Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

Rendszerváltás — kétezer jogszabályban Washington elutasítja a moszkvai béketervet A legnagyobb példány­számú német napilap, a Bild-Zeitung mértékadó körökből úgy értesült, hogy a Gorbacsov-terv a követ­kező elemeket tartalmazza: 1. Irak feltétel nélkül visszavonja csapatait Ku- vaitból, hogy lehetővé váljon a gyors béke. 2. A Szovjetunió min­dent megtesz azért, hogy „Irak állami struktúrája és határai” érintetlenek maradjanak. 3. A Szovjetunió „min­den büntetőintézkedést” ellenez, ideértve a Szad- dam Husszein ellen ter­vezetteket is. 4. Tárgyalások az ösz- szes többi közel-keleti problémáról, beleértve a palesztin kérdést is. Ami Amerikát illeti, a célokat kitűztük, nem lehet szó tárgyalásról, engedmé­nyekről, a javaslat jelen­tősen elmarad attól, amire szükség lenne — s ezt kö­zölték is Mihail Gorba- csovval —, hangoztatta teg­nap George Bush ameri­kai elnök, így lényegében elutasítva az ajánlatot. Az amerikai kormány már korábban jelezte: a háború nem hivatalos célja a térség stabilitását veszé­lyeztető iraki rendszer el­távolítása, az ország óriási katonai erejének jelentős meggyengítése. Az iraki— szovjet terv elfogadása ese­tén e célokat nem érhetnék el. Washington ellenzi a ter­vet azért is, mert az — bár hivatalosan feltétel nélkü­li kivonulásról beszél — a kivonulást a palesztin kér­déssel összekapcsolva még­is új feltételt támaszt, amely Amerika számára nem elfogadható. A szovjet külügyminisz­ter kedden igyekezett ba­gatellizálni a moszkvai bé­ketervre adott amerikai reagálást, mondván, hogy azt ő nem tekinti elutasí­tásnak. Alekszandr Besszmertnih a szovjet parlament folyo­sóján az őt faggató újság­írók előtt kijelentette: ja­vaslatukat az iraki veze­tésnek címezték, így George Bush egy olyan tervre reagált, ami „nem őrá vo­natkozik”. A szovjet kül­ügyminiszter egyébként úgy vélekedett, hogy ha a szö­vetségesek szárazföldi tá­madása még az iraki válasz megérkezése előtt megin­dulna, akkor az a szovjet békekísérletet „szörnyen bonyolult helyzetbe” hoz­ná. (Tarik Aziz iraki külügy­miniszter egyébként csak kedd délután indult haza Bagdadba Teheránból, így az iraki válaszra valószínű­leg még egy-két napig vár­ni kell.) A szovjet államfő azon­nali lemondását követelte kedd esti tévébeszédében Borisz Jelcin. Azt sürgette, hogy Mihail Gorbacsov he­lyett kollektív hatalmi tes­tület, a köztársaságok kép­viselőiből álló szövetségi tanács vegye át az ország irányítását. Gorbacsovot az ország egészének nyilvánossága előtt még soha nem bírál­ták ennyire keményen. Az oroszországi parla­ment elnökének — akit a konzervatív erők az utóbbi időben valósággal össztűz alá vettek — rendkívüli el­lentámadása a szovjet ha­talmi harc kiéleződését jel­zi. Az oroszországi parla­ment elnöke egyebek között Feszült hangulatban kezd­te meg kedden a csehszlo­vák szövetségi gyűlés az úgynevezett bíróságon kí­vüli rehabilitációról szóló — közkeletű nevén a kár- pótlásitörvény-javaslat — plenáris vitáját. A törvény azokat az elmúlt évtize­dekben okozott jogsérelme­ket hivatott orvosolni, ame­lyek nem büntetőjogi, ha­nem elsősorban vagyonjogi jellegűek voltak, s ame­lyek zömmel az egykori ön­kényes és törvénytelen ál­John Major brit minisz­terelnök egy keddi felszóla­lásában közvetve maga is elutasította a moszkvai bé­ketervet. A londoni képvi­selőházban kijelentette: egyelőre nincs semmi olyan fejlemény, ami lehetővé tenné a harcok felfüggesz­tését. — A konfliktus egé­szen addig tart, amíg nem teljesülnek az ENSZ BT határozatai — mondta a kormányfő. közölte: ő már 1987-ben figyelmeztetett arra, hogy Mihail Gorbacsovban meg­van a hajlam a személyes hatalom kiépítésére. Meg­ítélése szerint az utóbbi időszak, az elnöki kormány­zás bevezetése ezt a meg­látását támasztja alá. Saját hibájaként ismerte el, hogy hitt Gorbacsovnak. Borisz Jelcin a szovjet elnök számlájára írta azt is, hogy a peresztrojka az eltelt hat évben semmiféle eredményt nem hozott, és hogy az emberek életszín­vonala csökkent. Ügy fo­galmazott, hogy a szovjet elnök „népellenes politiká­jával” valójában a régi rendszer megőrzésére tö­rekszik, nem pedig a re­formokra. lamosítások formájában je­lentkeztek. A feszült hangulatot az indokolja, hogy hosszú he­tek óta folyik a kötélhú­zás a törvény szövege kö­rül, pedig az alapvető gaz­dasági reform nem bonta­kozhat ki a maga teljes­ségében a szükséges jogsza­bályi környezet mielőbbi megteremtése hiányában. A rehabilitációs törvény — a maga restitutív, illetve re­privatizációs jellegével — csak egy a létfontosságú törvények sorában: meg kell alkotni a földtörvényt és az úgynevezett átalaku­lási törvényt is, amely sza­bályozza majd a nagyvál­lalatok vállalkozói kézbe adását, az itt „nagyprivati­zációnak” nevezett folya­matot. Magyarellenes kirohanás Ki a bárány, ki a farkas? Borisz Jelcin követeli Gorbacsov lemondását Kárpótlási vita folyik Csehszlovákiában is Romulus Vulpescu, a Nemzeti Megmentési Front bukaresti szenátora, a ro­mán felsőházban ismét he­ves magyarellenes kiroha­nást engedett meg magá­nak. Fél évszázados történe­tekkel előhozakodva azt követelte, hogy „az önké­nyes és ideiglenes észak­erdélyi magyar megszállás időszakában elkövetett bar­bár gyilkosságok egykori színhelyeit”, Ipét, ördög­kutat, Sármást és Mojszent, nyilvánítsák mártírhelysé­gekké. Ezt követően szám­adatokkal, hátborzongató­nak szánt részletekkel igye­kezett szemléltetni a magyar kegyetlenkedéseket, majd követelte: indítsanak eljá­rást a há.borús bűnösök el­len — akár haláluk után is. Válaszában Király Ká­roly, a szenátus alelnöke kifejtette: a romániai ma­gyar kisebbséget érő táma­dások és sértegetések soro­zata semmiképpen sem szolgálhatja a két nép kö­zeledésének ügyét, ellenke­zőleg, elmélyíti az ellenté­teket, fokozza a gyűlölkö­dést. Ügyanakkor helyte­lennek mondotta azt a gya­korlatot, hogy egyetlen szempontból mutassák be a történelem eseményeit, hi­szen ennek célja elterelni a figyelmet a valós gondok­ról. Az a tény pedig, hogy a kisebbséget, mindenek­előtt pedig a magyar nem­zetiséget ellenségként pró­bálják feltüntetni, a tole­rancia hiányáról tanúsko­dik. Király Károly hangsú­lyozta: „mindennek két ol­dala van, az éremnek, de még a holdnak is, és téve­dés lenne azt hinni, hogy az egyik oldalon csupa bá­rány, a másikon pedig csu­pa farkas állt. Szárazajtán és Csíkszentdomokoson ugyancsak ártatlan embere­ket mészároltak le — igaz, ők történetesen magyarok voltak.” Végezetül a szenátus al­elnöke kérte: mindazokat, akik rágalmazzák a kisebb­ségeket, így Romulus Vul- pescut is, állítsák a parla­ment fegyelmi bizottsága elé. A csehszlovák szövetségi kormány eredetileg csak az 1948. február 25 után elkö­vetett jogsérelmek — vagy­is a kommunista hatalom- átvételt követő időszak sé­relmeinek — orvoslását kí­vánta, de erős parlamenti nyomás nehezedett rá an­nak érdekében, hogy nyúl­janak vissza egészen 1945- ig. A parlamenti bizottsá­gok a kormány javaslatát többször visszadobták, s a legutolsó tervezet már messzemenő mértékben fo­gadná el az 1948 előtti ese­tekben is a kárpótlási igény jogosságát. A kedd délután kezdő­dött parlamenti ülésen Ma­rián Calfa szövetségi mi­niszterelnök meglehetősen sötét képet festett a cseh­szlovák gazdasági helyzet­ről, ezzel is érzékeltetve a törvény elfogadása körüli késlekedés hátrányos vol­tát. Calfa elmondta: az el­múlt évben három száza­lékkal csökkent a nemzeti jövedelem. Az ország el­adósodottsága nagyjából stagnál, a munkanélküli­ség viszont immár a kere­sőképes lakosság egy száza­lékát sújtja. Bizonyig lein €5^ állampolgár A rendszerváltással járó társadalmi átalakulás kö­vetkeztében mintegy 2000 jogszabály megváltozására lehet számítani. ' Még a szakemberek számára is ne­héz feladat e változások nyomon követése, nem cso­dálható tehát, ha az állam­polgárok bizonytalanok ab­ban, hogy melyek a jogaik és hogyan tudják érvénye­síteni azokat. Az 1989. vé­gén — angliai mintára — bejegyzett, egyesületiként megalakult Polgári Ta­nácsadó Szolgálat (PTSZ) éppen arra vállalkozik, hogy az államigazgatási, jo­gi, gazdasági szociális tárgykörökben felmerülő kérdéseket összegyűjti, ki­dolgozza a szakszerű vála­szokat, és azt a hozzá for­dulóiknak ingyenesen ren­delkezésére bocsátja. • Hogyan képzelik el a gyakorlatban ezt a mun­kát? — kérdeztük Imre Lászlón« ügyvezető titkár­tól. — Igyekszünk rendszere­sen fórumokat szervezni a közigazgatás, az egyesüle­tek és a társadalmi szerve­zetek bevonásával. A las­san lábra kapó önkormány­zatokkal élő kapcsolat ki­alakítására törekszünk, el­sősorban az egészségüggyel, a szociálpolitikával össze­függő kérdések és az ok­tatás terén. Megkezdtük a közcélú információkat ösz- szegző adatbankunk kiépí­tését. is. • Milyen információkat sorolnak e gyűjtőfogalom­ba? — A Polgári Tanácsadó Szolgálat jelenleg a követ­kező témakörökben végez adatgyűjtést: a szociális se­gélyezés rendszere, a gyer­mekvédelem, az egészség­ügy, a munkavállalással, a munkalehetőséggel és a munkanélküli-segéllyel kap­csolatos kérdések, a nyug­díjba vonulás feltételei. • Miként tudnak az önökhöz fordulókon segí­teni? — Budapesten, a II. ke­rületiben, a Fillér utca 50/B szám alatt (irányítószám 1026, tel.: 131-8326) lévő idősek napközi otthonában — ahol egyelőre a székhe­lyünk is található — min­den hét csütörtökön dél­után négy és hat óra kö­zött tanácsadó szolgálatot működtetünk. Itt bárki vá­laszt kaphat arra, hogy mi­ként keil a felsorolt téma­körökbe tartozó ügye elin­tézéséhez hozzálátni. És nemcsak a szükséges ada­tokat, útbaigazítást, hanem az ügyekre vonatkozó jog­szabályokat, még azok szá­mát is megismerhetik az érdeklődők. • A vidékieknek ehhez fel kell utazniuk a fővá­rosba ... — Reméljük, már nem sokáig. Gyorsain fejlődnek helyi önsegélyező csopor­tokkal, szervezetekkel lé­tesített kapcsolataink, s ezek révén, az ő együtt­működésükkel szolgála­tunk az egész országra ki­terjedhet. Persze ehhez elég Ügy látszik, a vegyes vállalati forma a hazai csa­var- és rugógyártást is el­érte. A magyar mellett a nyugati társtulajdonosság persze önmagában még nem garancia a jó nyugati minőségre. Ám az öt éve Budaörsön alakult magyar —angol Technomark az azóta eltelt időszakban be­bizonyította, megéri a gyártás mellett kereske­delemmel is próbálkozni. Az eredmények érdekében időközben társpartnert is érdemes váltani. A szerény alaptőkével induló kezdet­ben magyar—osztrák ve­gyes vállalatból a múlt év­re így vált 2,2 milliárd fo­rinttal, széles gyártmány­skálával és sok kereskedel­mi partnerrel rendelkező megizmosodott vállalkozás. Alapgyártmányuk a csa­var, de 1988 óta rugógyár­tással is bővült a profiljuk, sok pénzre és még egyéb segítségre is folyamatosan szükségünk van — szögezi le Imre Lászlóné. — Ami a pénzt illeti: az egyesület tagsági díjára és karitatív felajánlásokra számítha­tunk. De ennél is fonto­sabb az a segítség, amit el­sősorban a vidéki múzeu­mok, művelődési házak, könyvtárak munkatársai­tól várunk. Az ő bekapcso­lódásuk és a létesítmé­nyeikhez tartozó számító- géppark igénybevételének lehetősége révén az adat­bank és a tanácsadó szol­gálat működtetése valóban országossá válhat, s olyan hálózat jöhet létre, amely — a PTSZ munkatársai­nak tevékeny részvételével — a lakosság legszélesebb rétegei hasznára működik. Schöffer Jenő még később a Ganz szá­mára alkatrészek hőkezelé­sét vállalták, tavaly óta pe­dig gépjármű-alkatrészeket is gyártanak. Sőt a jövőre kezdődő magyar Suzuki- gyártásban is részt vesznek rugóikkal és csavarjaikkal. Az angol társtulajdonos magyar fél iránti elégedett­ségének bizonyítéka, hogy korábban keletkezett éves nyereségét nem vette ki év végén a Technomark kasszájából, hanem 1989- ben újból befektette, rein­vesztálta. Az újbóli befek­tetés eredményeként a Technomark tovább bőví­tette vállalkozási körét, és részvényes társként beszállt a Vas-Edény és a Budavár Rt.-be is. Gyártmánybőví­tésükkel párhuzamosan ta­valy óta kereskedelmi tevé­kenységet is folytatnak, gépkocsik lízingelésével foglalkoznak. —kk—• »CSAK BUDAÖRSÖN ISMERIK Suzukiban magyar csavar HELYSZINRAJZ Fényes reggel A gondozónőnek kulcsa van ide is. Miközben nyit­ja a kapu-, majd a tornác- ajtózárat, azt mondja : „Majd tessék jó hangosan beszélni, mert Edit néni ki­csit süket. Bocsánat, rosszul hall.” öklömnyi madárka a gondozónő. Hogyan bírja? Tizenegy embere van. Edit néni ma kisnapos. Azaz egy órát tölthet nála a gon­dozónő. Ha eljön a nagy­napos idő, akkor kót-há- rom órába kell belezsúfol­ni valamennyi tennivalót. Tisztaság, rend van. Edit néni nyolcvanegy éves. A járókeretet fogja, úgy nézi a nyíló ajtót. Mosolyogva mondja: „Felkeltem. Fel­öltöztem. Szép fényes reg­gel a mai, ugye, süt a nap. Már vagy egy hete bújik előlünk! Most előjött. Majd csak tavasz lesz ...” öreg bútorok. A falon feszület. Fényképek keretben. A fo­tel melletti kisasztalon ima­könyv, pohár víz, gyógysze­res doboz. Edit néni ötven­egy esztendőt, tanított. Éle­tében összesen két munka­helye volt. (Cervantes Don Quijote-ja: „Tudd meg, Sancho, hogy az egyik em­ber nem több a másiknál, ha a másiknál többet nem cselekszik.”) Mint a motolla, úgy jár a gondozónő keze. Ágyne­műt vált, elrámolja a vá­sárolt élelmiszert, tejet for­ral, ablakot nyit, porszívót szuszogtat a másik szobá­ban, összekészíti az ebedet és a vacsorát, hogy csak a melegítés maradjon Edit nénire... „Tudja, kedves úr, a világ huncut ám ve­lünk, öregekkel. Maradj csak, maradj csak, ezt mondja az egyik percben, a másikban meg elcsíp az egészségből, a harmadik percben az akaratból, a ne­gyedikben ... S akkor mi marad? S akkor mi végre maradjon az öreg maga is? Minek? Kinek kellünk mi már? Csak gondnak. Mint én is...” Ahogyan a na­gyon időseiket általában, őt is egy pillanatra legyűri az elérzákenyülés. Könny je­lenik meg a szemében. Hó­fehér, hímzett a zsebken­dő, amelyet elővesz. Régi darab lehet. Emlék? Ta­lán. A tanítványok egyike hímezte? „Edit néninek ...” Avagy ő, idegnyugtatóként, gondfelejtőként? Most ve­szem csak észre, hímzett kézelő és gallér díszíti a ruhát, a kopott bútorok ko­pottságát hímzett térítők re­mélik fedni... akkor az ő kedves időtöltése lehetett az ízléssel válogatott min­ták, színek öltögetése. S mi még? ötvenegy év a ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom