Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-18 / 41. szám

Szovjet-iraki megbeszélés Moszkvai diplomácia offenz Mes&elmszssa hasznosíthatók a termálkzrmek Beftlrdetik a vízkárázót at? Az öbölválság szempont­jából sorsdöntő tárgyalá­sokat kezd hétfőn Moszk­vában az iraki külügymi­niszter: lényegében e meg­beszélések kimenetelétől függhet a háború folytatá­sa. Tarik Aziz moszkvai lá­togatása vélhetően az utol­só esély arra, hogy^az öböl­válság rendezéséhez meg­találják a megfelelő politi­kai eszközöket. (Tarik Aziz vasárnap éjfél körül, szov­jet repülőgéppel érkezik Moszkvába az iráni főváro­son át.) A világszerte érdeklődés­sel várt szovjet—iraki meg­beszélésre néhány nappal a szovjet elnök különmeg- bízottjának bagdadi tárgya­lásai és az új iraki rende­zési kezdeményezés beje­lentése után kerül sor. Az utóbbit a benne foglalt elő­feltételek miatt az lrak-el- lenes koalíció elutasította, Moszkvában viszont kedve­ző jelként értékelték, mert Bagdad az öbölválság ki­robbanása óta először tett említést csapatai Kuvaitból történő kivonásáról. A kulcshelyzetben levő Szovjetunió az utóbbi na­pokban példátlan méretű diplomáciai offenzívát kez­dett a mielőbbi tűzszünet, a válság rendezése érdeké­ben. A héten Moszkvában tárgyalt a kuvaiti és az iráni diplomácia vezetője, majd az európai fcözössé- gek külügyminiszteri „troj­kája”. A tárgyalásokon Moszkva egyértelműen ér­tésre adta: a válsággal kap­csolatos álláspontja válto­zatlan, de ezzel együtt min­Miután szombaton még George Bush elnök tartóz­kodott attól, hogy kizárjon minden reményt az iraki külügyminiszter moszkvai tárgyalásait illetően, kül­ügyminisztere, James Ba­ker vasárnap a válság hat hónapja alatt kifejtett dip­lomáciai erőfeszítésekre hi­vatkozva kijelentette, hogy a tárgyalások már régen túlhaladottak. — Nem lesz tűzszünet, és nem lesz megállás a katonai akciók­ban — hangoztatta, hozzá­téve, hogy Iraknak teljes egészében alá kell vetnie magát az ENSZ-határoza- toknak. Vélhetően Bagdad fele­más pénteki kezdeményezé­sének az Irak-ellenes koalí­cióra gyakorolt puhító ha­tásától tartva, Washington egyre keményít magatartá­sán. A Pentagonban értés­denképpen a politikai meg­oldást helyezi előtérbe. Mi­hail Gorbacsov most vár­hatóan latba veti tekinté­lyét annak érdeliében, hogy Bagdad feltétel nékül von­ja ki csapatait Kuvaitból. A szovjet öböldiplomá­cia sajátságos velejárója, hogy a szovjet konzervatív körök több ízben is bírál­ták a moszkvai álláspontot, és különösen az Irak ellen végrehajtott szövetséges katonai akciókat. A táma­dások szerintük, mint azt a Pravda és a Szovjetszka- ja Rosszija című lapok időnként hidegháborús for­dulatoktól sem mentes írá­saikban megfogalmazták, az „amerikai neokoloniaíiz- mus” céljait szolgálják. Mihail Gorbacsov a hé­ten levélben kérte a szö­vetséges országok vezetőit, hogy a szovjet—iraki tár­gyalások befejezéséig na indítsák meg a szárazföldi hadműveleteket. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke felszólította a fran­cia kormányt: vegye ko­molyan Szaddam Husszein tárgyalási javaslatait, és tegyen lépéseket annak ér­dekében, hogy kezdjenek tárgyalásokat Irakkal a hadműveletek befejezéséről. A TF—1 francia tévének adott nyilatkozatában úgy tűzszünet re adták, hogy az amerikai erők aligha fogják hagyni a Kuvaitban levő iraki ala­kulatokat fegyverestől tá­vozni, világossá kívánják ugyanis tenni, hogy a visz- szavonulás nem más, mint vereség. Rijádban egy ame­rikai vezető vasárnap kö­zölte — első ízben elismer­ve azt, hogy a háborúban meghatározott személyt is célpontnak tekintenek —, hogy tíz nappal korábban a köztársasági gárda egyik vezető tisztjét vették célba légitámadásuk során. Egy londoni lap szerint a Pen­tagonban nem hivatalosan immár elismerik, hogy hiba volt a bagdadi bunker-óvó­hely elleni támadás, amely­nek több száz polgári ál­dozata volt. — Régi hír­szerzési adatok alapján in­dították az akciót a kizáró­lag katonainak hitt objek­tum ellen — mondják. A hatehmátvételről Cs&k ét kel! adni? Szovjet konzervatív par­lamenti képviselők és poli­tikusok egy csoportja arra készül, hogy átvegye a po­litikai hatalmat Mihail Gorbacsovtól. A csoport szombatoni moszkvai nyílt ülésén számolt be tervei­ről. Vezetőjük, Vlagyimir Voronyin, 'a parlamentben képviselt konzervatív erő­ket tömörítő Centrista Blokk elnöke azt állította, hogy Mihail Gorbacsov be­leegyezett: találkozik velük a békés hatalomátadásra vonatkozó elképzeléseik megvitatására. Elismerte ugyanakkor, hogy a meg­beszélésre konkrét időpon­tot nem tűztek ki. Jelezte, hogy már talál­kozott Vlagyimir Krjucs- kovval, a KGB elnökével és Nyikolaj Rizskov volt miniszterelnökkel. A cso­port szervezkedésének köz­lése szerint az a célja, hogy rávegyék a kormányt: adja át a kormányzati hatalmai a Nemzeti Megmentési Bi­zottságnak, Mihail Gorba­csov pedig ismerje be ku­darcát, és önként álljon fél­értelme zite a múlt héten közzétett iraki javaslatot, hogy Bagdad nem előzetes feltételként szabta meg a koalíció csapatainak kivo­nását, vagy a különböző közel-keleti válsággócok­kal foglalkozó tárgyalások megkezdését, hanem hatá­rozott ígéretet akar ezekre kapni ahhoz, hogy meg­kezdje csapatai kivonását Kuvaitból. Szerinte a Nyu­gatnak számolnia kell az­zal, hogy Irak rendkívül kemény ellenállást tanúsít majd a szárazföldi táma­dás esetén. Pierre Salinger, az ismert amerikai újságíró, akinek nemrég könyve jelent meg az öbölválságról, és jó kap­csolatai vannak a Közel- Keleten, a Le Journal du Dimanche című lapnak adott interjújában ugyan­csak azt javasolta, hogy a Nyugat vegye komolyan a bagdadi javaslatokat. Iraki és más forrásokra (köztük II. Hasszán marokkói ural­kodóra) hivatkozva, azt mondta, hogy Szaddam Husszein ezúttal komolyan gondolja a tárgyalásokat. Csehszlovák hivatalos kö­rökben igen kedvezően ér­tékelik a visegrádi csúcs- találkozótí és megállapít­ják: a három ország képvi­selői minden lényeges meg­vitatott kérdésben egyetér­tettek. A szombati cseh­szlovák lapok bőséges ter­jedelemben, címoldalon számolnak be a magyar— lengyel—csehszlovák tár­gyalásokról és az azt köve­tő sajtóértekezleten elhang­zottakról. önálló sajtóérté­kelések — érthető módon ;—-még nem szerepelnek a lapokban. Václav Havel köztársasá­gi elnök — hazaérkezése után a csehszlovák televí­ziónak adott nyilatkozatá­ban — elmondta: nemcsak a Varsói Szerződésről és a KGST megítéléséről volt szó, hanem megvitatták az együttműködés további for­máit, három- és kétoldalú vonatkozásban egyaránt. Szó volt a különböző, nem­zetek fölötti európai intéz­ményekhez való csatlakozás perspektíváiról, valamint tucatnyi további kérdésről.' „Lényegében valamennyi témában egyetértettünk egymással” — állapította Magyarország lakossága egyre jobban elöregszik, mind több a gyógyvízkúrára szoruló nyugdíjas — tehátr kispénzű állampolgár —, ráadásul még a keresőké­pes korban lévőket is ki­billenti anyagi egyensúlyuk­ból egy-egy gyógykezelés. Érthetően ezért kiséri fo­kozott érdeklődés, hogy mikortól és mennyivel, s emelkedik-e a gyógyvíz­beutalók és jegyek ára. Ilyen körülmények közt az sem hagyja közömbösen az emberekét, hogy a legtöbb helyen január 1-jétől meg­emelt beutaló- és jegyárak­ból a társadalmi és egész­ségügyi intézmények visz- szatérítenek-e valamit. Mit mondanak az árvál­tozásokról a Budapesti és Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság egészségügyi főosztályán? Megtudtuk, hogy az idén február 28-áig kiadott für­dőjegyek ára nem változik, utána viszont körülbelül negyven százalékkal drágul a nem biztosítottak számá­ra. A gyógyvíz-szanatóriu­mi beutalókat — amelyek állampolgári jogon táppén­zes időre gyógyutókezelés- re szólnak — továbbra is változatlan áron kapják a tb-vel rendelkezők, mert az árak emelését a tb ki­egyenlíti. Jelentős drágu­lás valószínűleg csupán a másik fajta gyógyvízbeuta­lóknál várható. Azoknál, amelyeket szakszervezeti gyógyvízbeutalóként kap­nak. Ezek ára ötven-száz százalékkal is felmehet. Fe­kete Sándor, a társadalom- biztosítási főigazgatóság vezetőhelyettese szerint erről még nem döntöttek. A megyei igazgatóság illetéke­se szerint a tb-vel nem rendelkezők az emelt ára­kat fizetik, de hogy ezeket milyen mértékben ellen­súlyozzák, az a helyi önkor­mányzatoktól függ. Az ár­emelés mértéke viszont at­tól, hogy a gyógyintézetek egyenként milyen feltéte­lekben egyeznek meg a me­gyei és az országos társada­lombiztosítási igazgatóság­gal. Pest megyében ugyan egyetlen gyógyfürdő sincs, viszont számos olyan ter­málvízzel rendelkezik, amely gyógyvízzé átminő­síthető. Például Veresegy­házon, Érden, Tóalmáson, de Lepencén vagy Leány­meg Havel. A csehszlovák államfő a megtárgyalt kér­dések körét úgy értékelte, hogy mind a biztonsági, mind a politikai, mind pe­dig a gazdasági vonatkozá­sok kellő hangsúlyt kaptak. „A Varsói Szerződést nem azért szüntetjük meg, hogy helyébe egy másikat hozzunk létre” — hangsú­lyozta Havel. Mint mond­ta, a három ország örül an­nak, hogy Európában meg­szűnik a két tömb szem­benállása. Ezek az országok a demokratikus Európa ré­szévé kívánnak válni, és a háromoldalú együttműkö­dés nem jelent valamilyen biztonsági szövetséget, avagy „cordone sanitaire-t”. Mindössze arról van szó, hogy. Magyarország, Len­gyelország és Csehszlovákia a biztonsági dimenziók vo­natkozásában is kölcsönö­sen tájékoztatni kívánja egymást, és — esetleg — a falun is gyógyhatású ter­málvíz tör fel. Ezeket a hé­vizeket eddig a tanácsok nemigen siettek átminősít­tetni. A vonakodás oka egy máig érvényben lévő egész­ségügyi rendelkezés, misze­rint, ha a tanács — ma a polgármesteri hivatal — az Országos Gyógyfürdő Igaz­gatóságtól kéri a termálvíz gyógyvízzé minősítését, ak­kor a helyi kérelmezőket kötelezhetik a gyógyvíz hasznosítására. Ez magya­rán annyit jelent, hogy a helyi tanács — a polgár- mesteri hivatal — kötelez­hető számos közegészség- ügyi és kommunális beru­házásra, vagyis esetleg épü­leteket, medencéket, stb. kell építtetnie. És ugye ki­nek van erre energiája, de főleg pénze? Szerencsére ez a szem­lélet mintha változna az utóbbi egy-két évben. Talán az általános társadalmi er­jedés, talán a nyomában járó vállalkozói szellem hoz­ta ezt magával. Egyre több településen — igen helyesen — kifizetődő, meg­térülő sőt nagy vállalkozá­si lehetőséget látnak a kölcsönös segítségnyújtást is mérlegelheti. Havel azt is elmondta, hogy Budapest és Prága nem ellenzi Lengyelország csatlakozását az eddig „Pentagonal e” néven is­mertté vált regionális együttműködéshez. A cseh­szlovák elnök lehetségesnek tartotta, hogy a Pentago- nale nyári dubrovniki ta­nácskozásán Lengyelorszá­got felveszik a tagok közé. Marian Calfa csehszlovák miniszterelnök — ugyan­csak a csehszlovák televí­zióban — „nagyon sikeres­nek” mondta a visegrádi találkozót. Calfa szerint a résztvevők arra törekedtek, hogy az együttműködés olyan formáit találják meg, amelyet „nem szükséges in­tézményesíteni”. A megál­lapodás értelmében a há­rom ország kormányfője évente egyszer, a külügy­miniszterek pedig évente kétszer találkoznak majd egymással. gyógyüdülőhelyek kiépíté­sében. Az élen e téren a megyében kétségtelenül Ve­resegyház jár, ahol a nagy­szabású két évvel ezelőtti terveket ma már a gyakor­lati kis lépések, az építke­zés fázisai követik. Esze­rint talán két-három éven belül új, orvosi ellátásra és gyógyüdülésre is alkalmas fürdőhellyel gyarapodik nemcsak megyénk, hanem az ország is. Ügy tűnik, Pest megyé­ben gyógyvízügyben most megmozdult valami. Ezt a folyamatot elősegítendő a megyei önkormányzatnál nemrégen olyan munkacso­port alakult, amely felada­tául tűzte ki, hogy felméri a parlagon heverő megyei termálvizeinket, a telepü­lések vezetőségét pedig ezek átminősítésére, hasz­nosítására ösztönzi. Lehet­séges, hogy Veresegyház után Tóalmás, Lepence, vagy Leányfalu vezetői is lépnek, hogy magas szín­vonalú orvosi, gyógyászati ellátásból is részesüljenek a bel- és külföldi betegek, az utókezeltek. Kocsis Klára A visegrádi találkozó csehszlovák—lengyel két­oldalú gyümölcseiről szólva Calfa közölte: Prága nem csupán a kishatárforgalom március 1-jével történő új­raindítására kész, hamm a „vízumkapcsolatok kérdé­seinek megoldására” is. A csehszlovák szövetségi miniszterelnök Bőssel kap­csolatban elmondta: a Ma­gyarországgal való tárgya­lásokat csehszlovák részről Vladimir Meciar vezeti, aki szlovák kormányfő ugyan, a vízierőmű kérdése azon­ban nem a szlovák köztár­saság ügye, hanem egész Csehszlovákiát érintő kér­dés. Calfa megjegyezte: Meciar magyar tárgyaló- partnere egy nemzetközi jo­gi professzor lesz, és ezzel — a csehszlovák miniszter­elnök szerint — Magyaror­szág értésre adta: nem az építkezésről, hanem a szer­ződésről kíván tárgyalni. Ez utóbbi megállapítás­hoz Calfa hozzáfűzte: „eh­hez kell alkalmazkodnunk, és mindenre elő kell ké­szülnünk”. Megfigyelők bá­torító rugalmasságra valló kijelentésként értékelik a csehszlovák szövetségi mi­niszterelnök ezen mondatát. S&üiföieli ©seitséifi^ek — egy mendofSian A három ország együttműködését hangsúlyozva gondo­san ügyelt arra, hogy ne ingerelje a Szovjetuniót — emelte ki a visegrádi találkozóról szóló tudósításában a The New York Times. A A szovjet elnök határozottan visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint eltért volna a peresztrojka célkitűzéseitől. A II. János Pál pá­pa vasárnap, a déli áldás előtt mondott Szent Péter téri beszédében az igazságos békéért való imádkozásra szó­lította fel a hívőket. A Mihály volt román király közöl­te a The New York Timesszal, hogy a közelmúltban ta­lálkozott a bukaresti kormány több tagjával. A Roland Dumas francia külügyminiszter szerint az Irak ellen in­dítandó szárazföldi hadműveletek napját pontosan ki­tűzték már. A Országos állampolgári bizottsággá alakult vasárnapi ülésén a Lech Walesa személye mellett műkö­dő állampolgári bizottság. A Egy harckocsielhárító ra­kétát lőttek ki és gépfegyverből tüzet nyitottak vasárnap ismeretien tettesek Santiagóban, Chile fővárosában az amerikai nagykövetség épületére. A A tiranai egyete­misták. éhségsztrájkot kezdenek hétfőn, miután az ok­tatási miniszterrel és az egyetemi vezetéssel nem sike­rült megállapodni követeléseikről, amelyeknek a feb­ruár eleje óta tartó sztrájkukkal kívántak nyomatókot adni. A visszavonulás vereséget jelent New lesz re. A kékeközvetító Arafat Mast kmclfsngondolja Újabb öt cég a padlón Felszámolási eljárás Az illetékes bíróság januárban öt Pest megyei cég el­len indította meg a felszámolási eljárást. A következők kerültek a listára: LAKSZAK Lakatos és Vegyipari Szö­vetkezet Kerepestarcsa, Épületfenntartó Kisszövetkezet Dunakeszi. Kokilla Ipari Szolgáltató és Kisszövetkezet Ócsa, Terminál Elektrotechnikai és Szolgáltató Rész­vénytársaság Szigetszentmiklós, UNI-COM Kisszövet­kezet Monor. Ma még szokatlan, ha ilyen híreket olvas az ember. Hi­szen tudjuk, nem csupán jogi procedúráról, hanem embe­ri sorsokról van szó. A döntést, hogy a gazdaságtalanul működő szervezeteknek nincs helye a gazdaságban, még­is beletörődéssel, sőt megértéssel kell fogadnunk. Mert jól tudjuk, nemcsak néhány tucat embert foglalkoztató szervezetek, hanem náluknái jóval nagyobb, régi hagyo­mányokkal rendelkező cégek is jutnak hasonló sorsra. S ha most úgy tűnik, cégeink tömegesen mennek tönkre, annak az az oka, hogy az ország és vezetői évekig nem néztek szembe a valósággal, s görgették maguk előtt a ráfizetést. A mostani, emberek százait és ezreit próbára tevő ön­tisztulás remélhetőleg valóban eléri a kívánt célt: a jó­zan gondolkodást és a gazdasági fellendülést. . i (-k.) A visegrádi csúcstalálkozó A szlovák értékelés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom