Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-09 / 7. szám
4 1991. JANUAR 9., SZERDA rrsr mh. i f iW MS JF KÖLCSÖNKENYÉR VISSZAJÁR Kultúra kontra kultúra ■ Postabontás» 9 VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜMK: BUDAPEST, PL: 311 -1446 » — Bármelyik ujjúnkat harapjuk, mindegyik fáj. — így összegezte véleményét az önkormányzat kulturális költségvetésének várható nehézségeiről a Dunakanyar patinás történelmi múltú településének írissen megválasztott polgármestere. Nem nehéz kitalálni, mire gondolt Ha megkésve is, úgyszólván az utolsó utáni pillanatban, ismeretessé váltak az 1991. évi költségvetés elvei és számadatai. Hogy ez az országos pénzügyi alapelképzelés milyen, s főként, hogy milyen lesz majd a gyakorlatban, arról sok szó esik még, bár az elfogadott tényeken aligha változtat érdemben a mégoly sok szó is. Ezúttal csak arra utalnánk: az úgynevezett központi támogatások körében a kulturális kiadásokra most még kevesebb pénzt biztosít a költség-A Drámapedagógusok Pest Megyei Közössége 1991. január 12-én Foton, a gyermekvárosban tartja legközelebbi szakmai találkozóját. Bevezetésként budakeszi és fóti gyermekszínjátszók azonos témára készített improvizációs játékukat mutatják be Lukács László, illetve Kis Tibor vezetésével. Ezután a közösség tagjai jövő évi gyermekszínjátszó- és drámapedagógiai programokról, a hajdani Üttörő Kulturális Szemlék gyakorlatát elvető, új Ugyanaz és mégis más — a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának januári és februári programismertetőjét lapozva ez a megállapítás tűnik jellemzőnek. Az eddigiekhez hasonlóan ugyanis sokrétű és gazdag a választék, ugyanakkor a hagyományos formákat is megtalálják az érdeklődő látogatók. A januári kiállítások sorában érdemes megemlíteni a január 14-ig látható Tadzsik iparművészet című tárlatot, s érdekesnek ígérkezik az a most megtekinthető kiállítás, amely J. Kaver neves fotóművész munkáiból ad válogatást. A nemzetek kultúrája sorozat keretében pedig február 5. és 20. között Kárpátaljával ismerkedhetnek a látogatók. Lesznek koncertek, irodalmi estek és színházi előadások is: január 22-én a Prokofjev- és a Mozort-jubileum alkalmából Néprajzi múzeum Szellemi A Néprajzi Múzeum januárban és februárban is kiállításokra s gyermekek számára szervezett foglalkozásokra, programokra várja az érdeklődőket. Az állandó kiállítás címe . az östársadalmaktól a civilizációkig, az időszaki tárlat pedig január 25-én nyí lik: A parasztház öltözete, illetve Hímzéstechnikák a Kár pát-medencéből címmel. A meseszoba az óvodásoknak és a kisiskolásoknak ígér kellemes, de sok ismerettel is vetés, mint eddig. Tehát, kissé leegyszerűsítetten fogalmazva: folytatódik az állam kivonulása a kultúra támogatásából, mecenatúrájából. Hogy a könyvkiadók, a színházak, a kulturális folyóiratok e tendencia miatt már eddig is milyen súlyos gondokkal kényszerültek szembenézni, az köztudott. E gondok olykor a létezést tették kétségessé. A megszűnt vagy megszűnőben lévő irodalmi, művészeti lapok ügye szomorú példa e kivonulás hatásainak bemutatására. A gondok 1991-ben bizonyosan tovább szaporodnak. A csökkenő központi támogatást nyilvánvalóan a helyi önkormányzati pénzforrásokból kell (kellene) kiegészíteni. Azaz: az új adókból. És itt van a bökkenő. Ha ugyanis feltesszük, hogy az önkormányzatok a falvakban. községekben, városokban határozottan és keményen kiszakmai, közösségi alkalmakról döntenek. Debreczeni Tibor, a Magyar Drámapedagógusok Társaságának elnöke bemutató jellegű „osztályfőnöki óra” keretén belül reprezentálja a drámapedagógiai módszer mindennapos iskolai felhasználásának lehetőségeit. A Drámapedagógus Közösség szeretettel vár a találkozóra minden érdeklődőt és munkájához csatlakozni kívánó pedagógust, gyermekszínjátszással foglalkozó szakembert. született pályaművek bemutatására kerül sor, január 25-én fúvósmuzsikát hallhatnak az érdeklődők, január 29-én pedig — tanulóknak — A szovjet tájakról címmel tartanak előadást. Hasonlóan gazdagnak ígérkezik a február is: lesz zenei est, kórushangverseny, illetve népművészeti előadás. A nyelvtanulók is értékes munkát végezhetnek az intézet falain belül: sor kerül konzultációkra, módszertani tanácskozásra, illetve februárban a középiskolásak orosz nyelvi versenyének második fordulójára. S persze — a szokásokhoz híven — minden hétfőn és csütörtökön középiskolai orosz szakikörön gyarapíthatják tudásukat a diákok. A ház mindenki előtt nyitva áll — játékfilmekkel és rajzfilmekkel is várják a szórakozni vágyó látogatókat. kincsek szolgáló szórakozást: a gyerekek e programok keretében megismerkedhetnek a múzeum kiállításaival, a népszokásokkal; népi játékokat, mondókákat, dalokat tanulnak, bábok segítségével népmeséket elevenítenek meg. A foglalkozások minden alkalommal délelőtt fél tizenegykor kezdődnek: január 12-én A három királyok napkeletről, január 26-án Tél szele hóval, faggyal jő, február 9-én Itt a farsang, február 23-án Kisze, kisze, villő címmel. vetik a helyi adókat, és azokat pontosan be is hajtják mindenkitől, az így befolyó pénzeknek ezernyi helye lesz. Természetes, hogy csak égy részük jut kulturális kiadásokra. S itt már belép az első döntéskényszer: szociális és kommunális kiadásokra vagy kulturális célokra költsenek-e több pénzt? Az önkormányzatok máris két vagy három ujjúkat harapdálhatják. Csatornázás kontra iskola, vízvezeték-építés kontra könyvtár — megint csak leegyszerűsítve, ez lesz az alternatíva. De hasonló szembenállásra lehet számítani a szükebb kulturális területen is. Egy átlagos településen ide sorolhatók az iskolák, a könyvtárak, a művelődési ház, a múzeum, a képtár, a helytörténeti kutatás, az öntevékeny művészeti csoportok s még tucatnyi más tevékenység. Már most a fennmaradó kevés pénzből melyiket támogassa az önkormányzat? Hogy valamennyit, arra semmi remény. Tehát következik ismét a vagy-vagy, a könyvtár kontra múzeum, az iskola kontra művelődési ház, végső soron a kultúra kontra kultúra. Annyi ujjunk már nincs is, amennyit harapnunk kellene, s egyik jobban fáj, mint a másik. És ismételten hangsúlyozzuk, mindez csak abban az esetben következhet be, ha az önkormányzatok kivetik valamennyi lehetséges helyi adót a lehetséges maximális mértékben, és ezek az adók maximálisan be is folynak. Nem azonnal persze, hanem mondjuk jövő ilyenkorra. Hogy akkor mi lesz, ha az adókat az állampolgárok nem fizetik be, mert nem lesznek képesek befizetni, vagy ha az önkormányzatok, erre gondolva, eleve kisebb terheket rónak a lakosságra, s így kevesebb pénzhez jutnak, azt senki nem tudja. Mint ahogyan azt sem, addig mi lesz, míg az új adószisztéma (úgy-ahogy) működni kezd, azaz pénzt hoz. Előfordulhat az is, amit az említett polgármester felvetett: az önkormányzat esetleg kölcsönt vesz fel (óriási, legalább 40 százalékos kamatra), hogy finanszírozni tudja magát az átmeneti időszakban. Ami persze újabb zsákutca, mert a kölcsönt s a kamatokat vissza kell fizetni — de miből? Mártír vaegy áidesaf ? 1990. december 20-án megjelent a Pest Megyei Hírlap 8. oldalán „Mi is történt 1945- ben Péteriben?” címszó alatt az, amit Rutkai Ferenc nyugdíjas, Péteri, Széchenyi utca 27. szám alatti lakos falubeli ismerőseitől hallott. Nem látta, csak hallotta, ezt írásban is közölte. A leírtak szerint 1945 tavaszán magukat kommunistának valló személyek erőszakkal elhurcolták Csaba Gyula Péteri evangélikus lelkészt, és a temető közelében kegyetlenül megkínozták. Rutkai Ferenc elmondása szerint mindkét szemét kiszúrták, nemi szervét levágták, majd keresztre feszítették, és amikor már nem élt, háromszor belelőttek, mondván: „Most már mehetsz az Istenhez.” Azt vetik fel, hogy Csaba Györgynek miért nincs sehol az országban emlékműve. Mostanában sok minden hallomásokon alapszik. Én ezt a történetet másképpen ismerem: Ügy mondták akkor, hogy Csaba Gyula lelkipásztor a háború idején, 1945 táján, igen szoros kapcsolatban volt néhány olyan asszonnyal, akiknek férjük a fronton volt. Amikor ezek az emberek hazatértek, tudomást szereztek arról, hogy a feleségük a pappal hált, közülük ketten boszszúból elcsalták a papot a temetőbe, és ott előbb levágták nemi szervét, majd megvakították, hogy a szebbik nemet soha többé ne lássa, majd agyonütötték. Én így hallottam ezt a történetet. Eszerint ez a pap sem hős, - sem1-szent‘-nem volt. Hogy állítanak-e neki emlékművet, az a péteriek dolga. Én inkább az előbbi mesét hiszem el, nem kell mindent a kommunistákra kenni, ha még ez ma divat is. De ha önöknek volnék, tisztelt szerkesztőség, ilyen dolgokat nem is közölnék az újságban. Most azonban azt kérem, írásomat úgy, ahogy van, szó szerint tegyék közzé. 1 Koroknai Gábor Vámosmikola ★ Olvasónk a szabad véleménynyilvánítás ,iogára apellálva szólítja fel szerkesztőségünket levele közlésére. Ragaszkodik hozzá — írja —, s ezzel a szerkesztőségi autonómiát vonja kétségbe. Diktátumot azonban se tőle, se más eszmék híveitől nem fogadunk el. I.eveiét, bár annak több megállapításával nem értünk egyet, azért teszszük közzé mert tanulságosnak tartjuk. Ahogyan olvasónk, ugyanúgy mi sem tudjuk, mi történt 1945- ben Péteriben. A korábbi felhívás megjelentetésével éppen az igazság kiderítését kívánjuk elősegíteni. Távol álljon tőlünk, hogy egy régen történt féltékenységi drámából politikai bűntettet kreáljunk, vagy történelemhamisításhoz nyújtsunk segítséget. Ugyanakkor olvasónk velünk együtt lói tudja, hogy a kommunista eszmék jegyében is történtek szörnyűségek. Ezen a tényen az sem változtat, ha az egykori péteri lelkipásztor nem volt mártír, hanem csak áldozat. Táiékozfafó A politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló legújabb törvény a Magyar Közlöny 116-os számában jelent meg. E törvény alapján nyugdíj-kiegészítést kérhetnek azok a volt hadifoglyok és robotra elhurcoltak, akik katonakönyvvel igazolni tudják a Szovjetunióban eltöltött hadifogság idejét, vagy megvan a Debrecenben kiadott hadifogoly-elbocsátó levelűik, vagy az Országos Honvéd Levéltár igazolását be tudják mutatni. Az igazoláshoz szükséges kérelmet 1022 Bp., Feketesas u. 4. sz. alatt kell benyújtani. A hozzánk eljuttatott kárpótlási kérvényekhez az igazolást is csatolni kell, címünk: Volt Politikai Üldözöttek Bajtársi Szövetsége, Bp. 1091. Üllői út 45— 47 11/32. Akiknek más módja nincs az igazolásra, annak két tanú bizonyíthatja az ott töltött- időt. Ha erre sincs lehetőség, kivételes esetben a kérelmező a pontosan beirt adatok alapján — büntetőjogi felelőssége tudatában — az illetékes polgármesteri hivatalban hitelesíttetheti kérvényét. Azok az özvegyek, akik sérelmet szenvedtek — s ma is férjük nevét viselik —, kérelmezhetik a nyugdíj-kiegészítést. A had'irok'kantak, hadiárvák, hadiözvegyek a Hadirokkantak Szövetségéhez forduljanak. (Cím: Vajay István, Bp. 119. Pf. 53.) Kérelemmel folyamodhatnak hozzánk a kitelepítettek. A hadifoglyokhoz hasonlóan igazolhatják a sérelmet szenvedett időszakot. Ma még csak nyugdíj-kiegészítést kaphatnak, az ingó és ingatlan vagyon kártalanításáról még nem született törvény. A külföldre kitelepítettek vagy külföldről hazatelepítettek sajnos ma még nem szerepelnek a nyugdíj-kiegészítésre jogosultak között. Ezek a személyek csak a hatósági bizonyítványt kapják meg egyelőre, anyagi kárpótlás nélkül. A hazánk területén internáltak is folyamodhatnak kiegér szításért, de kártalanításukra ma még nincs rendelkezés. Azok, aikik az 56-os eseményekkel kapcsolatban bírói ítélettel szabadságvesztést szenvedtek, nyugdíj-kiegészítésre jogosultak. A velük szemben eljárt első fokú ügyészséghez, vagy ítélet esetén az első fokú bírósághoz kell fordulniuk. Semmisségi igazolást a XXXVI. törvény alapján kell kérniük. Politikai okból hozott katonai ítéletek Vagy lefokozások miatt is hozzánk fordulhatnak. Akiknél semmiféle bírói ítélet nem született, azok ma még ne forduljanak hozzánk. Mindazok, akik kérelmüket már beadták akár levélben, akár hivatalosan — és legalább fél év eltelt válasz nélkül —. okvetlenül keressenek meg levélben bennünket. Az utóbbi időben több esetben fordult elő, hogy a beadványok elkallódtak. Ezért, akiknek kérésük még nem teljesült, az elmúlt hat hónapban a feladást igazoló ajánlott szelvény fénymásolatával ismételten küldjék el hozzánk beadványukat. Minden levélírót arra kérünk, hogy a benyújtott kérvényhez válaszborítékot is mellékeüjen. Kérjük, hogy eredeti iratokat ne küldjenek be, csak a másolatot. Azok- hozzátartozói, akik 1943 előtt a Szovjetunióban eltűntek, vagy ott haltak meg, a Doni Bajtársi Szövetséget, vagy a Veteránok Bajtársi Szövetségét keressék meg. Berényi L. Gábor. az intézőbizottság elnöke Egymás Nemrég ünnepelte a ma gyarországi restaurátor-társadalom a harmincéves születésnapiát, egy országos konferencia keretében. Az elhangzott előadások során az egyes megyei múzeumi szervezetekben működő restaurátorműhelyek munkáját egy-egy kiemelkedő értékű. egyedi tárgy helyreállítását ismerhették meg a jelenlevők. Restaurátornak lenni hivatás. E munka az évszázadok alatt megsérült vagy megrongálódott műtárgyak, műalkotások helyreállítását, konzerválását jelenti. Az évfordulóra kiállítás is készült, melyen néhány muzeológussal beszélgettem a szakma szépségeiről. Munkájuk során különböző történelmi korok és a legújabb természettudományi eredmények ismeretét sem nélkülözhetik, a már feledésbe merült kézművestechnikák alkalmazása mellett. Feladatukat csak a tárgyakkal szembeni lelkiismeretes alázattal lehet végezniük. örömük akkor lenne teljes, ha a helyreállított műtárgyak megfelelő optimális hőmérsékletű raktározási körülmények közé kerülnének. Ha nem jelentene gondot a munkájukhoz szükséges szerszámok, eszközök és vegyszerek beszerzése sem — pénzhiány miatt. Megengedhetetlen dolognak tartják, hogy a szűkös anyagi feltételek miatt pusztuljanak el történelmünk dokumentumai, hiszen ezek a nemzeti vagyon részei Boros Hedvig Cegléd ★ Lehet, hogy a több évszázadot megélt műtárgyak a XX század végén porladnak szét? Érdemes lenne ezt megakadá lyoznl hogy a jövö nemzed«' ke is megcsodálhassa ezeket i szép és míves értékeket. (takács) Iskolaavató Gyálon. Hurráhangulat uralkodott Gyálon, a Kossuth Utcai Általános Iskolában. Az intézmény vezetése maga sem gondolt arra, hogy megnyerik pályázat útján azt az összeget, amely hozzásegíti a kisdiákokat és a tanári kart ahhoz, hogy kibővíthessék iskolájukat. A négy újonnan felszerelt világos, tágas tantermet boldogan vették birtokba a diákok. Tanév közepén rendhagyó dolognak minősül ilyen és ehhez hasonló jellegű felújítási, építési munkák befejezéséről hírt adni. Mint ahogy rendhagyó dolog az is, hogy korábban a tanács beruházásaként indult, és a téli szünetet követő első tanítási napon az új polgármester vágta át az avatószalagot. Abban, hogy ez az általános iskola január elején újabb tantermekhez juthatott, komoly szerepük volt a helyi egyesületeknek (ipartestület, faluvédő egyesület) azzal, hogy a szervezési és a lebonyolítási munkákban részt vettek. Bár igaz, hogy a Renova Kisszövetkezet — a korábbi kivitelező — belerokkant ebbe a vállalkozásba, a kisdiákok mégis nyertek azzal, hogy számukra megszűnt a két műszakos tanítás, csak reggel járnak iskolába. (Kép és szöveg: Erdősi Ágnes) A Drdmapedagógus Közösség Fóti találkozó Ugyanaz és mégis más Kárpátalja két hete
