Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-15 / 39. szám
Fő fegyver: képsor a pusztításról Szeédam ff ússzék csapdája A bagdadi óvóhely, illetve bunker lebombázásával újabb szakaszához érkezett Irak és az Irak-elle- nes koalíció harca a világ közvéleményének megnyeréséért. Irak a bagdadi pusztításról készített képsorokat vetette be fő fegyverként, Washington Szad- dam Husszeinre hárította a felelősséget, mondván, hogy katonai objektumot támadtak, amelyekben az irakiak polgári személyeket helyeztek el. Az Irak-ellenes koalíció fővárosaiban az áldozatok miatti sajnálkozás mellett Szaddam Husszein elnök bűnösségét hangsúlyozzák. A „Sivatagi Vihar” hadműveletet ellenző — elsősorban arab — országokban az eddigi, háborút elutasító álláspontot látják megerősítve a történtek által. Jordániában, az Izrael által megszállt arab területeken, a Maghreb országokban, Szudánban, J e- menben hivatalos állásfoglalások, nemzeti gyász, utcai tüntetések jelzik a felháborodást. Csütörtök kora estig egy bagdadi közlemény szerint hatvannégy holttestet emeltek ki annak az építménynek a romjai alól, amit Irak óvóhelynek, az Egyesült Államok katonai objektumnak, nevezetesen vezetési pontnak nevez. A Jane’s című katonai lap egyik szakértője szerint valószínűleg egy többszintes építményről van szó, amilyenből húsz-huszonöt épült Bagdadban, és másutt az országban, és amelynek alsó szintjét katonák foglalják el, a fölsőt pedig a polgárok rendelkezésére, bocsátják. A bagdadi rádió csütörtöki jelentése szerint a szövetséges légierő az elmúlt huszonnégy órában a siíta szent városok, Kér Béla és Nedzsef ellen intézett támadásokat. Cheney amerikai védelmi miniszter előző esti közlése szerint viszont az irakiak szándékosan helyeznek el katonai eszközöket felbecsülhetetlen értékű kulturális helyeken, mint amilyen az Ábrahám városaként számon tartott Ur városa. Ide Mig—21 mintájú harci gépeket raktak. A The New York Times csütörtökön azt jelentette, hogy a külföldi újságírók, de a hivatalos vendégek számára is fenntartott bagdadi Rasid Szálloda ugyancsak katonai . távközlési központként szolgál. Vcki&ti Moszkvában Intenzív tírgyaíűsok Pénteken Moszkvába várják Ali Akbár Velajati iráni külügyminisztert — jelentette be csütörtökön a szovjet külügyi szóvivő. Az iráni politikus látogatása Vitalij Csurkin szerint az öbölválság ügyében folytatott intenzív szovjet tárgyalások sorába illeszkedik. Megjegyezte, hogy Teherán fontos szerepet játszik a rendezésre irányuló nemzetközi erőfeszítésekben. A szovjet elnök külön- megbízottja, Jevgenyij Primakov e heti bagdadi tárgyalásai előtt és után is tárgyalt az iráni fővárosban. Velajati moszkvai látogatására nem soklcal az iraki külügyminiszter moszkvai útja előtt kerül sor. Jelenleg Moszkvában tárgyal a kuvaiti diplomácia vezetője, akit a nap folyamán fogadott Mihail Gorbacsov is. Szovjet—izlandi feszültség Reykjavíkuuk felszólítás A Szovjetunió ideiglenesen hazarendelte izlandi nagykövetét — jelentette be csütörtökön a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Moszkva ezzel párhuzamosan diplomáciai jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy lzland független álKwlföidl események egy mandatban' Mintegy 300 ezer afgán menekült tért vissza hazájába azóta, hogy négy évvel ezelőtt meghirdették a nemzeti megbékélés politikáját, át John Galvin tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Ankarába érkezett. A Üjabb mezőgazdasági válság körvonalazódik a Szovjetunióban az ipar tavalyi súlyos nehézségei miatt — jelezték a Pravda tegnapi számában. A Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter csütörtök este Da- maszkuszból Ammánba érkezett. A Irak arra kérte a japán szakembereket, hogy adjanak segélyt Bagdadnak. A Albániában tovább terjed a diákok kilenc nappal ezelőtt kezdődött sztrájkja — jelentették albán lapok tegnap. A A német kormány úgy döntött, hogy további 150 millió márka pénzügyi segélyt folyósít Jordániának — jelentette Baszel Dzsárdane jordán pénzügyminiszter. A Borisz Jelcin orosz elnök a köztársaság parlamentjében mondott beszédében azzal vádolta Mihail Gorbacsovot, hogy megszegte ígéretét, mert nem egyeztette küszöbön álló, nagyszabású árreformját a néppel. A H. János Pál pápa csütörtökön felhívást intézett valamennyi keresztény egyházhoz, hogy dolgozzanak ki közös üzenetet a békéért az öbölháború kiváltotta tragikus helyzetben. Az emtmek címzett moszkvai meghívó Kuvcitet fel kell szabadítani A szovjet államfő a közeljövőben esedékes hivatalos látogatásra hívta meg a kuvaiti emírt. A meghívást Mihail Gorbacsov a Moszkvában tárgyaló kuvaiti külügyminiszternek adta át. Gorbacsov és Esz-Szabah csütörtöki találkozóján a szovjet elnök ismételten megerősítette, hogy a Szovjetunió kitart az ENSZ BT- nek az iraki agresszióval kapcsolatos döntései mellett, s valótlannak nevezte azokat a vélekedéseket, amelyek szerint veszély fenyegetné az agresszióval szembeni nemzetközi egységet. — Az ENSZ határozatait végre kell hajtani, Ku- vaitot fel kell szabadítani, s helyre kell állítani a füg&£írlan getlen államokat megillető jogait — hangsúlyozta Gorbacsov. Arra is rámutatott azonban, hogy az ENSZ nem adott felhatalmazást Irak lerombolására, minthogy nem az iraki népet terheli a felelősség a Ku- vait elleni agresszióért. A Szovjetunió mindezek tükrében továbbra is a konfliktus politikai megoldását szorgalmazza, s minden eszköz igénybevételét szükségesnek tartja a tűzszünet mielőbbi elérése érdekében. A megbeszélésen, mint Alekszandr Besszmertmh újságírókkal közölte, a két fél lényegében azonos módon közelítette meg az öbölválsággal összefüggő alapvető kérdéseket. A szovjet külügyminiszter szerint kuvaiti kollégájának moszkvai útjára, és Gorba- csowal folytatott megbeszélésére az öbölháború kritikus időszakában került sor. lamnak ismerte el Litvániát, s diplomáciai kapcsolatokat kíván létesíteni a balti köztársasággal. Vitalij Csurkin a szovjet álláspontot ismertetve leszögezte: a Litván SZSZK a Szovjetunió részét képező tagköztársaság, ezért — szavai szerint — tárgytalan az izlandi törvényhozásnak az izlandi—litván diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló döntése. A szovjet vezetés egyúttal felszólította Reykjaviks, hogy a szovjet alkotmánnyal összhangban alakítsa kapcsolatait a baltikumi szovjetköztársaságokkal. Ennek figyelmen kívül hagyását a Szovjetunió a belügyeibe való beavatkozásként értékeli. Az egy crossbéros városban A válás talpra állít? Manapság sajnos már egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy egy-egy gyár, vagy vállalat hosz- szabb-rövidebb időre kényszerszabadságra küldi dolgozóit. A végzet utolérte Nagykátán a Telefongyárat is. Dr. Vas Imre igazgató elmondta, hogy a hatszázas gyári létszámnak közel fele január közepe óta otthon tartózkodik, mialatt bérük nyolcvan százalékát kaphatják kézhez. A termelés csökkentett ütemű, mivel megrendeléseik az utóbbi időben alaposan megfogyatkoztak. Az igazgató azt is hozzátette, ezt csak átmeneti időszaknak tartják, ugyanis hamarosan az önállósodás útjára lépnek. A budapesti Telefongyártól való elválást dokumentáló papírokat már eljuttatták az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba. Mielőtt bárki azt hihetné, hogy az önálló élet minden gondot és problémát megold, gyorsan hozzá kell tenni, ez a választás is csak amolyan kényszerlépésnek tűnik. A munkáskollektíva mégis emellett tette le a voksát, azon egyszerű oknál fogva, mert nem akarnak a sárospataki, kiskőrösi, illetve a bugyi telefongyárak sorsára jutni, amelyeknél már becsukták a gyárkapukat. Az igazgató úgy indokolta a döntésüket : az előremenekülést választották. A nagykátaiak az elmúlt két évtized alatt a budapesti Telefongyárnak készítettek alkatrészeket. A Siemensszel kooperáló Telefongyárral a jövőben sem szeretnék megszakítani a kapcsolatukat, de vannak már saját gyártmányaik is — TMT-sornyomtató, tápegységek. fénymásoló gép —, s ezekre szeretnének bélés külföldön vevőt találni. Ez azonban cseppet sem látszik könnyű feladatnak, hiszen nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a magyar technikai felkészültséggel a nyugati piacra betörni szinte lehetetlen. Kilátásban van egy több mint 7 millió dolláros szovjet üzlet, de keleti szomszédaink fizetőképessége — lásd Ikarus — megkérdőjelezhető. A nagykátaiak úgy vélik, március végére talán már önállóak lesznek, s akkorra elképzelhető, hogy a kényszerszabadságot is feloldhatják. Probléma az is, hogy a városban amúgy is kevés a munkalehetőség, s a Telefongyár mellett a termelő- szövetkezet szénája sem áll valami jól. Bodrogi György- né polgármester elmondta, most kezd visszaütni az a húszéves kormányrendelet, amely kimondta, Pest megye településein nem kell ipart fejleszteni, az ott élők majd a fővárosban találnak maguknak megélhetést. Mostanság azonban már a budapesti cégeknél is egy- re-másra küldik el az embereket, s a leépítésnél az ingázók elöl állnak a sorban. A nagykátai önkormányzat is tesz erőfeszítéseket, hogy a munkahelyteremtő beruházókat a városba csalogassák. Az esélyeiket azonban csökkenti, hogy az infrastruktúra rendkívül elmaradott, hiányzik a csatornázás, a gáz, s a főváros közeli városban a huszadik század vége felé — írd és mondd — mindössze egy crossbarvonal található. H. É. Zárszánwdó küMöítgyíilésah megysszerSo Hűtőben az ígéretes jövő Javában folynak a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a zárszámadó küldött- gyűlések. A héten egyebek között a nyársapáti Haladás, a jászkarajenői Árpád, a lórévi Dunamenti, a gal- gamácsái Galgapurli összefogás, valamint a ráckevei Aranykalász Téesznéi tartják meg ezeket a számadásokat. A már említett ráckevei közös gazdaság az elmúlt évben 1 milliárd 150 millió forintos árbevételt könyvelhetett el, s ez 20 milliós nyereséget eredményezett a szövetkezetnek. Amint azt Berki István, az Aranykalász közgazdasági igazgatója elmondta, sikerült 100 milliós tőkés exportot is lebonyolítaniuk, alapvetően friss gyümölcsből, mirelit áruból és oltóollóból. Jelentősek a tsz banki tartozásai, de százmillió forintra rúgnak a szövetkezet kintlévőségei is. Az Aranykalásznál tavaly ingyen kiosztottak 200 millió forint értékben vagyonrészt is. Ráckevén is megkezdődött a belső gazdasági korszerűsödés, s ennek eredményeként magánszemélyek egy-két millió forintos törzstőkével létesítettek különböző társaságokat, köztük például asztalosipari tevékenységre. Egyre inkább meghatározó gazdasági erőforrássá válik az élelmiszer- és hűtőipar. Arra a kérdésre, hogy milyen a tagság, a helybéliek földéhsége, a közgazdasági igazgató azt a választ adta, hogy minimális az érdeklődés. Az elmúlt évben is alig 300 hektárnyi volt az a földterület, amelyre igényt tartottak a jelentkezők. Idén még óvatosabbak a gazdák, várják a tulajdonviszonyokat rendező törvényt. Gy. L. BQTR1WYKŐ BWMMMESZm ä imsterángeffektns is kozkszól Aki azt hiszi, hogy a magyar építőipar — magánvállalkozásban persze — nem képes csodákra, az téved. Mert Budakeszin egy építőközösség megalakulásától 22 lakás, s ugyanennyi üzlethelyiség szerkezetkész kivitelezéséig nem telt el több idő, mint három hónap. Csakhogy a Szamuely utcai építkezést azonnal leállították, mert az egyik munkást baleset érte. Igaz ugyan, hogy még csak az alapozásnál tartottak, amikor az önkormányzat két képviselője is interpellált a beruházással kapcsolatosan, különösebb intézkedés mégsem történt. Bizonyíték erre, hogy a következő testületi ülésen a képviselők nem is fogadták el az interpellációra adott polgármesteri választ. Magam február 1-jén kértem információt az ügyről a műszaki és településfejlesztési bizottság elnökétől, dr. Draskó- czy Andrástól, aki azzal hárította el, hogy érdemben nem tud nyilatkozni, mert a bizottság még nem foglalkozott a Szamuely utcai építkezéssel. Csakhogy egy sor problémát már az interpellációt követően, tehát novemberben rövidre' lehetett volna zárni, akkor ma nem a kompromisszum talajáról kénytelen tárgyalni az ön- kormányzat az építtetőkkel, de legalábbis kölcsönösen nincsenek ennyire kész helyzet elé állítva. Persze a felelősség megállapítása akkor sem maradhatott volna el, legfeljebb mára erről is tudnánk valamit, s nem pusztán a vélelmekre alapoznánk. De lássuk sorjában e kacifántos s nem minden tanulság nélküli ügy egyes mozzanatait. A Szamuely utcai telek Molnár Ferencné tulajdona. A 70-es évek elejétől azonban — amikor megkezdődött a HM tiszti lakótelep kivitelezése — állami földként kezelte e magántulajdont a Bobály Mihály vezette tanács. A telken a tiszti lakótelep építőinek felvonulási barakkjai díszelegtek, keresztülvezették rajta a nagyfeszültségű villamosvezetéket (ezt azóta háromszor helyezték át), a posta telefonkábeleit, a csapadékvíz-csatornát, a telek szélére pedig gyalogjárda épült. Történt mindez a tulajdonos megkérdezése nélkül, a vezetékek szolgalmi joga bejegyzésének elmulasztásával. Bobály Mihály többször ki akarta sajátítani a jókora telket (csak pénz sosem volt rá), s e szándék annyira beépült a köztudatba, hogy mindenki úgy hitte, meg is valósult. Ezt a vélelmet erősítette a vezetékek építésének látványa. Dr. Varga Miklós képviselő, aki 18 évig tanácstag is volt, most azt állítja, hogy a területre építési tilalmat rendeltek el, csak azt nem képes megválaszolni neki senki, hogy ezt utólag ki oldotta föl. Senki, ugyanis tilalomra vonatkozó határozat soha nem született. Molnárék tehát vártak a kisajátításra, aztán 1988- ban, amikor már Farkas Gyula volt a tanács elnöke, bekopogtatott hozzá Molnár úr ügyének rendezését kérve. A kisajátításról ekkor már szó sem eshetett, hiszen erre a tanácsnak ,nem volt pénze, mert az akkor épülő tornateremre is úgy kaparták össze a forintokat. — A kisajátításnak egyébként sem voltam híve, mert az Országh-féle telket is így vette el 1974-ben elődöm, s adta oda jelképes összegért három közéleti személynek. társadalmi munkája elismerésekért. — Ezt a békát azóta se tudják lenyelni az emberek — mondja a volt tanácselnök. — Ráadásul a Molnár úrral folytatott szóbeli megbeszélést nem követte írásos kérelem, tehát az ügy nem is kerülhetett a testület elé. Molnár Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy a vb-titkárnak nyújtotta be az írásos kérelmét. Major- né Stahácz Éva viszont ezt nem terjesztette a testület elé. A tulajdonos ismétel- ten 1990 áprilisában jelentkezett, akkor viszont pláne nem lehetett már téma a kisajátítás, hiszen élénken forszírozták már a kisgazdák a földek visszaadását. Ez ezért fontos, mert Molnárék a szóban forgó területet juttatásban kapták, az valaha az őslakosoké volt. Mi több, ez idő tájt az MDF minden jelentős kérdés eldöntésében moratóriumot hirdetett a tanácsoknak. Márpedig itt 10 milliós nagyságrendű tételről lett volna szó. Időközben a szomszédos állami területre készült egy fejlesztési koncepció, lakások és üzletek épültek volna. Ezt. a tervet megtárgyalta a tanács műszaki bizottsága, de nem fogadta el. pontosabban javaslatokkal ellátva továbbgondolásra bocsátotta, hiszen ez az állami terület beletartozott a temető környékének rendezési tervébe, s ez.utóbbira nem volt komplexen ki-
