Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

Amikor a harang szól Az alábbiakban közöljük a katolikus ünnepi szentmisék rendjét, valamint az evangélikus és református istentiszteletek időpontját Dabason és környékén. (Ezúton kérjük fel a Tápió menti plébániákat és parókiákat is, amennyiben igényt tartanak a hasonló — díjtalan — közlemények közreadására, a tárgyhónapot megelőzően 10 nap­pal, alkalmi esetekben 5 nappal küldjék be köz­lendőik szövegét a szerkesztőség címére.) KATOLIKUS ÜNNEPI SZENTMISEK! Alsódabas, szombat 18 óra, vasárnap 9 óra. Felsődabas, szombat 18 óra, vasárnap fél 8 és fél 11 óra. babas-Sárl, szombat 18, vasárnap fél 8, 9 és fél U óra. Dabas-Gyón, szombat 18 óra, vasárnap 9 óra. Dabas-Szőlők, szombat 18 óra, vasárnap U óra. Hernád. szombat 18 óra, vasárnap 10 óra. Kakucs, szombat 18 óra, vasárnap 9 óra. Inárcs, szombat 18 óra, vasárnap 11 óra. Ocsa, szombat 18 óra, vasárnap 9 és 18 óra Örkény, szombat 18 óra, vasárnap 8 és 18 óra. Pusztavacs, szombat 18 óra, vasárnap 8 óra. Tatárszentgyőrgy, szombat 18 óra. vasárnap 9 óra. Táborfalva, szombat 18 óra, vasárnap 11 óra. Üjhartyán, szombat 18 óra, vasárnap 8, 10 és 11 óra. Újlengyel, szombat 18 óra, vasárnap 8, 10 és II óra. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETEK: Dabas-Gyón, vasárnap 10 óra. Minden hónap elsd vasárnapján úrvacsoraosztás. Ocsa. minden hónap első és harmadik vasárnapján fél 9 óra. Inárcs, minden hónap második és negyedik vasár­napján fél 9 óra. Pusztavacs, minden hónap első vasárnapján, 14 óra. REFORMÁTUS ISTENTISZTELETEK : Dabas II. kér., vasárnap 10 óra, Minden hónap utol­só vasárnapján úrvacsoraosztás. Dabas-Gyón vasárnap 10 óra. Minden hónap utolsó Vasárnapján úrvacsoraosztás. Dabas-Gi-ón, szociális otthon, minden hónap első va­sárnapján, 14 óra. Dabas-Szőlő, minden hónap első vasárnapján. 17 óra. Inárcs, vasárnap 15 óra. Iná~cs, szociális otthon, minden hónap első hétfőjén, 15 óra. Lehet jelentkezni Prímáéi körlevél Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek körlevelet intézett a ma­gyar katolikus egyház va­lamennyi plébánosához, melyben ismerteti a néhai Mindszenty hercegprímás földi maradványainak ha­zahozatalával kapcsolatos tudnivalókat. A hazahozatalra és a végleges nyugvóhelyre he­lyezésre május első napjai­ban kerül sor az esztergo­mi bazilikában. A nagy esemény megmozgatja majd az egész országot, erre va­ló tekintettel a gyászün* népségeket előkészítő bi­zottság arra kéri a híveket, hogy kellő időben jelezzék plébánosuknál a gyászmi­sén és a temetésen való részvételi szándékukat. Ez azért szükséges, mert a két aktuson csak belépővel le­het majd részt venni. A kocsival, busszal érkezők is jó, ha előre megváltják a parkírozási engedélyt. Az ez irányú kérelmeket legké­sőbb február 10-ig keli el­juttatni Esztergomba. A fenti hír kapcsán meg­kerestük dr. Fábián János protonótárius őrkanonok urat, Mindszenty herceg- prírrjás utolsó titkárát. A vele készült beszélgetést és a temetéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókat egy ké­sőbbi számunkban közöl­jük. Sokat láttak, sokat megértek már Bugyi művelődési házának világot jelentő deszkái, kivéve a minap lezaj­lott dán—magyar folklórvetélkedőt. A rögtönzött bemu­tatón szokatlan dallamok csendültek fel, a távoli Skan­dinávia üzent a maga sajátos zenei nyelvén: a tenger mormoló neszével, a viharmadarak dühödt vijjogásával, s a fjordok felől érkező mérges szél siivöltésével, mely felkarmolja a dűnék homokját. Erről énekeltek a dánok, A válasz is méltó volt, tekerős lant, citera, furulya ki­sérte a szép magyar dalokat. Nem tudni, vajon a viking­unokák mit és mennyit értettek meg a mi népi zenénk­ből. A búgó gerléből, a szélben hullámzó rónából, az ab­lakban virító muskátliból — amiről a mieink daloltak. Egy bizonyos: az est mindkét fél részére felejthetetlen marad. Kelet és észak találkozott a bugyiak színpadán. A dán vendégek látogatá­sát merőben más, praktiku­sabb célok motiválták, az esti közös dalolás, táncolás csak befejező aktusa volt egy egész napos zsúfolt programnak. A Ronsnovedi Népfőiskola 60 diákja a he­lyi Bessenyei György Nép­főiskola és a község önkor­mányzat-testületének meg­hívására jött tapasztalat- cserére Bugyiba. Ezt meg­előzően, tavaly . ősszel már járt itt Lars Greve pro­fesszor és felesége. Az ak­kori tapasztalatokról írásos jelentést terjesztettek be a főiskola felügyeleti szervé­hez. — Feletteseim és tanítvá­nyaim enyhén szólva is két­kedve fogadták az itteni változásokról szóló beszá­molómat, amit annak tn-1^k 8 be, hogy tőlünk kevesen jártak Magyarországon az utóbbi két évben, s a köz­tudatban még mindig a vas­függönyön túli bolsevik or­szág torz képe él. Nos, ezért szerveztem meg a tanul­mányutat — élve a helyiek meghívásával —, ezért hoz­tam el hatvan diákot. Győ­ződjenek meg ők is a vál­tozásokról — okolta meg a magyarországi látogatást Lars professzor. Rövid tájékoztatót kap­tunk a dán népfőiskolák oktatási rendjéről, mely sokban eltér a miénktől. Szervezetileg összefogot- tabb, nem annyira fakulta­tív jellegű, mint nálunk. Ez abból is adódik, hogy a tan­folyamok ideje alatt a hall­gatók bentlakók, s így va­lamennyi előadáson kötele­sek részt venni. A tananyag sok elméleti, elvont témát is tartalmaz, nálunk a gya- korlatiság a fő szempont. A Fel virágzik vagy el virágzik? A bugyi művelődési ház égisze alatt működő Bes­senyei György Népfőisko­la február 6-án, 17.30 órai kezdettel tartja soron kö­vetkező előadását, melynek meghívott előadója Juhász Pál agrár közgazdász, or­szággyűlési képviselő. Az előadás címe sejtetni enged a témára, mely ma­napság sokakat érint: fel- virágzik vagy elvirágzik a magyar mezőgazdaság? Er­re ad majd választ a szak­ember, majd azokat a prob­lémákat, amik nem fértek bele az előadásba, utólag, kötetlen beszélgetés során vitatják meg az érdekeltek. A népfőiskola rendszeres hallgatóin kívül minden ér­deklődőt szívesen ■ vár a művelődési ház vezetősége. D A BAS I Könyvekre 40 ezer forint Az önkormányzat megértő, a tsz viszont buszt ad Gondolkodtató Színek és tettek Hogy a lopás — ameny- nyiben nem rászorultság­ból követik el — vajon deviáns viselkedés-e, vagy egy látens diktátor­nak adott lehetőségeihez mért agresszivitása, szak­emberek kutatómunká­jára vár. Fia egy csoport­ban nincs „más”, akkor mindenki gyanús. A cso­port tagjai gyanakodva méregetik egymást, érté­keiket mindenhová ma­gukkal viszik. Ha azon­ban akad egy más nem­zetiségű, más fajú, más bőrszínű, a gyanú azon­nal rá terelődik. Már az­zal „eljátszotta” a töb­biek bizalmát, hogy nem ugyanolyan, mint ők. Ez a folyamat játszó­dott le nemrég az egyik Pest megyei kisközség­ben is. Hirtelen elszapo­rodtak az autófeltörések, s a falubelieknek, csak­úgy, mint minden koráb­bi lopásra, megvolt az ügyeletes bűnbakjuk. A továbbiakban még gya­nakvóbban néztek a nap­tól függetlenül is bar­nább egyénekre. Vajon mit érezhették, amikor kiderült, hogy az autó- feltöréseket két „fehér bőrű” falujulcbéli követ­te el? Pachner Edit Jólesik a ködös, zúzma- rás, kinti világból a me­leg, vidáman zsibongó könyvtárba lépni. Középen kályha duruzsol, az egyik asztalnál gyerekek sakkoz­nak, egy kártyacsatát épp az imént fejeztek be. Juci néni, a nyugdíjasklub ve­zetője ínycsiklandó sü­teménnyel kínál. — Kóstolja csak meg! Ez olyan „kérek még" süte­mény, majd meglátja! A kakucsi kilubkönyvtár vezetője, Tóthné Stégner Eva a falu kulturális „min­denese”. Népművelő, kép­viselő, hogy csak a legfon­tosabbakat említsem. Könyvtár—magyar sza­kon diplomázott 1978-ban Szombathelyen. A megye ösztöndíjasaként Inárcson lett népművelő, de a kaku­csi — kultúrával kapcsola­tos — feladatokat is elvé­gezte. Mindkét könyvtárat rendbehozta, nyugdíjasklu­bokat szervezett, ő volt a felelőse minden ünnepség­nek és rendezvénynek. Ugyanakkor tanult szak­májától sem akart elsza­kadni: óraadó tanár két hatodikost osztályban. Mindig szeretett szavalni és énekelni, ezért öröm­mel csatlakozott a helyi népdalkörhöz. Hamarosan nemcsak tagja, hanem ve­zetője is lett, amikor a ré­gi vezető távozott. A két falu népdalköre 1981-ben közös elhatározás­sal egyesült. „Inárcs—kaku­csi népdalkor” néven nem ismeretlenek a rádióhallga­tók előtt sem, egyesülésük óta kétszer nyerték el az országos kiváló minősítést. Időközben férjhez ment, gyereke született, két évre kiesett a közéletből. Mire újból munkába állt, külön­vált a két falu, s neki vá­lasztania kellett. Kakucsi származása és otthona ha­tározta meg döntését. Átvette a klubkönyvtárt és a vele járó összes szervezési feladatot: pél­dául kirándulások, szín­házlátogatások szervezését. Inárcsot sem hagyta cser­ben, egy lelkes' fiatalra, Fal- dina Ágira bízta az ottani klubkönyvtárt. Továbblépett a népi ha­gyományok ápolásában, sa­ját korosztályából egy néptánccsoportot szerve­zett. Mindkét együttest (a táncosokat és az énekese­ket) a termelőszövetkezet tartja fenn, biztosítja szá­mukra a próbákhoz szük­séges helyet. Az inárcsiakat a tsz autóbusza viszi' a próbákra és haza. Ez a busz egyébként is nőik szolgála­tot tesz: távoli városok elő­adásaira szállítja a népdal­körösöket, a nyugdíjasokat színházba, kirándulásokra, gyógyfürdőkbe utaztatja. Kultúrház híján a könyv­tár jelenti a közösségi élet­teret. Sokan megfordulnak itt, van, aki csak egy kis beszélgetésre, van, aki ta­nácsot kérni ugrik be. A legaktívabb olvasók a nyug­díjasok és az iskolások. Gazdag a kínálat, a kis könyvtár állománya 8140 kötet, megtalálni benne a legújabb kiadványokat is. A könyvtár misszióját az önkormányzat átérzi, a könyvtáros munkáját ez évben 40 ezer forinttal se­gíti, s nem kizárt, hogy a tsz is kipótolja, mint tette azt máskor is. ■— pachner — Üjhartyán, Újlengyel Egy szervezet mind a két községben Akár szükségszerű, akár nem, a legtöbb városban és faluban folyik az admi­nisztratív létszám leépítése és az intézmények önálló­sodása. Éppen ezért figye­lemreméltó, hogy Űjhar- tyánban és Újlengyelben megmaradt a gazdasági el­látószervezet (gesz). 1991. január 1-jétől vált szét Újlengyel és Üjhartyán Közös Tanácsa, de a képvi­selő-testületek a gesz továb­Dáti vendégek Bugyiban (I.) Kelet és észak találkozása Lars Greve professzor tandíj tetemes, ennek elle­nére valamennyi tanfolyam telt házas. Igaz, a hátrányos anyagi helyzetűeknek az ál­lam megelőlegezi a tandí­jat, amit a kedvezményezett idővel vis&zatörleszt. Ha már van megfelelő állása és jövedelme. A hallgatók összetétele minden szempontból ve­gyes.- Vonatkozik ez korra, nemre, nemzetiségre, elő­képzettségre és foglalkozás­ra egyaránt. A Bugyiba el- látogatók közt a dánokon kívül volt: holland, svéd, iráni, iraki, vietnami és in­diai fiatal. Négyen a far­mer,kedést jelölték meg foglalkozásként, magángaz­daságukat cserélték fel ide­iglenesen az iskolapadok­kal. Mint elmondták, olyan agrárismeretek és piac- gazdasági tudnivalók elsa­játításának reményében iratkoztak be a tanfolyam­ra, melyet jól kamatoztat­hatnak majd a saját birto­kon. A tapasztalatcsere-láto­gatások a helyi telefongyár­ban kezdődtek, ahol Csib- ráki Ferenc igazgató ismer­tette az itt folyó tevékeny­séget (sajnos, hovatovább csak múlt időben szólhatunk e gyárról, mely évtizedekig tisztes megélhetést adott a helyieknek), majd a Tesse­dik Sámuel Termelőszövet­kezet következett. Itt Ma- csek Lajos alelnök adott tá­jékoztatót, kiemelt helyen a melléküzemágakban folyó munkákról. Késő délután került sor a Judák család birtokának megtekintésére, a közel 5000 négyzetméteres fóliagazdaság nagy tetszést aratott. A bevezetőben már leírt ze­nés-táncos vetélkedőt ma­gyaros vendéglátás, teper­tős pogácsás borkóstoló kö­vette. E momentumnak volt egy nyelvészeti tanulsága is. A tolmácsolásnál kide­rült, hogy sem a dán, de még az angol nyelvben sincs megfelelő szó a teper­tőre, sőt, a pogácsa is isme­retien fogalom. De ettől még ízlett a vendégeknek. Míg folyt a dímondánom, Józsa László, a művelődési ház igazgatója összehozott egy szűk körű beszélgetést, melyen Lars professzort vallattuk ki szociálpolitikai, a dán gazdasági és más praktikus dolgokról. (A ta­nulságos beszélgetést a hol­napi számunkban közöljük.) Matula Gy. Oszkár bi működése mellett dön­töttek. A szervezet ma is mindkét falut ellátja, a ko­rábbi évekhez képest annyi különbséggel, hogy egy he­lyett két költségvetést ké­szít. A megállapodás egy évre szól. A gesz-hez tartoznak Új­lengyel és Üjhartyán óvo­dái, iskolái, a napközik, a klubkönyvtárak és az egészségügyi intézmények. Mindkét falu finanszíroz­za, emellett az óvodás és napközis térítési díjak, va­lamint a tanácsi szolgálati lakások lakbérei jelentenek bevételi forrást, Pillanatnyilag az űjhar- tyáni tornaterem építése okoz némi gondot a költ­ségvetésben, erre a továb­biakban céltámogatást akarnak kérni. Serfel Jánasné, a gesz vezetője úgy érzi, hogy az intézményekkel való jó kapcsolat az oka megmara­dásuknak. Az itteni intéz­mények nem akartak ön­állósulni, továbbra is azt a nézetet vallják — mint korábban mindenki, aki a gesz és a gamesz megala­kulását kezdeményezte —, hogy anyagilag is, elfoglalt­ság szempontjából is job­ban járnak, ha egy külön szervezettel végeztetik az ellátási munkát. Hiszen — mint ahogy az alpolgár­mester megjegyezte — a szövetkezetnek az a lénye­ge, hogy az egyes tagokra eső kiadásokat csökkentse. . —er-ed— DABASI HÍRLAP Vezető munkatárs: Matula Gy. Oszkár. 9 Munkatárs: Pachner Edit. ® Fogadónap minden hétfőn 14-től 17 óráig a szerkesztőségben. El­münk : Bp. VIII. kér., Somo­gyi B. u. 6. sz. PL: 311. ír. sz. 1446. Telefon: 138-2399/383

Next

/
Oldalképek
Tartalom