Pest Megyei Hírlap, 1991. január (35. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-08 / 6. szám
4 1991. JANUÁR 8., KEDD Bizonytalan az igazgató helyzete A pénz vagy a szakma dönt V örösváron ? Jogi tanácsok Áz illetéktörvény hatálya • Részletfizetés szabályozása • A táppénz alapiát képező átlagkereset • Özvegyi nyugdíj g Van-e olyan település, ahol ne okozna konfliktusokat az ön- 8 kormányzatok első ténykedése? A helyi vezetés próbálgatja, S meddig terjed a hatalma. A sokszor jó szándékú, a régi be- S idegzódéseket elvető, a „régi rendszer katonáit” száműző in^. tézkedések azonban nem mindig népszerűek. Alapkérdés, hogy ^ a művelődési-oktatási intézmények esetében például az önb kormányzatok az anyagi támogatás fejében jogot formálnak-e S a kormányzásra vagy csak lehetőséget adnak arra, hogy ezek 8 az intézmények kormányozzák magukat. Pilisvörösváron az önkormányzat az eddigitől eltérő oktatási struktúrát szeretne kialakítani, a középiskola — amelyet szintén érintene az átalakítás — pedig egy más koncepciót szeretne már évek óta megvalósítani. Ez az oka annak, hogy az önkormányzat habozik kinevezni azt az igazgatót, akit pedig a tantestület egyértelműen megszavazott, nem is akármilyen szavazati aránnyal, hiszen a 23 tagú tantestületből 21-en a megbízott igazgató, Kotlár Irén véglegesítésére voksoltak. Botzheim István, Pilisvörösvár polgármestere szeretné minél későbbre halasztani az igazgató kinevezését: — Az igazgatói állást a korábbi tanács hirdette meg. Hárman pályáztak, s igaz a megbízott igazgató mellett szavazott a tantestület,' mi várni szeretnénk, ameddig csak lehet. Az oktatás szerkezetét szeretnénk megváltoztatni és Margó MAGYAR Pedagóguscsaládból származik az az országgyűlési képviselő, aki a Parlament költségvetési vitájában nagy megütközést keltett a honvédség kiadásaira vonatkozó támogató szavaival. Ezek szerint hazánk helyzete hasonlatos Izraeléhez, mert ellenséges környezetben élő ország... A képviselőt, akit a Kisgazdapárt Pest megyei listája juttatott be a Parlamentbe, lényegében értem, mert hiszen bár pedagóguscsaládból indult, 1944-ben a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. A kettős kötésből ez utóbbi bizonyult erősebbnek. Ami nem baj, személyes joga bárkinek. A nagyobb baj az, hogy bár a képviselői felszólalástól többen elhatárolták magukat — a kisgazdapárti frakció is —, a költségvetés maradt úgy, ahogyan volt, az eredeti tételekkel a védelmi kiadásoknál ... Ezek a tételek végül is 54,6 milliárd. forinttá sűrűsödnek össze, ami meggyőződésem szerint, meg az ország általános helyzete tükrében is el' képesztöen és elviselhetetlenül nagy összeg. Nem most kifogásolom először a védelmi kiadásokat. Megtettem 1986-ban is, a legális sajtóban elsőként, következményeit nem nehéz kitalálni... Most tehát már csak ismétlem: ez az ország elviselhetetlenül so-, kát költ (például) védelemre (mert ugyanezt teszi az igazgatási kiadások esetében is), ugyanakkor elviselhetetlenül keveset fordít a legfontosabbra, a szellemi tőke gyarapítására, a kultúra, a művészet folyó kiadásaira. Az idei költségvetés 54,5 milliárd forintot szán a védelem ráfordításainak a fedezésére, ugyanakkor 1990-ben a kultúra, a művészet folyó kiadásait. 14-15 milliárd forint közötti összeg szolgálta. Ez az állami költségvetésnek (609 milliárd forint) a két és fél százalékát tette ki. Nem tévedés, 2,5 százalékát...! Magyar morzsa. S a jámbor madár, amelynek kiszórják évtizedek óta ezt a lealázó eleséget, a szellem birodalma. Mit tehet ez a „madár"? Elpusztulni nem akar, beéri tehát a morzsákkal... Beéri, holott — és csak például — az ország legnépesebb megyéjében, azaz szűkebb pátehhez partner kell. Kotlár Irén személye ellen nincs kifogásunk, csak egyszerűen egy ilyen felelősségteljes döntést nem szeretnénk elkapkodni. Január 31-ig kapjuk meg a középiskolai oktatással kapcsolatos elképzeléseiket, majd csak utána döntünk. A pályázat eredményét mi azért nem tartjuk végérvényesnek, mert a korábbi helyi vezetés hagyta azt ránk. Szeretnénk a saját álláspontunkat érvényesíteni. — Jelenleg nem vagyok megbízott igazgató — mondta Kotlár Irén —, megbízatásom november elsején lejárt, s nem történt meg a meghosszabbítás, bár a fizetésemet kapom. A munkámat természetesen ugyanúgy végzem, de a helyzetem, a tantestületével együtt, bizonytalan. Már februárban meg kellene hirdetnünk, hogy a mi középiskolánkban milyen osztályokba lehet jelentkezni. Az idén volt egy gimnáziumi MORZSA fiánkban a művelődési házaknak az egyharmada teljesen elhasználódott állapotban van, a könyvtáraknak a fele elemi napi gondokkal küzd, s az egy pedagógusra jutó általános iskolai tanulók száma alapján a tizenkilenc megye rangsorában a tizennyolcadikak vagyunk... Csipetnyi csupán a sorolható, tapasztalható jellemzőkből. Mégis érzékeltetik azt a képtelen helyzetet, amelyben (váltakozó) ellenségképek felfestésével mindenkor megindokolható a védelmi kiadásoknak a mértéke, de indokolatlan (mert indokolhatatlan) marad a magyar morzsa: a kultúra, a művészet számára vetett alamizsna. Ma a megyében élő keresők tetemes részének az a baja, hogy nincsen kellő képzettségi alapja a szakma-, munkakörváltáshoz, azaz elsősorban tudásbeli hiányok miatt kényszerül (ha átmenetileg is) a munkanélküliek táborába. A megyében a munkanélküli-segély bevezetése (1989. január) óta az igénybe vevők tábora hatvanszorosára(l) nőtt, s aligha most van a keserves nótának vége ...Az ilyen és a hasonló tények, tapasztalatok birtokában joggal megkérdezhető: mi végre ülnek ott a megyei választók bizalmából a parlamenti padsorokban a képviselők? Mikor és miként adnak hangot annak, ami választóiknak szó szerint a bőrére megy?! Tragikus lenne, ha történelmünk ellenségkép-gyártása ma is folytatódna, holott sokféle jel van erre. Éppen most érkeztünk el oda, ahol tág tere nyílik baráti szándékaink bizonyításának, ahol éppen a kultúra, a művészet „fegyvere" lehetne a leghatásosabb eszköze a más népekhez való közeledésnek, ahol a fenyegetettség mármár gyermeteg bizonyítgatása helyett a világ szemében a mindenre nyitottság, a barátság híveiként jelenhetnénk meg. Tartok tőle, elszalasztjuk ezt a történelmi pillanatot, lehetőséget. A magyar morzsa: egy gondolkodásmód kifejezője. Kérdés azonban, egy nemzet gondolkodik-e így, avagy csak azok, akik (bármikor) a nevében ágálnak?! Mészáros Ottó osztályunk, ami a tantestület tapasztalata szerint vegetál, igaz, német nyelven történik több tantárgy oktatása, ami fontos a német nemzetiségűek szempontjából. Mi a közgazdasági szakközépiskola igazgatás-ügyviteli ágazat mellett szeretnénk egy külkereskedelmi ágazatot is beindítani, és ezzel a profilváltással eleget tenni a német nemzetiségűek igényeinek is. Ezt az elképzelésünket már több éve hangoztatjuk. a minisztériumban, a megyei tanácson is akadtak támogatóink. Tavaly decemberben a helyi lapban is leírtuk elképzeléseinket, az egész tanári karral egyetértésben és a szülök visszajelzései alapján úgy gondolhatjuk, szívesen fogadnák. — Ügy tudom, az önkormányzat többször jelezte, hogy szeretne egy 12 évfolyamos német nemzetiségi iskolát kialakítani Pilisvörösváron. — Igen, ez az elképzelés valóban jó szándékú és nemes, de számtalan nehézséggel, bonyodalommal járna, nem beszélve a beiskolázás nehézségeiről. A vörösvári három általános iskola sem fogadná szívesen, a mi intézményünk pedig érthető módon tiltakozik az idetelepítés ellen. Ez a döntés azzal járna, hogy a tanári kar 70 százalékának fel kellene mondani. Mi természetesen méltányoljuk a nemzeti kisebbség érdekeit, és koncepciónkkal, a súlyozott német nyelvű oktatással kívánjuk az igényeket kielégíteni. Nem hiszem el, hogy ne lehetne értelmes kompromisszumot kötni, és azt sem, hogy a nemzetiségi szempontok csak akkor érvényesülhetnek, ha a jó hírű közgazdasági szakközépiskolai oktatást megszüntetik. A bizonytalanság, a döntés hiánya nem segíti egyik koncepció sikerre vitelét sem. Érdemes-e, lehet-e egy összeszokott tantestületet szélnek ereszteni? Az újító szándék tiszteletre méltó, de hogy mekkora árat kell fizetni érte, s mennyi áldozata lesz a megvalósulásának — megfontolást érdemel. Üjj írisz Az új illetéktörvény 1991. január 1. napjával lépett hatályba, cs jelentős mértékben egyszerűsítette az öröklési illeték fizetésének szabályait. Az egyszerűsítésen túl a fizetendő illeték mértéke is jelentősen csökkent. A gyermek, a házastárs, a szülő (és a nagyszülő háztartásában eltartott unoka) csupán 5 százalék öröklési illetéket fizet. Az unoka, a nagyszülő, illetve a testvér 8 százalékot köteles leróni, végül az egyéb jogcímen öröklők is 10 százalék megfizetésére kötelezettek. Lakástulajdon öröklése esetén még kedvezőbb a helyzet, mert az egyébként járó illeték felét kell megfizetni. Ilyen nagymértékű változás esetén nem közömbös, hogy a folyamatban levő ügyekben az új vagy a régi szabályokat kell alkalmazni: Az általános szabály szerint az új törvény rendelkezett az 1991. január 1-jét követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni. Kivételt csupán a törvényben meghatározott exportilletékek esetében enged a jogszabály. Az állampolgárok széles körére csak a lakóházépítés célját szolgáló telektulajdon szerzése esetén lehet alkalmazni az új törvényt. Aki ugyanis ilyen telket örököl, vásárol vagy kap ajándékba, illetékmentesen szerez tulajdont, ha 4 éven belül felépíti a lakóházat. Ha ezt a türelmi időt nem teljesíti, nem a korábbi,, hanem az új jogszabály alapján kell illetéket fizetni. A házasságának felbontásakor abban állapodott meg volt férjével egy ráckevei fiatalasszony, hogy távozása ellenében részletben fizeti ki a közös tulajdon értékét. Sajnos anyagi körülményei rosszul alakultak. igy a részleteket nem tudta teljesíteni. Követelheti-e most volt férjem egy összegben a teljes összeget? A szerződés megkötésekor a felek tetszőlegesen állapodhatnak meg abban, hogy az eladót megillető vételárat a vevő milyen módon és ütemezésben egyenlíti ki. A feleknek lehetőségük van arra is, hogy írásbeli megállapodásukban a részletfizetési kedvezmény elvesztéséről rendelkezzenek arra az esetre, ha a kötelezett a részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Ha ilyen rendelkezést nem tartalmaz olvasónk megállapodása, volt házastársa a lejárt részletek megfizetését kérheti. Kamatot erre a hátralékra csak akkor igényelhet, ha a szerződésben a felek rendelkeztek arról, ha ezt elmulasztották vagy tudatosan mellőzték, csak a késedelem időpontjától lehet kamatot igényelni. B. Q. olvasónk betegállományba került, és ez várhatóan igen hosszú idejű lesz, ezért arra szeretne választ kapni, hogyan számítják ki a táppénzét. 1990. október 31. napjával módosultak a táppénzszámítás szabályai, ezek szerint a táppénz összegét a betegség első napját megelőző naptári évben (tehát 1990. XII. 31. kezdődő megbetegedés esetén az 1989.1. 1.—XII. 31. közötti időszak) elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. Előfordulhat, hogy ebben az időszakban a beteg nem dolgozott, ilyen esetre a törvény úgy rendelkezik, hogy amenynyiben legalább 20 munkanapi keresete nincs, a táppénz összegét a betegség évének első napjától a megbetegedést közvetlenül megelőző hónap utolsó napjáig elért kereset alapján kell megállapitáni. Abban az esetben, ha a keresőképtelen személy munkáltatója ebben az időszakban megváltozik, a táppénzt az új munkahelyen eltöltött Időszakban elért kereset alapján kell megállapítani. Ha a beteg még 20 munkanapi keresettel sem rendelkezik a betegségét m egelőző időszakban, a naptári napi átlagkeresetként azt az összeget kell figyelembe venni, amelyet a betegség hónapjában munkavégzés esetén egy nap alatt elérhetett volna. Ilyenkor az év végi részesedést és a jutalmat nem lehet figyelembe venni. Teljesítmény bérrendszerben foglalkoztatottnál a naptári napi átlagkeresetet a betegség első napján hasonló vagy azonos munkakörben dolgozók megelőző átlagkeresete alapján kell kiszámítani a havi átlagkeresetet. Amennyiben a betegség a biztosítás megszűnését követően keletkezik, a naptári átlagkereset megállapításánál az utolsó munkában töltött munkakör az irányadó. A kereset napi átlagának megállapításánál — az év végi részesedés, a jutalom, valamint a prémium és a jutalék kivételével — azt az elért keresetet (a havi munkabér szerves részét képező prémiumot és jutalékot) kell figyelembe venni, amely a betegnek a megbetegedés első napját közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkájáért jár. Az év végi részesedést, jutalmat, prémiumot és jutalékot csak 'a 31. naptól kifizetett táppénznél kell figyelembe venni. Nemrég tragédia érte egy ráckevei olvasónkat. Felesége hirtelen meghalt. Azt Szeretné megtudni, mikor kaphat özvegyi nyugdijat? 1990. január I-ig a megözvegyült férjek csak igen szűk körben voltak jogosultak özvegyi nyugdíjra. Ez a társadalmi igazságtalanság nemrég bizonyos mértékben mérséklődött, ugyanis ideiglenes Özvegyi nyugdíj jár a feleség jogán árvaellátásra jogosult, ellátásra jogosult gyermeket eltartó férjnek is. Az ideiglenes Özvegyi nyugdíj azt jelenti, hogy azt a halál bekövetkezésétől számított egy évig folyósítják. Az árvaellátáson felül azonban az is szükséges a nyugdíj megállapításához, hogy a feleség halálakor a házastársak együttéljenek, és a feleség haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Az ideiglenes özvegyi nyugdijat igénybejelentés alapján akkor is meg kell állapítani, ha a feleség 1990. január 1-je előtt hunyt el. Ilyen esetben a feleség 1989- ben bekövetkezett halálától számított egy év 1990. január 1. napjától még hátralévő részére is folyósítják az ideiglenes özvegyi nyugdijat. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabály a közeljövőben még kedvezőbben változik. Az Alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek minősítette a férfiak és a nők társadalombiztosítási ellátásának nemek szerinti megkülönböztetését, és erre tekintettel, azokaf 1990. december 31. napjával megsemmisítette. Az így keletkező hiányosságokra az Országgyűlésnek még ez évben törvényt keli alkotnia. Dr. Sínka Imre Ajkai bányászati múzeum Száz arany ütötte a markát A feljegyzések szerint Mária Terézia 1766-ban rendeletileg 100 arany jutalmat engedélyezett annak, aki fa helyett szenet használ a vasolvasztáshoz, s ha valaki kutatás közben vagy véletlenül széntelepre lelt, 24 arany ütötte a markát. Lett is foganatja, hiszen néhány év alatt 17 bejelentést regisztráltak. Ennek ellenére majd száz év telt el a magyarországi vasútépítések kezdetéig, amíg az ipari célú széntermelés és felhasználás erőteljesebben megindult. Ajka közelében a Csinger-patak völgyében 1865-ben bukkantak ió minőségű kréta kori szénképződményre, s mivel a budapest—grázi vasútvonal egyik leágazása ezt a területet is érintette, no meg Ajkán létesült a már szénfűtésú üveggyár, a felvevőpiac szinte kielégíthetetlennek tűnt. Aknák sorát mélyítették, köztük 1990- ben az Ármin aknát, amely az itteni bányászkodásnak emléket állító múzeum alapkőletételeként is felfogható. A kellemes kirándulókörnyezetben megbúvó bányászati múzeum egyik kalauza Vidits János nyugdíjas villanyszerelő, akinek a nagyapja német ajkú bányászként, messze földről települt erre a vidékre, hogy később a fia, majd az unokája is e máig sem könnyű és veszélytelen föld alatti munkával keresse meg a kenyérrevalót. Az Ármin aknát valószínűleg nemcsak 90 éves kora miatt hagyták meg eredeti állapotában, hanem az 1909-ben bekövetkezett tragédia mementójaként is; akkor 55 bányász lelte halálát egyetlen nap alatt. Az akna fölé emelt épületben látható az 1904—1959-ig működött Schlick-féle ikerdugattyús aknaszállító gőzgép, s egy másik egyhengeres gőzgép, amely 1300 méter hosszú külszíni kötélpályát hajtott, még kenderkötéllel. A múzeum azonban nem csak a helyi bányászkodás emlékeit őrzi, a falivitrinekben megismerhetjük a bányavilágítás, a bányamentő felszerelések sok évszázados történetét Is. A szomszédos kovácsműhelyben lévő szerszámok viszont azt az időt jelzik, amikor még az Ármin aknában is lóvóntatássa) szállították a szenet és a különböző anyagokat. A fehérre meszelt épületek között az elmúlt évtizedek kiszolgált bányagépei láthatók szigorúan szakosított rendben, A mélyfúró és aknamélyítő eszközök után a nagy teljesítményű, a föld alatti munkához elengedhetetlen vízemelő szivattyúk, majd a szállítóeszközök. jövesztő-rakodó gépek, maróhengerek, széngyahik alkotják e mozdulatlan gépskanzent. A több mint százdarabos gyűjtemény egy része az úrkúti, várpalotai, nógrádi, tatabányai bányákban töltötte le szolgálati idejét. A bányászati múzeumba látogató évi 15-20 ezer érdeklődő szívesen sétál végig a mesterségesen kialakított 53 méter hosszú bemutató táron, ahol „élethűen” szimulálva mutatják be a különböző vágatbiztosító anyagokat, eszközöket, a bányabeli fúrás, robbantás régi és újabb módszereit. ‘Ez utóbbiakat természetesen csak modellezve. Különleges élményt kínál a kirándulóknak a múzeum közelében, az egykori bányamentő épületében létrehozott, az ajkai bányák első éveiben itt dolgozó Hantken Miksa geológus emlékének tisztelgő ásvány- és őslénytár. Egykori bányászok, magán gyűjtők adták össze azt a páratlanul gazdag, a természettudományos ismeretterjesztést szolgáló kőzet- és krlstáíyvilágot. amely a földtörténet évmillióinak lenyomatait tárja elénk. A mozdulatlan gépek, az elmúlt korok dokumentumai csak közvetetten szólnak a bányászok mindennapos, a természet nehezen kiszámítható erőivel vívott küzdelméről. Talán ezért is vált hagyománnyá, hogy évtizedek óta ez az elcsendesedett völgy a bányásznapi találkozók színhelye, ahol egy kívülállónak talán szokatlan. sötétre pácolt tölgyfából készült emlékmű utal az ajkai bányaszerencsétlenségek áldozatira. A sokáig vitatott emlékmű ősi bányászati tárgyak, az olajmécses és a trapezácsolat stilizált és torzított elemeinek aszimmetrikus halmazából áll. Szomorú felkiáltójelként figveimeztetve arra. hogv a föld és az ember harcából nem mindig ez utóbbi kerül ki győztesen. Juhász Ferenc
