Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-18 / 41. szám
DABAM ^Siina MEGJELENIK MINDEN HÉTFŐN, SZERDÁN, PÉNTEKEN, SZOMBATON A nyomda nem küld e! embereket (I.) Menekülés előre Előbb volt a megtorpanás, aztán jött a zuhanás. A megtorpanást sokan nem fogták fel, csak a zuhanás elején kezdtek el aggódni. Mára már a bizonytalanság érzetén is túl vagyunk, már félünk. Mindenekelőtt a munkanélküliségtől. Mert már az az alkotmányos köldökzsinór is rég elszakadt, amivel a munkához való joghoz kötődtünk. A jog ugyan ma is létezik — papíron —, csak munkáltató nincs már, altit kötelezni lehetne a létszámdús, veszteséges gazdálkodásra. A munkanélküliség réme mindenütt kísért, ám vidéken még felfokozottabb. Dabason is, noha Dabas Úgymond város, ráadásul szomszéd a fővárossal. Ez utóbbi mind kevésbé előny, a pesti vállalatok zöme csak úgy alkalmaz már vidékit, ha nem tart igényt az utazás térítésére. A Dabas— Budapest havi vonatbérlet és a BKV-bérlet — 7000 forintos nettóbérekkel számolva — megfizethetetlen, azaz nem éri meg az ingázás. Maradni tehát helyben, amíg van hol. De hol? Dabason pillanatnyilag a nyomda tűnik a legstabilabbnak. Viszonylag stabilnak. Az a nyomda, melyet két-három évvel ezelőtt sokan csak ugródeszkának tekintettek. Mert — ez volt a fő ok — kevesebbet fizetett, mint a pesti nyomdák, noha a vállalat nyereséges volt, lett volna miből többet fizetni. Hogy miért nem fizetett? Ma már világos: nem fösvénységből bánt csínján a vezetőség a bérekkel, nem oktalanul tartott vissza a nyereségből mind többet. A vezetők időben megérezték a csúszás veszélyét, a krízis közeledtét. Felmérték, hogy egyetlen mód van a túlélésre: az előre menekülés. Az utolsó pillanatban milliós nagyságrendű beruházásokat eszközöltek, olyan technikai hátteret teremtettek, mellyel ma időben, minőségben el tudnak bármilyen igényes munkát vállalni. És még is is „telt ház” van gondokból, a kapacitás egy része nincs lefedve. Igaz, közben nagy hírű nyomdavállalatok jutottak csődbe, s százszámra kerültek nyomdászok az utcára. A Dabasi Nyomdából még senkit nem küldtek el, hacsak- nem fegyelmi vétségért. — Emiatt a tartozásaink összege 30—50 millió forint között mozog. Ám 1990 végéig ez senkit sem érdekelt, nem vett igénybe bankkölcsönt, hogy kiegyenlítse. Mert a késedelmi kamat csekély volt, jóval kevesebb, mint a bankhiteleké. Január 1-jétől fordított a helyzet. Ez majd serkenti a fizetökészséget. A fizetésképtelenség kezelésének ismert egy viszonylag biztos módja; sok megrendelővel kell együttműködni. Ha az egyik nem fizet, még mindig ott van a többi. Ráadásul — kis megrendelőkről lévén szó — a kintlevőség sem rúg túl magasra. Ezt a stratégiát alkalmazzák ma Dabason. SLÁGERKÖNYVEK — Évekkel előbb négy-öt megrendelőnk volt. Ma átlag nyolcvan. Kis megrendelők, de jól megnézik, hogy mibe vágják a fejszét. Csak slágerkönyveket jelentetnek meg, amiben kevés a rizikó. Nálunk készülnek például az oly népszerű Claire Kenneth-köny- vek, vagy a Glatz Ferenc nevével fémjelzett Magyarok Európában sorozat. Kiléptünk az egysíkú könyvkészítés keretei közül. Igényes, drága folyóiratok megjelentetését is vállaljuk. Dabason készül a Sakkélet és a Galaktika, állandó partnerünk a Rokker club és a Tambo kiadója (két népszerű holland képeslap). VERSENYEZNEK A megmaradást célozza az a két kft. is, ami dabasi inspirációra jött létre a közelmúltban. Az egyik magyar partnerrel a hazai, a másik belga társakkal a belga és angol piacokra igyekszik betörni. — A megrendelő-szállító kapcsolatában lényeges elem a számlakiegyenlítés módja. A magyar joggyakorlat nyolc napot ír elő. Ez egy piacgazdálkodási fikció- Meg kell teremtenünk az áru- és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezért, megbízható, leinformált megrendelőknél hosszabb távú számlakiegyenlítési feltételeket adunk. Ez is egyik formája a sikeres piacépítésnek. 1VIatula Gy. Oszkár (Folytatjuk) TARTOZNAK — Tavaly nyár végén beszélgettünk utoljára. Nem volt túl optimista. Ma derűlátóbb? — kérdezem Bálint Csaba igazgatótól. — örökös pesszimizmusban nem lehet élni, főleg nem vállalatot vezetni. Derűlátásra sincs sok okom. A helyzet nem javul, csak romlik. Közben megtanultam együtt élni a gondokkal. ) A gondok egyike az általános fizetésképtelenség. A Dabasi Nyomda kintlevősége 60 millió forint. Ez az éves összforgalomnak 10 százalék-’ Márciusban próbarendelés Mint már előzetesen hírt adtunk róla, Béky László természertgyógyász előadást tartott az újhartyáni kul- túrházban. Röviden bemutatta a különféle természetes gyógymódokat, hangsúlyozta a mozgás és a korszerű táplálkozás jelentőségét. Néhány példát említett a gyógynövények használatáról, például a cukorbetegséget gyógyító gyermekláncfűről, valamint az aku- presszűrás pontokról — utóbbit azonban kevesen értették. Nem kell azonban sokáig várniuk a részletesebb információkra, mert a természetgyógyász március elején próbarendelést tart, ahol a gyógyítás mellett személyre szóló tanácsokat is ad majd az otthon végezhető öngyógyítással kapcsolatban. Táborfalva rendet akar Megye széle, világ vége Száz év nem idő, kivált akkor nem, ha a szomszéd 1424-ből datálja az alapító kutyabőrt. Persze az nem kizárt, hogy az a 394 személy is Örkényi volt eredetileg, akik 1880-ban, a Pálóczi-birtok fel parcellázása során kerültek Táborfalvára, amit akkor nem így hívtak, és még sokáig nem is volt önálló település. 1936-ban, amikor vasútállomást kapott, az indóház homlokzatára még azt írták: Örkénytábor-Csurgai major. Jelenlegi nevén 1949-ben lett önálló település, formáját tekintve az ország egyik leghosszabb községe. Tíz kilométer az össz- hossza, mely 139 tanya jellegi külterületet foglal magába. Ebből is könnyű következtetni, közigazgatásilag meglehetősen bonyolult ekkor*, terület és 3600 ember ügyes-bajos dolgát intézni. Tavaly január 1-jéig kényszerházasságban élt Örkénnyel, ami sok szempontból nem volt előnyös. Utólag kiderült, volt ennek a mostohagyereki státusnak előnye is. Egyesek részére. Mert nem ült a nyakukon tanácsi hajcsár, nem volt rendőrőrs, szóval nyugodtabban lehetett horgászni a zavarosban, mint manapság. — Sokan mondták már: minek jöttetek, kinek volt rátok szüksége — meséli Faragóné Kundra Erika, a község jegyzője. — Azelőtt nem volt itt gazda, mindenki azt csinált, amit a kedve diktált. Nem voltak hozzászokva az olyan ultimátumokhoz, amit a napokban adtunk ki: február 15-ig köteles mindenki rendbe tenni a háza előtti útszakaszt. Évtizedes sóderrakások, korhadó farönkök, limlom „ékesíti” az utcákat. Most majd eltakarítják, vagy ha nem, bírságot fizetnek. — közelebb vigyék Európához. A „magasabb szintre” jelelemző eset, mely Faragónéval történt meg 1984-ben. Mint friss diplomás Táborfalván kívánt munkát kapni, lévén, hogy ide jött férjhez. — A megyei tanács személyzeti osztályán leálltak velem vitatkozni, azt sem tudták, hogy Táborfalva Pest megyéhez tartozik. Ebből könnyű lemérni, menynyire a szívükön viselhették más vonatkozásban is a község sorsát. Á&jk w két vál- gyerekek W. Persze nem mindenki tartozik a morgolódó táborba, a többség méltányolja az új önkormányzat rendcsináló igyekezetét. Amibe nemcsak az utca rendezése tartozik bele, hanem más urbanizációs törekvések is. Például az, hogy legyenek végre Táborfalva telefonjai is bekapcsolva az országos crossbarhálózatba. — Mindössze öt kilométerre vagyunk a megyehatártól, az első Bács-Kiskun megyei település Felsölajos. Jóval kisebb mint mink, mégis van telefonja. Fia valakihez mentőt kell hívni, hamarabb elérünk a felsőlajosi fülkéhez, mint amíg telefonösszeköttetést teremtünk Dabassal. Ezért viszont nem Örkény a hibás, időben messzebb és magasabb szinten kellene a vétkeseket keresni, akik évtizedekig nem tettek semmit, hogy a térséget — legalább a telefon szintjén — Évtizedekig tásban jártak a iskolába. Egy zárt településen ez nem gond. De képzelje el egy itteni hét-nyolc éves gyerek helyzetét, aki télen, este botorkál haza valamelyik külterületi tanyára. 1989-ben végre kaptunk pénzt egy új szárny megépítésére, amiben 1990. szeptember elsején megkezdték a tanítást. Meggyőződésem, hogy társközségi viszonyban még most sem lenne kész. Ahhoz kellett egy Jani bácsi, aki kézben tartja a dolgokat. (Laczkó János polgármesterről van szó) Mellesleg nyolc és fél millió forintos beruházása nem tudom, mikor volt utoljára a községnek. Az önkormányzat nem tétlenkedik, közbenjárásukra rövidesen lesz rendőrőrs is a községben, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság pénzzel járult hozzá a szolgálati lakáshoz. Meghirdették a védőnői státust, melyhez egy szép, háromszobás lakás is tartozik. A 13 563 ember egészségügyi ellátásához — a körzeti orvos mellett — feltétlen szükség van egy állandó jelleggel Táborfalván lakó védőnőre is. m, w Vonaton Táborfalvától Pestig másfél óra az út. Kecskemétig kevesebb. Túl a helyi önkormányzat igyekezetén, a megyeiek is többet kell törődjenek az itt lakók sorsával, mint az elődök tették. Különben Táborfalva könnyen átpártolhat Bács-Kiskun megyéhez. Matula Gy. Oszkár Februárban Fogadónapok Dr. Fodor István, Pest megye 14. sz. választókerületének országgyűlési képviselője ezúton hívja meg ócsai és Örkényi választóit a február havi fogadónapokra. Ócsán február 20-án 17 órától a szabadidőközpontban, Örkényben február 27-én 17 órától a művelődési házban várja váj* lasztóit. Figyelmesség Születésnap Ócsán Megint egy esemény, melyről lekéstünk! Méghozzá rendhagyó esemény. Helszín az ócsai égetőhegyi Espereskert utca, itt építkezett és itt él a Puskás család. Puskásék Erdélyből, Sepsiszentgyörgy- ről települtek át 1987 nyarán. Tévedés ne essék, nem az az esemény, hogy Puskásék itt laknak. Hanem a kislányuk születésnapja. DABASI HÍRLAP Verető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. ® Munkatárs: Pachner Edit. @ Fogadónap mindea hétfőn 14-íö! 17 őráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VII!. kér.. Somogyi B. u. fi. sz. Ff.: 311. ír. sz. M4G. Telefon: 138-2399/283 OMMWBaiarew Az ócsai váróterem és forgalmi iroda 3 éve ideiglenesen egy faházban működik. Víz, WC nincs bent Tíz-egynéhány méterrel arrébb van két emésztőgód- rös illemhely. Nyáron a kinti falikút is használható, télen azonban rendszerint befagy. Az utasok és a vasutasok alig várják, hogy végre felépüljön a jelen piilanatban félig kész állomásépület. A vasutasok valószínűleg egy fokkal jobban, mert egész napjukat itt töltik. — Mikorra ígérték az új épület átadását? — kérdezem az ügyeletes forgalmi szolgálattevőtől, Barizs Jánostól. — Az eredeti határidő 1990 vége volt. Az el(*- irá nyzott pénz azonban már nem elegendő, megemelkedtek az anyagárak, némelyik építőanyag hiánycikk. A többletköltséget a vasútnak kéne előteremtenie, de egyelőre még a január 1-jére ígért 25-30 százalékos bérfejlesztésre sem tellett. — Ez tény vagy csak feltevés? Várják az új állomásépületet Létszámstop és túlóra — Nézze, lehet, hogy megint márciusig várnak — a korábbi évek gyakorlatát követve —, és visszamenőleg fizetnek. Ezt azonban tisztességtelen eljárásnak tartom. — Miért? — Mert csak az alapbérünk különbözetit kapjuk meg. A mi jövedelmünk alapbérből, műszakpótlékból és túlórából tevődik össze, utóbbi kettő az alapbér bizonyos százaléka. Januárban és februárban, amikor pedig már érvényes a béremelés, a korábbi alapfizetésükre számolják. a túlóráit is, a műszakpótlékot is. — Milyen sűrűn túlóráznak? — A túlóra itt mindennapos kötelesség. Az én munkakörömben négy embernek kéne lennie, helyette hárman vagyunk. A kollégámnak a raktári teendőket is el kell látnia, mert ott is eggyel kevesebben dolgoznak. Ugyanakkor több embert nem lehet fölvenni, mert létszámstop van. Ügy gondolom, a leépítést nem itt kéne elkezdeni, nálunk bőven akadna munka — Hány éve dolgozik a vasútnál és mennyi a keresete? — Huszonhat éves munkaviszonyom van. Az alapom 11 ezer forint, ha ehhez hozzászámolom a túlórát és a műszakpótlékát, nettóban kapok 12-13 ezer forintot. — És ön? — fordulok a pénztároshoz, Szágos Gá- bornéhoz. — Nekem 12 éves munkaviszonyom van, 7 éve dolgozom' itt. Az alapfizetésem 8350 forint, erre én csak délutánospótlékot kapok. Mindennel együtt a nettó fizetésem 7 ezer forint. — Tapasztaltak a benzináremelés és a vonatjegyárak emelése után forgalomingadozást? — Nem. Benzináremelés után nem utaztak többen vonattal, most pedig hogy drágább lett a vasút, nem csökkent a forgalmunk. Akinek muszáj utaznia, utazik, a körülményektől függetlenül. — Mennyi lett a bérlet ára? — Most 2110 forint a havijegy Kőbánya-Kispestig. A vállal a tok ebből 1815 forintot térítenek. De ki tudja, meddig? (pachncr) Csenge, a harmadik gyerek már itt látott napvilágot, Öcsán, 1990 február elején. A születésnapi ünnepségen képviseltette magát az önkormányzat is, maga dr. Búza Attila polgármester gratulált a szülőknek, a jókívánságokat megtoldva egy 3000 forintos takarékbetétkönyvvel. Lingvai Pál, aki levélben tudósított az eseményről, azt is leírta, a polgármester közvetlen, baráti szavai példaként méltatlak a Puskás családot, akik átlagon felüli szorgalommal és erőfeszítéssel teremtettek maguknak otthonit egy idegen közegben. Az érdem közös a községgel, melytől jutányos áron kaptak telket, áz építkezéshez pedig a katolikus egyház járult hozzá, a szegedi püspökség jelentős, hosszú lejáratú kölcsönt utalt ki a részükre. Az önkormányzat figyelmességéhez az Ócsai Kulturális Egyesület is társult. Az ő ajándékaikat és virágjukat is dr. Búza Attila adta át. Ezt követően a kollégák nevében Pintérné Szabados Éva tanítónő köszöntötte az édesanyát és kislányát. Puskás Il'oria is a helyi általános iskola tantestületéhez tartozik, régi álma vált valóra: szabadon taníthat magyarul egy magyar osztályban. Pintérné sem csak szép szavakkal érkezett, ajándékot is hozott. Kiegészítve mindezt egy verssel, József Attila Altatójával amit ő tanított be, és Bejó Pisti III. osztályos tanuló mondott el az ünnepelt- nek.
