó Károly — az egyik levélíró — azon a vidéken versenyzett Fidesz- színekben egyéni kerületben a képviselőségért, de most még nem nyert. Gondolom, innen az ismeretség. De hogy végre a tárgyra térjünk, idézzük a levelet, melynek másik szerzője Varga Péter. Saját sorsát irányítja „Február eleje van, közeledik a tavasz. Gondolhatnánk, hogy a derék földművesek, a parasztemberek kinyújtják elzsibbadt lábaikat, kiegyenesítik derekukat és munkába állnak. Előkerül a vetőmag és ... De ne folytassuk. A falu most tétova, maga elé mered. Pedig tudja, tudná, mit kell, kellene tennie. Mégis kiábrándult, várakozik. Az elkeseredettebbek törvényt szegnek ...” Kapjanak most bővebb teret a gödöllői deákok! Először arról kérdeztem őket, miért született a levelük? — Ügy látjuk, hogy a Parlamentben a földkérdéssel kapcsolatban nem azzal foglalkoznak, amivel kéne. A földügyet az ellenzéki és a kormánypártok is politikai célokra használják fel. Az az érzésünk — mondta Durkó Károly —, hogy a parasztot sokadran- gú állampolgárként kezelik, nem hagyják, hogy eldöntse, gazdálkodni akar-e, vagy sem. A képviselők jó része képtelen józan paraszti ésszel gondolkodni! — Ha nem voltak képesek majdnem egy év alatt földtörvényt alkotni, akkor legalább foglalkoztak volna a mezőgazdaságot övező megoldható kérdésekkel — folytatta Varga Péter. — Megelőzve n bojt Például a kereskedelem maffiajellegének megszüntetésével, az élelmiszeripar trösztjeinek felszámolásával. Aki nem lenne báb Aki eddig is foglalkozott kistermeléssel, annak fontos a földkérdés, de elsősorban az, hogy a mostani termelését tudja úgy irányítani, hogy megéljen belőle, sőt valamit fel is halmozzon. A földtulajdon rendezése helyett egyelőre ezeket a parasztokat is megszorították. — Mi lehet a kilábalás útja? — A kárpótlási törvény- javaslat humbug, mert kiadnak majd egy csomó fedezet nélküli értékpapírt —- vette vissza a szót Durkó Károly. — Először a kabátot kell felvenni, utána rávarrni a gombot. A föld a szatócsbolttól abban is különbözik, hogy az előbbi megvan, itt van. A földtulajdon rendezése során elsőbbséget kell adni azoknak, akik 47 alapján visz- szakérhetik a földjüket, most is ott laknak, ahol a föld van, s a mezőgazdaságból élnek. A statisztikákból kiderül, hogy a mai tsz-tagoknak is bőven lesz földjük. Ma a kárpótlási törvény- tervezetből, a kormány mezőgazdasági politikájából az tűnik ki, hogy az Antall- kabinet vissza akarja fejleszteni a mezőgazdaságot, vagy pedig egyáltalán nincsen koncepciója. Ezzel több millió, a mezőgazdaságból közvetlenül, vagy közvetve élő ember munkáját teszi kétségessé. A hallgatók szerint a paraszt sok terhet elbír, de máris érzékelhető, hogy ha így megy tovább, önellátásra rendezkednek be, és veszélybe kerül a városban élők ellátása. Hagyni kellene az embereket, hogy szövetkezzenek, tulajdonosként dönthessenek. Varga Péter már arra gondol, hogy a magyar ember nem képes belátni, hogy saját sorsának az irányítója is lehet. Sokadrangú állampolgár Zsiros Gézához egyébként azért fordultak, mert neki vannak elképzelései a földről, s ebben a tekintetben nem pártpolitikában gondolkodik elsősorban. Nem lenne báb, ha á tárca élére állna. Csak úgy lenne miniszter, ha vihet- né a saját embereit, mert ott is tisztújításra van szükség. Balázs Gusztáv Nem elég akkor rendbe hozni a vezetékeket, amikor már nagy baj van. A megelőző munkálatok fontosak, sőt mi több, fokozott biztonságot jelentenek — vallják a MÁV dolgozói, akik nap mint nap ellenőrzik, karbantartják a zúzmarás felső vezetékeket Budapesttől Hatvanig azért, hogy műszaki hiba ne okozzon fennakadást a közlekedésben (Erdősi Ágnes felvétele) Harckocsi melleit ne szerelmeskedj! FIGYELNEK AZ ŰRBŐL Egyes források szerint több ezer, mások szerint több száz az olyan mesterséges holdak száma, melyek az űrből „rálátnak” Magyarországra. Azoké, amelyek légterünk fölött, a kozmoszban rendszeresen vagy időnként áthúznak Magyarország felett. A jól ismert űrhatalmak mellett már olyan országoknak is vannak szput- nyikjai, mint Pakisztán, Izrael, Bulgária vagy Csehszlovákia. Egy részük kifejezetten hasznunkra van — tudtuk meg a penci Kozmikus Geodéziai Intézet munkatársától, Szent- péteri Lászlótól. Ilyenek például a meteorológiai adatokat szolgáltatók, az erőforráskutatók, a televíziós vagy telefonj eleket továbbítók, vagy azok, amelyekből a kozmikus geodéták is élnek, amelyek segítségével nagy pontossággal lehet távolságokat mérni. Bár a nagyhatalmak természetesen nem publikálják, de pontosan tudjuk azt is, hogy katonai rendeltetésű, másképpen fogalmazva kémholdak is vannak hazánk világűrterében. Az persze, hogy van-e hazánknak világűrtere, vita tárgyát képezheti. Ellentétben a légtérrel, mely minden országnak saját felségterületét képezi, a világűrre nem vonatkozik a szuverenitás. Nemcsak azért, mert immár nemzetközi szerződések garantálják a világűr szabadságát, hanem azért is, mert a kis országok eszközökkel sem rendelkeznek ahhoz, hogy megtisztítsák a felettük levő teret a szerintük oda nem való mesterséges égitestektől. Nem kétséges például, hogy Magyarország felett is rendszeresen fényképeznek a műholdak. Elsősorban persze katonai objektumokra, hadgyakorlatokra s hasonlókra kíváncsiak. Ha valami számukra érdekeset észlelnek, akár egészen nagy felbontású képeket is képesek készíteni. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? A szakember szerint például azt, hogy a Duna-parton meztelenül napfürdőző hölgyek számíthatnak rá, hogy esetleg valahol Amerikában vagy a Szovjetunióban gusztál- ja valaki az alakjukat. Lakással nem rendelkező, tilosban járó szerelmespárok pedig arra, hogy bár látszólag senki sem zavarja légyottukat, akkor se mindig vannak egyedül. Mindazonáltal a lelepleződés nem túl valószínű. Az ilyenfajta aktfotózás meglehetősen drága, a kémholdak a harckocsikra sokkal kíváncsibbak, mint a szenvedélyes fiatalokra. Bár ... Biztos, ami biztos. A szakember tanácsa: harckocsi mellett ne meztelenkedj, ne szerelmeskedj, mert esetleg meglátnak. (Csillák)
