Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-10 / 8. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1991. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK Mire számíthatunk? (2.) Szülő cs iskola új viszonya Az MDF gödöllői szervezetének városfejlesz esi programjában külön fejezetet szentelt a városkapcsolaíoknak. Tegnapi számunkban elkezdett írásunk foi> tatásában először ezt, majd a közművelődésről és a közoktatásról vallott felfogást ismertetjük — a teljesség igénye nélkül. A magyar demokraták nemzetközi kapcsodat >k fejlesztésére irányuló vno.i elképzelései az országom programokkal összhangban a', Euiópához való közeledési célozzák. Azt kívánják, hogy Gödöllő szerény lehetőségeivel is vállaljon részt az európaiság honi elterjesztésében és a magyarság külföldi m elismerté» tésében. Legyen össze i'jtö kapocs a nyugati világ és a határainkon kívül élő magyarság között. Választási kampányuk során is javasolták az Egyesült Városok Szervezetéhez (UTÓ) történő csatlakozást. s e szervezet szakértői segítségének igénybevételét Gödöllő akut problémáinak megoldására. (Az UTÓ küldöttségét a nyáron fogadták.) A városkapcsolatoknak a program szerint a legszélesebb társadalmi alapokon kell nyugodniuk. Az önkormányzati testület csak létrehozza a hivatalos kereteket és elősegíti a kapcsolatok kialakítását. Ezek megtöltése élettel a társadalmi, egyházi szervezetek, egyesületek és intézmények feladata. A partneri viszony alapvető feltétele a hasonló lélekszám, a hasonló intézményi szerkezet. Az 1990 augusztusában megfogalmazott elképzelések szerint a választások után művelődésszervező csoportot kellene alakítani Gödöllő közművelődési, kulturális és oktatási szakemberei vei. amely kidolgozza a város szellemi életének stratégiáját. Kívánatosnak tartották. hogy minden helyi általános és középiskolában az adott iskolára szabott iskolaszéket állítsanak fel. Az MDF gsz. mint kereszténydemokrata szellemiséget is magáénak valló politikai szervezet szerint, az egyház és az állam szétválasztása nem jelenti azt, hogy a városi önkormányzatnak és az egyházaknak nem kellene szorosan együttműködni, főként az oktatás. nevelés és szociális gondoskodás terén. A városi önkormányzatnak minden segítséget meg kellene adni az egyházak oktató tevékenységének megindításához, természetesen a működéshez az állami iskolákkal azonos szintű támogatással. A helyi közoktatáspolitika kereszténydemokrata alapértékeinek az erkölcsi megújulást, a keresztény kultúrát, az örök emberi értékeket sorolták fel. Kié az iskoia? Erre a kérdésre a feleletük: többféle tulajdonforma együttélése az indokolt. állami, magán, egyházi. későbbiekben alapítványi is Mivel az oktatás alapvetően állami, a tulajdonos elsősorban az önkormányzat. Az iskola szolgáltató intézmény, mely mindenekelőtt a szülők igényeit hivatott kielégíteni. A tulajdonos köteles a szülőt megrendelőként kezelni, működését összehangolni a családok életével. A párt, melynek tagjaira, illetve támogatott jelöltjeire a legnagyobb arányban szavaztak ősszel a gödöllőiek, az iskolát gazdaságilag is autonóm intézménynek képzeli el, üzemeltetési kötelezettséggel. Szükséges, hogy a költségvetését minden gazdasági év elején birtokba vehesse, s azzal teljes önállósággal gazdálkodjon. Központi gazdálkodó szervezetekre nincs szükség! Az iskola alapértf&ei, közé( sorolták az alternativízmust és a pluralizmust, a minőséget és a teljesítményelvet. Csakis kutatással megalapozott és mérésekkel igazolt pedagógiai programok bevezetését vélik indokoltnak. A program szerint kötelező ideológiáktól és napi politikai befolyástól mentes iskolákra van szükség. Nem ideológiamentességet, hanem a választás képességét kell biztosítani. Nem éppen időszerű politikai hullámokat kell követni, hanem olyan politikatudományi műveltségre törekedni, mely a választást lehetővé teszi. Az iskolák szakmailag is teljes autonómiát élvezzenek! Az önkormányzat mellett szükségesnek láttak működtetni független szakértői testületet, amely az általános közoktatásügyi döntések előkészítésére hivatott. Ezen túl más, központi irányító szervezetre semmilyen megfontolás alapján nincsen szükség. Az igazgatókhoz hasonlóan — esetleg veiük egyidőben — o pedagógusok is pályázattal nyerjenek munkaszerződést, határozott időre. Teret kell engedni a versenynek, a minőség nyerje el a méltó megbecsülését erkölcsileg és anyagilag egyaránt! A városban élő képzőművészeket és írókat hatékonyabban kellene foglalkoztatni — Gödöllő érdekében. Kapjanak rendszeresen megrendeléseket, ösztöndíjakat pályázati rendszerben és megbízásos alapon.! Tavaszi és őszi művészeti hetet lehetne rendezni. Évente ki lehetne adni a Gödöllői Kalendáriumot és az MDF gsz kéthavonta megjelenő irodalmi, képzőművészeti, kritikai, társadalomtudományi lap kiadásának kezdeményezését is megfogalmazta közel fél évvel ezelőtt. Mindezek megvalósítására az őszi választás eredményeképpen lehetősége nyílott. Balázs Gusztáv (Vége) Kerepestarcsa, költségvetési üzem Ma még megtagadják a munkát Mint megírtuk, a kerepestarcsai költségvetési üzem felbontotta a szerződését a díjbeszedő vállalattal, s a lakosságnak a szemétszállítási díjakat ezentúl csekken, a postahivatalokban kell befizetni. Mi tette szükségessé a lépést, miért nem felelt meg az üzemnek az így befizetett pénz? Erre kerestük a választ a költségvetési üzem igazgatójánál, Tóth Lajosnál. Kerepestarcsán eddig a villanyszámlával együtt kellett fizetni a szemétszállítás díját is. A polgár úgy fizette, hogy észre sem vette. Nem okozott külön gondot, nem kellett figyelni a befizetési határidőt, nem kellett elmenni a postára. Mostantól kiküldik a csekket, aztán két részletben, márciusban és szeptemberben kell befizetni. Ahogy a költségvetési üzem felé mentem, azon töprengtem, miért lesz ez így jobb, vagy miért hiszik azt, hogy jobb lesz? Kell majd egy ember, aki folyamatosan ellenőrzi. kell a sok boríték, amelyekben a csekket kiküldik és értesítenek a változásról. Fizetni fognak a postának a pénz átutalásáért, majd megírják a felszólításokat azoknak, akik nem fizettek időre, és ez mind hat-nyolc forintokat jelent levelenként, csekkenként. Esztelen döntésnek tűnik a laikus számára, de mi a véleménye Tóth Lajosnak? Olcsóbb lesz — Igen, első pillantásra úgy tűnik, nem a legjobb döntés — válaszolta —, de ehhez tudni kell azt is, hogy a lakossági szemétszállítás évek óta veszteséges, és a díjbeszedő által elvitt pénz még inkább azzá tette. A szemétszállítás díját 1981-ben állapították meg, és éveken keresztül nem lehetett emelni. Tavaly engedélyezett a megyei tanács 25 százalékos emelést, ami még mindig csak részben fedezte a kiadásokat. A díjbeszedő vállalattal az üzem 1985-ben kötött szerződést, akkor tételenként fizettünk 1,68 forintot, amit mára 4 forintra emeltek. Mivel ez Kerepestarcsán ötezer lakóegységet érintett, komoly megterhelés volt számunkra. Ügy számolgattuk, olcsóbb lesz, ha a postán át fizeti a lakosság, a bélyeg, a boríték, az adminisztráció költségei ellenére is. Csömörön is Amíg a díjbeszedő szedte a pénzt, nem tudták követni, mennyi az elmaradás. (Ezen elcsodálkoztam, hiszen a villanyszámlát mindenki fizette, mert ellenkező esetben kikapcsolták az áramot, és — mint írtuk — együtt kellett fizetni a szemétszállítás díját is.) Amikor a döntés megszületett, még nem volt ekkora az infláció, nem feszült az emberek idege pattanásig, nem voltak ekkorák a terhek. Ha valamit nem fog fizetni az állampolgár, azok között ott lesz a szemétszállítás is. A költségvetési üzemben tervezik, hogy kiadják vállalkozónak a szemétszállítást, vagy kft,-t szerveznek erre a célra. Ha marad az üzemen belül, akkor lehetőség van arra. hogy az adminisztrációt elkerüljék, és számítógéppel dolgozzanak, hiszen erre van kész program. Most kezdik kiküldeni a csekkeket, és bíznak abban, hogy fizetnek a kerepestarcsaiak. Az üzem elvállalta Csömör szemétszállítását is. A közelmúltban az önkormányzatok vezetői, így a kerepestarcsai polgármester is részt vett egy tanácskozáson, melyen a német önkormányzatok szövetsége technikai segítséget ajánlott fel. Kerepestarc.sa szippantó- és szemétszállító autóra, számítógépre és fénymásolóra adta be igényét. A költségvetési üzem két szemétszállító járművéből az egyik hétesztendős, és igen rossz állapotban van. Hogy zökkenőmentes legyen a lakosság hulladékszállítása, mielőbb szükség lenne egy új járműre. Tóth Lajos tavaly májusban foglalta el helyét, s rámaradt egy csomó népszerűtlen feladat, egy sor megkezdett munka befejezése. A település végén ’86-ban kezdték el építeni az akkori tervek szerint telephelynek és raktárnak használandó épületet, amely a mai napig nincs befejezve. Mi lesz a sorsa? A Szikla bérli — A zárt terület egy részét, közel 200 négyzetmétert kénytelenek voltunk bérbe adni a Szikla Gmk-nak, hogy a bérleti díjból és a polgármesteri hivataltól kapott pénzösszegből félévre be tudjuk fejezni az épületet. Mint megtudtuk, az építőipari részlegnél munka van, de gond is akad szép számmal. A teljesítmény és a határidő tartása szerint állapították meg a béreket. Ügy gondolták, ez nagyon ösztönző lesz, de tévedtek. Aggasztó, hogy a segédmunkástól kezdve mindenki meg meri tagadni a munkát, s kijelenti, nem csinálja. Az emberek nem érzékelik a veszélyhelyzetet, nem látják át, hogy mennyien vannak munka nélkül, nem érzik, hogy bármelyik pillanatban ők is az utcára kerülhetnek. Árvái Magdolna Pécel Elmondják, ki mit tud Pécelen január 15-^p délután négy órakor a helyi gazdasági vezetők, szakemberek és vállalkozók találkozóját tartják. A polgármester által összehívott találkozó és megbeszélés célja az információcsere, új ötletek megvitatása. A hivatal illetékesei beszámolnak olyan lehetőségekről, elképzelésekről, melyek megvalósítására a nagyközség vezetősége a segítség nélkül képtelen. Ilyen például a hévízkút megfúrása, a telefonhiány megoldása, a kivonuló szovjet csapatok objektumainak gazdasági hasznosítása, esetleg egy szolgáltatóház építése, és még sorolhatnánk. A Polgári Védelmi Kiképző Központ színháztermében tartandó megbeszélésre Teleki Gyula polgármester invitálja a lakosság érdeklődő rétegeit is. A részvételi szándékot a meghívottaknak vissza kell igazolniuk a Pécel i Polgármesteri Hivatalba január 10-ig. n Al m (KOI 1Y VI HIREKüi Született: Hodbabni Brigitta Nikoletta, Gödöllő, Kazinczy Ferenc utca 12,, Kecskés Gergő, János utca 14/A., Pichler Xavér András, Szilhát utca 2., Spirnyák Mária Etelka, Légszesz utca 7., Bereczki Zsolt, Mátyás király utca 49., Dióssi Norbert, Mosolygó Antal körút 19., Frigy Zoltán Ferenc, Arany János utca 5., Gombos László, Szabadság tér 15., Ligeti Márk, Kobzi János utca 8., Nagy Dávid, Körösi Csorna Sándor utca 2., Tót Aliz Anikó, Isaszegi út 21., Baranyi Norbert. Harmat utca 25., Bucsai Nikoletta, Veres Péter utca 4 B, Horváth Olga Boglárka, Ambrus Zoltán köz 7., Juhász Éva, Damjanich János utca 9., Kállai Mihály, Esze Mozi Petőfi: Dumbo. Színes, magyarul beszélő, amerikai rajzfilm 4 órakor. Micsoda nő! (Pretty Woman) Színes, magyarul beszélő amerikai vígjáték 6 és 8 órakor. Frekvencia video: Piedone Hongkongban 10 órakor. King Kong él 16 órakor, Ősemberek vad világa 18 órakor. Forró erotikus film 20 órakor. Aszód. Petőfi: Dick Tracy. Színes, magyarul beszélő amerikai gengszterfilm. Este 7 órakor. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Árvái Magdolna és Pillér Éva. O Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztőségi ío-atíóóra: hétfőn 10-töl 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. (ISSN: 0133— 1957) A századfordulón kiteljesedő szecessziónak, a „nuovo art”-nak Európában három különösen kimagasló műhelye alakult ki. Finnország és Anglia mellett Magyarország, azon belül éppen Gödöllő adott otthont egy sajátos, a népművészet tartalmiságából és formakincséből is táplálkozó alkotói attitűd kibontakozásának — ez volt a gödöllői művésztelep, melynek fénykora az 1901—1920 közötti évekre datálható. A kolónia munkásságának fontos jellemzője volt az autonóm és alkalmazott művészet egységének megteremtése és az alkotói mentalitás visszatükröződése a hétköznapi életben. A művészek szó szerint élték azt, amit a vászonra festettek, amit megszőttek vagy éppen belsőépítészeti tervekként fogalmaztak meg. Helyileg a mai Körösfői utca volt, amely Nagy Sándor és Belmonte Leo műteremházával, a szövőműhellyel és művészek házaival — Körösfői Kriesch Aladár, Remsey Jenő — mintegy ..műhelyutcaként” vonult be a város történetébe. Ezek az épületek — kivéve Körösfői házát — még ma is állnak, nem egy közülük építészettörténeti értéket képvisel. S ha ma végigmegyünk Gödöllő e patinás utcáján, észrevesszük, hogy nemcsak a művésztelepi vonatkozású épületek őrződtek meg, hanem szinte az egész utca megmaradt egy régi gödöllői hangulatot idéző világKörösfői utca, Nagy Sándor-ház... A művésztelep otthona nak. Néhány idegen új épületen kívül egységes, de nem egyhangú homlokzatsorokkal találkozunk és fölfedezhetünk egy jellegzetesen gödöllői építkezési módot. Ügy is fogalmazhatunk röviden, hogy a Körösfői utca a mai napig rendelkezik egyrészt egy izgalmas városképi, építészeti hagyománnyal, másrészt pedig a valamikor európai hírű művésztelep épületeivel, építészeti ritkaságaival. A két adottságból logikusan következik, hogy a múlt értékeit megbecsülő, azokat megfelelő tartalommal hasznosítani kívánó várospolitikának a Körösfői utcára megkülönböztetett figyelmet kell fordítania. A figyelem egyik ága nyilvánvalóan arra kell kiterjedjen, hogy az utca továbbra is megőrizze jellegzetességeit, az építkezések, átalakítások preferált és ellenőrzött módon történjenek. Ehhez a lényegében építészeti kérdéshez feltétlenül társulnia kell azonban egy funkcionális kérdésnek is: a lakóépületek mellett, az „ott lakáson tűi” milyen tartalmakkal gazdagítható az utca élete? A kérdésre adandó válaszhoz rögtön kínálkozik egy szempont, mégpedig az említett művésztelepi hagyományok felelevenítésének szempontja. Régi gödöllőiek bizonyára emlékeznek arra, amikor 15-20 évvel ezelőtt a város egyedülálló ajánlatot kapott: Nagy Sándornak, a művészkolónia egyik jelentős mesterének Angliában élő leánya fölajánlotta a művész műteremházát és az ott lévő értékes hagyatékot a városnak azzal a feltétellel, hogy a város múzeumot alakít ki belőle. Anélkül, hogy részleteznénk az ajánlatban rejlő gesztus fontosságát, az épület és a hagyaték művészettörténetikulturális jelentőségét, csak annyit állapítunk meg, hogy a város nagy lehetőséget szalasztott el akkor. Igaz, azóta született Városi Múzeum, melyhez a helyi tanács nem kis erőfeszítést fejtett ki, de a Medgyasszay tervezte Nagy Sándor-ház és a hagyaték sorsa ma is mostoha. A múzeum erejéből annyira tellett csak, hogy a porosodó művek, személyes emlékek feldolgozását elvégezze és azokból kiállítást rendezzen. A Nagy Sándor-ház előtt áll egv francia művész, Belmonte Leo műteremháza; ez jelenleg erősen — és barbár módon — átalakítva az ÁFÉSZ irodaháza. Bármely tőlünk nyugatra élő múzeumi szakembert kérdezünk meg, mind azt fogja mondani: a Nagy Sándorházat műteremmúzeumnak, a másik épületet pedig a művésztelep múzeumának volna ésszerű berendezni, hiszen szakmai és idegenforgalmi tekintetből is európai kulturális értékről van szó. De gondolatban még továbbmehetünk ... az utca maga lehetne éppen a gödöllői művészek utcája is, hiszen vannak művészcsaládok, akiknek leszármazottai ma is ott élnek. Elképzelhető volna egy városi művészetpolitika részeként a mai gödöllői művészek számára műteremházakat biztosítani — vagy azok kialakítását preferálni —, az egykori szövőműhely épületét egykori funkciójához méltóan hasznosítani. Alkalmi kiállítóhelyek, kulturális szolgáltatások színesíthetnék az utca életét, ne adj’ isten még különböző táborok szervezésére (például képzőművészeti, szövő) alkalmas feltételeket is ki lehetne ott alakítani, szálláslehetőséggel együtt. Fantáziánk persze könnyen elragad ... de egy biztos: ha Gödöllő városának fontos a kastély, a kastély hasznosításában rejlő idegenforgalmi és kulturális haszon, a magyar szecesszió egyetlen szervezett műhelyének sorsa sem lehet közömbös. A maga nemében ez is van olyan jelentős érték, mint a kastély, s ezzel bánni tudni nemcsak lehet, hanem kötelesség is. Varga Kálmán Tamás utaa-42.. Kiss Anett Zsófia, Stromfeld sétány 14., Kiss Zsuzsanna, Blaha Lujza utca 55., Marmuzsa Vivien, Isaszegi út 124/D, Márton Dániel, Veres Péter utca 13., Merényi Zita, Szivárvány utca 26.. Monori Márk, Mosolygó Antal körút 26., Péter Balázs, Városmajor utca 11., Rafael Zsolt. Dimitrov utca 3., Skultéti Kitti, János utca 24.. Szabó Mónika, Rózsa utca 17., Varga Ádám Rudolf, Stromfeld sétány 2. Névadót tartott: Janocha János és Fehér Anikó: Márk, Gráczer István és Tóth Éva: Éva nevű gyermeküknek. Házasságot kötött: Födi Sándor és Antal Ilona, Hegyi József és Kugler Beatrix, Zarándi Lajos és Tatár Erzsébet, Pethő Csaba és Burger Andrea. Püsiki Tibor és Jeney Zsuzsanna, Józsa Tamás József és Fekécs Gabriella, Samu András és Pajor Krisztina, Bangó Sándor és Csollák Csilla Szilvia. Meghalt: Beczeházi Istvánná Csabai Piroska, Klapka utca 8., Lukács István, Faiskola utca 6., Övári József, Nap utca 13., Venglovecz Lajos István, Peres út 18., Szilágyi Imre Pál, Körösfői utca 9., Fazekas Józsefné Garamvölgyi Gyöngyi, Szőlő utca 14., Illés József Gyula, Stromfeld sétány 7., Mélykúti Ernő Károly, Stromfeld sétány 12., Bakonyi Pálné Kálmán Julianna, Rákóczi utca 29., dr. Mikola Jenő Árpádné Csehil Ágnes Valéria, Nyisztor György tér 5., Takács Lászlóné Stóg Mária, Komáromi út 31., Jenei Róza, Dózsa György út 65.. Mozsgai Józsefné Kétyi Erzsébet, Kossuth Lajos utca 76., Horváth István, Dózsa György út 65., Maska Károly, Rónai Dezső utca 38., Gallyas Józsefné Zsán Irén, Hunyadi utca 52., Tóth Andrásné Bártfai Mária, Dózsa György út 65., Fehér Ferenc, Palotakert, Pádár Pálné Balogh Ilona. Isaszegi út 98.. Dornai Jánosné Borbás Teréz, Bocskai utca 1., Iványi Lászlóné Véha Margit, Thököly Imre utca 49., Szilágyi János, Valentin János utca 6., Sugatagi Ferenc, Paál László köz 5., Illés István. Bem József utca 8., Szabó József Andrásné Poós Julianna. Szamuely Tibor utca 10., Baraté Ferenc, Hajó utca 2„ Lovász Béla. Dózsa György út 51.. Som László, Körösfői utca 65.
