Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

1991. JANUÁR 11., PÉNTEK pTsr M»M I A nagy ábránd: a külön gazdálkodás Egyből ismét három? Lezajlottak a Zsámbéki Me­dence Termelőszövetkezetnél is azok a taggyűlések, amelyek egyhangúlag kimondták, sze­rezze vissza a szövetkezetét al­kotó három település, Biator­­bágy, Páty és Zsámbék egyko­ri, az összevonás előtti önálló­ságát. Rövidesen véget ér tehát egy kényszerű, ám cseppet sem különös házasság, hiszen az utóbbi negyedszázadban egy­­re-másrá létesültek a hasonló összevont gazdaságok. A tsz­­központban, Pátyon már az elmúlt év őszén megalakult az a hattagú bizottság, amely fel­adatául kapta az osztódással kapcsolatos taggyűlések idő­pontjának, az ülések levezeté­sének szervezését, a törvényes­ségi előírások maximális be­tartását. A bizottság számos olyan tervezetet is kidolgozott, amely a szövetkezet egészé­nek részbeni megtartásával is számolt. Például: Biator­bágy esetleges kiválásával megőrizni Páty és Zsámbék továbbélését. Vagy a jelenlegi tsz több mint félezres tagsá­gát az egység teljes meghagyá­sa mellett kft. formájában to­vább foglalkoztatni. Követve az érvényben levő szövetkezeti .törvény előírásait, a szétválás jogi rendezése ér­dekében. össze kell hívni a tsz­­közgyűlést is. A tagság kéthar­mados szótöbbsége szükséges ahhoz, hogy, végérvényesen kezdetét vehesse a vagyonfel­osztás és minden egyéb hivata­los procedúra. Nagy István, a Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet elnökhelyettese s mellesleg a már említett, időközben 12 fő­re szaporodott szétválási bi­zottság elnöke elmondta, hogy a több mint ötezer hektáron gazdálkodó szövetkezet vagyo­na eléri a 300 millió forintot. A közös gazdaságnak mintegy 130 millió forint tartozása van, bankoknál. Az adósságot lénye­gében' zavartalanul kifizethe­tik, hiszen van két sikeres föld­­eladásuk. Az egyik az MO-s autópálya építésével kapcsola­tos 28 hektárnyi, a sasadi tó közelében található terület, amelyért az Ütiber fizetett több, mint 60 millió forintot. A másik, ennél lényegesen na­gyobb terület,- szintén az emlí­tett tó•> közelében fekszik, s meghaladja a félszáz hektárt. Ezen egy magyar—amerikai vegyes vállalat alakít ki rak­tárbázist. A vételárként kapott 270 millió forint ' tekintélyes summa, s így valójában bizto­sított a tartozások rendezése. A felosztásra kerülő vagyon­ból négyezer hektárnyi a mű­velhető szántóföld, s azon a jövőben is külön-kiiiön mód lesz az eredményes gazdálko­dásra. A tsz-nél nem zárkóz­nak el a tagok földvisszaigény­lő törekvései elől sem. Ezen a téren azonban teljes az érdek­telenség. Egv-két ember kivé­telével senki sem kíván gaz­dálkodni. Egyéni birtokműve­lésre csak azok vállalkoznak, akik olvpn anvagi háttérrel és piaci kilátásokkal rendelkez­nek. hogy számukra kétséget kizáróan megéri az ősi juss­nak a hasznosítása, (gyócsi) PROH MÓDON, FERTŐD/ ZAMATOSSAL Ötven forint lesz a védőár Vitaminhiányos téli estéken váratlan és kellemes a megle­petés. Vérpiros, zamatos ízű málna kerül elő a hűtőládából. Még a nyáron tárolta a házi­asszony, akinek most osztat­lan a sikere. MINDEN SZEM ELADVA Tárol a vevő is, aki nagyban szállítja ezt a finom, s ahogy szüret idején gondoljuk, jobb sorsra érdemes gyümölcsöt. A Dunakeszi Hűtőház még rak­táron levő •készletének meg­van a gazdája — tudtuk meg Rudolf Jánostól, az üzem igazgatójától. A Dunakanyar speciális élelmiszeripari mű­helyében külön időszámítás szerint dolgoznak. Júliustól júliusig számítják a termelésig évet, mert így diktálja a fel-” vásárlás, a fagyasztás, az ér­tékesítés üteme. A főként svéd. német, hol­land cégek a vásárlás után nem azonnal, csak folyamato­san szállítják el az árut. Az elmúlt évben átvett kétszáz vagonnyi gyümölcs mind el­kelt, az export értéke elérte a szokásos átlag évi 150 millió forintot. A hűtőházban ez idő szerint még a felvásárolt mennyiség háromnegyed ré­szét tárolják. 9 A jelenlegi energiakölt­ségek bizonyára annyival csök­kentik a termék kialkudott árát, amennyivel később szál­lítják el. Vagy netán a vevők kiegészítik az árakat? — Ez utóbbit mindig úgy kalkuláljuk — mondja az igaz­gató—, hogy beleszámítjuk az energiaköltségeket is. A ko­rábbi szállítás csökkenti, a ké­sőbbi növeli a veszteségeket, a kettő kiegészíti egymást. Ez így rendben is lenne, csupán az változtat a helyzeten, hogy havonta vagy negyedéven­ként ^módosulnak a kamatlá­bak s" egyél* tényezők, amik bizonytalanbbá teszik az ered­ményt. Ezzel együtt még min­dig jó bevételi forrás gazda­ságunknak a málna. Feltéve, ha ésszerűen tudunk vele fog­lalkozni. Ennek érdekében akarunk az eddigieknél jobb kapcsolatot tartani a terme lökkel, a szövetkezetekkel és a háztáji tulajdonosokkal egy­aránt. Mint általában, ez a gyü­mölcs sem termelhető és ta­karítható be igazán érdekelt, jó gazdák nélkül. Velük szer­veztünk találkozót az elmúlt év decemberében is — folyta ja Rudolf János. — Meghívtuk a málnatermelő szövetkezetek képviselőit, s több település polgármestere fogadta el az invitálást. Velük azért aka runk rendszeres kapcsolatot tartani, mert úgy gondoljuk, nem lehet közömbös a szá­Bankház épül a panelek között Befejezték a földmunkát, és az cv első napjaiban hozzákezdtek Budaörsön a Szabadság és a Patkó út által határolt terülcVn az úgynevezett bankfiókos társasházak alapozási munkáihoz. Az Országos Takarékpénztár finanszírozásában, hagyományos anyagokkal cs technológiával épülő ház alagsorában gépkocsitárolókat, földszintjén üzleteket, míg a további két szinten 83 la­kást alakítanak ki. Az igényes terveket a dunaújvárosi 26. Számú Állami Építőipari Vállalat szakemberei valósítják meg. Elkészülte után a mintegy 130 méter hosszúságú épület megtö­ri a környezetében levő panelházak monoton egyhangúságát. (Hancsovszki János felvétele) mukra; miből él községükben a lakosság? Hogy használják ki együtt azt a lehetőséget, amit a magyar málna hírneve teremtett a világpiacon? Hi­telét nem ronthatjuk. Arról akartunk mindenkit meggyőzni, hogy a mennyiség és a minőség egyaránt fontos lesz a jövőben. Azt már nem lehet megengedni, hogy min­denki úgy és olyan fajtát ne­veljen, amilyet akar. Ezt a kultúrát profi módon kell mű­velni. A nemesítéssel egy idő­ben gondolunk a termelők biz­tonságára is. Levelet küldünk a polgármestereknek, mert szeretnénk, ha aktívan foglal­koznának a kérdéssel. Előse­gítjük a fajta beszerzését, ja­vasoljuk a változtatást. Q Tulajdonképpen milyen új fajtákat akarnak elterjesz­teni? — A fertődi zamatos lenne alkalmas és igazán jó, piac­képes. Ennek a telepítését ösztönözzük. MEGOLDÁS A KÓDSZÁM • Gondolom, ezzel most az lesz a baj. hogy az 1987. évi konjunktúra után rengeteg marosi meylinget ültettek el a Dunakanyar kistermelői. — Sajnos egymástól sze­rezték be a vesszőket. Igen kí­nos volt ez nekünk azok ese­tében, akiknél már az elmúlt nyáron termőre fordultak az ilyen ültetvények. Sok volt a fertőzött gyümölcs, amit át sem vettünk. A vitákat úgy fogjuk megelőzni, hogy min­den rekeszen rajta lesz a ter­melő kódszáma. Akár a gaz­daegyesületek képviselői, akár maguk a gazdák is bejöhet­nek, a helyszínen várhatják meg az általuk leadott szállít­mány ellenőrzését, minősíté­sét. Láthatják majd, hogy a vevők milyen szigorú követel­mények elé állítanak bennün­ket. A TERMELŐ BIZTONSÁGA Rudolf János igazgató el­mondta még, hogy az új faj­tából 240 ezer szaporítóanya­got akarnak kihelyezni, öt­­venforintos védőárat kínálnak a velük szerződőknek, akikkel még a tél derekán meg akar­nak állapodni. A felvásárló és termelő számára egyaránt biz­tonságot szeretnének teremte­ni. Ezért az idei szezon elő­készítéséhez már most hozzá­láttak. Azt még nem lehet előre tudni, hogy a különböző gyü­mölcsök termeléséhez szüksé­ges eszközök, vegyszerek, a szállítási költségek ára hogy változik a nyárig, hogy ala­kulnak a telekadók, s ehhez képest az ötvenforintos védő­árat mire becsülik majd a termelők. Ha ugyan még meg­éri majd nekik, hogy termel­jenek. K. T. I. Magyar lombikboci A magyar tudomány fejlő­désében mérföldkőnek tekin­tenek egy nemrég születeti szakmai eredményt. A Gödöl­lőn működő Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóköz­pont Állatbiológiai Intézetének közleménye szerint egészséges és jól fejlődik az 1990. decem­ber 26-án született első ma­gyar lombikboci. Az embriót Gödöllőn állítot­ták elő. Vágóhídra került ál­latok petefészkeiből nyert pe­tesejtet és mélyhűtve tárolt bikaspermát együttesen -te­nyésztettek ki. A különleges biológiai folyamat sikeres le­zajlását segítették Üllőn, az Állatorvostudományi Egye­tem Kísérleti Intézetében, ahol a megtermékenyülő petesejtet az ivarzáró ciklus megfelelő stádiumában levő üszőbe ve­zették. Az ellés pontosan a vári napon történt, és egészséges bikaborjú született. Az úgynevezett in vitro fer­­tilizáció (IVF) eljárás lényegé­ben kísérleti úton, az élő szer­vezeten kívüli megtermékenyí­tést jelent. A módszer alkal­mazásával hatékonyabbá vál­hat az értékes állatok szaporí­tása, a veszélyeztetett fajták védelme, olcsó és nagy tömegű alapanyag állítható elő bio­technológiai kísérletekhez. Az intézet a módszerben rejlő összes lehetőség kiakná­zására törekszik. Erre a Világ­bank támogatásával épült gö­döllői kutatóközpont minden szempontból megfelel. Első lé­pésként országos programot dolgoztak ki a magyar szürke marha megőrzésében való részvételre. ismerkedhettem. A Zsanán la­kó plébános úgy véli, a ta­nyaiakhoz úgy tud közel ke­rülni, ha ő is a rábízottak­­hoz hasonló körülmények kö­zött él. Ezért vásárolt két meglehetősen elhanyagolt ta­nyát, odaköltözött, a parókián pedig a hívek számára rendez programokat. 9 Amit ön elmond, kissé idillinek tűnik. — Talán idealizált képet festek a tanyáról. Ugyanis ál­talában jól gazdálkodó, sikere­sen működő tanyaiaknál for­dultam meg, őket kerestem. Jóllehet vannak tengődök, ne­hezen boldogulok is, nos. ne­kem mégis az életképes min­ták szolgáltak például. — Tudom. mostanában nemigen számíthatunk akkora fejlődésre, hogy például a ta­nyán élő gyerekek távoktatás­sal, rádióból vehetnének isko­lai leckéket, s nem kéne nap mint nap kilométereket meg­tenniük. Utópia iehet ma még hazánkban az alternatív ener­giaforrások használata, nem általános még a biogáz és az ingyenkincs, a napelem ener­giájának igénybevétele. 9 Mégis, hogyan látja, van-e a tanyáknak jövőjük? — Szerintem — és a ta­nyaiak szerint — a legfonto­sabb az lenne, ha kiismerhető, áttekinthető gazdálkodási és jogi feltételek között tudná­nak élni és gazdálkodni, s biz­tonságban érezhetnék magú­kat. Kérem, ne úgy képzeljék el magukban a tanyát, hogy ott tíz kacsa hápog, néhány disznó röfög egy düledező ól­ban. Korszerű technológiák­kal, igényes, exportálható ter­mékeket létrehozó. 50—100 hektáros területet művelő gaz­daságok vannak már ma is sok helyen. Ezek számát kel­lene szaporítani ott, ahol erre a környezeti feltételek adot­tak. Akad, aki kamion garázst, hűtőházat, szerelőműhelyt vagy éppen szolgáltatóházat épít, esetleg szeretne ott létre­hozni, nem kis nehézségek árán. Országunknak kincse a tanyavilág, melynek minden időben fognak szerepet találni az emberek, ezért törődni kell vele. létfeltételeit biztosíta­nunk kell. Fekete Ildikó Fiatal, farmernadrágos, szemüveges. A fővárosban él, három kisgyermek édesapja. Ami a mai urbanizálódott és igencsak Budapest-centrikus világunkban megkülönbözteti bármelyik elpuhult városi tár­sától. az egy — talán szenve­délynek is mondható — jelleg­zetessége. Behatóan foglalko­zik a tanyavilággal, a sorsuk­kal, a jövővel. 9 Hogyan lesz valaki ta­nyakutató? Vajon milyen in­díttatás vezérelte arra, hogy az Alföld sík vidékét járja? — Ónodi Gábor építészmér­nök vagyok, a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem építé­szeti és környezettervezési tanszékének tudományos mun­katársa. A főváros belvárosi lakóépületeinek rekonstruk­ciós tervezésével 1979-ben kezdtem pályámat. Dr. Reischl Gábor, a jelenlegi tanszékve­zetőm hívott Gödöllőre, mond­ván, a vidék építészeti prob­lémáival kevesen foglalkoz­nak, de számos szakmai kér­dés is tisztázatlan. Így tehát idejöttem. A mezőgazdasági jellegű települések fejleszté­sének lehetőségei témából 1985-ben doktoráltam. A tan­székünkön folyó oktató-kutató munkánk során nemcsak a nagyüzemi mezőgazdaságban előforduló kérdésekkel foglal­koztunk, hanem több, a vidé­ken élő emberek lakás- és munkakörülményeit érintő komplex problémával. 9 Van-e ma Magyarorszá­gon tanyavilág? Egyáltalán lé­tezik-e még klasszikus érte­lemben vett tanya? — Az Alföld tanyás telepü­léseivel egy építési tervpályá­zat során kezdtem el foglal­kozni, amit a jellegzetesen ta­nyás megyék — Bács-Kiskun, Csongrád. Szolnok és Békés — tanácsa írt ki. A 80-as évekre megszelídültek a tanyák meg­szüntetésére .irányuló törekvé­sek, újra lett tanyakérdés. A felszámolásukat célzó hajdani központi irányelveket az alföl­di megyék vezetői változó szi­gorral hajtották végre, így a tanyavilág sikeresen dacolt számos helyen az ellene indí­tott offenzivával, sőt, néhol fejlődésre is képes volt. Most pedig már 1991-et írunk s az­zal birkózunk, vajon a sokszor anarchikus növekedés hogyan Humanitárius alapítvány Kamatból egymillió összege megközelítette az egy­millió forintot. Ebből az ősz­­szegből — amit az utolsó fillé­rig elköltöttünk — egyebek kö­zött 100 ezer forintot juttattunk annak a dolgozónknak, akinek gyermekét agydaganatos be­tegsége miatt külföldön kellett megoperálni. Súlyos helyzetbe került az a kétgyer­mekes család is, ahol az édes­apa autóbaleset következté­ben hunyt el. A magára ma­radt Özvegyet és két kiskorú gyermekét 60 ezer forinttal se­gítettük. Jelentős összegeket fizetünk ki több olyan nyug­díjas volt dolgozónknak is, akik csekély járadéka miatt súlyos anyagi gondjai vannak. Örvendetes hír, a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága most mérlegeli, hogy az év végi eredmények birto­kában miként növelheti az ala­pítványi alaptőkét. K. Z. Hosszabb betegség, vagy vá­ratlan baleset sokszor súlyos anyagi helyzetbe sodorhat egyes családokat. Számos ilyen példa lebegett dr. Sokorai Ist­ván — a Dunai Kőolajipari Vállalat egykori vezérigaz­gatója — szeme előtt, amikor Humanitás néven egymillió forintos alapítványt tett az ilyen helyzetbe került munka­társai megsegítésére. A kezdeményezés nagy vissz­hangot keltett Százhalombat­tán. s arra késztette a DKV ve­zetőit és szakszervezeti bizott­ságát, hogy az alapítványt to­vábbi két és fél millió forinttal megtoldja, azzal a kikötéssel, hogy az összeg kamataiból kell folyamatosan a rászorulókat segíteni. Az alapítvány egyesztendős munkájáról kérdeztük a ku­ratórium vezetőjét, Hodur Je­nönét. — Az első évben a kamatok terelhető ésszerű mederbe. Ma tanyának neveznek csaknem minden külterületi létesít­ményt, legyen az lovaspanzió, lakatosműhely vagy akár nu­distatelep. A mi megfogalma­zásunk szerint ez csak tanya­telek, a lakó- és gazdálkodási funkciókat kielégítő épületek­kel. Áz Alföldön jellegzetesek ezek a komplexumok, mert az építmények a földet nemcsak egyszerűen elfoglalják, hanem centrális udvart képeznek — a nagy síkság kicsinyített má­sát mutatva ezáltal. Árnyalt viszonyulás ez a természethez, a mindenséghez. 9 Az elmúlt évek szigorú centralizálási kísérletei ide­jén hozzá nem értő számára is világossá vált, sajnos a ter­melőszövetkezetek nem min­den esetben vették figyelembe a talajadottságokat. S persze, kevésbé megközelíthető földek sokszor parlagon hevernek, hiszen egyszerűen nem éri meg számukra géppel nehezen munkálható parcellák betele­pítése. — Tanszékünkön téralkal­massági vizsgálaton alapuló modelltervet készítettünk. Eb­ből megállapítható, melyik föld alkalmas a nagyüzemi s melyik a kifejezetten egyéni művelésre. Most a természetes adottságoknak megfelelően, s nem előre kitervelt döntések szerint gazdálkodhatunk. 9 Irigylem önt, mert na­gyon sok emberrel találkozott, olyan világot ismert meg mun­kája során, mely az átlagem­ber számára igencsak ismeret­len. — A felmérések során szá­mos tanyára eljutottam, belát­tam az ott élők életébe. Ke­mény, szilaj élet ez. itt a lus­ták és tehetségtelenek nem boldogulnak. Tisztafejű. oko­san gondolkodó emberek, lát­szólagos elkülönültségük elle­nére látják és értik mindazt, ami a nagyvilágban történik. Furcsának tűnik, de élénk kö­zösségi életet élnek, noha egy­mástól viszonylag távoliak, mégis tudnak a másikról, ösz­­szetartoznak. A pusztában enélkíil nemigen maradhatná­nak meg. Szívet melengető emberekkel találkoztam. Egy jókedvű móriegáti gazda pél­dául Sági Lajos katolikus pap­ról mesélt, akivel később meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom