Pest Megyei Hírlap, 1991. február (35. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
A városháza a város háza Talán azoknak, akik még nem vették észre, hogy elkészült, s a helyére került az új felirat a — Kossuth téri, munkaidőben mindig nyitva álló — főbejárat fölé a ceglédi polgármesteri hivatal épületén (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ASkriirsán Kell a bölcsőde Az országban — Cegléden is — sokfelé gondot okoz az önkormányzatoknak, hogy nincs elegendő gyermek a bölcsődékben, nincs megfelelően kihasználva és gazdaságos üzemeltetése nem lehetséges. Általában a bölcsődei ellátás drágább, mint az óvodai gondozás. Egyetlen bölcsődei hely fenntartása manapság évi 60 ezer forintba kerül és ebből csak 25—30 ezer forint az állami támogatás. Törvényre várva Február végéig várnak a zárszámadás megtartásával az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben. Természetesen nem azért, mert a mérleg nem készül el korábban. Ennek prózai oka van. Remélik, hogy az Ország- gyűlésben addig megalkotják a szövetkezeti törvényt, és ennek nyomán nem lesz akadálya a közös gazdaság átalakulásának. A két aktust egy füst alatt kívánják lebonyolítani. Borverseny Immár hagyomány, hogy februárban borversenyt rendeznek a ceglédberceli művelődési házban. Nem titkolt célja a környék bortermelő kultúrájának fejlesztése. A tavaly megtartott versenyre 58 borminta érkezett, az idén ennél is több egyéni vállalkozó és szakcsoport! tag részvételére számítanak a rendezők. A borok minőségét pártatlan, szakértői zsűri bírálja el. Az idei borversenyt február 15-én (pénteken) 17 órától bonyolítják le Ceg- lédbercelen. Nevezni az előző napon lehet két liter saját termesztésű borral. Az országgyűlés a közelmúltban az önkormányzatok hatáskörébe utalta a bölcsődék fenntartásának ügyét, vagyis ha továbbra is működtetni óhajtják, akkor új források után kell nézniük. Mi a helyzet például Al- bertirsán? All ezer 300 lakosú nagyközségben a bölcsödére szükség van, mert jobban kihasznált, mint az óvodák. Maximális gyermeklétszámmal dolgoznak, ezért az önkormányzat egészségügyi bizottsága úgy véli, hogy mindenképpen elő kell teremteni a zavartalan működtetéshez szükséges pénzt. Az önkormányzat idei költségvetési tervezetében a bölcsőde fenntartására négymillió 117 ezer forintot irányoztak elő. (r.) Változnak az érdekeltség! viszonyok Elnagyolt gazdasági terv Január elsejével bevezettük a dollárelszámolást a volt KGST- országokkal is. Ezzel egy csapásra bezárultak a korlátlan felvevőpiacot jelentő keleti export kapui, de nem nyíltak meg, és belátitató időn belül nem is fognak megnyílni a nyugati exportlehetőségeink. Vegyük tudomásul, hogy az évek óta túltermeléssel küszködő, védővámokkal és diszkriminatív intézkedésekkel elkerített nyugati piacokon nem hiányzik a magyar gazdaságnak egyetlen terméke sem. Ott ugyanis támogatják a mezőgazdasági termelőket azért, hogy termeljenek, de c3ak annyit, amennyi kell, s nem többet. Megfizetik, ha parlagon hagyja a paraszt a földjét, ha levágja tehenét, anyakocáját, mert mindenből sok van. S a piacon nem engedik letörni az árakat, mert akkor tönkremegy a termelő, az az ember, aki annak a társadalomnak egyenlő állampolgára. A fenti gondolatsor az abonyi Ságvári Endre Mezőgazdasági Termelőszövetkezet minap megtartott zárszámadó közgyűlésén Molnár Zoltán elnök szóbeli tájékoztatójának ama részében hangzott el, amelyben az ország általános politikai és gazdasági helyzetéről szólt, de a termelő- szövetkezetek működése szempontjából sem lényegtelen. Sízni keN — Tavaly még azt mondtam a közgyűlésen — fűzte tovább gondolatait —, hinni, bízni, fejleszteni kell. Most azt mondom: csökkentsük a tenyészállat-létszámot, a tejtermelést, a takarmánygyártást, mert nincs rá piac. Nem tudjuk eladni. Az egyre nehezedő körülmények ellenére tagjaink szorgalmas munkájának, ésszerű gazdálkodásának eredményeként talpon maradtunk. A mezőgazdasági nagyüzem, annak ellenére, hogy tavaly a növénytermesztési ágazatot az évszázad aszálya sújtotta, 27 milliós nyereséget produkált. A gyenge kalászos, kukorica- és szénatermés miatt összesen 60 millió forintot költöttek takarmányvásárlásra. A készletek biztonságos ellátást ígérnek az állatállomány számára. Az elfogadhatatlanul magas árak miatt csökkentették a műtrágya-felhasználást, 480 hektárra 24 ezer tonna szerves trágyát hordtak ki. Ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik. Az állattenyésztésben ugyancsak eredményes munka folyt. Befejezték a sertéstelep rekonstrukcióját. ma már teljes kapacitással üzemelhet. A szarvasmarha-tenyésztés keretén belül túllépték a 6100 literes tej termelési szintet, javult a tej minősége, jók a szaporodás biológiai mutatói,. a hizlalási eredmények. Sajnos mindkét állatfajnál csökkent — és továbbra is ezzel kell számolni — a végtermék-előállítás nyeresége. Jórészt érthető, hiszen a 12 forintos kukoricával, 4 forintos szénával, a folyamatosan emelkedő gép- és energiaárakkal, növekvő munkabérekkel nem lehet nyereségesen termelni. Tavaly még az összes tejet és vágóállatot el tudták adni. Erre az esztendőre még nincs érvényes szerződés sem tejre, sem az eladható állatokra. Jól működött és kielégítő eredményt produkált a takarmányelőállító, -forgalmazó hálózatuk. A kiskereskedelmi ágazat árbevétele 128 millió forint volt. Az év során 5653 darab sertést és 186 darab marhát vásároltak fel a háztájiakból, és adtak át a húsiparnak. Megtermelt fedezet Az átlagórabér 32,2 százalékkal nőtt, tehát megközelítette az infláció ütemét. Az eredmények alapján a vezetőség úgy döntött, hogy tagjaiknak 35, az alkalmazottaknak 17,5 százalék év végi részesedést fizetnek. Fedezetét megtermelték. Ebben az évben nem tudnak a tavalyihoz hasonló jövedelememelkedést A hatvanas években hazánkban — Cegléden is — a lángos- és pecsenyesütő volt az ügyeletes utálnivaló, az első számú közellenség, a kevés munkával gyorsan meggazdagodó, ám sokunk által irigyelt kizsákmányoló. Holott csak a pecsenyéjüket sütögették. Elég volt egy akármilyen kóceráj jellegű fabódé — mondjuk, a ceglédi vasútállomás előtti téren, vagy a városi kórház előtt —, és az ember négy-öt nyarat rászánva, máris milliomos lehetett. Kis befektetés, nagy haszon — erről álmodoztunk. Erről szóltak a kabarétréfák, a lángossütö- engedélyhez több összeköttetés kellett, mint egy Trabant-kiutaláshoz. A hirtelen meggazdagodás és a friss lángos szoros összefüggése alaposan beleivódott az átlagemberek tudatába. Cegléden is sokfelé megszemlélhetjük az utánfutókból, lakókocsikból Aranybányák? kialakított árusítóhelyeket, melyek felállításához nem kérték ki sem a városi főépítész, sem a városszépítők véleményét. Csupa-csupa potenciális milliomosjelölt görnyedezik bennük. Vagy mégsem? Az üzlet nem csak rajtuk múlik ám! Olykor hiába árulják a bőrös virslit, a hot dogot, a sima, a tejfölös, sajtos, káposztás, ketchupos lángost — nem éppen fillérekért. Egykoron mi csak fokhagymát dörzsöltünk rá, és egy forintot fizettünk érte. A sok kicsi is sokra ment, és az egykori árus bizony idővel milliomos lett. Mostanában viszont attól félek, a mai görnyede- zőlc nem válnak milliomossá. Nem mintha a ceglédi ember nem szeretne enni, netán megutálta a lángost. Pedig nem erről van szó. Kinek van erre naponta pénze? Sokaknak még a sima kiflire is alig futja. Szóval a helyzet a lán- gososok szempontjából válságos, ha pánikra még nincs is ok. Ugyanis ezek a „guruló aranybányák” egyre szaporodnak. Leveszem kalapom a lakókocsikban görnyedezök vállalkozói derűlátása miatt. De azért figyelmeztetem is őket: a lángoskor- szaknak már vége. Fan- táziadúsabb, találékonyabb vállalkozások ideje következik. A még egyszerűbb ételek elkészítésének időszaka. Mert ugye volt nekünk a középkorban több aranybányánk: Selmecbányán és Körmöcbányán is. Bizony már több évszázada bezárták őket. Nem az irigység beszél belőlem, de nehogy így járjanak a mostani „aranybányák” is. Mert szegény már az ország olykor még fokhagymás lángoshoz is... (r. i.) ígérni. Ezért növelik a háztáji és bérelt földterületek nagyságát, hogy ebből tudja majd a tagság az infláció hatását ellensúlyozni. A bértömeg csökkentése mellett átszervezést és szerény mértékű létszámleépítést terveznek erre az évre. Mindenképpen meg akarják változtatni az érdekeltségi viszonyokat, véget kell vetni az egyenlősdi- nek. Információk nélkül Az 1991-es évre szóló gazdasági terv elnagyolt, szűkszavú, de mint mondta az elnök, ma nem lehet konkrétabb tervet készíteni. Nem tudják, melyik napon, milyen mértékben nőnek a termeléshez szükséges anyagok árai, kevés ismerettel rendelkeznek még, termékeiket mikor és mennyiért sikerül értékesíteni, valamint azt sem tudják, hogyan döntenek sorsukról az új, egyre szaporodó hatóságok és az új jogszabályok. Gy. F. Eltűnt szexlapok A hazai szexlapok terjesztése ellen beindított kampány Cegléden már szemmel látható eredményeket hozott. Az erotikus, színes, mellesleg drága képeslapok szemmel már nem láthatók az újságospavilonokban. Aluljárókban nem árusítják, mert Cegléden nincs is aluljáró, sőt vasúti felüljáró is csak egy köti össze a Szűcs-telepet a várossal. A látványos és gyors siker több dolognak köszönhető. Az egyik: január elsejétől belső postai utasítás született, amely megtiltja, hogy az újságárusok a pavilon kirakatába helyezzék a számukra jól jövedelmező szexlapokat. Ezért inkább pult álól adják. Aki meztelen hölgyek képén kívánja legeltetni a szemét, az onnan is megveszi. A másik momentum: a városban a szexlapok miatt már több újságpavilont feltörtek, ami természetesen nem jó üzlet az árusnak. Ezért is a pult alá kerültek az olykor bizony pornográfnak minősíthető kiadványok. Sebaj! A jövőben a Playboy helyett megvesszük a Magyar Gazdát! — rozgonyl — Abonyi Új VHág Beruházások Az elmúlt esztendőben gépek és berendezések vásárlására kétmillió 306 ezer forintot költött az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet. Ám a szerkezetek eléggé elhasználódtak, ezért az idén már hétmillió 500 ezer forintot kívánnak ilyen jellegű célok megvalósítására költeni. Tavaly egymillió 280 ezer forint jutott gépjárművek vásárlására, az idén viszont nem vesznek egyet sem. Az elmúlt évi nyolcmillió 974 ezer forinttal szemben az idén csak kétmillió forint jut építési jellegű beruházásokra. összességében tavaly 12 millió 560 ezer forint jutott fejlesztésre, ez évben viszont csak 9 millió 500 ezer forintot ruháznak be. Nem halogatják Kápofnafeliíjitás Az albertirsai római kar* tolikus temetőben a múlt század közepén Ybl Miklós tervei alapján felépített kápolna értékes műemléke a településnek. Ám meglehetősen leromlott állapotban van. A nagyközségi önkormányzat úgy határozott, hogy a helyreállítást nem halogathatja tovább. A helyreállítási tervdokumentáció már elkészült. Helyi vállalkozóktól árajánlatot és költségvetést kérnék. Az idén minden előkészületet megtesznek és jövőre tervezik a kivitele,- zést. Felveszik a kapcsolatot a Becs mellett élő gróf Szapáry-örökösökkel, remélve, hogy a többmilliós munkálatok elvégzéséhez^ ö'k is hozzájárulnak. Hírlap-előfizetés Mérsékelt csökkenés Köztudott, hogy 1991. február elsejétől a Pest Megyei Hírlap ára — rajtunk kívülálló okok miatt — emelkedett. A változás kapcsán megkérdeztük Szabó Istvánnét, a ceglédi postahivatal hírlaposztályának vezetőjét, hogy miként alakult az előfizetések és az áruspéldányok száma. Elmondta, hogy az áremelés az előfizetők számának csökkenésével jár — minden lap esetében. A Pest Megyei Hírlapnál a csökkenés mérsékeltnek mondható, s van remény újabb előfizetők megnyerésére is, hiszen a lap többletterjedelemben, több információval szolgál az olvasónak. Tavaly decemberben 5118 előfizetője volt Cegléden a Pest Megyei Hírlapnak. Februárban 4806 példányt visznek ki a hírlapkézbesí- tők. A csökkenés tehát 312 példány. A pavilonok piaci napokon (kedden és pénteken) 1600 példányt, más napokon 1000 példányt rendelnek, túlnyomó többségük gazdám >«• CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér I. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munka* társ: Rozgonyi István. 9 Postacím: Cegléd, pr. 19. 27<M. Telefax és telefon: (SO) 11-100. • Telex: 226353. • Hirdetésfelvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-703.
